Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
A színház mint tudatmodell és a kortárs előadások – Beszélgetés Závada Péterrel a színházfenomenológiáról
· PT45M6SÖsszefoglaló
Závada Péter drámaíró-filozófus-költő a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe kalauzol el, beszélve arról, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, és mit jelent a nézőtéren jelen lenni. Szó esik a színész testéről, a performanszról és a polgári illúziószínházról…
Ebben az epizódban
Mit látunk valójában a színpadon?
Egy testet – vagy egy szerepet?
Ebben az epizódban Závada Péter drámaíró-filozófus-költővel a színházi tapasztalat legbelső rétegeibe hatolunk be.
A husserli fenomenológia fogalmaival – epokhé, képtudat, fantázia – felvértezve arról beszélgetünk, hogyan születik meg a színház a néző tudatában, miként „rezeg” a tapasztalat az illúzió és a valóság határán, és hogy mit jelent jelen lenni a nézőtéren.
Szó esik a színész testéről, a performansz és a polgári illúziószínház különbségeiről, a negyedik falról, a liminalitásról – és a tudatfilozófiai perspektívától elrugaszkodva arról, hogy miért nem pusztán esztétikai, hanem egzisztenciális tapasztalat a színház.
Ez a beszélgetés nem színházkritika, és nem előadásismertető.
Hanem egy lassú, figyelmes közelítés ahhoz, ami velünk történik, amikor megtörténik a színház.
Závada Péter Beszélgetőtársam költő, drámaíró, műfordító, dramaturg és filozófus, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet adjunktusa.
Munkáiban a kortárs színházi gyakorlatot a fenomenológia, elsősorban Husserl tudatfilozófiája felől közelíti meg.
Írásait és színházi gondolkodását alapvetően határozza meg a test, a jelenlét, az illúzió és a nézői észlelés kérdése, valamint a határhelyzetek, a „bent és kint” állapotának tapasztalata.
Az epokhé színpada című könyvében, mely 2023-ban elnyerte a Cogito-díjat, a színházat nem esztétikai vagy intézményi értelemben vizsgálja, hanem mint tudati eseményt: azt elemzi, miként születik meg a színházi tapasztalat a befogadóban, és az hogyan „rezeg” a szerep és a puszta test, a valóság és az illúzió határán.
Alkotóként és gondolkodóként egyaránt érdekli a színház laboratórium-jellege, olyan térként definiálja, amelyben a figyelem, az észlelés és az önreflexió új formái próbálhatók ki.
A beszélgetésben említett művek: Závada Péter: Az epokhé színpada Alain Badiou: Etika Alain Badiou: Szent Pál Maurice Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac Nemes Z.
Márió: Irgalom és számonkérés Lana Wachowski – Lilly Wahowski: Mátrix (The Matrix)
Említett entitások
Személyek
Hallgasd meg
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztu…
- Hamis próféták és angyalok - Évadnyitó beszélgetés Szabó Gábor irodalomtörténésszel a Krasznahorkai-univerzumról
Szabó Gábor irodalomtörténésszel beszélgetnek Krasznahorkai László irodalmi univerzumáról. A beszélgetés a Sátántangótól Flaubert-ig ível, kitérve az írói tudásdeficitre, a Nobel-…
- Hogyan kell megérkezni egy osztályba? – Szabó Ádám íróval, a Trefort Gimnázium magyar vezetőtanárával beszélgetünk figyelemről, iskoláról, tanári szerepről és az irodalomról
Szabó Ádám író és vezetőtanár a tanári szerepről, a pedagógiai hitelességről és az irodalom fontosságáról osztja meg gondolatait. Az epizód a tanári munka kihívásait és a figyelem…
- Terápiák, titkok, rendszerek – A pszichoterápia története a Kádár-korban, beszélgetés Papp Barbara kutatóval
Papp Barbara kutatóval beszélgetés a magyar pszichoterápia 20. századi történetéről, a Kádár-korszak zárt rendelők autonómiájáról, valamint az állambiztonság figyelő tekintetéről.…
- Egy legenda és a csend a két Koreában – beszélgetés Csoma Mózes Korea-szakértővel Phenjantól Szöulig, az Imdzsin háborútól napjainkig
Csoma Mózes Korea-szakértővel készült beszélgetés a koreai legendákról, különösen Kje Vol Hjang történetéről, és annak politikai, társadalmi és emberi vonatkozásairól Észak- és Dé…