Ötpontban

A Magyar Péter-jelenség tartós lesz

· PT1M8S

Összefoglaló

A vezetéskutató Metz Rudolf és a médiakutató Kövesdi Veronika egy új könyvben vizsgálja a Magyar Péter jelenség politikai és kommunikációs hátterét. A politológia, kommunikációtudomány és vezetéselmélet eszközeivel elemzik az elmúlt másfél évet, különös tekintettel Magyar Péter…

Röviden

Műsor
Ötpontban
Megjelenés
2025. 10. 15.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Kövesdi Veronika, Magyar Péter, Dull Szabolcs
Témák
politika, kommunikáció, vezetéselmélet, magyar péter-jelenség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ilyen gyorsan nem igazán emelkedett fel még senki.

A magyar közéletben biztos, hogy nem, de azért nemzetközi viszonylatban is ezt lehet mondani. >> Talán az a lényeg, hogy hogy 2026-ig ő be tudja-e bizonyítani azt, hogy valóban sikeresen fenntartva tudja közvetíteni ezeket a karizmatikus jelzéseket?

Nem lehet azt mondani, hogy ez az egész egy O1G mozgalom lenne. >> Orbán Viktort a közössége történelmi jelentőségű alaknak érzékeli.

Magyar Pétert viszont még nem. >> Hogy Magyar Péternél ha nem is szignifikánsan erősebb de erősebb az az attitűd, hogy hogy ezek a támadások megerősítik a követőknek az elköteleződését. [Zene] Jó napot kívánok!

Dúszabolcs vagyok és ez az Öt pontban podcast.

Ma mindjárt két vendégem lesz, egy vezetéskutató és egy médiakutató, akik egy nemsokára megjelenő könyvben vizsgálják a Magyar Péter jelenség politikai és kommunikációs hátterét.

Amielőtt bemutatnám őket, kérlek titeket, hogy kövessétek az Öt pontban csatornáját a YouTube-on és a Spotify-on.

Lájkoljatok, kommenteljetek és szuper mód köszönöm a szuper köszönömöket.

És köszönöm azt is, hogyha feliratkoztok a hírlevelemre.

A linket megtaláljátok a leírásban, és állítsátok be a támogatást.

Ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból készül.

Hát köszöntöm a stúdióban Kövesdi Veronikát és Mec Rudolfot.

Kövesdi Veronika média kutató, az ELTE média és kommunikáció tanszékének oktatója.

Merc Rudolf pedig vezetéskutató, politológus, a Corbinus Egyetem docense, és hát mindketten az ELTE társadalomtudományi kutatóközpont politikaányi Intézetének kutatói is vagytok.

Azért felolvastam, mert ki tudja, hogy MTA, Hunren, vagy most éppen hívják, de jól mondtam, ugye? >> Így van.

Abszolút jelenlegi legjobb tudomásunk szerint ez így van.

Na hát nemsokára, mint mondtam, megjelenik a Magyar Péter jelenség című könyvetek, amelyben a politológia, kommunikációtudomány és a vezetés elmélet eszközeivel vizsgáljátok az elmúlt másfél évet.

És hát a műsorban nem csak a könyvbről, hanem ebből kiindulva Magyar Péter és Orbán Viktor karizmájáról, vezetői képességéről is szó lesz.

De kíváncsi leszek arra, hogy mit csinál szerintetek jobban Magyar Péter, mint a régebbi ellenzéki vezetők, hogy a Tiszapárt közösségét mi különbözteti meg a Fidesztől, és hogy milyen politikai veszélyek leselkedhetnek Magyar Péterre és a Tiszára.

Na de hát mindenek előtt szerintem tisztázzuk azt, hogy mi ennek a most megjelenő könyvnek a jellege és a célja, mert hát megjelent egy olyan könyv Péterről az áruló címmel, amelyet negatív színben festi.

Le Bódis Kriszta is ír egy könyvet Magyar Péterről.

Elsősorban az volt a célunk ezzel a könyvvel, hogy az, amit Magyar Péter jelenségnek hív a közvélemény, ezt megmagyarázzuk a tudomány különböző eszközeivel interdiszciplináris szempontok szerint, illetve azoknak az eszközeivel.

És tulajdonképpen az, ahogy mi értelmezzük a magyar Péter jelenséget, az abban különbözik az iméntemlítettektől, illetve a nyilvánosságban lévő magyarázattól, hogy sokkal komplexebben értelmezzük, és nem arra fókuszálunk, hogy Magyar Péter milyen vezető, vagy milyen vezető nem, hanem inkább arra, hogy neki és a közönségének milyen viszonya van egymással, miért követik őt, mit látnak benne a követők, és egyébként hogyan működik a a követő és a vezető közötti dinamik Miután volt szerencsém több részletet is olvasni a a könyvből, és hát ez ú előre is mindenkinek nyilván ajánlom, találtam egy ilyen leírást, ami megragadott, hogy ez a könyv, azt írjátok, hogy nem diagnózis vagy zárójelentés, nem véleménycikk, nem kampánykiadvány, hanem egy elemzői tükör, amelyben nem csak magyart, hanem önmagunkat, a saját nézőpontjainkat is megláthatjuk.

És hát többször utaltok arra, hogy az egész Magyar Péter jelenség az a magyar társadalomról is szól.

Miért jutottatok erre a megállapításra? >> Tehát alapvetően azt tisztázni kell, és azt tisztáztuk a könyv elején, hogy ez nem egy ítélet és nem egy egy istenítés a vezetőnek.

És lényegében ez a magyar Péter jelenség a magyar társalomnak olyan mélyebb szerkezeti dinamikáit hozta elő, ami ami itt élt velünk. ö sokszor negatívan tekintünk rá, mint például a Messiás várásra, vagy a karizmára adott esetben, vagy a a politikai szektákra.

És ez a könyv megpróbálja ezeket a fogalmakat demisztifikálni, varázstalanítani úgy, hogy lehozzuk az emberek közé ezt a fogalmat és nem pejoratív címkeként kezeljük, hanem megpróbáljuk a különböző csoportdinamikákat ezek szerint lerajzolni. nem elhamorkodott most vizsgálni a tudomány eszközével a Magyar Péter jelenség.

Tehát gondolok arra, hogy nem látjuk még ennek a történetnek nemhogy a végét, hanem még azt a pontját se, hogy 2026 áprilisában ez sikeres lesz-e.

Tehát nem túl korai egyfajta ilyen tudományos mérlegelés alávetni.

Örtem a felvetést, és és az az valóban igaz, hogy egy folyamatban lévő jelenséget azért nehéz vizsgálni. viszont meghatároztunk egy vizsgálati periódust, ami Magyar Péter felemelkedésének az ívét rajzolja meg, azaz ez 2024 februárjától egészen mondjuk a kézirat befejezéséig, azaz talán mondhatom, hogy augusztus szeptemberéig tartó időszakot vizsgáltuk különböző eszközökkel.

Tehát az a leíat, azok az eredmények, azok az értelmezések, amik a kötetben találhatóak, azok ezt az időszakot foglalják össze és próbálják megmagyarázni.

És bocsánat, hogy közbes szólok, hogy ez egy nagyon különleges pillanat volt, merthogy nagyon ritkán látni ilyen gyors karizmatikus felemelkedést.

Vannak persze példák, de ilyen gyorsan nem igazán emelkedett fel még senki.

A magyar közéletben biztosan nem, de azért nemzetközi viszonylatban is ezt lehet mondani.

És mi ott voltunk márciustól kezdve követtük, vagy februártól kezdve követtük az eseményeket, akár részvételi megfigyeléssel, akár online, és megpróbáltuk gyűjteni az adatokat, és és valóban nagyon sok adat összegyűlt.

Sokszor úgy éreztük, hogy kifolyik kezünk közül a történet, merthogy mindig jött egy újabb fordulat, mindig jött egy újabb információ, de előbb-utóbb kialakult az a az a struktúra, amibe bele tudtuk helyezni ezeket az új adatokat, és így egy teljes képet tudtunk adni Magyar Péternek az első másfél évéről.

Ugye a első két ilyen pont, amit maga Magyar Péter is említeni szokott, a hírett Partizán interjú, illetve a március 15-i zászlóbontás, hogy mondtad előbb, hogy hogy nagyon ritka az ilyen gyors felemelkedés, hogy te például, mint aki a a vezetést kutatod, ott láttad már akkor, hogy ez több lesz, mint a korábbi ilyen ellenzéki vezetői kísérletek?

A 15-i tüntetésen mindenképpen lehetett látni, és a beszámolókban is azt, vagy a média által reprezentált beszámolókban azt lehetett látni, hogy már akkor sokan karizmatikusnak látták, ami ami valójában hihetetlen, hiszen egy hónappal azelőtt azt se tudták, hogy kiről van szó jó esetben. >> De mit jelent ez a karizma?

Merthogy nagyon sok hát tanulmány foglalkozik ezzel külön a a politikusi karizmával.

De te például hogyan határoznád meg Magyar Péter karizmáját? >> Elsősorban le kell dönteni azt azt a hogy a karizma egy tulajdonság lenne, ami vagy adott vagy nem.

Egy személy esetében a karizma mindig egy társas kapcsolatot jelöl, ahol a karizma tulajdonos vagy véltulajdonossal megpróbálja meggyőzni a közönséget, hogy bizonyos különleges képességekkel rendelkezik, és a követői, vagy a potenciális követői vagy belelátják ezeket a tulajdonságokat, vagy elhiszik neki azokat a azokat a célokat vagy azokat a víziókat el elérhetővé tudja tenni.

Ugye egy külön fejezetetek is szól a vezetői képességről.

Magyar Péterben megvan szerintetek az a vezetői képesség, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen?

M a kötetünk is abból a szempontból vizsgálja ezt, hogy nem is feltétlenül Magyar Péterben kell meglennie annak a képességnek, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen.

Inkább az a lényeg, hogy a követőtora elhid róla azt, hogy ő képes arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen. és végig a köteten végigfut ez a ez a megközelítés, hogy hogy az, hogy mit lát benne a közönség, hogy ő amikor karizmatikus jelzéseket ad, arra hogyan rezonál, akár érzelmileg a közönség, akár mennyire ismeri el őt hiteles vezetőként.

És talán az a lényeg, hogy hogy 2026-ig ő be tudja-e bizonyítani azt, hogy valóban sikeresen fenntartva tudja közvetíteni ezeket a karizmatikus jelzéseket.

Tehát a követőtra egészen 2026-ig el tudja róla azt hinni, hogy ő Magyarország miniszterelnöke lehet. >> Külön beszélünk majd a követőtól, meg hogy miért nevezitek karizmatikusnak a a Tisza táborát is, vagy ezt a közösséget, de még érdekelne az, hogy van egy olyan közhely, hogy a magyarok, magyar nép szereti a karizmatikus vezetőket, mindig karizmatikus vezetőkre vágyik. ez mennyire a magyarokra igaz, vagy úgy általában minden nép a karizmatikus vezetőket szereti.

És ezt el lehet-e helyezni valami olyan skálán, hogy a a magyar az kifejezetten az erős karizmájú vezetőket tartja felszínen.

Ugye Orbán Viktortól Gyurcsány Ferencig. számtalan példa van a közelmúltból is. >> Alapvetően nem egy magyar jelenségről van szó, és nem is egy kulturális defektusról, hanem arról van szó, hogy hogy az emberek megpróbálják saját reményeiket és vágyaikat be beleültetni bizonyos személyekbe.

És a történelmi hagyományok is azt mutatják, egészen a 48-49-es szabadságharctól kezdve mindig voltak olyan személyek, amik megalapozták azt az adott politikai rezsimet amit amit vezettek, a saját legitimitásukra építkeztek, és ez megmaradt, ez a fajta berögzült ez a fajta kulturális, társadalmi és politikai attitűd a magyar társadalomban, ami kiegészült az utóbbi években. egy erős populista világnézettel, ami annyit takar, hogy az intézményellenesség, a pártellenesség felütötte a fejét.

Alapvetően elitellenes a magyar társadalom, illetőleg nyitott az olyan erőskezű vezető iránt, aki aki képes átvenni a politikai és gazdasági elittől a hatalmat, és és a nép nevében tudja kormányozni az országot.

Tehát, hogy amit fontos aláhúzni, az az, hogy ez nem egy magyar jelenség.

Ugyanilyen ugyanilyen dinamikák működnek Nyugat-Európában is, meg máshol a világon.

Tehát nem szabad egyfajta gyerekbetegségként kezelni, hanem ezzel együtt kell élni.

És eszerint kell a kulturális intézményi kontextust alakítani. >> Ehhez még azt tenném hozzá, hogy a papurista attitűdnek egy fontos eleme az is, hogy fekete-fehér vagy hát bináris opozíciókban értelmezett a valóság és a politikai tér, illetve, hogy ez különösen válsághelyzetben jellemző, hogy válsághelyzetben megnő a karizmaiség.

Tehát amikor a társadalom a saját helyzetét krízisben érzi, vagy van val van valamilyen krónikus vagy alut válsághelyzet, akkor sokkal inkább megnő az igény az erős vezető iránt. >> Itt az elmúlt évtized vagy évtizedek ellenzéki vezetői közül ki nem volt karizmatikus?

Bona Gábor, Bajnai Gordon, Karácsony, Gergely, Botka László, Márk Zajpéter, ugye ők tűntek fel.

Hát nem megment senkit igazából mi nem tudjuk eldönteni.

Tehát ugye a kötetnek ez a ez a ez is a célja, hogy nem mi döntünk, hanem hanem az emberek.

Tehát hogy az a demokrácia igazsága valahogy így így fogalmazunk a könyvben, mindig az emberek mondják ki a végső íteletet a politikusok felett.

És alapvetően azt kell látni, hogy a karizma vagy a karizmatikus kapcsolat három dologon múlik.

Egyfelől van egy szikra, ami a általában a vezető.

Számunkra az vagy az elemzésben ez volt a Partizán interjú.

Ö Péter esetében, illetőleg van egy fogékony közeg, ezek a követők, a potenciális követők, és van egy társadalmi klíma, ami ami belobbantja lényegében ezt a ezt a kapcsolatot és ennek a hármasnak kell teljesülnie, hogy ilyen mértékű karinatikus felemelkedést lássunk.

És ez nem volt meg a korábbi jelöltektől vagy korábbi kihívók esetében.

Nem volt meg az a társadalmi kontextus, nem volt meg az a az a követőtábor, illetve az a vezető, aki aki képes ezt ezt az egészet mozgásba hozni.

A azt fontos aláhúzni, hogy hogy lényegében ezek a ezek a vezetők mindig próbálkoznak a úgymond begyújtani ezt a szikret, de nem mindig lehetséges.

És akárhogy próbálkoznak, ez ez a kudarcot vall, és nem hozza azt a várt sikert.

Tehát, hogy még az elején megvolt az a karizma az adott vezetőben a sikertelenség, az egyre nagyobb kudarcok kiölik a követőkből ezt a ezt a fajta pozitív érzelmi viszonyt a vezető irányában.

És egyébként még az is fontos lehet, hogy az ellenzéki vezetők eddig bár foglalkoztak azzal, hogy egy reményalapú narratívát építsenek, hogy valamilyen pozitív víziót, jövőképet adjanak a közösségük számára.

Azonban mégis leginkább itt itt és itt a hangsúlyban van a különbség, hogy arra építettek, hogy a közös ellenség kicsuda.

Magyar Pétern viszont inkább azt lehet látni, hogy bár ott van a közös ellenség, bár megrajzolódik a probléma lényege, azonban mégis a hangsúly a közösség szervezésen és a pozitív vízión, a pozitív jövőképen van. >> Orbán Viktor vagy Magyar Péter a karizmatikusabb vezető, és van-e ennek jelentősége 2026 szempontjából?

Hát alapvetően alapvetően mind a kettő vezetőt karizmatikusnak tartják a saját táborukban.

Mindkettőjüknél felismerik azokat a karizmatikus viselkedési mintázatokat, amelyeket a karizmához szoktunk kötni. innovációra való törekvés, radikális fellépés adott esetben, különleges politikai képességek, vízió és a többi.

Ezeket meglátták a a vezetőben mindkét mindkét vezetőben, illetőleg érzelmileg is tudtak azonosulni a vezetővel.

Tehát, hogy előbb beszéltük, hogy nem nem a nem a másik vezető elleni fellépés a magyar jelenség kulcsmozonata, hanem hanem az érzelmi viszony és az adataink azt mutatják, hogy Magyar Pétern a karizmatikus elköteleződés ez háromszor olyan erős, mint mint az Orbán ellenesség.

Tehát, hogy ez ez mindenképpen egy fordulópont ebből a szempontból, és nem lehet azt mondani, hogy ez az egész egy O1G mozgalom lenne, hanem ennél sokkal több, és ezt nevezzük lényegében karizmatikus közösségnek, ahogy az érzelmek áthatják ezt a közösséget és ezek nagyon sokfélik lehet, lehet a remény, lehet a vezetőben való hit, lehet egy pozitív jövőkép, de mindenképpen a pozitív érzések tartják össze ezt a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Magyar Péter-jelenség tartós lesz”

Miről szól ez az epizód: „A Magyar Péter-jelenség tartós lesz”?

A vezetéskutató Metz Rudolf és a médiakutató Kövesdi Veronika egy új könyvben vizsgálja a Magyar Péter jelenség politikai és kommunikációs hátterét. A politológia, kommunikációtudomány és vezetéselmélet eszközeivel elemzik az elmúlt másfél évet, különös tekintettel Magyar Péter… Az epizód a Ötpontban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Magyar Péter-jelenség tartós lesz”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kövesdi Veronika, Magyar Péter, Dull Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Magyar Péter-jelenség tartós lesz”?

Fő témái: politika, kommunikáció, vezetéselmélet, magyar péter-jelenség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Magyar Péter-jelenség tartós lesz”?

Megjelenés: 2025. 10. 15.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/otpontban/a-magyar-peter-jelenseg-tartos-lesz-16e55a84

Több epizód a Ötpontban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból