Montserrat

EXAMEN – A SZERETŐ FIGYELEM imája | Monsterrat Jezsuita Vlog (S05E02)

· PT15M24S

Összefoglaló

Jancsó Árpád jezsuita a Montserrat vlog e heti adásában az examen imádságról beszél, mely a szerető figyelem egy sajátos formája. Kiemeli az ima külső kereteinek fontosságát, mint az idő (kb. 15 perc) és a szándék megteremtése, valamint a csendes környezet megtalálása. Az adás…

Röviden

Műsor
Montserrat
Megjelenés
2026. 03. 09.
Hossz
15 perc
Szereplők, említett nevek
Jancsó Árpád
Témák
examen ima, szerető figyelem, jezsuita spiritualitás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Én Jancsó Árpád vagyok, és a Monszerát jezsita vlog mai adásában az imádságról lesz szó.

Az előző adásban az ima alapjait néztük meg, most pedig egy sajátos imádsággal, egy mélyebb összeszedettségre vezető imádsággal a sajátosan jezsuita exámennel fogunk foglalkozni.

Amikor imádkozunk, akkor érdemes arra gondolnunk, hogy az imádság alapvetően az Istennel való érintkezésnek a sajátos formája.

Az imádsághoz, főleg, hogyha mélyebb összeszedettségre szeretnénk törekedni, érdemes egy picit a külső kereteit is megteremteni.

Az imádsághoz, amit mi emberek hozzá tudunk tenni, az elsősorban az időnk.

Az exámenben ez az idő körülbelül olyan 15 perc.

Ha úgy nézzük, hogy egy napban mit jelent 15 perc, nem is olyan sok idő ez.

Ha viszont úgy nézzük, hogy 15 percre elhatározzuk magunkat, hogy tényleg megállunk és tényleg imádkozni fogunk, egész máshogy néz ki a képlet.

Amikor imádkozunk, nem csak az időnk számít, nem csak az, hogy Istennek adunk egy kis időt a napunkból, hanem a szándék is.

A szándékkal kapcsolatban, ha azt is közelebbről megnézzük, sokszor az van, hogy van jó felvetésünk, van jó elhatározásunk, mégis ahhoz, hogy minden nap egy 10-15 percet el tudjunk csöndesedni, még nagyobb távolságba, még nagyobb kiterjedésbe kell ránéznünk az imára.

Gondolhatunk arra, hogyha a napunkban 10 percet elkülönítünk az imára, ez legyen valahogy, vagy ez lehet egy olyan csúcspontja, vagy kulcspontja, amire már készülünk egész nap.

Lehet, hogy nem is tudatosan, de mégis ott van a kisagyunkban.

Lesz egy idő a napomban, amikor imádkozni fogok.

Ez föl tudja készíteni a lelkünket, és segít abban, hogy amikor odaérünk, ahhoz a megadott időz, amit az imádságra szántunk, valahogy könnyebben bele tudunk lépni.

Hozzá kell azt is tenni, hogy az imádságot elkezdeni mindig kihívás lesz.

Bárhogy is állunk, mégha szerzetesek is vagyunk, imádságot elkezdeni mindig nehéz.

Az imádság külső körülményeihez hozzátartozik még az is, hogy mennyire tudunk nyugodt alapvetően külsőleg, a külső viszonyokban csöndes környezetet találni.

Sokszor a hétköznapokban ez nem biztos, hogy olyan könnyű.

Érdemes találnunk egy olyan templomot, ahova szívesen betérünk, vagy tudni azt, hogy a napunknak melyik az az időszaka, amikor picit úgy egyedül vagyunk, és ha végképp nincsen olyan terünk, amit erre tudunk szánni, akkor ne rijedjünk meg attól se, hogy akár utazás közben, akár egy buszon, akár tömegközlekedésen, amikor csak magunkban utazunk, például reggel vagy este a munkából haza hazamenet, ne feledjük el azt, azt is tölthetjük belsőleg imádsággal.

A külső kereteknek a megteremtése bár fontos, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk a szívünkben belül is imádkozni, elcsöndesedni.

A külső kereteken kívül pontosabban ehhez kapcsolódik még egy szempont, mégpedig az, hogy a testünket hogyan helyezzük el az imába.

Az imába van, hogy le tudunk ülni, van, hogy le tudunk térdelni, van, hogy állunk, mint olyan lehetőség, amit érdemes próbálni.

Melyik az, ami jobban kifejezi a tiszteletemet?

Amikor elkezdünk imádkozni, nem csak a lelkünkkel imádkozunk, nem csak a környezetünket próbáljuk elcsendesíteni, a testünkkel is egy olyan tartást próbálunk fölvenni, amivel kifejezzük az összetezettségünket.

Pontosabban a testünk által is az összeszedettségre törekszünk.

Könnyen lehet akár komoly lelki életet élő emberek életében is szerzetesek.

Sőt, tudok én Jezuit a rendársain életéből is példát mondani, hogy nem mindig könnyű az imádságot nem csak, hogy elkezdeni, hanem épp, hogy szenvedünk attól az érzéstől, hogy olyan, mintha nem tudnánk imádkozni.

Éppen ezért, amikor foglalkozunk az imádsággal, vagy imádságba akarunk kezdeni, érdemes azt a kérdést föltenni magunknak, hogy egyáltalán vágyok-e én az Istennel való érintkezésre.

Megtalálom ezt a vágyat a szívemben, hogy én én szeretnék imádkozni, ha nem találom meg, még egy lépést érdemes visszamenni.

Vágyok-e arra, hogy vágyjak imádkozni?

Lehet, hogy ez picit furcsán hangzik, de egy alapvető dolog az imádságban mégpedig azért, mert egy imádság onnan tud működni úgymond abból a helyből, abból a lelki állapotból, ahol én éppen vagyok.

Ha nem tudok imádkozni, ha nincs hozzá vágyam, ezt próbáljam meg megfogalmazni, akkor ez lesz az első lépés azon az úton, ami valahogy mégiscsak az Istennel való kapcsolatba tart.

Az Istennel való kapcsolatos az imának az egyik legfontosabb összetevője ez az őszinteség magunkhoz és tulajdonképpen ha ki tudjuk mondani akkor Istennek.

A következőkben az elmélyülésben segítő egy sajátos jezsuita imamódot szeretnék nektek bemutatni.

Ez az exámen, amit sokszor összekevernek a lelkiismeret vizsgálattal.

Ugyanis az exámen szó jelentése az, hogy vizsgálat.

Az exámen imádságban azonban a vizsgálat kiterjed tulajdonképpen mindenre, ami velünk történik, az egész valóságunkra.

Legyen ez a lelki állapotunk, az érzelmeink, a vágyaink, a viselkedésünk, a beszédünk, az ami a kapcsolatbainkban történik, az ahogy az Istennel megéljük a kapcsolatot.

Minden, ami hozzánk tartozik, minden amire vissza tudunk tekinteni.

Ez a visszatekintés 5 plus lépésből áll, és az első lépés tulajdonképpen egy nulladik lépés, amiről már a bevezetőben szóltam.

Az exámen nulladik lépése ahhoz, hogy el tudjuk kezdeni ezt az imát, szükséges az, hogy valahogy elcsendesedjünk.

Ilyenkor a külső körülményekre gondolok, sokszor a lelkünk még ilyenkor is háborogat.

Előfordulhat az is, hogy egy 15 perces egzámen imádság nem szól másról, mint erről a nulladik lépésről.

Ha sikerül legalább a külső körülményeket valahogy kordában tartani, akkor elkezdhetünk imádkozni.

Az első pontja az exámennek, amiben Szent Ignác nagyon meg volt győződve, hogy egy olyan lépés, ami minket az Isten felé segít, hogy megállapítjuk, van-e bármi, legyen ez egy apró dolog, egy pici gesztus, vagy egy nagyobb dolog, amiért hálás tudok lenni.

Ez nem azt jelenti, sokan ezt vissza félreértik, hogy éreznem kéne a hálát.

Egyszerűen csak tudatosítom a fejemmel, a gondolataimmal, hogy mennyi minden van, ami az életemben megadatik nekem.

Olyan nincs, hogy valakinek semmi ne adatna meg.

Valami pici dolgot biztos, hogy tudunk találni.

Ha éppen az, hogy valaki kedves volt velem, ha éppen az, hogy élvezhetek egy jó kávét, vagy ha éppen az, hogy hm de jót aludtam, bármi, ami egy pici dolog, és segít abban, hogy tudatosítsam, az életben dolgokat kapok, ajándékokat kapok, ez már egy jó lap arra, hogy kiinduljunk az egzámenben.

Nem csak megválasztjuk azt, hogy miért tudunk hálásak lenni, hanem fontolgathatjuk ezt magunkban.

Nem csak kiválasztunk egy dolgot, hogy hálás vagyok azért, hogy milyen jó idő van, hanem elkezdem magamban fontolgatni, hogy tényleg milyen jó.

Ez szokták azt mondani, a leghosszabb út az, hogy az agyunkból, a fejünkből eljussunk a szívünkig.

Ebben segíthet ez az első pont, amikor azáltal, hogy fontolgatjuk, tudatosítjuk ezt a dolgot, amiért hálásak vagyunk, valahogy abba bízunk, és azt várjuk, hogy ez elérkezzen a szívünkhöz.

Ez nem minden esetben van így.

És hogyha megtaláltuk azt a dolgot, hogy miért lehetünk hálásak, még egy dolog van, ami itt az első lépésben ez a hálához hozzátartozik.

Tudatosíthatjuk azt, hogy mindaz a jó, amit az életünkben kapunk, akkor is, ha ennek az összefüggését nehéz egybe látni, vagy néhány dolog ambivalens, ez a jó mégiscsak az Istentől származik.

Isten az, aki minden jónak a forrása.

Szent Ignász mélyen hitt abban, hogy amikor valamiért hálát adunk, és tudjuk ezt tulajdonítani az Isten jóságának, ez a lépés már megteremtette az első kontaktot abban, hogy el tudjunk kezdeni imádkozni, el tudjunk kezdeni az Istenre figyelni.

Kimondhatom az exámenemben, hogy köszönöm.

A második lépés a hála után nem más, mint a kegyelem kérése.

Ha valaki jezsita a körökben forog, sokszor hallja ezt a szót, hogy kegyelem kérésé.

Érdemes tisztában lenni, hogy a katolikus szóhasználatban a kegyelem valami olyasmi, olyan ajándék, amit Isten tud nekem megadni. olyan dolog, amiről érzem, hogy hiába feszülök bele, meg hiába szeretném nagyon valahogy, mégis csak egy olyan ajándék az életemben, ami nem az én erőfizetésemen múlik, hanem Isten ajándéka.

Itt egy nagyon sajátos dologról van szó, mégpedig arról, hogy Isten szemével tudjunk visszatekinteni az eltelt időszakra, valóságunkra, legyen az egy félnap vagy egy hosszabb idő.

Ne csak a saját elképzeléseinkre, ne csak a saját megfontolásainkra alapozzunk, hanem valahogy Istennek a szeretőtekintét kapjuk meg abban a helyzetben, amikor a saját történéseinket vizsgáljuk.

És miért ez az exámennek az egyik legfontosabb kérése, legfontosabb pontja?

Sokszor előfordul, hogyha csak a saját fejünkkel vagy emberi agyunkkal kezdjük el vizsgálgatni saját magunkat, könnyen beleeshetünk abba, hogy bizony elkezdjük saját magunkat is elítélni.

Az ítélet tulajdonképpen a lelkünket lenyomja, és valahogy akadályt képez aztán abban, hogy tovább tudjunk menni, és valahogy az Istenhez való közeledés folytatódni tudjon.

Amikor Isten szemében nézünk vissza a saját valóságunkra, a kegyelem éppen az, hogy Isten szerető és irgalmas tekintetével nézzük mindazt, ami az életünkben történik.

Ennek a tekintetnek nem csak az irgalom és a szeretet a része, hanem az igazságosság is, maga az igazság, az is kegyelem, hogy tudunk szembesülni mindazzal, ami velünk történik őszinte és átlátható módon.

A következő pont pedig nem másról szól, mintogy tételesen visszanézünk azokra az eseményeire a napunknak, a félnapunknak, az elmúlt időszakunknak, amit szeretnénk megvizsgálni.

Nem csak a saját fejünkkel, hanem valahogy a kegyelmet megkapva Isten tekintetével.

Ha őszintén tudunk visszanézni, és valahogy erre próbálunk törekedni, könnyen lehet az, hogy az exzámenünkben följönnek éppen azok a pontok, amik saját magunkkal szemben zavaró dolgok, zavaró tulajdonságaink, vagy olyan dolgok, amiken szeretnénk változtatni, sőt olyan, amit úgy ismerünk föl, mint valamilyen bűn, mint valami, ami elválaszt minket Istentől.

Éppen ezért az exámennek a negyedik pontja a bocsánatkérés.

Amikor visszatekintettünk, és előkerül valami olyasmi, ami az én lelkemben zavaró, ami az Isten irántamoló szeretetével ellentétes, akkor tud megszületni igazából az a bocsánatkérdés, ami az egzámennek a lényege.

Ezért fontos az, hogy háladással kezdjük a az egzámenünket.

Ezért fontos az, hogy felismerjük, hogy Isten már nekünk adományoz dolgokat, már minket megelőzően szeret.

Ha ennek a fényében, ezért kezdjük így az egzám, ha ennek a fényében megspékelve a kegyelemmel tudunk visszanézni a saját életünkre, akkor mindaz, ami nehézség, ami fájó, ami bántó, ami bűn, az nem egy önsanyargatás saját hátunknak a jó megkorbácsolásából fakad, hanem egy őszinte bánatból, hogy Uram, mennyi mindent kaptam tőled, és mennyi mindenben látom a saját korlátaimat és a saját nehézségeimet.

Ha ezt ki tudtam mondani, akkor az exámen tulajdonképpen magától folytatódik az utolsó pontban, ahol Istennek a segítségét kérjük, amikor valahogy megtaláljuk azt az összeköttetést, a szívből fakató sajnálat vagy bánat, és akközött, hogy ebből szeretnénk tovább lépni, ezen szeretnénk változni, szeretnénk saját magunkat is megváltoztatni.

Nem elég az, hogy látjuk, hogy mi minden van, amin nem törékenyek vagyunk, amiben hibáztunk, vagy akár bűnünk van.

Az exámen nem a sajnálattal fejeződik be, hanem az elhatározással.

Elhatározom mindaz, amit láttam Isten szemével, őszinte módon, és tudom róla, hogy szükség lenne növekedni, fejlődni, előrelépni.

Ezt kiválasztom, és ebbe kérem Isten segítségét, hogy tudjak változni, hogy a végén, amikor felállunk az imából, valahogy azzal a lelkülettel tesszük, hogy Uram, én szeretnék tovább haladni a felét vezető úton.

És ez valamilyen konkrétumban megnyilvánul, valamire rávisszük a fókuszunkat.

Lehet, hogy arról van szó, csak hogy legyek egy picit türelmesebb, vagy ne használjak egy csúnya szót, akkor ez lesz, ami a fókuszomban van, és ezt fogom elkezdeni gyakorolni.

Az exámen nemcsak elmélyt és befelé vezet minket, hanem az exámen imádság végén elkezdünk kifelé menni és arra fókuszálni, mi az, ami hétköznapi életünkben valóban változásra szorul bennünk.

Az exáment, miután átmentünk ezen az öt ponton, egy egyszerű imával, Jézusnak a megszólításával vagy a dicsőség elmondásával zárhatjuk.

Az, hogyan tud tovább mélyülni az ima ééletünk és a Jézussal való kapcsolat, a vele való személyes kapcsolat és beszélgetés, hogy tud szintén az ima elértünk részé válni, erről a következő epizódban fogok nektek beszélni.

Említett entitások

Témák

  • examen ima
  • szerető figyelem
  • jezsuita spiritualitás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „EXAMEN – A SZERETŐ FIGYELEM imája | Monsterrat Jezsuita Vlog (S05E02)”

Miről szól ez az epizód: „EXAMEN – A SZERETŐ FIGYELEM imája | Monsterrat Jezsuita Vlog (S05E02)”?

Jancsó Árpád jezsuita a Montserrat vlog e heti adásában az examen imádságról beszél, mely a szerető figyelem egy sajátos formája. Kiemeli az ima külső kereteinek fontosságát, mint az idő (kb. 15 perc) és a szándék megteremtése, valamint a csendes környezet megtalálása. Az adás… Az epizód a Montserrat című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „EXAMEN – A SZERETŐ FIGYELEM imája | Monsterrat Jezsuita Vlog (S05E02)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Jancsó Árpád.

Milyen témákat érint ez az epizód: „EXAMEN – A SZERETŐ FIGYELEM imája | Monsterrat Jezsuita Vlog (S05E02)”?

Fő témái: examen ima, szerető figyelem, jezsuita spiritualitás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „EXAMEN – A SZERETŐ FIGYELEM imája | Monsterrat Jezsuita Vlog (S05E02)”?

Megjelenés: 2026. 03. 09.. Hossz: 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/montserrat/examen-a-szereto-figyelem-imaja-monsterrat-jezsuita-vlog-s05e02-3b80df35

Több epizód a Montserrat-ből