Ötpontban

A listás szavazást megnyeri a Tisza párt

· PT1H8M7S

Összefoglaló

A mai adásban Szabó Andrea politológus-szociológus elemezte a közelgő választások esélyeit a Tisza párt és a Fidesz listás szavazatait illetően. Kiemelte, hogy a Tisza listás választást nem fogja tudni elveszíteni, és a korábbi kutatások is a párt szavazótáborának növekedését…

Röviden

Műsor
Ötpontban
Megjelenés
2026. 04. 03.
Hossz
1 óra 8 perc
Szereplők, említett nevek
Dull Szabolcs
Témák
választások, politika, szavazás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a Tisza.

A mi kutatásunk fél évvel ezelőtt azt mutatta, hogy igazándiból a kisvárosi szintig tulajdonképpen a Tisz már viszi a szavazatok túlnyomó többségét, és egyedül a községek szintjén volt nagyjából kiegyenlített enyhe Fidesz többsége a vagy enyhe többsége a Fidesznek.

A peremszavazók nem jöttek vissza a Fideszhez.

Ez egy nagy változás, hogy most viszont folyamatosan minden egyes megszólalásakor el kell neki mondania, hogy mi vagyunk a többség.

Én azt gondolom, hogy 75% alatt részvétel válható.

Azok a szavazók, akik most arra gondolnak, hogy a DK-ra fognak szavazni, illetve a magyar kétfarkó kutyafártra fognak szavazni, azoknak a szavazatai könnyen elképzelhető, hogy nem fognak hasznosulni.

Mindenképpen ez egy kétő fegyver, hogyha a mi hazánkot és a Fideszt megpróbálják összerakni. >> Jó napot kívánok.

Dulszabolcs vagyok és ez az Öt pontban podcast.

A mai vendégemmel nagyjából egy évvel ezelőtt már beszélgettünk a közvéleménykutatások értelmezéséről, a választási esélyekről.

Most ugyanezt fogjuk tenni pár nappal a választások előtt.

Mielőtt elkezdenénk a beszélgetést, kérnélek titeket, hogy kövessétek az öt pontban csatornáit a YouTube-on és a Spotify-on.

Kommenteljetek, lájkoljatok és szuper mód köszönöm a szuperköszönöm.

És azt is köszönöm, hogyha feliratkoztok a hírlevelemre, megtaláljátok a linket a leírásban, és hogyha beállítjátok a támogatást, ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból készül.

És akkor köszöntöm a stúdióban Szabó Andreát szociológust politológust akivel hát nem is tudom már felsorolni, mert legalább öt témát biztosan fogunk érinteni a választási esélyektől kezdve azt, hogy a választás napján a részvételt hogyan érdemes nézni, a mozgósítás mitől függ, és hát beszélünk egy picit majd arról is, hogy a választás másnapján egész pontosan mire kell készülnünk.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Ismét >> köszönöm szépen, hogy itt lehetek és mindenkit üdvözlök.

Hát akkor azzal a slágerkérdéssel kezdeném, amelyet nekem is mindenki feltesz a napokban, ki fogja megnyerni a választásokat? >> Nagyon egyszerűen lehet erre a kérdésre válaszolni.

Az fogja megnyerni a választásokat, aki a potenciális szavazó táborából a legtöbb embert viszi el, és aktuális szavazóvá teszi őt.

Az a kérdés, hogy kinek mekkora a potenciális szavazótábora. >> De erre visszakérdezne bárki, hogy Magyar Péter vagy Orbán Viktor lesz a miniszterelnök?

Igen, erre az a válaszom, hogy választjuk ketté a listás szavazást és az egyéni mandátumokat.

Nagyon fontos, hogy racionálisan, földhözgadtan, tehát tudományos szemp szempontból nézzük meg ezeket a kérdéseket.

Nekem az a szakmai álláspontom, hogy a listás választást nem fogja tudni elveszíteni a Tisza.

Tehát ebben a ebben a szárióban, amit én látok a fejemben, a listás választásokat meg fogja nyerni a Tiszapárt.

Az elmúlt héten beleértve a mai napot is kijött négy egymástól független közvéleménykutatás, amelyik mind a négy azt mérte, hogy növekszik a Tisza szavazó tábora a pártlistás szavazásokat tekintve.

Ez a növekmény 2 kőel 3 kő 4% pontos. úgy, hogy miközben a Fidesz esetében nem látjuk ezt a nagy növekedést, hanem a Fidesz esetében egy stagnálást látunk.

Stagnálást mérnek a kutatások.

Ez nekem azt jelenti, hogy potenciálisan jelenleg a Tisza listás szavazótábora nagyobb, mint a Fidesz szavazótábora.

Csak közbe szúrom, hogy szerdán beszélgetünk, tehát miután nagyjából egy óránként történik valami új esemény, amire felkapjuk a fejünket, ha valamiről nem beszélünk, akkor azért van, mert mert most szerda délelőtt vesszük fel ezt az adást, és éppen most kijött a 21 kutatóközpontnak a legfrissebb felmérése, amely hát egy nagyon kétharmad közeli eredményt mutat a a Tisza számára. teljes népességben 4028-as különbséget a Tiszavára.

És a biztos pártválasztóknál ugye ők azok, akik teljesen biztosak abban, ezt mondják, hogy elmennek szavazni, egy 19 pontos előnyt mutat.

Ez azt jelenti, hogy a Tisza a kétharmad közelében van, és tényleg már csak ez a kérdés, hogy a kéthadot eléri? >> Azt hiszem, hogy itt az a kérdés, hogy a Tiszaszavazók mennyire elszántak.

Tehát a biztos szavazó, pártválasztó azt mutatja, hogy a Tiszaszavazók rendkívüli módon nem egyszerűen el akarnak menni, hanem határozottan ígérik, hogy el is fognak menni.

Tehát nagyon nagy az akarata a szavazó táborban arra, hogy végrehajtsanak egy úgynevezett rendszerváltást.

Ugye a mi szakmánkban ezt nem rendszerváltó választásnak, hanem kritikus választásnak nevezzük.

A kritikus választás, igen, a kritikus választás az azt jelenti, >> hogy nem egyszerűen a választók másképpen látják a választást, hanem a pártok szempontjából, a párstruktúra szempontjából is változás történik.

Tehát két dolog egyszerre következik be.

És ilyen kritikus választás kettő volt korábban Magyarországon.

Az első nyilvánvalóan 1990-ben az első rendszerváltás időszakában, a másik pedig 2010-ben, amit én második rendszerváltásnak nevezek.

Tehát én erről többször is írtam, hogy szerintem politikai értelemben, egy politikatudományi értelemben 2010 rendszerváltás volt.

És az emberek pontosan így gondolkodtak a 2010-es választásról: leváltani a posztocialista rendszert és valami egészen újat létrehozni.

Óriási közbizalom volt a Fidesz irányába. és megkapta a felhatalmazást arra, hogy másképpen kormányozzon, mint korábban.

Most nem az adatok felől közelítem, de például ha már említetted 2010-et, akkor én pontosan emlékszem, mert akkor újságíróként dolgoztam, hogy nagyjából előtte, nem hónapokkal, hanem már egy-két évvel ezelőtt is mindenki készpénznek vette azt, hogy itt kormányváltás lesz, Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, maguk a szocialista szavazók, sőt szocialista miniszterek mondták nekem, hogy hát készülnek a kormányváltásra.

Tehát ott a levegőben ez a fajta átbillenés az már benne volt.

És a mostani 2026-os választáson, hogyha tényleg igazak ezek a 19 pontos előnyök, ugye a medián 23 pontos Tiszaelőnyt mért a biztos pártválasztók között, akkor ez is azt jelzi nekem, hogy valamifajta átbillenés van a társadalomban.

Most viszont az érzület az mégis csak az, hogy azért van esélye a Fidesznek.

Akkor ezt az ellentmondást hogyan olthatjuk fel?

Ha egy picit megengedsz, akkor visszautalnék a 2010 előtti időszakra.

Nekem az a határozott álláspontom, hogy nem 2010-be került hatalomra a Fidesz, hanem 2006-tól fokozatosan három lépésbe.

Amikor a 2010-ben lényegében el kellett dönteni az embereknek, hogy most akkor hány százalék-os támogatottsága legyen a Fidesznek, nem arról döntöttek, hogy Fidesz vagy nem Fidesz, hanem arról döntöttek, hogy kétad vagy nem kéthad.

Ugye először hatalomra jut 2006 őszén az önkormányzati választásokon helyi lokális szinten.

És ezért van az, hogy vannak az országnak olyan részei, ahol 20 év óta csak a Fidesszel találkoznak az emberek.

És ezt nagyon sokan elfelejtik, amikor a vidéki Magyarországról gondolkodnak, hogy ott 20 év az lényegében egy egy akik akkor születtek k 2006-ban fiatalok, azok már 20-as éveikben vannak.

Tehát nem ismernek mást, nem is láttak mást, mint mondjuk egy fideszes önkormányzati vezető, polgármestert, plusz utána a Fideszt, mint kormányt. >> És most már szavazhatnak. >> És most már szavazhatnak.

A második lépés volt, ami az a bizonyos szociális népszavazás, amire talán emlékszünk a 300 Ft-os vízidíjról és napi díjról, ez ma már szinte hihetetlennek hangzik, akkor ugyanis teljes mértékben átvette a napirendformálást, méghozzá az országos napirendformálást a Fidesz.

És 2009 volt ennek a betetőzése, ugye az EP választás.

Legkésb az EP választáson, amikor először kapott 50% feletti támogatottságot, nyilvánvaló volt mindenki számára, hogy itt ennek a rendszernek vége van és jön a Fidesz.

Ami nagyon érdekes, az itt a mostani ciklusban az, hogy most is van egy ilyen EP választásos történet.

Ez pedig 2024-ben van, 24 nyarán, júniusában, amikor az emberek számára nyilvánvalóvá válik, hogy az a az a pártrendszer, amit korábban ismertünk, lényegében megszűnt Magyarországon. két osztatóvá válik a pártrendszer, és rögtön az EP választás után elkezdenek az emberek alkalmazkodni ehhez az új helyzethez.

A Fidesz szavazók megmaradnak a Fidesz szavazóknál.

És nagyon érdekes, meg kell nézni a közvéleménykutatási adatokat, hogy az ellenzéki szavazók, akik DKsok, MSZP-sek, LMP-sek, momentumosok voltak, másfél hónap alatt berrendeződtek a Tisza mögé, és azóta is pontosan ezt látjuk, és ennek következtében jön létre ez a két óriási tábor, amelyik egymással versenk.

Na most, hogyha konkrétan a kérdésedre akarunk válaszolni, azt kell, hogy mondjam, hogy nem volt benne a levegőben még két hónappal ezelőtt sem, hogy esetleg átfordulás, átbillenés lesz.

Tehát vannak közvéleménykutatási eredmények, amik erre utalnak, de ez az ez tulajdonképpen az elmúlt három hétnek, tulajdonképpen a március 15-e utáni időszaknak a az eredménye. >> Erről mindjárt részletesebben beszélünk, de visszatérnék ahhoz a gondolatodhoz, hogy azt mondod, hogy a a Tisza, a listás szavazást azt nagy valószínűséggel meg fogja nyerni, de azt is tudjuk, hogy a magyar választási rendszer az elsősorban az egyéni választókerületekben dől el. hogy a 199-ből 106, tehát a többség a az egyéni választókerületi mandátumokból tevődik össze.

És azt is lehet tudni ilyen ökölszabályként, hogy a kéthadhoz egy pártnak 85 egyéni választókerületbe kell nyernie nagyjából.

A sima győzelemhez meg mondjuk olyan 56-60 egyéni választókerületben.

Én úgy tudom, hogy a Fideszben és a Tiszában is 60-nal számolnak.

Na most egyrészt hogy állnak az egyéni választókerületek, és itt ebben, hogyha ezeket a számokat nézzük, itt lehet-e esélye mondjuk kétharmadra a Tiszának? >> Igen.

Ráz Ágoston Sámuel kollégámnak volt egy nagyon fontos állítása, mivel maximálisan egyetértek, hogy az egyéni választókerületek szintjén 106 különböző választás történik.

Tehát van egy országos választás, a listás választás, annak az eredménye óriási meglepetés lenne, ha nem a Tisza győzelmét jelentené, de a 106 egyéni választókerület minden egyes 106 kerületben külön-külön meg kell vívni a Tiszának és a Fidesznek a csatáját. >> De de közben azt is mondjuk, hogy együtt járnak a listás szavazatok nagyrészt az egyéni szavazatokkal.

Akkor ezt az ellenmondást ezt hogyan tudjuk feloldani?

A magyar választó nagyon erősen úgy szavaz listán, ahogy egyéniben, vagy úgy is mondhatnám, hogy ahogy egyéniben, úgy szavaz listán.

Ezt úgy hívjuk, hogy kongruencia, a szavazatok kongruenciája.

Ha ezek a közvéleménykutatások, ez a négy közvéleménykutatás, amin az elmúlt másfél hétben jelent meg, rávetítődik az ország 106 egyéni választókerületére, ez azt jelenti, hogy nagyobb az esélye annak, hogy a Tisza egyéniben is megszerezze ezt a 60 mandátumot.

Ugyanakkor azt is jeleznem kell, hogy a nézőpontintézet ennek az ellenkezőjét mondja, és azt mondja, hogy az ő számításaik, azt hiszem talán pont ma jött ki egy ilyen ábra, hogy szerint ők a az ország nagy része egy sárgába narancssárgába fog borulni. 66 fideszes győzelmet vetét előre a nézőpont, ami éppen elég a sima győzelem lesz a Fidesz számára. >> Sima győzelem Így van.

Tehát előfordulhat a nézőpont számítása szerint az a helyzet, amikor listán nyer a Tisza.

Az emberek egyrészt azt gondolják, hogy akkor a Tisza fog győzni, másrészt viszont az egyéni mandátumok szintjén úgy alakul a helyzet, hogy a Fidesznek lesz többsége, és akkor egy nap két győztes lesz.

Lesz egy listás győztes és lesz egy választási győztes.

És a kettőn hát ellentmondásban lesz egymással.

Ez akkor igaz, hogyha a nézőpont számait fogadjuk el.

Ha nem a nézőpont számait fogadjuk el, hanem annak a négy cégnek a számait, akik az elmúlt másfél hétben jelentek meg, akkor ez nem támasztható alá.

Tehát akkor ogy olyan típusú mozgósításra lenne szüksége a Fidesznek a 66 mandátumhoz vagy akár a 60-hoz, amelyik hát óriási meglepetést jelentene, mert az azt jelenti, hogy a vidéki Magyarországot ezek a közvéleménykutatások egyáltalán nem tudják elérni.

Akkor ott viszont nagyon súlyos módszertani problémák vannak.

Ugye nekünk volt a Kovács Imre professzor úr egy nagy kutatásunk 2025. november október novemberében, ami egy 4000-es személyes kutatás volt, és ott kifejezetten ügyeltünk arra, hogy kis településekre is elmenjünk, tehát akár 1000 fő alatti településekre is.

És a mi kutatásunk fél évvel ezelőtt azt mutatta, hogy igazándiból a kisvárosi szintig tulajdonképpen a Tisz már viszi a szavazatok túlnyomó többségét, és egyedül a községek szintjén volt nagyjából kiegyenlített enyhe Fidesz többsége a vagy enyhe többsége a Fidesznek.

Na most, hogyha csak ezt fogadjuk el, és azt mondjuk, hogy azóta semmiféle változás nem történt, ez már akkor is azt jelentette, hogy enyhe többségben van, akár már az egyéni mandátumok tekintetében is a Tisza. >> Én elindítottam egy ilyen politikai jellemzős országjárást, és több választó kerületébe is eljutottam az országnak.

Volt megyei jogú város, középváros, Mezőváros, mindenféle település.

És kialakult bennem egy olyan érzés, hogy előfordulhat, hogy azok a elméletek, azok a tapasztalatok, amelyeket látunk az egyéni választókerületekről, az megdőlhet.

Azaz, hogy most van egy ilyen elemzői közhely, hogy mondjuk a csornai választókerület a Fidesznek a bástyája, az első számú számú number one választókerülete, és mondjuk Zugló, vagy a a 13. kerület pedig a mindenkori ellenzéknek így az első számú választókerülete.

De előfordulhat-e az, és mitől függ, hogyha megdőlnek most ezek a hitek?

És például kiderül, hogy olyan választókerületekben, amelyet itt a a térképen akár a nézőpont, akár a 21 kutatóintézet mandátum kalkulátora, mondjuk egy biztos fideszesnek hitt, az most hirtelen kiderül, hogy inkább a Tisza felé húz.

És ott vannak például nagy harcok, amelyeket amelyeket ellenzékinek gondoltuk.

Mondjuk például a Havanna lakótelepen, ahol már elindult azért az elmúlt pár választáson az, hogy a baloldal felől inkább a Fidesz felé húznak.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A listás szavazást megnyeri a Tisza párt”

Miről szól ez az epizód: „A listás szavazást megnyeri a Tisza párt”?

A mai adásban Szabó Andrea politológus-szociológus elemezte a közelgő választások esélyeit a Tisza párt és a Fidesz listás szavazatait illetően. Kiemelte, hogy a Tisza listás választást nem fogja tudni elveszíteni, és a korábbi kutatások is a párt szavazótáborának növekedését… Az epizód a Ötpontban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A listás szavazást megnyeri a Tisza párt”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dull Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A listás szavazást megnyeri a Tisza párt”?

Fő témái: választások, politika, szavazás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A listás szavazást megnyeri a Tisza párt”?

Megjelenés: 2026. 04. 03.. Hossz: 1 óra 8 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/otpontban/a-listas-szavazast-megnyeri-a-tisza-part-237963ad

Több epizód a Ötpontban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból