Mozigrund Podcast

A RAKPARTON - A galamblelkű spicli vállára veszi a keresztet | Egyszer volt... | 1954

· PT40M31S

Összefoglaló

A Mozigrund Podcast "Egyszer volt..." adása A Rakparton (1954) című film elemzése. A film főszereplője Terry Malloy, akit Marlon Brando alakít, és a rendező Elia Kazan alteregójának tekinthető. Az epizód kitér a hidegháborús Amerika kommunistaüldözésére, a spiclik dilemmájára…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2026. 05. 13.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Marlon Brando, Elia Kazan
Témák
a rakparton, film elemzés, hidegháború, kommunistaüldözés, spicli dilemmája
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A Terry ennek a főszereplője, akit Marlon Brando alakít, az valójában valahol Eli Kazannak az alteregója, aki próbál megküzdeni azzal, hogy mit is tehet egy áruló egy >> spli. >> De de hogy az-e tehát itt itt ez a fő kérdés, hogy aki vall valamilyen hatalomnak egy másik fajta elnyomó hatalomról az mennyire spicli >> rongyalaknak tartottak, pedig én nem vagyok rongy.

Ezt mondja [torokköszörülés] Marlon Brando egy >> egyik jelenetben, és az egyik ilyen szállóigéje lett a filmnek és ez amúgy annyira ilyen kazonos.

Ez amúgy érdekeségek, hogy az operatőr ez amúgy többször is ezt alkalmazza a filmben, nem tudom észrevetted-e, hogy amikor a friendnek az emberei a munkásokkal beszélnek, akkor egy ilyen felső perspektívát alkalmazz a a Kaupman.

Nem, nem tudom, én én nem tudom mikor láttam utoljára olyan filmet, ahol így van megjelenítve egy egy keresztény közeg, vagy nem tudom, a a maga ilyen őskeresztényi minőségében. >> Mazigrund egyszer volt. [sikítás] Gyertek gyertek! >> A múltunkból tanulunk. >> Üdvözlünk mindenkit!

Ez itt a Mozig Grun podcastnak az egyszer volt adása, amiben a Ragparton című filmről fogunk beszélni.

Elia Kazana rendezője, Boris Kaufman az operatőre és olyan sztárparádé van benne, hogy Ihaj.

Szóval Marlon Brandu a fűszereplő.

Mellette megjelenik Carn Malden, Lej.

Kob Rod Steiger és még sokan mások, akik szintén de hát ők főleg így a a meghatározó színészek benne, illetve hát Éva Mária szentet sem hagyhatjuk ki belőle.

Nos, ez a film egy hát több szempontból is szét lehetne beszélni a szánkat, hogy miről is szól, de szerintem nagyon fontos, hogy a a korszakról egy kicsit beszéljünk, amikor ez játszódik.

Ö ez egy ez egy eléggé aktuális film a maga korában, tehát ez az 54 és az előtte levő éveknek egy elég konkrét hát ábrázolása és nagyon-nagyon bátor és merész ábrázolása, merthogy Elia Kazánt, a rendezőt hát, hogy mondjam elég kritikusan fogadták.

Szóval, hogy hogy ő egy meg eleve megosztó személyiség volt.

Mert ugye itt a hideg háború időszakában járunk, amikor is Amerikában hát elindult egy ilyen kommunista üldözés McTyátor fényelzett. >> Igen.

És és hogy ez egy kicsit eldurvult.

Tehát, hogy a lényeg a lényeg ugye a hidegháborúban az USA Szovjetunió ellen volt, és az terjedt el, hogy a az USA-nak mindenféle vezetőpzícióiban, tehát így a a kormányzásban, de a hadseregben, a hírszerzésben, titkos ügynökségben is beszivárogtak a szovjet elemek. >> Terjed a kommunizmus, >> terjed a kommunizmus is Amerikában.

Ugyan azért azt [torokköszörülés] hiszem mást jelent az amerikai kommunizmus, mint a szovjet, de McCarty indított egy kvázi boszorkányüldözést a az amerikai kommunisták ellen, és hogy korábban is létezett már Amerikában munkáspárt vagy kommunista párt, aminek nagyon sok művész is a tagja volt, >> köztük Cseplin például >> Cseplin is, de ugye Elia Kazan is, illetve ennek a filmnek a forgatókenyvírója is, Bad Scholberg, meg akit még Azt hiszem többen ismerhetnek a Arthur Miller, ő is egy ő is ő is tagja volt, de hogy ők azért léptek be ebből, mert egyébként mindannyian bevándorlók.

Abban biztos vagyok, hogy tehát Arthur Miller és Eli Kazan ők egyébként bevándorlók Amerikába. >> De bocsánat, de amúgy lehet, ha jól emlészem a Dalton Trumbo is benne volt, aki meg például a római vakációforgató könyvét írta.

Van egy külön film pont róla, ami jól mutat, bemutatja például az ő szempontját is ebbe az egészbe. >> Igen.

És hogy hogyan érdekes itt az, hogy bevándorlok?

Tehát, hogy ők ők nem ő ők ők munkásként kezdték igazából.

Szóval, hogy Arthur Millernek is van egy egy önéletrajzi regénye a kanyargó időben, ez a címe, és ő abban nagyon nagyon nagyon sok időt és hát oldalakat szentel annak, hogy hogy erről a korszakról beszéljen, ennek az összetettségéről, hogy ők munkásként törték fel aztán magukat, vagy egy munkásságból, vagy na munkásosztályból alakultak át művészé és és ezért nekik az, hogy a munkásosztály az az nagyon fontos volt és ugye A a itt a a kommunista párt az igazából így a munkásokért, vagy hát eredeti célja szerint is, de hogy hogy Amerikában is igazából ez volt a fő célja, és volt tényleg nagyon sok íróművész Hollywoodban is filmesek, akik akik akik tagjai voltak ennek a az amerikai komunista pártnak.

És amikor pedig jött a McCarty szenátor, akkor ő újra elővette ezeket az embereket, és mint egy precedensként, de hogy hogy akár börtönre vagy akár halálos ítéletre is számíthattak azok, akik akik egy ilyen perbe bekerültek.

Elia Kazan és Arthur Miller nekik a a pályájuk az teljesen együtt kezdődött New Yorkban, ahol ők alap vagy hát részei lettek a Group Theater nevű ilyen közösségnek. illetve ők azok, akik a method actingnek a Lee Strasberger együtt a method actingnek a a az éllovasai voltak, vagy hát úttörői voltak, és egyőket egy nagyon erős ilyen színházi közösséget hoztak létre és ezt is ebben a szellemiségben, hogy ilyen ilyen egyenlőség, szóval, hogy így a munkásokért való és az ilyen témáknak a felfejtésével foglalkoztak a színdarabjaikban.

És aztán volt egy helyzet, amikor a amikor voltak már ezek a perek, és ezek azt hiszem nyilvános perek voltak.

Szóval, hogy a TV közvetítette ezeket a Mcarti féle kikérdezős pereket. >> Hát a amerikai ellenes tevékenységeket vizsgáló kongresszusi bizottságnak is. >> Igen.

Tehát a Amerika ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság, >> kongresszusi bizottság, >> ez tehát már a nevében is hordoz valamilyen nagyon abszurd dolgot.

És és itt voltak idézések, és az Eliá Kazánt is beidézték és ő ő volt az, aki aki mondott neveket.

Szóval >> de csak második alkalommal. >> Igen, első alkalommal még nem, de második alkalommal, amikor meg beidézték akkor akkor ő végül is hát kiadta a társait, vagy kiadta azokat a művésztársait akiknek emiatt hátrányuk származott.

Tehát, hogy a karrierjük végül is volt, akinek derékba tört, >> mint például Dalton Trumbónak.

Ö, és ö és az Arthur Millerrel szoros, összefonódott művészi karrierje és barátsága például az teljesen megszakadt ennek hatására.

És ezért lett Ei Kazan amiatt, hogy ő vallott egy olyan perben, amiről mindenki tudta, hogy ezek végsősoron koncepciós perek, vagy ilyen boszorkányüldözős per zárójel.

A szálemi boszorkányok az valójában erről a korszakról szól, zárójel bezárva.

És és amikor megcsinálja Elia Kazan ezt a Ragparton című filmet, így kell néznünk ennek a főszereplőjét, hogy ez vagy így is nézhetjük.

Szerintem azt mondom, hogy teljes mértékben, de hogy hogy mélyen valahol nagyon sok kritika meg összefoglaló szerint is a Terry ennek a főszereplője, akit Marlon Brando alakít, az valójában valahol Eli Kazannak az alteregója, aki próbál megküzdeni azzal, hogy mit is tehet egy áruló egy spicli, >> de de hogy az-e tehát itt itt ez a fő kérdés, hogy aki vall valamilyen hatalomnak egy másik fajta elnyomó hatalomról Az mennyire spicli >> az a csoport ellen, akik amúgy őt amúgy egy bizonyos életszínvonalra jutattákig.

De de feketén és és nem jó módon.

És akkor még egy annyit az egészről, hogy tényleg a munkások ebben a kor történelmi korszakban a munkásosztály az eléggé el volt hanyagolva, és ez az egész film dokmunkások között játszódik, ezért is a címe a rakparton.

Szóval ők azok, akik a befutó óceán járó hajókról pakolják a termékeket. kemény fizikai munka nem sok pénzért és és hogy aki őket tudná képviselni az a szakszervezeti hálózat a a McCarti féle rendszer a szakszervezeteket is támadta ugye merthogy a szakszervezet is egy kommunistának vélt vagy titulált szervezet volt.

Tehát a munkások összefogását nem támogatta a politikai rendszer.

Ellenben a szakszervezetek, amik nagyon gyorsan, vagy hát idővel azért egy maffia hálózattá alakultak át, valójában ezek sem a munkások érdekeit nézték, hanem kizsákmányolták őket.

Tehát igazából a a hivatalos államhatalom és a szakszervezetek között két cég közt a pad alá kerültek a munkások, és valójában nem volt egyik sem, tehát se az államhatalom, se a szakszervezet egy olyan megbízható szerv, aki akibe valóban meg lehetett bízni, és ezért alakult ki az a hallgatólagos, vagy ilyen, nem tudom, bajtársias megegyezés, ami a filmben nagyon nagyon szépen van tematizálva, vagy hát nagyon hangsúlyosan, hogy ne szólj szá Nám nem fáj fejem.

Nem, nem a szakszervezettel se szabad szembenni, mert bár kevés pénz, de tőlük legalább kaphatunk valami munkát, de hogy az államhatalomnak sem szabad mondani semmit. nem bízhatunk meg a rendőrökben, a nyomozókban, mert valójában ők se a mi érdekeinket képviselik, hanem itt a az állami nagy tőkések harcolnak a szakszervezetnek az ilyen oligarcháival, maffia főnökeivel, és a kisemberek bárkihez csatlakoznak, valójában csak a kárukat szenvedik.

Tehát nagyjából ez az a milliő, amibe Elia Kazan helyezi a történetét. zárójel.

Eredetileg még az egész ügy előtt úgy lett volna, hogy Arthur Miller írja a forgatókönyvet.

Viszont miután elkezdődött ez az egész ügye a a Eli Kazannak, ő ezt amúgy visszadobta, hogy ő inkább mégsem akar ebben részt venni.

Ugyábár ugyebár a személyiséges személyiségé érintettsége miatt.

A másik, hogy amúgy a Eliakazán az később a emlékaiban is amúgy vállalta, hogy azért jelentette a szervezetnek, mert egyrészt a szovjet veszélyektől kezdte megóvni a hazáját, mert észrevette, hogy amúgy ezekbe a úgymond amerikai kommunista közösségekben elkezdett terjedni a a sztálinista tevékenység, amit viszont nem akart. tart, és ő ennek következtében is dönett úgy többek között, hogy már másodjára viszont val és akkor feldob úgymond embereket. >> És nekünk is ott van a lehetőség, hogy elhisszük-e ezt a nyilatkozatot, vagy nem.

Tehát, hogy itt ez tényleg egy ilyen egy nagyon árnyalt és nem egyértelmű helyzet.

És ebbe a helyzetben ez a film pedig tökéletesen illik.

És szóval Elia Kazan ő ő ő utána tényleg egész élete végéig kitartott amellett, hogy hogy ő vallott.

Sőt, amikor ő másodjára behívták és vallott, ő egyébként ő újságcben elvileg felszólította a kollégákat, hogy ők is valljanak és ők is dobjanak fel embereket.

Tehát, hogy mondjam, ez azért ez tényleg egy ilyen kétséges lépés, vagy én nem biztos, hogy el tudom hinni.

Mondjuk én ilyen Arthur Miller párty vagyok végül is valahol, mert én olvastam ezt a kanyargóidőben című önélatrajzi kötetét és és mondom, szerintem nem nem tudom, tényleg én én én se tudom megmondani, hogy mi az igazság.

Meg hát valószínűleg egy ilyen helyzetben elég nehéz megmondani, hogy mi az igazság.

Az biztos, hogy a a munkásosztály az szenvedett ebben a korszakban. [horkantás] >> Igen.

Rongyalaknak tartottak, pedig én nem vagyok rongy.

Ezt mondja Marlon Brando egy >> egyik jelenetben, és az egyik ilyen szállóigéje lett a filmnek, és ez amúgy annyira ilyen eri kazonos kimondás volt a mint például amúgy a a Vágyvíramosában is voltak hasonló kijelentések is.

Beszéljünk kicsit szerintem arról, hogy a munkásosztály, ha már munkásosztály, hogy ez amúgy reprezentálódik, reprezentálódik például manapság a filmekben, ami nekem leginkább eszembe jutott, az például az Armageddon.

Tudom, eléggé sok szintet lezuhantunk, de hát ott egy maréknyi olajfúró munkásra vár a feladat, hogy megmentse a bolygót a aszteroidedától.

De én annyira a közelmúltból sem ismerek olyan sok olyat, ami kifejezetten ilyen a rabpartonhoz hasonló ügyekkel foglalkozott volna, ami legközelebben áll hozzá.

És amúgy ilyen szempontból a a Terry Maray figurája az ilyen előképe az a Joker például. >> Igen, igen.

A Joker meg még volt a szárakuk fészkére is akár.

És egy pár évvel ezelőtt volt a aki Oszká díjat kapott egy fiatal női rendező.

Krozao Nomádland F >> Nomadland.

Na, a Nomádland volt még ilyen szerintem, ami ami a az egyszerű embereket, akik mindenen kívül állnak és nem fordulhatnak senkihez >> róluk.

Szóval igen, de hogy nem jellemző feltétlenül, mert ez egy nagyon ez egy hát ez egy óriási téma és megosztó téma, azt hiszem.

Igen, és szerintem kétokból sem annyira szoktak manapság se foglalkozni foglalkozni ezzel.

És a raporton után amúgy sem foglalkoztak annyira mert kezdetben berengte ezt is még mindig a kommunizmus vörös vörös köre. [horkantás] hogyha egy film azzal foglalkozik, hogy a munkásoknak igazuk van esetleg, hogy a rendszerrel szemben állnak és szervezkednek, akkor hát az biztos egy kommunista film, hogy valami hasonló gondolatokat terjeszt.

Vagy pedig amúgy, ami később ezt felváltotta, hogy sokkal inkább az egyénnek a sajátos válságát akarta kikomunikálni, mint például a macska forróbálok tetőn, ahol inkább amúgy a a szereplőnek a a saját identitásával kapcsolatosan volt problémája.

Nem egy és nem az jelemezte őt, hogy ő egy munkás, vagy hogy ő milyen közösség, hogy ő egy munkás esetleg, hanem hogy ő az ő közösségét azt az identitása hozta össze, mint közösség esetlegesen.

És ebből ezzé vált egy idő után amúgy inkább ez a fajta gondolkozás, mint amit ez a film is létrehozott szerintem.

Azt hozzátenném egyébként, hogy a szocialista országokban, vagy szóval akik megszállás alatt voltak, szerintem ott egyébként készültek.

Bár most nem a termelési filmekre gondolok, ami így a munk Hát igen.

Szóval, hogy nem nem ezekre gondolok, hanem aztán ott a későbbiekben szerintem.

Szóval szerintem azért voltak reprezentálva, de hát azok nem lettek világhírű filmek, vagy hogy mondj hollywoodi filmeket értve tényleg nem jelent. >> Igen.

Nagyon eltolta magától ezt a témát Hollywooddal. jó ideig, de szerencsére például a Joker meg a Nomádland az például ezeket felvette és ö én amúgy örülök ennek, mert szerintem amúgy ez egy fontos téma és amúgy a beszéltünk múltkor a a hét szamuráiról és ott is kiemeltem meg beszéltünk is arról, hogy milyen jó, hogyha amúgy a hősök egyelő félként küzdenek meg amúgy a az az esetben a fosztogatókkal.

Nem egy alá fölé rendelt hős civilviszonyban.

Viszont ez a film amúgy érdekes módon egy neorealista film, mármint olyan filmjéket hordoz, hogy ez hasonlóan, mint Roserigini, >> azaz ők ott forgattak eredeti helyszíneken, tehát kimentek a stúdióból, >> munkásokkal, >> munkásokkal forgattak, és ez, hogyha nézzük a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A RAKPARTON - A galamblelkű spicli vállára veszi a keresztet | Egyszer volt... | 1954”

Miről szól ez az epizód: „A RAKPARTON - A galamblelkű spicli vállára veszi a keresztet | Egyszer volt... | 1954”?

A Mozigrund Podcast "Egyszer volt..." adása A Rakparton (1954) című film elemzése. A film főszereplője Terry Malloy, akit Marlon Brando alakít, és a rendező Elia Kazan alteregójának tekinthető. Az epizód kitér a hidegháborús Amerika kommunistaüldözésére, a spiclik dilemmájára… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A RAKPARTON - A galamblelkű spicli vállára veszi a keresztet | Egyszer volt... | 1954”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Marlon Brando, Elia Kazan.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A RAKPARTON - A galamblelkű spicli vállára veszi a keresztet | Egyszer volt... | 1954”?

Fő témái: a rakparton, film elemzés, hidegháború, kommunistaüldözés, spicli dilemmája.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A RAKPARTON - A galamblelkű spicli vállára veszi a keresztet | Egyszer volt... | 1954”?

Megjelenés: 2026. 05. 13.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/a-rakparton-a-galamblelku-spicli-vallara-veszi-a-keresztet-egyszer-volt-1954-ccf09045

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból