Monday League

S03E10_A futball árnyoldalai, küzdelem a depresszióval

· PT38M30S

Összefoglaló

A Manday League podcast e heti adásában a futball árnyoldalait járják körül Karesz és Doma. Kiemelik, hogy a futballisták körében a depresszió előfordulási aránya jóval magasabb a társadalmi átlagnál (35% vs. 15% egy 2015-ös FIF Pro tanulmány szerint). Az adásban szó esik a…

Röviden

Műsor
Monday League
Megjelenés
2026. 02. 26.
Hossz
39 perc
Témák
labdarúgás, mentális egészség, depresszió, sportolói életmód, megküzdési stratégiák
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Manday League podcast harmadik évadának, februárii adásának a második része.

Én Karesz vagyok, >> én pedig Doma.

A mai adásban egy szintén nagyon érdekes témát hoztunk el nektek, mert ugye sokszor beszélünk, meg sokszor beszélünk a focinak jó oldaláról, és alapvetően én is azt gondolom, és szerintem legtöbben úgy gondoljuk, hogy focistának lenni az egy kiváltság és az egy nagyon szuper dolog.

Viszont most beszéljünk egy kicsit az árnyondlalaiiról is.

Egy 2015-ös FIF Pro tanulmány szerint a futballisták a társadalom egészennél jóval kitettebbek a depressziónak.

Az aktívai visszavon visszavonult játékosok harmadát érinti a depresszió.

Amikor ez a tanulmány készült, akkor a népességnél ez az érték olyan 15% körüli volt, a futballistáknál pedig ez 35%-ot jelentett.

És hát ez a tanulmány egyébként több mint 10 ország, csak nem 1000er labdarúgójának a vizsgálatát vette alapul.

Arra gondoltunk, hogy hogy beszélhetnénk beszélgethetnénk egy picit arról aktív élő példákon keresztül is, és elméletben is, hogy a modern futballban a játékosokra ható különböző hatások milyen negatív hatást tudnak kifejteni.

Ugye több olyan játékost is ismerünk, aki aki sajnos depressziós problémákkal küzdött pályafutása során. és ezeknek az okairól, jellemzőiviről, jellemzőiről, megkőzési stratégiákról gondoltuk, hogy hogy beszélgetnénk ma.

Azt szeretnék elmondani, hogy természetesen nem vagyunk, nem természetesen, de nem vagyunk pszichológusok.

Ezért abban az esetben, hogyha esetleg valami olyan fogalmazási vagy bármilyen félrecsúszás lenne, akkor azt kérlek ne roljátok föl nekünk. alapvetően nemzetközi irodalomból vett stadik alapján, illetve saját élő példáink és kereséseink alapján hoztunk nektek pár olyan példát, ami ami megvilágítja az árnyoldalát a a futballnak.

Ugye azt tudjuk, hogy hogy a profi futball egészen komoly nyomást fejt ki játékosok esetében.

És van, aki ezt nem is feltétlenül tudja úgy elhordozni.

Ugye itt sok mindenről lehet beszélni. maga a közeg is már olyan a folyamatos jelenlét a a médiában, a hibáidnak a a felnagyítása akár a stadionban, akár a mérkőzés után olyan olyan megélést biztosít egy egy játékos számára, ami nagyon kevés más szakmában jelenik egyébként meg.

Ugye a a kialakuló, az ebből fakadó és kialakuló depressziónak vagy mentális betegségeknek különböző okai vannak, hogy hogy ezek a hogy ez a diagnózis megjelenik a a futballistáknál.

Ugye a teljesítmény kényszer az az egyik legkomolyabb ilyen ilyen faktor.

Itt nem csak a a külső teljesítményéről kell és elvárásokról kell beszélni, hanem egy futballista, aki a profi futballra és a sportra tette fel az életét, annak olyan belső drive-ja van, aminek való nem megfelelés, vagy a megfelelésnek a hiánya az az egészen rossz irányokba tud terelni egy játékost a pályafutása különböző szakaiban.

Nyilván nehézséget jelenthet az is, hogy a a futballban a folyamatos útonés, családodtól való külön levés, az egy az egy olyan egy olyan szubkultás közegben mozogsz, ahol gyakorlatilag egy egy személyes sérelmeknek, traumáknak a a megélése, kibeszélése sokkal nehezebb, mint egy mint egy átlagos családi életet élő ember esetében.

Ö, és hát nyilván, mint minden más munkahelyen, itt is ugyanúgy megvannak azok a konfliktusok, amik amik edzővel vagy játékossal a mindennapi munka során előfordulnak.

Fontos egyébként még azt kiemelni, és és ide kapcsolnám a a bevezetőben említett tanulmányt, ugye a ugye a sérülések az egyik legkomolyabb veszély egy futballistára nézőá pályafutására nézve.

Nem csak nem csak egészségügyi oldalról, hanem mentális oldalról is.

Ugye ez a tanulmány, ez jelez jelzi, hogy ahol három vagy több súlyosabb sérülés fordult elő, ott négyszeres gyakorisággal kell számolni a depresszió esetében.

Öy azt látjuk és tapasztaltuk, hogy nagyjából minden súlyos sérülést el elszenvedő játékosnál a mentális készenlét a visszatérésre volt az egyik legnehezebb feladat, mert nyilván a a fizioterápia és a a gyógykezeléseknek a a monotonitása is egy dolog, de maga a a félelem, a vajon tartok-e majd ugyanott, vissza fogok-e tudni térni, fog-e úgy mozogni a lábam.

Az egy az egy állandó kérdés a játékos fejében.

Nekem egyébként egy ilyen ugye az egy fontos gyakorlatilag akcióma, hogy ez a mentálisan erős sportolókép azért az nem zárja ki a a mentális sérül sérülékenységnek a meglétét.

Ezeknek a a depressziós tüneteknek egyébként érdekes módon különböző jellemzői vannak.

Tehát beszéltünk most a pár szóban itt említettük a kiváltó okokat.

Nyilván egyébként ezeket azért látjuk mi is, akik akik fogyasztjuk a a futballnak a a híreit, és látjuk azt, hogy hogy mi az, ami megviseli egyes játékost, vagy nagyjából el tudjuk képzelni.

Viszont egy olyan tanulmányt olvastam, bundeszliga játékosokat vizsgáltak, és a arra a kérdésre keresték a választ, hogy ezeknek a mentális nehézségeknek esetlegesen depressziós problémáknak a kialakulása az milyen időbeliséggel bír esetleg egy egy szezon során. és és a a vizsgált alanyokon végignézve arra a következtetésre jutottak, hogy a ez egy folyamatos növekedés jelent a szez el szezon elejétől a szezon végéig.

Ugye ez az eredménykényszernek és a kimerültségnek a a kettős hatása, ami gyakorlatilag kicsúcsosodik itt az áprilism májusi időszakban.

Ezzel párhuzamosan viszont érdekes, hogy a szorongás, mint mint tünet az igazából télen tetőzik és nem egy ilyen konstans emelkedést mutat ennek az előfordulása.

És a téli időszaknak a a nehézsége az igazából a a tavaszra való ráfordulás, az esetleges szerződéseknek a meghosszabbítása, rendbetétele, karrierlépéseknek a meghozatala és csapatba kerülés miatt.

Egy különösen nehéz időszakról beszélünk a futballisták esetében a tanulmány szerint.

Érdekes egyébként, hogy hogy a van olvastam olyan cikket, ami ami azzal foglalkozik, hogy a kikre van nagyobb hatással egyébként ki kik azok, akik esetleg jobban érintettek lehetnek posztok kapcsán.

És és az egyértelmű volt a vizsgálat szerint, hogy azok a posztok, ahol mondjuk szembetűnőbb egy formaingadozás, az sokkal jobban kitett egy egy ilyen depresszió kialakulásnak.

És például a kapusoknál a leggyakoribb a többi poszhoz képest.

De ami ami egyébként és amiről még egy picit fogunk beszélni, ami a leg legnehezebb része, ez pedig a rejtettsége a depressziónak.

Ugye a társadalmi oldalról is talán most már egyébként egyre kevésbé, de azért régebben picit ezt lehetett érezni, hogy nehezebb volt talán fölvállalni, hogyha valaki mondjuk ilyen betegséggel küzdött, ilyen problémával küzdött.

Hát sportolóként ez ez még inkább, és nem csak a a most bocsánat, nem a büszke képről beszélünk, hanem hanem önmagában egy ilyen karrierféltési szempont is belejátszik ebbe.

Nyilván egy egy mentálisan instabil, ha szabad így fogalmazni, játékost el tudom képzelni, hogy mondjuk egy átigazolásnál meggondolják azt, hogy mint ahogy mondjuk esetleg más olyan jellemzőkkel bíró játékost, akivel picivel több humán nem tudom gondoskodást igényel, meggondolják a klubok, hogy leigazoljanak-e.

Ö de hát ezt fölismerte egyébként a modern labdarúgás, hogy küzdeni kell ez ellen.

Ugye számtalan példánk van, és fogunk is majd beszélni példákról. ö nagyszerű játékosokról, akik akiket megviselt a a depresszió, és a az az időszak, amit amit ezzel a betegséggel töltöttek.

Ugye például La Ligában kötelező klubonként legalább egy főállású sportpszichológust alkalmazni.

Az Arsenalnál tudjuk, hogy hogy heti szintű csoportfoglalkozások vannak.

Ö de alapvetően egyébként a a többszintű kezelés az, amit amit egész sokan alkalmaznak.

Ugye a futball klubok egy jól felépített jól felépített mentális lépcsőzetes egészségügyi rendszert alkalmaznak, ahol különböző szintek vannak.

Itt a alapszinten igazából az edzők, szakemberek, fizioterapeuták is érintettek, akik önmagában a probléma felismerésében van kulcsszerepük. ők ők alapvetően a a alapvetően segítik a játékot, tájékoztatják az esetleges további lépésekről, vagy bármilyen önsegítő anyagokat tudnak ajánlani, de de konkrétan az edzők azok, akik képez képezve vannak arra, hogy észrevegyék a kisebb lelki gondokat is.

Ez a következő lépcső. és látják azt az esetlegesen a játékos viselkedéséből, formai gondozásából levont következtetések menté, hogy mikor kell tovább küldeni egy játékost a a player care részlegre, ahol már a olyan játékos gondozási területen dolgozó szakemberek vannak, akik a az off területeket támogatják.

Tehát itt a klasszikus értelemben vett a tud-e idejönni a családod utánad, a gyereknek van-e iskolája satöbbi.

Ő ők ők már specifikusan kezelik a játékosokat.

És nyilván vannak egyébként a a aztán a sportpszichológusok meg a meg a a mentálhgién szakemberek a a a súlyosabb eseteket érintő helyzetekben őket vonják be.

Például alapvetően ennek a modellnek az a lényege, hogy hogy a ezek a a játékosok a szintek között mozognak az éppen megfelelő állapotuknak következtében.

És és itt a az alsó szinten a legtöbb problémát azt egyébként így simán lehet kezelni, mielőtt ez súlyos bodna.

Nyilván a a akkor pedig egyébként, hogyha a bármi olyan beavatkozás szükséges, akkor egyre följebb kerül ebbe a lépcsőzetes modellbe a játékos.

Ö úgyhogy itt a az egész klub egy csapatként működik a mentális egészség érdekében.

Ennek egyébként kulcsa a bizalom és a titoktartás.

És erről már beszéltünk egyébként a a rejtettségről.

M szerinted egy játékos, hogyha látszik rajta, hogy lelki problémái vannak, vagy látszik rajta az, hogy depresszióra hajlamos, hogyan tekint rá a futballtársadalom?

Milyen gondolatod van erről? akár egy játékos, akár egy szurkoló, akár maga a futball közöknek bármelyik tagja.

Azért is nehéz kérdés, mert hogy a futball az egy nagyon maszkulin közeg.

Szóval van sok minden ugye ami úgy gondoljuk, nem én és te, hanem általában ugye akik a focit követik, hogy bizonyos dolgok nem annyira férnek bele.

És szerintem amúgy ebben nyilván az elmúlt években sokat fejlődött a a közfelfogás, hogy szerintem ma már másokkal elfogadóbbak ezzel kapcsolatban, mint mondjuk 15 vagy 20 éve. 15 vagy 20 éve ez gyengeségnek vélték, vagy vagy ez nem odavalónak esetleg kivetnivalónak.

Ma pedig ma már azért tényleg nagyon sok szakember van és nagyon sok elérhető szakirodalom és abszolút megoldhatóak ezek a problémák.

Viszont ugye, hogyha mondjuk nézünk egy olyan csapatot, aki mondjuk a bajnokságért küzd, vagy ugye azért magasabb céljai vannak, és nyilván mondjuk igazolni kell egy játékost, és akkor az egyikről tudod, hogy jobb képességű, mint a másik, viszont pont ebből adódóan hektikus lehet az ő teljesítménye. viszont a másik egy mentálisan teljesen stabil, viszont egy kicsit gyengébb típus, kicsit gyengébb képességű játékos, akkor lehet, hogy a másik felé billen még mindig a a mérleg, mert rá tudsz számítani és tudod, hogy tőle mit várhatsz, mint a másiktól, aki aki lehet, hogy nagyon jó a labdával, de de bármikor összehull és és nem fog odaállni egy 11-est rúgni, mert nem bírja el lelkileg.

Úgyhogy nincsenek könnyű helyzetben ezek a játékosok.

Egyik játékos sem. >> Hát abszolút abszolút nincsenek.

Hogyha most a nem tudom más szakmákat tekintünk, azért ott is látjuk azt, hogy differenciálják a kollégákat, mondjuk a vezetők, hogy ki az, aki mondjuk elbír egy bizonyos projektet, mondjuk ki az, aki mondjuk egy más típusúra rakják, és hogyha mondjuk a egy nagyon feszült, de de kiemelten fontos feladatra, lehet, hogy inkább egy olyan emberre bízzák azt, akik tudja, aki tudja, hogy el tudja ezt hordozni mondjuk esetleg egy építőipari beruházás terén akárm >> például.

Ö, úgyhogy, úgyhogy a tekintettel arra, hogy itt a rejtettség az az m kulcs momentum tud lenni.

És igazából itt a az előbb említett mentén itt a a titoktartásra bizalom ugye a többlépcsős módszernek az elepe eleme egy olyan kezelési módszert és találtam készülés közben, ami pont ezt billenti ki és erre ad olyan megoldási javaslatot, ami ami ami igazából a játékosnak ebből a szempontból történő stigmatizációját nem e nem valósul meg, hogyha a PTMF módszert alkalmazzák a klubok.

Ugye ez a PTMF módszernek a az a lényege, hogy az üti fel, hogy miért kerül egy játékos egy bizonyos mentális állapotba.

Ez egyébként egy most nem fogunk ilyen matematikai függvényeket mondani, de alapvetően egy görb, egysorzon féle görbét használ segítségül, ahol egy egy haranggörbét képzeljünk el, ahol a vízszintesen tengelyen a stressz van, a függőlegesen pedig a mentális képességek helyezkednek el. és a haraggörbének a közepe az optimális állapot, amikor megfelelő stresszinten a legjobb képességeket tudod kiadni magadból, de nyilván van egy demotivált, illetve egy ilyen már túlmotivált állapot, ami aztán egyébként rossz irányokat indít el a játékosban.

És ez a módszer igazából arra keres megoldást, hogy a a a játékosra milyen milyen olyan erők gyakorolnak hatást, amik amik milyen fenyegetéseket indítanak el benne?

Ezeket hogyan képezi le magába?

Milyen megküzdési stratégiára van és van és milyen erősségekre tud támaszkodni?

Ugye a játékos mindig abban gondolkodik, mint a a hogy az ő esetleges problémái, ugye az előbb elemlített okok és problémák kapcsán, őnek a a karrierjében vagy az életében milyen változás fog végbeni?

A nem tudom válása után el fogja-e bírni a nyomást satöbbi?

És ez a PTMF módszer igazából arra épít, hogy hogy a ezen a görbén elhelyezkedő játékosoknak annak a pontos pozícióját elemzi, milyen mértékben működik jól vagy rossz a jól vagy rosszul a játékos a a különböző stresszinteknél.

Alapvetően az alapja ennek a vizsgálatnak igazából az, hogy hogy a megvizsgálja azt egy ilyen személyes feltáró beszélgetés során, hogy milyen erők és szereplők befolyásolják az ő életét, milyen milyen olyan mondjuk közösségi média által kreált nyomás van rajta, milyen reklámszerződések által okozott nyomás van rajta? milyen edzői elvárás, ami ami ő benne most vagy szerződési bizonytalanság, ami ami őt most kimozgatta így a az optimumból.

És az ehhez kapcsolódó fenyegetést is is megpróbálja azonosítani, hogy hogyan fog ez rád hatni.

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Karesz
  • Doma

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „S03E10_A futball árnyoldalai, küzdelem a depresszióval”

Miről szól ez az epizód: „S03E10_A futball árnyoldalai, küzdelem a depresszióval”?

A Manday League podcast e heti adásában a futball árnyoldalait járják körül Karesz és Doma. Kiemelik, hogy a futballisták körében a depresszió előfordulási aránya jóval magasabb a társadalmi átlagnál (35% vs. 15% egy 2015-ös FIF Pro tanulmány szerint). Az adásban szó esik a… Az epizód a Monday League című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 26..

Milyen témákat érint ez az epizód: „S03E10_A futball árnyoldalai, küzdelem a depresszióval”?

Fő témái: labdarúgás, mentális egészség, depresszió, sportolói életmód, megküzdési stratégiák.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „S03E10_A futball árnyoldalai, küzdelem a depresszióval”?

Megjelenés: 2026. 02. 26.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/monday-league/s03e10-a-futball-arnyoldalai-kuzdelem-a-depresszioval-cdd6df37

Több epizód a Monday League-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból