Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről

Összefoglaló

Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztusi láz" jelenségére.

Röviden

Műsor

Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak

Megjelenés

2026. 02. 12.

Hossz

1 óra 6 perc

Szereplők, említett nevek

Váradi Péter

Témák

első világháború, augusztusi láz, értelmiség

Ebben az epizódban

Így nevezzük az első világháborús hadüzeneteket követő elsöprő lelkesedést – amely egész Európában szinte minden olyan hangot elfojtott, amely kételyt fogalmazott meg.

De hogyan fogadta, és főként: hogyan készítette elő az értelmiség az első világháborút?

Ezt a kérdést vizsgálja Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója.

Mint tőle megtudjuk, a látszólagos egyöntetűség mögött mélyreható különbségek is vannak: Kosztolányi Dezső rettegett a behívótól, miközben lelkes fordításokkal támogatta az első világháborút, Bauer Ervin gyűlölte a háborút, de szinte végig a fronton szolgált, de Csáth Géza, Balázs Béla, Kaffka Margit és Ritoók Emma is mindannyian a maguk módján viszonyultak az első világégést kísérő összeurópai pszichózishoz.

Életük egyszerre példa, tanulságtétel, megrázó és lebilincselő kalandregény.

De hogyan született a háborús társadalom és kik bábáskodtak megszületésénél?

Milyen retorikai fordulatokkal, metaforákkal és narratívákkal ágyazott meg az értelmiség a tragédiának, és milyen várakozásokat sulykoltak a hadüzenet előtt született írások?

És milyeneket a háborús – cenzúrával terhes – idők írásai?

Ki hogyan reagált arra, amikor az elképzelt háború álomképeit felváltotta a valóságos háború (brutalitás és halálfélelem, közösség és veszteség) megtapasztalása?

Milyen lehetőségek álltak a férfiak, és milyenek a nők előtt, hogy szembenézzenek a mindannyijukat maga alá gyűrő történelem érzelmi súlyával?

Molnár Eszter Edina történész–irodalmár, az ELTE-n szerzett doktori fokozatot társadalom- és gazdaságtörténetből, kutatásainak középpontjában az első világháború érzelmi és mentális tapasztalatai állnak.

Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, ahol a 20. század eleji magyar irodalom és kultúra történeti kontextusain dolgozik.

Margitka, van mégháború? című kötete az első világháború érzelemtörténetét vizsgálja: azt kutatja, miként élte meg a korszak értelmisége – írók, publicisták, gondolkodók – a háború kitörését, a lelkesedést, a kételyt és a kiábrándulást.

Munkája egyszerre pszichobiográfia és érzelemtörténet, lebilincselő könyvében roppant forrásanyag – naplók, levelek, sajtó – érzékeny elemzésével árnyalja a háborús „nemzeti egység” lidérces délibábját.

A beszélgetésben említett könyvek: Molnár Eszter Edina: Margitka, van még háború?

Jeffrey Verhey: The Spirit of 1914.

Militarism, Myth, and Mobilization in Germany Bauer Ervin: Elméleti biológia Giuseppe Berto: Vörös az ég

Említett entitások

Témák

• első világháború
• augusztusi láz
• értelmiség

Személyek

• Váradi Péter

Szervezetek, cégek

• Petőfi Irodalmi Múzeum

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről”

Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből

• Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról 2026-10-07

  A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Turai Hedvig művészettörténésszel beszélgetnek a történelmi emlékezet, a holokauszt-reprezentáció és a művészet kapcsolatáról. A beszélgeté…

• A láthatatlan hallgatók - Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia a kisgyermekes egyetemisták dilemmáiról 2026-09-18

  A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia kisgyermekes egyetemisták dilemmáit mutatják be. A „Diploma és bölcső között” című kötetüket alapul…

• Amikor az otthonról hozott nyelv az iskolában "nem elég jó" - Séta Kresztyankó Annamáriával nyelvek és világok határjain 2026-08-14

  Kresztyankó Annamária tíz évig kutatta magyarországi cigány közösségek gyermekei és családjai nyelvhasználatát. Vizsgálta, hogyan függ a kommunikáció attól, hogy otthon, az osztál…

• A hit térképének változása Európában - Beszéletés Bognár Bulcsuval a vallásosság térszerkezetének átalakulásáról 2026-08-05

  Bognár Bulcsu vallássziológus vendége a Nyílt forrás podcastnak, ahol az európai vallásosság átalakulását vizsgálja a társadalmi terek, mint a templom, család, munkahely és online…

• Amerika 250: civil vallás, Trump és a nemzeti hit válsága – Beszélgetés Pintér Károly kutatóval az Egyesült Államok múltjáról és jövőjéről 2026-07-16

  Pintér Károly kutatóval beszélgetünk Amerika civil vallásáról és nemzeti hitéről, különös tekintettel Donald Trump hatására és az Egyesült Államok jövőjére. Megvizsgáljuk, hogyan…

• Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről 2026-07-07

  Tomay Kyra szociológus vendége a Nyílt forrás podcastnak, ahol a városból vidékre költözés társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatairól beszélgetnek. Az adás kitér arra, hogy…

• Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról 2026-06-12

  Sárkány Péter, egyetemi tanár, a segítő szakmákról és az oktatás kihívásairól beszélget. Kiemeli, hogy az intézményrendszer és a társadalom gyakran a forintosítható produktivitást…

• A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával 2026-06-05

  Benke László hebraista vendégével a műsorban a középkori zsidó utazók, Tudelai Benjámin és Regensburgi Petahja útleírásait vizsgálják. Az utazás náluk nem pusztán helyváltoztatás…

• Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról 2026-03-17

  Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…

• Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról 2026-02-25

  Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Olvassuk Trianont! // Vita a piskótáról — Petőfi Irodalmi Múzeum

  A Petőfi Irodalmi Múzeum beszélgetéssorozatának első részében Kosztolányi szerepvállalását és az Édes Anna történelmi korszakát elemzik, különös tekintettel a vörösterrorra és feh…

• TF #35 - Az első világháború — Hihetetlen Történelem Podcast

  Ez az epizód átfogó képet nyújt az első világháborúról, kitérve a kitörés előzményeire, okaira, a hadviselő felekre és az erőviszonyokra. Tárgyalja a frontokat, a haditechnikai új…

• #062. A Przemyśl erőd ostroma, 1914-15. — Hadak Útján

  Pintér István történész az első világháború egyik híres ütközet-sorozatáról, a Przemysl-erőd ostromáról beszélget. A műsor 2012. február 4-én hangzott el a Szent Korona Rádióban.

• Az első modern háború I. rész — ITT ÉS AKKOR

  Németh Balázs hadtörténésszel az 1866-os porosz-osztrák háborúról beszélgetnek. Kitérnek az ipari forradalom hadviselésre gyakorolt hatására és a magyarokat is soraiban tudó osztr…

• Lesz-e atomháború? — Kontextus

  Ez az epizód Dr. Resperger István ezredessel, egyetemi tanárral a háború múltjáról és jövőjéről, valamint a magyar honvédség előtt álló kihívásokról és tervekről szól.

• "A múlt feltárása néha az igazság utolsó esélye" | Perczel Olivér és S. Miller András a Sláger KULT-ban — Sláger FM

  Perczel Olivér történész, levéltáros és az Erőszakkutató Intézet munkatársa a múlt feltárásának fontosságáról beszél a román-magyar háborúval és a román megszállással kapcsolatban…

• Arisztokrata sorsok 1918-1920 — Griffsider

  Az I. világháború és az azt követő évek teljesen felborították a korábbi rendszert, különösen az arisztokrata életutakat. Bittera Éva erről beszélget a Griffsiderben.

• Ablonczy Balázs — Trianon, a kelet felé forduló Magyarország és a velünk élő turanizmus (Ep. 029) — Az élet meg minden

  Ablonczy Balázs történész a Trianoni békeszerződésről, Magyarország kelet felé fordulásának történetéről és a turanizmusról ad elemzést. Szó esik a jelenség 19. századi gyökereirő…