Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
· PT55M46SÖsszefoglaló
Szabó Gábor irodalomtörténésszel beszélgetnek Krasznahorkai László irodalmi univerzumáról. A beszélgetés a Sátántangótól Flaubert-ig ível, kitérve az írói tudásdeficitre, a Nobel-beszéd metafizikai horizontjára, és a művek magyar, valamint nemzetközi recepciójára.
Ebben az epizódban
Milyen világ és hogyan jut arra az elhatározásra, hogy egy Gyula környéki elhagyatott telep, egy romos Wenckheim-kastély, egy türingiai kisváros magukba záródó világairól akarjon olvasni?
Hogyan és milyen zene tudja megszelídíteni Krasznahorkai hurkolódó mondatait, amelyek ritmusa a Sátántangó és az azt körülvevő írások egymásra torlódó hullámzásában formálódott, utat törve egy áradó életműnek?
És mit árul el a világról és rólunk, hogy időről-időre nagyobb visszhangot vertek ezek a hullámok külföldön, mint Magyarországon, amelynek nyelvéből, történelméből és sarából táplálkozik?
Szabó Gábor irodalomtörténész szellemesen és a filozófiai kérdések iránt is nyitottan közelít ezekhez a kérdésekhez.
Nemcsak értő olvasó és elmélyült kutató, hanem kiváló társalgó is.
A kilencvenes évek közepén, kollégiumi szobájában a Balaton és a Trabant együttesek zenéjét, Víg Mihály dalait hallgatva olvasta Krasznahorkai első regényét, és azok közé tartozik, akik nemcsak a hatása alá kerültek, de igyekeznek a megfejtés ábrándjáról sem lemondani.
Beszélgetésünk a Sátántangó tól A magyar nemzet biztonságá n át egészen Flaubert-ig és Thomas Bernardig ível, miközben mindvégig ott kísért a ki nem mondott kérdés: vajon mit tud rólunk, magyarokról és nem magyarokról Krasznahorkai, amivel képes az olvasókat világszerte lenyűgözni és magához láncolni.
Szó lesz az autonóm nyelvről és az apokaliptikus poétikáról, az angyalokról és a fordításról, a (hamis) prófétákról és az írói tudásdeficitről.
Szó esik a Nobel-beszéd metafizikai horizontjáról, a magyar és nemzetközi recepció különbségeiről, valamint arról, hogyan lehet ma egyetemistáknak Krasznahorkait megmutatni.
Szabó Gábor irodalomtörténész, egyetemi oktató, a kortárs magyar próza egyik legfontosabb értelmezője.
Kritikáiban és tanulmányaiban következetesen az életművek belső poétikai logikáját vizsgálja, különös figyelemmel a filozófiai és kultúrfilozófiai összefüggésekre.
Krasznahorkai Lászlóról írott monográfiája hiánypótló összegzése a szerző nemzetközi jelentőségű prózavilágának, és fontos híd a magyar kritikai hagyomány és a kortárs elméleti diskurzus között.
A beszélgetésben említett könyvek: Szabó Gábor: Kilátás az utolsó hajóról.
Krasznahorkai László prózavilága Krasznahorkai László: Sátántangó Krasznahorkai László: A magyar nemzet biztonsága Krasznahorkai László: Herscht 07769 Krasznahorkai László: A Théseus-általános Gustav Flaubert: Bovaryné Gustav Flaubert: Érzelmek iskolája
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztu…
- A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
Závada Péter drámaíró-filozófus-költő a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe kalauzol el, beszélve arról, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, és mit jelent a nézőté…
- Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
Szabó Ádám író és vezetőtanár a tanári szerepről, a pedagógiai hitelességről és az irodalom fontosságáról osztja meg gondolatait. Az epizód a tanári munka kihívásait és a figyelem…
- Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Papp Barbara kutatóval beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetéről, a Kádár-korszak zárt rendelők autonómiájáról, valamint az állambiztonság figyelő tekintetéről.…
- Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Csoma Mózes Korea-szakértővel készült beszélgetés a koreai legendákról, különösen Kje Vol Hjang történetéről, és annak politikai, társadalmi és emberi vonatkozásairól Észak- és Dé…