Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
· PT1H6M24SÖsszefoglaló
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztusi láz" jelenségére.
Ebben az epizódban
Így nevezzük az első világháborús hadüzeneteket követő elsöprő lelkesedést – amely egész Európában szinte minden olyan hangot elfojtott, amely kételyt fogalmazott meg.
De hogyan fogadta, és főként: hogyan készítette elő az értelmiség az első világháborút?
Ezt a kérdést vizsgálja Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója.
Mint tőle megtudjuk, a látszólagos egyöntetűség mögött mélyreható különbségek is vannak: Kosztolányi Dezső rettegett a behívótól, miközben lelkes fordításokkal támogatta az első világháborút, Bauer Ervin gyűlölte a háborút, de szinte végig a fronton szolgált, de Csáth Géza, Balázs Béla, Kaffka Margit és Ritoók Emma is mindannyian a maguk módján viszonyultak az első világégést kísérő összeurópai pszichózishoz.
Életük egyszerre példa, tanulságtétel, megrázó és lebilincselő kalandregény.
De hogyan született a háborús társadalom és kik bábáskodtak megszületésénél?
Milyen retorikai fordulatokkal, metaforákkal és narratívákkal ágyazott meg az értelmiség a tragédiának, és milyen várakozásokat sulykoltak a hadüzenet előtt született írások?
És milyeneket a háborús – cenzúrával terhes – idők írásai?
Ki hogyan reagált arra, amikor az elképzelt háború álomképeit felváltotta a valóságos háború (brutalitás és halálfélelem, közösség és veszteség) megtapasztalása?
Milyen lehetőségek álltak a férfiak, és milyenek a nők előtt, hogy szembenézzenek a mindannyijukat maga alá gyűrő történelem érzelmi súlyával?
Molnár Eszter Edina történész–irodalmár, az ELTE-n szerzett doktori fokozatot társadalom- és gazdaságtörténetből, kutatásainak középpontjában az első világháború érzelmi és mentális tapasztalatai állnak.
Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, ahol a 20. század eleji magyar irodalom és kultúra történeti kontextusain dolgozik.
Margitka, van mégháború? című kötete az első világháború érzelemtörténetét vizsgálja: azt kutatja, miként élte meg a korszak értelmisége – írók, publicisták, gondolkodók – a háború kitörését, a lelkesedést, a kételyt és a kiábrándulást.
Munkája egyszerre pszichobiográfia és érzelemtörténet, lebilincselő könyvében roppant forrásanyag – naplók, levelek, sajtó – érzékeny elemzésével árnyalja a háborús „nemzeti egység” lidérces délibábját.
A beszélgetésben említett könyvek: Molnár Eszter Edina: Margitka, van még háború?
Jeffrey Verhey: The Spirit of 1914.
Militarism, Myth, and Mobilization in Germany Bauer Ervin: Elméleti biológia Giuseppe Berto: Vörös az ég
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
Szabó Gábor irodalomtörténésszel beszélgetnek Krasznahorkai László irodalmi univerzumáról. A beszélgetés a Sátántangótól Flaubert-ig ível, kitérve az írói tudásdeficitre, a Nobel-…
- A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Závada Péter drámaíró-filozófus-költő a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe kalauzol el, beszélve arról, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, és mit jelent a nézőté…
- Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
Szabó Ádám író és vezetőtanár a tanári szerepről, a pedagógiai hitelességről és az irodalom fontosságáról osztja meg gondolatait. Az epizód a tanári munka kihívásait és a figyelem…
- Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Papp Barbara kutatóval beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetéről, a Kádár-korszak zárt rendelők autonómiájáról, valamint az állambiztonság figyelő tekintetéről.…
- Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Csoma Mózes Korea-szakértővel készült beszélgetés a koreai legendákról, különösen Kje Vol Hjang történetéről, és annak politikai, társadalmi és emberi vonatkozásairól Észak- és Dé…