Mozigrund Podcast

EDDINGTON - Covid artmozi konteósoknak? | Podcast

· PT40M28S

Összefoglaló

A Mozigrund Podcast legújabb adásában Oswald és Márk az Ari Aster rendező által jegyzett EDDINGTON című filmet elemzik. A film témái között szerepel a Covid-19 világjárvány, az amerikai társadalom polarizációja, és az összeesküvés-elméletek. A műsorban szó esik a rendező korábbi…

Röviden

Műsor
Mozigrund Podcast
Megjelenés
2026. 07. 13.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Ari Aster
Témák
covid-19, filmkritika, összeesküvés-elméletek, amerikai társadalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

nem akarják, hogy megnézzük ezt a filmet.

Covid mint téma, és úgy mintogy így a elemelni az akkori szituációt.

Igen, az a >> az szerintem tök frissnek hatott nekem. >> Tehát hogyha állítasz valamit a covidról, állítasz valamit Amerikának a polarizációjáról, a társadalmi feszültségekről konfliktusokról akkor verd a fáradtságot, hogy utánanézzél, és azt úgy építsd fel, hogy annak legyen valamiféle valóságalapja.

Nem, ez a film is olyan, hogy mint ahogy te is mondtad, mindenki egy kis cinikus >> Igen. >> Mindenki foglalkozon a saját cinikus kis problémájával, és rohadtul mindenki kiteszi önmagát annak, hogy valamilyen szélsőséges hülyeségbe higgyen, hátha az egyéni problémáját megoldja. >> Kyleléknál ez csúszott, de hát láthatólag a csávó nem érti azt a közeget, amiről filmet akar csinálni.

De hogy rettegsz az adatközponttól?

Mozigrund podcast. >> I drink your milkshake. >> Elemzünk, nem ítélkezünk. >> Ezt most felvesszük megint. >> Üdvözlünk mindenkit.

Márka, >> sziasztok. >> Mondjuk úgy Mark Zukberger.

Az is lehet még a filmnek a függvényében.

Megbeszéltjük ezt is. >> Ugye ugye én pedig Oswald vagyok.

Nekem nincsen kifejezetten érdekes nevem, de még ki tudunk találni valamit.

Találjatok, találjatok ki valamit. >> Osz Spengler. >> Ú, ez az Osval.

Na, mai filmünk egy olyan film, amit ti nem láthattatok, és mi is a internet bugyirait kellett felkutassuk, hogy lá láthassuk, illetve Amerikában se nézték meg annyian, mert a fesztiválokon annyira nem volt látható, a díjőn sem volt annyira látható, és ennek oka van, mert nem biztos, hogy ezt az embereknek meg akarták mutatni.

Úgymond nem akarják, hogy megnézzük ezt a filmet, de mi meg tudtuk nézni.

Ez pedig a Ariasternek az Edington című filmje.

Ő csinálta a csodálatos fehér éjszakákat, az örökséget. >> Csodálatos örökséget, a csodálatos, >> amitől félünket.

Hát ez egy nagyon más film, mint az eddigi Ariaster filmek, de mégis vannak hasonlóságok. >> Nekem ilyen szakaszokra bomlott ez a filmélmény.

Én az elejét élveztem, tudtam velemni.

Elég nagyon durva, hogy ugye 2020-ban játszódik a sztori, és így most már ezt egy ilyen retrospektív dolognak érzékelhetjük.

Szóval, hogy így hat év telt el, és ugye a covid az egy ilyen nem tudom olyan minthogyha egy örök kivalósággal ezelőtt lett volna. >> Igen. >> Szóvaly jó jó volt ebbe így belemenni így az elején, hogy tényleg azokat a akkori viszonyokat így így viszontláttuk.

Aztán hát ahogy bonyolódott a sztori meg ahogy kibomlottak a karakterek, úgy vált egyre zavarosabbá. egyre egyre katymaszosabbá.

És hát a végén pedig abszolút egy nem tudom, úgy úgy álltam fel, hogy ez egy kim mondta szar film egyébként, >> de tehát szerintem többre volt érdemes ez a film, meg hát nyilván azter kiváló rendező azért ezt ne felejtsük el.

Én többet vártam ettől a filmtől. >> Hát nekem ez olyan volt, mint egy gyenge egyik csata a másik után próbálkozás.

De de gondolj bele, hogy mekkora downgrade, amikor már az egyik csata a másik után sem az a film szerintem.

Én szerintem merthogy sok tekintetben egyébként akár az is, de ugyanezt mondhatjuk a a Lantimos filmre, legutóbbi a bugóniára. >> Ühüm. >> És illetve ugye ez erre a filmre is, tehát hogy nagyon hasonló témákat dolgoznak fel. ugyanezt a amerikai széttöredezettséget, társadalmi polarizációt jelenítik meg.

Ez egy kicsit direktebben, mert ez egy igazából ez ebben nincsen semmi ferdítés gyakorlatilag.

Tehát, hogy ez ez valós történelmi eseményeket dolgoz fel.

Jó, persze fiktív módon, de hogy de hogy alapvetően ez nem egy ilyen parabolisztikus dolog.

Ühüm. >> És akkor valahol a kettő között mondjuk a a Eddington és a Bugónia között van valahol a a az egyik csata a másik után. ami szintén ugyanezt az ilyen alvilági szekt, vagy ami az ilyen föld alatti szekták meg ilyen szélsőségesen libertáriánus szabadságpárti terroristáknak így az ütközete a bugónia meg ott is az összeesküvés elmérett hívőknek meg a gazdag multivezéreknek így a így a konfliktusa jelenik meg szóval és ahhoz képest is egyébként valóban, tehát mind a két filmhez képest azért azért gyengebb alkotás Igen.

Reviden amúgy a sztori annyi, hogy 2020 májusában van egy fiktív városunk Eddington és ott a főszereplőnk a Joakim Phoenix, aki a Joe Cross.

Neki van egy kis baja a helyi polgármesterrel, ami baj addig fajul Joe Cross számára, hogy ő úgy akarja ezt megoldani, hogy polgármester akar lenni, de az egész úgymond kampány közepén a akkori kor szerint van BLM probléma, a covidból vannak feszültségek, és az ez az egész kulminálódik folyamatosan egészen addig, ameddig a végén meg gépágyúval meg nem akarja oldani.

Joakin Finnis a szituációt, de rosszul sülnek el a dolgok. >> Aztán a szituáció oldja meg a Join Phonixet. >> H nyom egy Steve Stepen Hawkingot.

Ez hihetetlen izé agyfasz, ami a végén zajlik egyébként >> teljes mértékben, de nem a pozitív értelemben. >> Nem, nem, abszolút nem egyébként.

Tehát, hogy szerintem a felütése mondom a filmnak az így okés, vagy így így jó szerintem >> szerintem amúgy tök jó a felütése, mert a a covid mint téma és úgy mintogy így a elemelni az akkori szituációt.

Igen, nekem az a furcsa, >> az szerintem tök frissnek hatott nekem.

Az az igen, ezt akartam mondani, hogy hogy egy ez egy világjárvány volt egys tén hosszú idő után újra egy globális >> esemén >> talán a 2008-as válság után egy a a a legelső globális esemény, ami tényleg föld rajzilag is kiterjedt és kontinenseken átívelt. >> Hát a ez volt az olyan esemény a 2008-as válság után, ami már az első pillanattól úgy indult, hogy ez benne lesz a történelemkönyvekben. >> Így van.

És annak ellenére meg nagyon kevés film készült szerintem róla.

Főleg a fősodorban nem igazán volt ez egy népszerű téma szerintem az elmúlt években, vagy én legalábbis nem emlékszek azokra a filmekre, amelyek dedikáltan a coviddal foglalkoztak volna. >> Volt egy a karanténzóna magyar film, ami egy kisköltségvetésű film, ami azzal foglalkozott, de nagyon rendúból nem jöttek ki ilyen film >> onnan nem.

Azért is voltam kíváncsi rá, hogy ez a film ez >> hogy fog ezzel foglalkozni.

És és a és az elején szerintem jó jól kezdi, merthogy >> miről van szó?

Arról van szó, hogy ugye ez 2020 május, tehát ez a járványnak úgymond a tetőzése.

És igazából arról van szó, hogy van egy kis település, ez közel a déli határhoz, valahol ott Új-Mxó környékén, és van egy seriffünk, >> aki egy hát egy erősen alufólóia sisakos karakter.

Ő azért >> igazából nem igén nem >> nem kell a ház házba men vagy a szomszédba menni a konteokért >> én egy kicsit belét kötnék mert én nem úgy én nekem nem úgy jött le hogy ő erre annyira fogékony lenne olyan pont ő ő az aki ezt ellen akar állni ennek valamilyen szinten, de amint lát benne logikát könnyen befogadja ezt szóval alapvetően nem gondolja hogy amúgy ezek ilyen alarapozott dolgok de könnyen de amint de átrál folyamatosan a jelket és egy kicsit már kezd fogékony lenni. >> Nem agitál, tehát hogy nem nem áll ki a izére a a falu házára, és nem kezd el beszélni arról, hogy a vakcina az csipeket ültetnek belétek és satöbbi, de azért mégis csak azt látjuk, hogy >> szóval, hogy mondjam, ő ezt az ilyen polgárjogi részét fogja meg ennek a dolognak, hogy hogy ne kelljen már egyébként maszkot viselnie az öreg embernek, amikor nem kap tőle levegőt meg ilyenek, amikor mindenki maskot viszájobi ember.

És akkor vele szemben áll a város, úgymond a városnak a lakói, és ugye elsősorban a polgármester, aki pedig egy nagyon szabálykövető nagyon decens módon betartatja mindenkivel tényleg a maxviselési protokollt satöbbi, satöbbi.

És akkor az ő kettőjük konfliktusa kezd el így kialakulni.

Azért látjuk, hogy mind a kettő embernek van vaja a füle mögött.

A polgármesterről kiderül, hogy ő igazából egy ilyen adatbányászközpontot, vagy egy ilyen adatfeldolgozó üzemet akar létrehozni ott a városban, vagy a falpontot data center. >> Igen.

A a falunak a közvetlen tőszomszédságába.

A polgármesterről meg an vagy a seriffről pedig annyit tudunk meg, hogy hát egy eléggé terhelt családi helyzetbe él éppen. >> Hát mert van egy párja aztón.

Igen. >> Aki a film kegyesen szeret elfelejteni egy ponton túl. >> Ki >> ki is volt?

Ki is volt múltkor a Emily Blant a zúzógépbe, akit így elfelejtett a film, >> akit így féltávon így így kiírtak a a scriptből.

Nincs ugye meg van egy Osin Butler benne. >> Igen. >> Aki van egy jelenetben.

Goljatok bele egy ilyen ilyen castal, hogy Joakim Főnix, Pedro Pascal, Austin Butler és Emma Stone.

És a film az >> full ismeretlen szerintem mindenkinek. >> Hát igen.

P nem az, hogy ismeretlen nem is hoztál be például ide Magyarországra, pedig egen casting ráttá ilyen témával azért az emberek mentek volna.

Igen, >> de amennyire úgymond bukott már a kezdetén a film Amerikába, ja, itt én forgalmazok, szépen meghátok, nem nem ez nem, ez nem kell nekünk.

Minek is adjunk neki egyáltalán esélyt ugyebár, >> de a casting az amúgy szerintem abszolút tök jó.

Tök jó, csak >> nincs kihasználva az ereje. >> Igen, ez a bajom neked is, hogy hogy azon karakterére konkrétan a a SF-re bemész, és az első izé szí növendéket kiveszed, és akkor kábé el tudja játszani, mert hogy nincsen nincsenek nincsenek dialógok azon karakterének, tehát hogy fekszik meg sír, meg szenved, és akkor kiírják egyszer csak így eltűnik azon.

Az Austin Butler is hát megjelent >> szerepel két jelenetbe, aztán két videóba szerepel, meg egy weboldalt van a képe. >> Igen, hogy erre erre nem tudom, hogy vagy hogyha már ilyen kasztod van, akkor már miért nem építesz ezeknek a karizmatikus embereknek a a karizmájára?

Tehát akkor akkor miért az van, hogy egy ilyen üres dolgot nézünk?

És özakanyarodva a sztorira, tehát hogy nagyjából ez a két szembenálló ö fél egymással azért ez ez szerintem jól lemodellezi azt, hogy hogy Amerikai így mivé vált így a napjainkban egyébként, hogy főleg a covid óta és főleg a Trump óta egyébként.

Tehát két teljesen szélsőséges és egymással kommunikálni is csak nagyon nehezen tudó közegről van szó.

És akkor ezt az egészet még megspékeli az Ariaster a BLMől, ahogy te is mondtál.

Tehát bejönnek a a afroamerikai zavargások.

Megfejeli ezt az egészet egy ilyen generációs konfliktussalra.

Ugye itt a nagy forradalmárok azok a azok a gyerekek. >> Istenem, azok a gyerekek.

De de szerintem na szerintem az vicces volt egyébként.

Tehát amikor a a srác hazamegy és előadja, hogy hát most nekünk az a célunk ugye mint fiatal szocialistákként, nekünk ugye most az a az a tervünk, hogy hogy a fehér felsőbb rendőséget teljesen eltörölni, sőt ugye jóátételt fizettetni visszamenőleg és gyakorlatilag minden szempontból a fehér embereket, azokat eltiporni a föld színéről.

És akkor az apuka így ránéz, hogy hát [ __ ] meg, hát te mi vagy, te hülye gyerek?

Tehát, hogy >> kezd magaddal, akkor igen, tehát hogy vannak szerintem egyébként ilyen jó pontjai ennek a filmnek ebből a szempontból, >> de de tényleg tovább is azt tudom mondani, hogy nagyon eklektikus, nagyon nagyon össze-vissza. >> Igen.

Az a probléma ezzel a filmmel szerintem, hogy alapvetően a szituáció jó, de egyszerűen nem használja ki semmilyen szinten, úgy ilyen szinttelen szaktalan az egész, mert nem eléggé görbe tükör.

Nem eléggé fekete tükör, mint a Black Mirror, >> hogy így direkbe belemenjen.

Nem elég szatirikus, mint egy Sou Park vagy egy Family Guy, de nem eléggé komoly sem, mint mondjuk a coenivéreknek bármelyik filmje, mondjuk úgy, ami úgymond komoly, hogy van benne azért a szituációból adódó humor esetlegesen, mint a nemvédnek való vidék, vagy a fargó >> Igen. vagy a Nikké Zsolt még régen, nem tudom melyik ez a film, ilyen kezdet filmje, de az a lényeg, hogy az sem elég elvont, mint egy klasszikus Ariaster film az eddigiek, mint mondjuk a a amitől félünk, ami egy Kafka történet. >> Ühüm.

És amúgy én arra számítottam, hogy valami hasonló lesz, hogy így van valami káosz esetleg, mint abba, aztán kicsit elvonulunk, vagy fordítva, hogy elvonulunk és káoszba lépünk be, vagy valami.

Nem voltak kiugrópontok, >> hanem az egész egész mentő nekem egy vonalba, és ami kiugrópontnak értelmeztem, az nem volt számomra kiugró pont, hanem így belesimult egy vonalba.

És én nekem például ez az ütelmezés szempontjából nem működött, és mondom műfajilag sem emelkedett ki semmilyen műfaj felé semett nekem egy ilyen szinten szaktalan, míg például az egyik csata a másik után nekem egy egyszerűsíten egy jófajta South Park rész volt, amiben a DCP eljátszotta rendi Marst, mínusz böcsület van, és ráhattuk, ahogy bénázik, és nagyon vicces volt.

Mai napig nem tudom, hogy mennyi az idő.

Igen, >> de itt még nem itt ez se volt meg egy ilyen emlékezetes karakter vagy valami. >> Jó, nekem nekem igen.

A >> tudom neked PTSD-d van az egyik csata a másik.

Nem, nem, de nekem azzal is bajom van egyébként, hogy ez a tehát hogy az a tehát hogy >> én tényleg azt érzem egyébként, hogy ezek az amerikai rendezők ezek így ezek így mintha tojási lépkednének, amikor ilyen társadalmi politizáló filmeket gyártanak, és hogy >> üve a Garland a polgárháborúban ő azt bevállalta ott a konfliktust, mondjuk azt ő arab szituációban bevállalta.

Igen, az az egy bátor, tökös tökös rendezés volt, de hogy de hogy egyébként tényleg a a Lantimos is ilyen volt a PT a most az Ariaster, hogy így hát igen, egyik fél is olyan, mint a másik izé, egyik 19, másik egy hienakilag nincs különbség itt a a csoportok között.

Full adhok jellegű egyébként a a szembenállás, meg a konfliktus ábrázolás.

Tényleg az egyik oldalon ilyen agymosott tínédzserek meg enyveskező politikusok meg polgármesterek vannak a másik oldalon meg tényleg ilyen ilyen mucsai parasztok, akik meg nem tudom, tagadják a a bármit, ami tudomány és bármit, ami egyébként az emberiség számára előre lépést jelentene. és hogy és hogy itt itt itt is azt érzem, hogy basszus nem, tehát hogy most lehet ezt persze csűrni, csavarni, meg valamilyen szinten ennek van igazság magva, én is azt gondolom, és legyen független egy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „EDDINGTON - Covid artmozi konteósoknak? | Podcast”

Miről szól ez az epizód: „EDDINGTON - Covid artmozi konteósoknak? | Podcast”?

A Mozigrund Podcast legújabb adásában Oswald és Márk az Ari Aster rendező által jegyzett EDDINGTON című filmet elemzik. A film témái között szerepel a Covid-19 világjárvány, az amerikai társadalom polarizációja, és az összeesküvés-elméletek. A műsorban szó esik a rendező korábbi… Az epizód a Mozigrund Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „EDDINGTON - Covid artmozi konteósoknak? | Podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Ari Aster.

Milyen témákat érint ez az epizód: „EDDINGTON - Covid artmozi konteósoknak? | Podcast”?

Fő témái: covid-19, filmkritika, összeesküvés-elméletek, amerikai társadalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „EDDINGTON - Covid artmozi konteósoknak? | Podcast”?

Megjelenés: 2026. 07. 13.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mozigrund-podcast/eddington-covid-artmozi-konteosoknak-podcast-699e52db

Több epizód a Mozigrund Podcast-ből