Nőszintén Podcast

Helyi lakosok a Velencei-tóért – Vízválasztó pillanat | S02E36

· PT49M30S

Összefoglaló

Ebben a rendkívüli epizódban a Velencei-tó súlyos állapotáról esik szó. Két helyi lakos, Németh Gergő és Orgován Zita osztja meg gondolatait arról, hogyan tehetünk a tó megmentéséért és kisfiuk jövőjéért.

Röviden

Műsor
Nőszintén Podcast
Megjelenés
2025. 05. 21.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Németh Gergő, Udvarhelyi Mónika, Makó Mariann, Monostori-Prohászka Ágnes
Témák
velencei-tó
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Taps] [Zene] [Taps] Négy velencei tavi nő, négy hang, négy élet, négy stílus, négy út.

Gyertek velünk, hallgassatok minket őszintén, tabuk nélkül.

Anyaságról, párkapcsolatról, női vállalkozói létről, gyereknevelésről énidőről önismeretről és minden másról, ami minket, nőket és anyatársainkat érint.

Ez itt a Nőszintén podcast, és akiket hallhattok Monostori Proheszka Ágnes, Makó Marián, Udvarhelyi Mónika, Szlivka Tünde és néha a téma szakértő vendégei. [Zene] Szia!

Szeretettel köszöntünk mindenkit.

Ez egy váratlan, vágatlan rész lesz, úgyhogy, úgyhogy nagyon izgulunk.

Nagyon izgulunk, mert ez ez a rész holnap kimegy.

És képzeljétek el, hogy két vendégünk van.

Nincs itt a tündi, de itt van a férje, a helyettese, német Gergő és Orvov az ital a vendégünk.

Én vagyok a Gergő, akármilyen meglepő.

És megkérem őket, hogy mondják-e, hogy mivel foglalkoznak.

Bár nem kapcsolódik szervesen, bár Zitánán igen, a mai részünkhöz, merthogy a mai témánk az a Velencei tó állapota, úgy gondoltuk, hogy a mi felelősségünk is amilyen állapotban van most, vagy hát így közvetve és hogy így a mi felelősségünk, hogy tegyünk, amit tudunk, mert amilyen állapotban van, az pont az nem a mi felelőségünk.

Nyilván most, hogyha így levetítem nagyba, akkor valahol egy milliárd ezrednyi, vagy nem tudom mennyi részbe a mi felelősségünk is, mert nem tudom biztos találnánk rá okot, de hogy igen, azért vagyunk itt, hogy hogy így hallandó emberként így tudjuk meg, hogy azt is elmondod, hogy milyen sulit végeztél, csak hogy a kompetencia, hogy még miért is téged hívtunk.

Először is egy minimális kompetenciám van a témához, mert a tavalyi évben végeztem a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemnek a vagy a közszolgálati Egyetemnek a nemzetközi vízdiplomácia szakán és ott sokat tanultam vízgaálkodásról, vízjogról.

Mindenféle aspektusát megvizsgáltuk a vízgazdálkodásnak gyakorlatilag.

Nem mondom magam szakembernek, de sok szempontból rálátok azért a a vízügyi dolgokra, és hát szeretnék benne fejlődni, és szeretnék benne tevékenyen részt venni, amennyire tudok itt a régióban.

Igen, egyébként ezért is hívtunk meg, mertogy tehát azért te ennek így tevékenyen a részese vagy meg a szervezője, hogy például most is a halpusztulást, hogy megszervezni, hogy szedjük össze, és nem ez az első akció.

És igazából Gergő is azért van itt, mert hogy ő is bár nem kapcsolódik, de hogy te is mindig teszel azért, hogy hogy jobb legyen a Velencei tó állapota.

Igyekszem, de azért én nagyon örülök a Zita szakmai tudásának, hogy ezt kiegészíti az én lelkesedésemmel, ami a tó iránt van, de még fejezd be nyugodtan.

Igazából pont amire az elején céloztál, vagy céloztunk, az a fontos szerintem, hogy mindenki a maga szintjén és a maga módján megtegye a tőle legtöbbet. tehetőt.

És és nekem ez van a nagyon a szemem előtt, illetve az, hogy ugye szeretném, hogy a jövő generációjának is maradjon még természeti érték itt a környékünkön, olyan, amit tudnak élvezni és tudnak a szépségében gyönyörködni.

Úgyhogy nekem ez egy nagyon nagy hajtóerő, amióta ugye megszületett a kisfiam, hogy hogyha már csak ezért is, akkor ezért mindenképp érdemes küzdeni.

Szerint ide születtél Gárdonba?

Velencére, de hogy Velence Tavi, ősonos Velence tavi.

Tehát akár te egyébként nyilván találkoztál a tónak a többféle arcával miközben felnő elmúlt 18 évben mindent láttam. 181 éves vagy.

Tehát a fiatalabb generáció is be tud számolni arról, hogy tehát arra vagyok kíváncsi, hogy igazából nyilván többféle képe meg ciklusa van a tónakze.

És hogy láttál-e Mári ilát, vagy tehát, hogy mennyire nevezhető ez ilyen ciklikusságnak, hogy ilyen mindig történik, ez egy visszatérő probléma, nem kell megijedni, a tó magához tér és a többi.

Igazából ez teljesen igaz, amit mondasz.

Tehát ez majdnem minden hasonló szikes tó esetében megfigyelhető, illetve az időjárás is azt indok, olyan az időjárás változás, hogy időről időre alacsonyabb a vízszint, vannak osztályos időszakok, akár kiszáradás közelébe is eljuthat, eljuthatnak ezek az állóvizek.

A ami nagyon fontos, és nem szabad elfeledkeznünk, az az elmúlt 20-30 évnek az emberi beavatkozásai. és az, hogy ezek a beavatkozások mennyire megbontották a természetnek a természetes folyamatait, az ökológiai folyamatokat.

A másik dolog meg a nem cselekvés, ami szintén emberi oldalról jön.

Tehát szerintem amellett, hogy van egy természetes folyamata ezeknek, ez tudunk ellene is tenni, hogy rosszabbak legyenek ezek a folyamatok, meg tudunk azért is tenni, hogy javuljanak ezek a folyamatok.

És ugye ez a ez a mai nap nagy kérdése, hogy mivel ártunk, mivel kevésbé álltunk, mivel teszünk jót, mennyire avatkozhatunk bele ökol ökológiai folyamatokba.

É én így végigböngéztem a a Facebookon ezeket a bejegyzéseket és igazából a hozzászólások miatt.

És amivel én a leggyakrabban találkozom, az az, hogy nem igazán tudjuk, hogy hogy is működik.

Tehát, hogy így azt gondoljuk, hogy itt a tó, esik bele a víz, vagy az eső, beleengedjük a mit tudom én, ez a patak, az a folyó meg víztározó meg satöbbi.

Hogy egyébként hogy működik a Velencei tó?

Szerintem ez alapvetően egyébként egy elég nagy probléma, hogy nem informálják rendesen és kellő szakértelemmel a társadalmat ezekről a természeti folyamatokról.

És az ugye a tónál is kiemelkedik, tehát az információ hiánya az itt is nagyon számot tevő, meg jelentkezik, úgyhogy kevés hivatalos tanulmány jelent meg a folyamatokról.

Kevés a tájékoztatás, a laikus mindennapi ember sok mindent nem tud, pedig hogyha tudná, akkor lehet, hogy tudna maga szintjén tenni azért, hogy jobb legyen a helyzet.

Ugye a Velencei tónál is nagyon összetett a dolog, mert egyrészt kis viszonylag kicsi vízgyűjtő területtel rendelkezik, tehát kevés az a terület, ahonnan a víz utánpótlás megoldható.

Honnan érkezik a víz utánpótlás?

Igazából természetesen ugye a vízgyűjtőterület lefolyóágaiból bárhonnan jöhet, ezek lehetnek kis források, patakok, befolyó vizek és esővíz formájában ugye amennyi csapadék hullik, annyival töltődik feljebb a vízszín.

De ugye a pátkai és az álmói víztározók azok, amik a mesterséges vízutánpótlásra hivatottak jelenleg.

És hát nem tudom, hogy mennyit tudtok ezekről, vagy mikor jártatok ott.

Nagyon rossz állapotban vannak a víztározók.

Gyakorlatilag a tavalyi évben a víz szinte egészét, az ottani víztározók vizének a szinte egészét beleengedték ugye a velencei tóba. 50 éve elavult technikák és teljesen lepusztult víztározóink vannak.

Most egyébként majdnem, hogy teljesen száraz van.

Tehát gyakorlatilag a mesterséges vízutánpótlás ebből az irányból jelenleg nem lehetséges.

A másik nagy kérdés, hogy az a víz, amit onnan ráeresztettek az összetételében mennyire volt oké ahhoz, hogy beleeram kérdezni, hogy ezt erről is olvastam, hogy nem mindegy.

Tehát hogy nem úgy van, hogy most akkor rendelünk nem tudom hány palackás lányvizet és felöntjük.

Igen, volt erre is egy koncepció, hogy az összes helyi lakos vigyen egy másfél literes vagy egy vizes palackot is borítsa bele gyakorlatilag egy-két centél többet nem érnénk vele, de már a a víztározókkal sem, tehát hogy nagyon nagy szükség lenne egy rekonstrukcióra, technológiák megújítására, víztározók rendbetételére és bővítésre, tehát kapacitásbővítésre, mert a lényeg az az lenne, hogy minél több lehullócsapadékot tudjunk megfogni, tudjunk tározni. és aztán tovább ereszteni.

De rengeteg koncepciót alkottak már egyébként az elmúlt években, hogy honnan lehetne megoldani a vízutánpótlást.

Egyik sem indult el láthatóan, illetve sok olyan dolog, amit a víz utánpótláson kívül meg tudnánk tenni a a vízminőség javításának érdekében.

Ezekre sem sincsenek látható jelek, hogy ezzel kapcsolatban bármi történne.

És milyen állapotban van mostató?

A hivatalos vízügyi jelentés szerint megfelelő a vízminőség, nem jelentkezett oxigán oxigénhiány az elmúlt időszakban és jónak mondható átlagosan a víz minősége, ugye a és csak erről nem szóltak a halaknak?

Csak csak erről a halaknak elfelejtettek szólni.

Igen, ezeket az embereket várnám szeretettel egy délutáni fürdésre egyébként, akik ilyen hivatalos nyilatkozatokat kiadnak.

A víz nem hideg a vízem miatt, de csak azért de nyilván nem vagyok ennek a szakértője.

Amit én szakértőktől hallottam, az az, hogy azért a pH értéke az nagy mértékben fel van borulva tónak és még egy ilyen 6,s fél 8 és, fél közötti pH az, ami az állóvizek esetében elfogadhatónak mondható.

Most olyan 92 körül jár a legutolsó mérés.

Azért ez is elég sok mindent árul.

Ugye az algodás, ugye a halak nagy mértékben való pusztulása.

És ez ennek az a ezzel az a legnagyobb bajt talán, hogy ez egy idő után egy öngerjesztő folyamat.

Tehát minél több haltetem marad bent a tóban, és ezért is lenne fontos, hogy cselekedjünk akár helyeg, akár országosan, mert minél több tetem bomlik le, ugye, annál jobban növekszik a szervesen, a koncentráció a tóban, annál könnyebben megindulnak akár fertőzések, akár a madarak is áldozatai lehetnek ennek a halpusztulásnak, mert megeszik a halt a tememeket.

Meg egyrészt a tehát mindenképpen a vízminőség romlásához vezet az, hogyha nagy mértékben a tetemek maradva.

Betegség miatt, oxigénhiány miatt?

Akkor ezek szerintás a legutolsó múlt heti mohoszos közlemény miatt abból tudok ugye kiindulni, mert ők végeznek vizsgálatokat.

Arra gyanakszanak, hogy egy fajcifikus betegség támadta meg.

Ugye az ezüstkárászok hullanak a legnagyobb részben. 90%-a a tetemeknek jelenleg az.

De már ez sem igaz, tehát hogy már számos balint pontyot és egyéb halfajt is találtunk.

Úgyhogy arányaiban igaz, hogy az ezüstkárászok hullanak, és akár lehet ez egy betegség is, de szerintem ennél azért sokkal összetettebb, és nem szabad pusztán a halpusztulásra koncentrálnunk, amikor a problémát vizsgáljuk, merthogy van más oldala is amit így hétköznapi emberként tehetünk.

Nem akarom belefolytani a szót.

A az elmaradt, hogy én ki vagyok.

It itt a tó körül én vagyok a tünd férje.

Hát ez a mert felmerült bennem annak a lehetősége, hogy én nem is létezem, mint egyén.

Nem, ez ez csak vicc persze, de valójában tényleg így néz ki.

Mi nyolc éve lakunk itt együtt a tónál.

Agárdon az én nagypapám már 72-ben vett egy nyaralót, úgyhogy az én gyerekkorom az erősen kötődik a főleg a déli oldalhoz.

Agárdi részen nevelkedtem tavasztól őszig.

Nagyon aktív életet éltünk gyerekként is, meg meg most is.

Tehát, hogy meg te sokat sportolsz is.

Elég jó rálátásom van a a a környezetre.

Én azért emlékszem, mikor apukám engem öt-h évesen a nyakában átvitt a tóalára, tehát átsétáltunk azta. és ő 180 pár centi magas volt, tehát hogy akkor is egy alacsony vízállás lehetett éppen.

Tehát ez nem ez nem újdonság, hogy néha valóban így ez ingadozik, vagy ezt látjuk.

Én kajakozom is, úgyhogy a tavat elég elég jól látom heti szinten tavasztól őszig, hogy hogyan hogyan változik hogy hogyan hogyan hogyan látható, hogy él-e egyáltalán, vagy vagy vannak olyan időszakok, amikor szinte egy ilyen élettelen víznek tűnik az egész, nem ugrálnak a halak, nem látod az életet benne.

Ugye 2021-ben volt talán ez a nagyobb halpusztulás.

Ott eltöltöttünk egy-két napot, Kenukból, szedtük ezeket a szerencsétlen haltetemeket óriási mennyiségben.

Nehéz kizárni a az emberi felelősséget abból, hogy hogy jelenleg így áll a tó. egyébként, hogyha ha teszünk egy egy körtúrát akár biciklivel kicsit fölmerészkedünk a hegyre itt a sukorói térségbe, vagy pedig elmegyünk ott így Zicsiújfalu felé, Ühüm.

Akkor egyértelműen látszik, hogy az egész egy egy medence, amibe összefolyik a víz, ezért is alakult ki kábé 10zel évvel ezelőtt a Velencei tó.

Az az egy emberi hatás már, hogy a és ez is látszik a déli meg az északi oldalokon is, hogy a az utcákat úgy alakították ki régen, némi némi gondolkodással gondolom, hogy a az eső vizet belebezessék a tóba, és ezeket már évtizedekkel ezelőtt teljesen elzárták ezeket a ezeket a lehetőségeket, ahol ahol befolyhatna a víz. amik maradtak árkok, azok általában dzsungelesek lesznek, koszosak, és hát óriási szükség van az zitára, meg a hasonló olyan lelkes és aktív emberekre, akik nem csak használni akarják a környezetet, hanem hanem tenni is érte.

De egyébként én arra lennék kíváncsi, hogy amikor most mondod, hogy napokat is eltöltöttetek azzal, hogy hogy kiszedtétek a haltetemeket, hogy hogy hogy ez hogy jut el idáig az ember, tehát hogy oké, hogy én így látom, hogy úristen, ez borzasztó, mit tudok én tenni.

És akkor így így az hogy jön, hogy most akkor fogok egy szcrot meg egy gumikesztyűt és lemegyek a tóhoz.

Hát egyébként ugyanez motivált nekem is, hogy a gyerekek, tehát hogy ők is lássanak egy olyan tavat, amit én tudtam itt gyermekként élvezni.

És ott azért ez így ijesztő volt ez, hogy hogyan hogyan milyen állapotba került, mennyi mennyi haltetem volt.

Egyszerűen elindultunk egy apukával és zsákokkal és gumikesztyűvel és rettenetesen büdös volt.

Tehát hogy ez ilyen ez egy ez egy ez így így ritkán van a karácsonyfa alatti visliszten, hogy én ilyen döglött halakat szedjek a tóból.

De hát de gondolom annak nincs ott helye a döglnak.

Nem, azt azt hiszem, az egy az egyik az egyik az egyik talán az egyik fő probléma az, hogy leginkább használjuk a a természeti kincseinket és nem gondoskodunk róla.

Tehát az alapvetően egy egy szemléletbeli probléma, ami nem csak a esetleg tehát talán nem várható mindig, hogy hogy mindenféle, nem tudom vízügyi meg kormányzati döntések mentén mentsünk meg bizonyos területeket, hanem valóban egy egy olyan közös gondolkodásra lenne szükség, ami ami valószínűleg nincs.

És hát sok olyan sok olyan az azt gondolom, hogy sokan költöznek le a költöztek le az utóbbi években a tóhoz, akik egyébként különösebben nem akár nem is élvezik a a a tótt a lehetőségeket.

Említett entitások

Témák

  • velencei-tó

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Velencei-tó

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Helyi lakosok a Velencei-tóért – Vízválasztó pillanat | S02E36”

Miről szól ez az epizód: „Helyi lakosok a Velencei-tóért – Vízválasztó pillanat | S02E36”?

Ebben a rendkívüli epizódban a Velencei-tó súlyos állapotáról esik szó. Két helyi lakos, Németh Gergő és Orgován Zita osztja meg gondolatait arról, hogyan tehetünk a tó megmentéséért és kisfiuk jövőjéért. Az epizód a Nőszintén Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Helyi lakosok a Velencei-tóért – Vízválasztó pillanat | S02E36”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Németh Gergő, Udvarhelyi Mónika, Makó Mariann, Monostori-Prohászka Ágnes.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Helyi lakosok a Velencei-tóért – Vízválasztó pillanat | S02E36”?

Fő témái: velencei-tó.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Helyi lakosok a Velencei-tóért – Vízválasztó pillanat | S02E36”?

Megjelenés: 2025. 05. 21.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/noszinten-podcast/helyi-lakosok-a-velencei-toert-vizvalaszto-pillanat-s02e36

Több epizód a Nőszintén Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból