Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak

Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről

· PT1H6M24S

Összefoglaló

Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztusi láz" jelenségére.

Ebben az epizódban

Így nevezzük az első világháborús hadüzeneteket követő elsöprő lelkesedést – amely egész Európában szinte minden olyan hangot elfojtott, amely kételyt fogalmazott meg.

De hogyan fogadta, és főként: hogyan készítette elő az értelmiség az első világháborút?

Ezt a kérdést vizsgálja Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója.

Mint tőle megtudjuk, a látszólagos egyöntetűség mögött mélyreható különbségek is vannak: Kosztolányi Dezső rettegett a behívótól, miközben lelkes fordításokkal támogatta az első világháborút, Bauer Ervin gyűlölte a háborút, de szinte végig a fronton szolgált, de Csáth Géza, Balázs Béla, Kaffka Margit és Ritoók Emma is mindannyian a maguk módján viszonyultak az első világégést kísérő összeurópai pszichózishoz.

Életük egyszerre példa, tanulságtétel, megrázó és lebilincselő kalandregény.

De hogyan született a háborús társadalom és kik bábáskodtak megszületésénél?

Milyen retorikai fordulatokkal, metaforákkal és narratívákkal ágyazott meg az értelmiség a tragédiának, és milyen várakozásokat sulykoltak a hadüzenet előtt született írások?

És milyeneket a háborús – cenzúrával terhes – idők írásai?

Ki hogyan reagált arra, amikor az elképzelt háború álomképeit felváltotta a valóságos háború (brutalitás és halálfélelem, közösség és veszteség) megtapasztalása?

Milyen lehetőségek álltak a férfiak, és milyenek a nők előtt, hogy szembenézzenek a mindannyijukat maga alá gyűrő történelem érzelmi súlyával?

Molnár Eszter Edina történész–irodalmár, az ELTE-n szerzett doktori fokozatot társadalom- és gazdaságtörténetből, kutatásainak középpontjában az első világháború érzelmi és mentális tapasztalatai állnak.

Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, ahol a 20. század eleji magyar irodalom és kultúra történeti kontextusain dolgozik.

Margitka, van mégháború? című kötete az első világháború érzelemtörténetét vizsgálja: azt kutatja, miként élte meg a korszak értelmisége – írók, publicisták, gondolkodók – a háború kitörését, a lelkesedést, a kételyt és a kiábrándulást.

Munkája egyszerre pszichobiográfia és érzelemtörténet, lebilincselő könyvében roppant forrásanyag – naplók, levelek, sajtó – érzékeny elemzésével árnyalja a háborús „nemzeti egység” lidérces délibábját.

A beszélgetésben említett könyvek: Molnár Eszter Edina: Margitka, van még háború?

Jeffrey Verhey: The Spirit of 1914.

Militarism, Myth, and Mobilization in Germany Bauer Ervin: Elméleti biológia Giuseppe Berto: Vörös az ég

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • Petőfi Irodalmi Múzeum

Hallgasd meg

Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból