Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven

Kibervédelem a mindennapokban és a vállalatoknál – vendégeink Sütő Ágnes és Biró Gabriella –67. adás

· PT1H21M30S

Összefoglaló

A Vedd fel a versenyt! podcast legújabb adásában Cserjés-Kopándi Ildikó és Nagy Dániel vendégei Sütő Ágnes és Bíró Gabriella. A beszélgetés a kiberbiztonság mindennapi és vállalati fontosságáról szól, kiemelve a mesterséges intelligencia hatásait, a biztonságos online vásárlást…

Röviden

Műsor
Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven
Megjelenés
2026. 06. 25.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Cserjés-Kopándi Ildikó, Sütő Ágnes, Bíró Gabriella
Témák
kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, online vásárlás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

kevesen figyelnek oda a baj megtörténte előtt a kiberbiztonsági tudatosításra.

Utólag már egyébként egy kicsit nyitottabbak leszünk rá.

Tehát az a jobbik eset, amikor csak valami terméket szendel, ami érték értéktelen, a rosszabbik, amikor megadta az összes adatát.

Bizony a cégvezetőknek is van egy olyan kötelezettsége, hogy részt kell venni oktatásokon, >> mondjuk egy új technológia felmerülésével, mondjuk a mesterséges intelligenciával, amire idáig nem figyeltünk, még ha nagyon tudatosak is voltunk a kibertérben, de most már olyanok jöhetnek, amiket tényleg nagyon nehéz kivédeni. >> Ez itt a Vedd fel a versenyt!

A PVC Magyarország digitális gazdasággal és kereskedelemmel foglalkozó podcast sorozata.

Napra kész adatok, esettanulmányok, nemzetközi trendek és exkluzí interjúk első kézből a PVC digitális szakértőitől mellébeszélés nélkül.

A mikrofon mögött a mai adás házigazdája, Cser és Kopándi Ildikó.

Tarts velünk és vedd fel a versenyt te is. >> Sziasztok!

Üdvözlök mindenkit a Vedd fel a verseny podcast legújabb adásában.

Ezúttal egy rendhagyó setupban leszünk.

Két vendéget hívtunk, de új műsorvezetőtársam is.

És köszöntöm a stúdióban Nagy Dániel kollégámat, aki kibervédelmi szakértőként van ma jelen, illetve két vendégünket, Sütő Ágnest, a Kiberpajzs társprojekt gazdáját, ki tudtam mondani. >> Jó kis nyelvtörő valóban. >> Így van.

És Bíró Gabriellát a kiberboszorkányt.

Úgyhogy most én gyorsan elmondtam mindenkiről mindent, de én majd arra kérlek benneteket, hogy mutatkozzatok be.

És csak erőzetesként annyit mondanék, hogy a mai témánk az a kíberdelem lesz, ami szerintem nagyon izgalmas nem csak céges vetületben, hanem magánszemélyként is.

Én azt gondolom, hogy minden hallgatót izgat, hogy hogyan tud megtenni mindent a saját maga védelme érdekében.

Igyekszünk majd kitérni a céges aspektusokra, hiszen azért alapvetően ez egy kis vállalkozásoknak szóló podcast, de én azt gondolom, hogy mindenki a saját személyes életére vonatkozóan is kaphat majd arra arra vonatkozóan iránymutatást, hogy a mai iszonyatosan digitalizálódott világunkban hogyan tudja megvédeni saját magát, a cégét és a vállalkozásokat a kibertámadások ellen.

Szóval akkor most egy kicsit megtöröm, és nem a hölgyeket kérem először, hanem a műsorvezetőtársamat Danit hogy mutatkozz be.

Kérlek szépen, és vajon miért téged kértelek fel, hogy csatlakozz hozzám? >> Köszönöm szépen, Ildi, és én is sok szeretettel üdvözöllek benneteket a PVC stúdiójában.

Egy jó beszélgetésnek nézünk kezébe.

Én Nagy Dániel vagyok a PVC középkelt Európai régiós kibervédelmi tanácsadó csapatának egyik vezetője, és az én fókuszterületem a kibervédelmi stratégiák és irányítás, illetve a jogszabályi megfelelés.

Örülök nagyon, hogy itt vagytok. >> Köszönöm szépen a meghívást. azért is, mert azt gondolom, hogy egy fontos és igen aktuális témáról tudunk ma beszélgetni, aminek az egyik lényege, hogy nem lehet eleget beszélni róla, és amikor megkérdeznek minket akár a kiberpajzs szakértőjeként, akár mint néhány évtizedes bankszektor múltal a hátam mögött, akárcsak banki kérdésekben, akkor mindig az az elsődleges tanácsom, hogy szánjunk rá egy kis időt, és és beszéljünk a kiberbiztonságról, és ezt ne is úgy, hogy ilyen nagy fogalmakban és öelen távoli témákban, hanem azokkal az esetekkel, amit hallunk, ami amiről akár olvasunk, ami amivel a mindennapokban találkozunk, hogy remélem ma ezt fogjuk tudni majd ezen a beszélgetésen adni egymásnak.

És akkor még magamról annyit, hogy Sütő Ágnes vagyok a jelenlegi főpzíciómban a befektetővédelmi alapügyvezető igazgatója, de emellett az egyik nagyon kedves projekt, aminek a a vezetésében részt veszek, az a 2022-ben létrehozott kiberpajzsprojekt, aminek egyébként a létrehozásában Gabi is annak idején ugyanolyan fontos szerepet vállalt, ahogy ahogy én tudtam ezt segíteni.

Annak idején öt nagy intézmény hozta létre ezt a projektet.

Ebből a két fő projekt ganszta volt a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség a teljes bankszektort képviselve.

A lényege a projektnek az az, hogy kormányzati, hatósági és piaci szereplők együtt egy nagy hidat építve segítsenek nekünk, mindennapi embereknek odafigyelni a kiberbiztonságra, a tudatosságra, és ehhez mindenféle eszközt kovácsolni, amiről majd többet is mesélünk, azt hiszem, és át is adom a szót. >> Köszönöm szépen.

Hát említetted, hogy én vagyok a kiberboszorkány.

Ez igazából egy olyan vicces meghatározás.

Ez egy nagyon hirtelen ötlet volt, mikor egy karrierváltás kapcsán elgondolkodtam, hogy akkor én most mit is csinálok, és rájöttem, hogy nagyjából minden.

Tehát, hogy a leveszem a rontást a rendszerekről, tanácsot adok, most szabadúszó, kiberbiztonsági tanácsadó vagyok, sok mindent csinálok emellett talán az egyik kedvenc sapkám, amiről szeretnék megemlékezni, a Viccek Wini Security Egyesület elnöke vagyok.

Úgyhogy remek kolléganők közt vagyok nap mint nap. >> Köszönjük szépen, hogy itt vagytok.

Ugye a témával kapcsolatban nem is olyan régen, még viszonylag egyszerűen tudtuk, hogy hogyan kell fizetni, hogyan épül föl, milyen biztonsági protokollokat kell végrehajtanunk.

Volt egy bankkártyánk, volt kód, és azt gyakorlatilag biztonságban kellett tudni.

Ma már ugye teljesen más a fizetési ökoszisztéma, a kereskedelem jóval komplexebb lett.

Bejöttek új szereplők, új fenyegetések is a kibertérből megjelentek a virtuális kártyák, megjelentek a mobil fizetési applikációk, online vásárolunk rengeteget.

Ez ugye rengeteg kihívás elé állítja a mind a vállalatokat, mind pedig azokat a magánszemélyeket, akik felhasználják ezeket a az elérhető eszközöket, és így vásárolnak a kibertérben minket is magánszemélyként.

Úgyhogy majd célunk az lenne, hogy ezekről beszélgessünk, megnézzük, hogy mik működnek jól, mikdnek jól, mik az általános hibák, miket tanulhatunk egymástól, illetve, hogy a felelősségi körökről is röviden egyeztessünk.

Vajon kinek a felelőssége? a felhasználóé, a szolgáltatás nyújtóé, vagy aki a platformot nyújtja. >> Hú, jó sok témát raktál rögtön itt az asztalra nekünk.

Dani, melyikkel kezdjük? >> Hát ez még készítettünk még egy lakossági kutatást is, amit ugye megosztottunk veletek, hogy a lakosság mit gondol, hogyan látja és a felhasználók mennyire magabiztosak egyébként a kibértétben.

Úgyhogy erről is fogunk majd beszélni.

Van érzünk némi ellentmondást arról, amit gondolnak és amennyire valójában felkészültek.

Úgyhogy szerintem beszéljünk arról így mindjárt az elején, hogy egy átlagos felhasználó az hol és hogyan találkozik leginkább a a kiber fogalmával, és hogy mennyire gondoljátok azt, hogy ez a hétköznapokban átszövi a a mindennapjainkat, hogy védekezni kell vagy kellene.

Ha őszinte akarok lenni, szinte percanként találkozik már mindenki a kiberbiztonsággal.

És ehhez nem kell a a Darkncknek a bugyraiban mászkálni, hanem egyszerűen elég mondjuk a reggeli kávé mellett végiggördíteni a közösségi oldalt, ahol azonnal mondjuk megjelenik egy AI generált, kicsit túl szépnek tűnő hirdetés.

Ezalatt lehet, hogy csippan a telefonunk és egy csomagküldő értesít arról, hogy megérkezett valami, de biztosan érkezett csomagunk.

Aztán mondjuk éppen beesik egy email, ami egy szuper kedvezménykupont kínál az egyik egyébként kedvenc márkánktól.

Na hát egy nap alatt tulajdonképpen tucatnyi olyan helyzettel szembesülünk már, amely kiberbiztonsági tudatosságot kíván, és mindezt egyelőre egy olyanfajta reflexből ösztönszerűen végezzük el, amikor az odafigyelés még nem segít minket sokszor abban, hogy tudatosak legyünk és kivédjük ezeket.

Az, hogy magánemberként ez hogyan történik, az az biztos, hogy egy úgynevezzük kiberhéniás felkészültség.

Ugyanúgy, mint ahogy meg kell szoknunk, hogy a fogmosás a mindennapi rutinunk részévé vált, hogy egyébként a az úton átmenve hova tekintünk, melyik irányba először és mire figyelünk oda.

Ha még egy bicikliút is nehezíti az átkelést, akkor különösen >> vagy utazunk, és máshogy van.

Igen, ez is, ez is, mint fontos tényező.

Ugyanúgy lényeges lenne, hogy egy olyan tér, ahova most beléptünk az elmúlt évek során igen aktívan, ott kialakuljon egy tudat alatti ösztönszerű figyelem is.

Igen, az a nehéz, hogy az evolúció arra felkészített minket, hogy a fizikai környezetnek a kihívásaival megküzdjünk és észrevegyük, ha mondjuk jön egy medve és meg akar enni.

De ugyanez nincs a kibertérben.

Még nem fejlődött odáig az emberiség, hogy ezt a helyzetet tudja kezelni.

Ezért aztán én technokrata vagyok.

Én azt mondom, hogy amit meg lehet oldani technológiával, meg lehet csinálni úgy rendszerekben, hogy ne az embernek kelljen észnél lennie, hanem a rendszerben legyenek védelmi mechanizmusok, azt meg kell csinálni.

Nyilván az, hogy lehet ilyeneket csinálni, és ezek is egyre fejlődnek, az nem jelenti azt, hogy akkor nem kell észnél lenni, hogyha valaki a kibertérben csinál valamit.

És ahogy Ági is mondta, nagyon sok mindent csinálunk a kibertérben.

Tehát már önmagában az is egy veszély, hogy túl sok időt töltünk mondjuk online.

Szokták mondani, hogy digitális detox, mikor valaki tudatosan leteszi az eszközeit.

Tehát az az alaphelyzet, hogy túl sokat töltünk az interneten. >> Így van.

Hogyan látjátok egyébként vállalati oldalon?

Mennyire épült be a vállalatok?

Kisközépvállalatok illetve nagyvállalatok? mindennapi életében a kibervédelem, és mekkora hangsúlyt fektetnek megvédeni a saját ügyfeleik. >> Onnan indultunk, hogy néhány éve még ez IT szakembereknek a specialistáknak volt a a játéktere.

Ne nem is játéktér, bocsánat, sokkal inkább a szakmai megfelelése.

Ma már azt hiszem nincs olyan cég, ahol a legfelsőbb vezetésnek ne lenne figyelme, felelőssége a a kiberbiztonsági témákon.

A bankszektorban ez már hosszú évek óta a mindennapok részévé vált egy nagyon erős szabályozási környezettel.

És hát ez kiterjedt ugye mostanra már egészen a kisebb középvállalatokig, de akár manapság már egy webáruház sem kockáztathatja azt, hogy az ügyfelei adataihoz hozzáférnek, vagy akár a működése áll le és gyakorlatilag a jövőbeni profitja, reputációja és a teljes működése válik kockázattá.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy egy egy >> muszáj Igen, >> egy muszájjá vált egy reaktív tűzoltásról most sokkal inkább már egy proaktív felkészülési fázisba jutott a vállalati szektor is ebben a témában. >> És kimondom az N betűs szót, ugye NIS 2 nagyon sok vállalkozás céget érint, és ott bizony a cégvezetőknek is van egy olyan kötelezettsége, hogy részt kell venni oktatásokon.

Úgyhogy ezt már nem lehet megkerülni.

És egyébként ez jó is, csak azt látom problémának, hogy ezt ilyen kötelező körnek tekintik, adminisztratív letudják ott, ahol a legolcsóbb.

És nem biztos, hogy átmegy a valós üzenet, hogy amúgy ez egy veszélyes dolog, és figyelni kéne rá.

Amíg ez ehhez rákapcsolódhatok a statisztikák, sajnos teljes mértékben megerősítik azt, hogy a kiberbűnözők is felismerték azt, hogy míg egy magánszemély esetén egészen másos kellhatóság ott a teljes vagyona, a megtakarítása lehet az a magánszemélynek, amit elérnek, addig egy közepes vállalat esetén már jóval nagyobb pénzügyi eszközökhöz nyílik meg a lehetőség a hozzáféréshez, akár adatokon keresztül is újabb pénzt lehet szerezni, és egy nagy cég esetén ez meg már komoly akár kritikus infrastruktúrákhoz való hozzáférést is jelenthet.

Úgyhogy kifejezetten látszik egy olyan tendencia, hogy a kiberbűnözésben, a kiberbűncselekmények terén is Magyarországon látjuk azt az áttevődést, hogy egy nagyon erős támadás nyílt meg a vállalati szektor és különösképpen a KKB-k a közép kisvállalatok felé.

Amiatt, mert lehet, hogy ott még a felkészültség esetleg nem történt meg, nincs olyan szintű tudatosság, míg egy nagy vállalat már specialistákat, szakembereket, külső tanácsadókat tud bevonni ebbe a védekezésbe és felkészülésbe, addig lehet, hogy egy kisebb középvállalkozásnak a napi operatív teendői teszik ki a főfigyelmét és a fókuszát, és még nem jutott el odáig szerencsére, hogy saját kedvezőtlen tapasztalaton tanulja meg.

És nekem erre csak erősítenék, hogy ugye én amilyen háttérrel jöttem rétélből és logisztikából, én magam is találkoztam több túlterheléses támadással vagy olyannal, amikor zárolták egy webár egy kereskedőnek gyakorlatilag a teljes működését blokkolták, és egy zsaroló támadás volt.

Aztán volt olyan, amikor átutaltattak bizonyos összeget egy más bankszámlára, és onnan el is tűnt a pénz.

Gyakorlatilag több ilyet is láttunk, és ez még ez még a deepfék előtt is volt, tehát még a technológia sem tartott itt.

És ami a döbbenet volt már akkor is számomra, hogy erről erről suttogás szinten lehetett a szakmában hallani, hogy nagyon kevesen álltak ki a nyilvánossággal és mondták azt, hogy figyelj, ez velem megtörtént, mert hogyha ezek a kereskedők kiállnának a a nyilvánosság elé, és azt mondanák, hogy figy ez velem megtörtént. azért mondom el, hogy veled ne történhessen meg, hogy miért nincs meg ez a fajta szolidaritás, ezt szégyelik talán a a szereplők, vagy vagy mi az, ami miatt ezt így mindenki belökje a szőnyeg alá, mintha meg sem történt volna, és nagyon kevés olyan eset van, amiről a a amiről a a közvélemény, a sajtó, vagy akár tényleg a a hasonló kisvállalkozók vagy középvállalkozók is hallanának.

Én talán kezdeném a lakossági von vonaletával ennek az egésznek, és biztos vagyok benne, hogy ti ki tudjátok majd egészíteni jó akár ezt a vállalati vonalon is.

Ez egy nagyon komoly pszichológiai tényező.

A mai kiber bűncselekmények meghatározó része megtévesztéses csalás.

Tehát nem banki vagy egyébként vállalati rendszereket, tűzfalakat támadnak, hiszen az nagyon költséges, vagy akár lehetetlen és rendkívül hosszadalmas.

Az ember ehhez képest gyorsan és könnyedén megtéveszthetővé vált.

És hogyha ez bekövetkezik, akkor bizony utólag már mi magunk is mardossuk önmagunkat.

Van egy önvád és szégyelni szoktuk gyakran, hogy hogy egy ilyen esemény bekövetkezett.

Úgyhogy a Kimerpajzson belül is pszichológus szakértők és az áldozatsegítő központoknak a a szakmai támogatásával dolgoztuk azt fel, hogy egy ilyen helyzetben hogy lehet egyáltalán azt elérni, hogy a felismerésig…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kibervédelem a mindennapokban és a vállalatoknál – vendégeink Sütő Ágnes és Biró Gabriella –67. adás”

Miről szól ez az epizód: „Kibervédelem a mindennapokban és a vállalatoknál – vendégeink Sütő Ágnes és Biró Gabriella –67. adás”?

A Vedd fel a versenyt! podcast legújabb adásában Cserjés-Kopándi Ildikó és Nagy Dániel vendégei Sütő Ágnes és Bíró Gabriella. A beszélgetés a kiberbiztonság mindennapi és vállalati fontosságáról szól, kiemelve a mesterséges intelligencia hatásait, a biztonságos online vásárlást… Az epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kibervédelem a mindennapokban és a vállalatoknál – vendégeink Sütő Ágnes és Biró Gabriella –67. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Cserjés-Kopándi Ildikó, Sütő Ágnes, Bíró Gabriella.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kibervédelem a mindennapokban és a vállalatoknál – vendégeink Sütő Ágnes és Biró Gabriella –67. adás”?

Fő témái: kiberbiztonság, mesterséges intelligencia, online vásárlás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kibervédelem a mindennapokban és a vállalatoknál – vendégeink Sütő Ágnes és Biró Gabriella –67. adás”?

Megjelenés: 2026. 06. 25.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vedd-fel-a-versenyt-a-no-1-e-kereskedelmi-podcast-magyar-nyelven/kibervedelem-a-mindennapokban-es-a-vallalatoknal-vendegeink-suto-agnes-es-biro-g-19401754

Több epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven-ből