Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Beszélgetés egy öko-házról Ekler Dezső építésszel. Avagy az építészet mint ellenállás a „tiszta háború” korában.
· PT35MÖsszefoglaló
Ekler Dezső építész egy öko-házról beszélget, amely filozófiai állásfoglalás, társadalomkritika és kulturális emlékezethely. Az epizód érinti az újrahasznosítást, a természetközeli építészetet és a fenntarthatóság esztétikai minőségét.
Ebben az epizódban
Egy ház, ami filozófiai állásfoglalás, társadalomkritika és kulturális emlékezethely?
Egy ház a Duna árterében 18. századi cserepekkel a tetején, 19. századi márvánnyal a bejáratánál, 20. századi bérház körfolyosójának korlátjával és kortárs vízióval.
Ebben az epizódban egy különleges dunaparti ház történetén keresztül beszélgetünk újrahasznosításról, természetközeli építészetről és arról, hogyan lehet a fenntarthatóság esztétikai minőség is.
Szó esik Frank Lloyd Wrightról, Makovecz Imréről és Paul Virilióról, de szó esik a bontott anyagokról és az építésről mint közösségi élményéről is.
Ez nem pusztán építészet: ez kultúra, környezeti felelősségvállalás és ellenállás a „hadtáptársadalom” túlerejével szemben.
Ekler Dezső építész, formatervező, egyetemi tanár Építészként városszociológiával foglalkozott, majd néhány évig mesterével, Makovecz Imrével dolgozott. 1991-ben nyitott önálló irodát.
Tanított az Iparművészeti Főiskolán és a Budapesti Műszaki Egyetem, tizenhét éve a győri egyetemen oktat egyetemi tanárként. 2000-től 2012-ig a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Piranesi- (1989) és Palladio-díjas (1991), 1994-ben Ybl-díjat, 2003-ban Príma-díjat kapott.
Sokfelé ad elő, gyakran publikál hazai és külföldi folyóiratokban, számos kiállítása volt.
Meghívott építészként részt vett az Alessi cég Tea and Coffee Towers projektjében (2000), majd porcelán csészéket tervezett számukra (2005).
Ismert munkái: a nagykállói Harangodi tábor (1986-91), a Kaposvári Egyetem épületei (1988), a Disznókő Rt. (1993) és a HILLTOP Neszmély Rt. (1994) borászatai, a budapesti Margit Palace (1999) és Krisztina Palace (2005) irodaházak, a péceli általános iskola és a Goethe Intézet épülete (2002), a somlói Kreinbacher (2006), a győrújbaráti Pécsinger Borászat (2013), a nyíradonyi Gyümölcslé üzem (2018), és a nyíregyházi Lovarda (2018).
Korábban megjelent könyvei: Ember és háza (2000), Házak/Buildings (2014), Tértörténetek (2018).
Új könyve: Ekler Dezső: Tanakodtunk egy ökoházról Vélemények a házról: „Házat tervezni, majd abban élni, talán az egyik legsokrétűbb tapasztalat, amit egy építész átélhet… Ekler Dezső élettel teli expresszív költészettel, szórakoztató és önreflexív módon fejezi ki magát.” Alessandro Massarente, a Construire in Laterizio címűfolyóirat szerzője „Egy rendkívül idealista, kifelé forduló épület, mely az építész saját háza… tervezője az utolsó pillanatig újból és újból áttervezte, és végül a teljes szerkezetet bontott anyagokból építette meg.” Gerle János – dr.
Ferkai András – Varga Mihály – Lőrinczi Zsuzsa, az Építészeti kalauz.
Budapest építészete a századfordulótól napjainkig című könyv írói „Az ovális ház úgy emelkedik ki a földből, mintha hajó volna.
Durva nyerstéglával készültek a falak, s az összképet a környékre jellemző régi cseréptető koronázza meg.” Francisco Asensio Cerver, a Houses of the World című könyvírója „Spontán gesztusokkal teli, kontextuális egész, ahol minden egyes részlet a másikból következik.
Elkészültéig nem gyötrelmekkel teli rögös út vezetett… hanem a folyamatos formálás-formálódás öröme.” Lovas Cecília, az Atrium folyóirat szerzője „A természetes anyagok – fa, kő, téglák – bontott épületekből származnak.
Máskülönben a szemétben végezték volna.” Angelika Jahr, a Schöner Wohnen folyóirat szerzője „Részletformáit a tervező az építés során alakította ki sokimprovizált, gondosan megoldott részlettel… A korszak egyik legérdekesebb épülete.” Klein Rudolf – Lampel Éva – Lampel Miklós, a Kortárs MagyarÉpítészeti Kalauz című könyv írói
Említett entitások
Személyek
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztu…
- Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
Szabó Gábor irodalomtörténésszel beszélgetnek Krasznahorkai László irodalmi univerzumáról. A beszélgetés a Sátántangótól Flaubert-ig ível, kitérve az írói tudásdeficitre, a Nobel-…
- A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Závada Péter drámaíró-filozófus-költő a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe kalauzol el, beszélve arról, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, és mit jelent a nézőté…
- Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
Szabó Ádám író és vezetőtanár a tanári szerepről, a pedagógiai hitelességről és az irodalom fontosságáról osztja meg gondolatait. Az epizód a tanári munka kihívásait és a figyelem…
- Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Papp Barbara kutatóval beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetéről, a Kádár-korszak zárt rendelők autonómiájáról, valamint az állambiztonság figyelő tekintetéről.…