Ötpontban

A poloskázás nem kifejezetten az én ízlésvilágom

· PT44S

Összefoglaló

A mai adásban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija beszélget Dúll Szabolccsal. A rabbi elmondja véleményét Orbán Viktor poloskázós beszédéről, melyet nem tart ízlésesnek, de nem tulajdonít neki fasiszta felhangot. Kifejti, hogy a történelmi…

Röviden

Műsor
Ötpontban
Megjelenés
2025. 04. 02.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Dull Szabolcs
Témák
vallás és politika, sorsok háza, zsidó közösségek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Azt gondolom, hogy ebből nehéz párhuzamot vonni arra, hogy egy a híveit feltelni kívánó miniszterelnök tesz egy ilyen kiszólást a tavaszi nagytakarításról, és azt mondja, hogy hogy a poloskák átelek, akkor bizonyára ő is ezt ugyanúgy gondolta, mint Szálasíta.

Volt egy-két olyan beszélgetés, ahol ahol miniszterelnök a véleményemet kérte bizonyos dolgokról.

Ez az első olyan nevezhetjük kampány időszaknak. amikor egy nagyon kiélezett választásra készülve a zsidó kártya nem kerül valamilyen formában, hogy a Smith Máriának a a politikai beágyazottsága, vagy a a az ő az ő, nem tudom én, méltóságának a védelme érdekében úgy gondolták, hogy ez nem lenne vele szemben fair, hogy ő elkezdett egy ilyen projektet, és aztán nem ő fejezi be.

Ezek csak feltevések, tehát ezt csak [Zene] gondolom.

Dulszabolcs vagyok és ez az Öt pontban podcast.

A mai vendégem nem a politikából érkezik, egy egyházi vezető lesz.

Viszont pont arra vagyok kíváncsi, hogy egy egyházi vezetőként hogyan hatnak rá a politikai folyamatok.

Á mielőtt bemutatnám, kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel az Öpontban csatornáira a YouTube-on és a Spotify-on, és kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel a hírlevelemre.

A linket megtaláljátok a leírásban.

Ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból működik.

És akkor bemutatnám a mai vendégemet, Köves Slomót, az egységes Magyarországi izraelita hitközség vezető rabbiát.

Köszönöfta meghívá és hát elsőre rendhagyónak tűnhet az, miért hívtam meg egy ilyen politikai közéleti műsorban egy egyházi vezetőt, de öntől így a beszélgetés folyamán éppen az érdekel, hogy a politika, politikai folyamatok mennyire hatnak az egyházi életre.

Minden vendégemmel legalább öt témát körüljárunk.

Így aztán fogunk beszélni az kormánnyal való kapcsolatáról, aktualitásokról.

Nyilván szóba fog kerülni a sorsok háza.

Azt hiszem ez egy megkerülhetetlen kérdés, de kíváncsi vagyok, hogy hogyan látja a zsidóság jövőjét Magyarországon és a világon is.

És akkor rögtön bele is vágnék a közepébe.

Mi a véleménye Orbán Viktor poloskázós beszédéről?

Nem, nem kifejezetten az én ízlésvilágom.

Tehát, hogy ennek ennél nagyobb jelentőséget nem tulajdonítottam én ebben.

És ezt most nem kifejezetten, mint mint egyházi vezető mondom, hanem egyszerűen mint más, hogy mondani szokták, újságolvasó polgárhoz hasonlóan.

Én én is figyelem a közélet dolgait.

Ebbe én nem láttam bele azt a azt a azt a fajta fa fasizmust, amit sokan beleláttak.

Ettől függetlenül nem nem a néz nem az én ízlésem.

De hát ilyen előfordul bőven, hogy a politikában vannak olyan megnyilvánosak, amik nem az ízlésemmel egy egybehangzóak.

Ugye azért ezzel kezdtem, mert amikor Orbán Viktor március 15-én erről beszélt, hogy átteleltek a poloskák, akkor villámgyorsan a közösségi médiában is előkerült Szálasi Ferencnek az erről szóló írása, ahol ő a zsidókat hasonlította poloskához, és éppen ezért mondjuk egy zsidó egyház vezetőjeként érzi-e, vagy miért nem érzi mondjuk felelősségének, kötelességének, hogy egy ilyen ügyben megszólaljon?

Tehát kezdeném a szétválasztanám ezt a kérdést.

Az egyik kérdés az, hogy hogy a ezek a történelmi behivatkozások, tehát amikor történelmi párhuzamokat vonnak a mai közéletben való megnyilvánulásokra múltbéli megnyilvánulásokból, akkor ezek a legritkább esetben találó párhuzamok.

Ugyanis a történelem az nem csak megnyilvánulásokról, nem történelmi folyamatokról szól, és azoknak a kontextusában hangzik valami el.

Ráadásul, hogyha ami azt jelenti, hogy amikor Szálasi ezeket mondta a és ugye egy olyan időszakról beszélünk, aminek a azt megjelőző, hogy legalább 20-30 évben az antiszemitizmus az szerves része volt a közpolitikának Magyarországon és Európa egészében.

Egy olyan időszakban mondta, amikor gyakorlatilag a társadalom nagy része már az antiszemitizmussal nagyon mélyen meg volt mérgezve.

És ahogy mondta, kifejezetten a zsidókra megne zsidókat megnevezve, azt gondolom, hogy ebből nehéz párhuzamot vonni arra, hogy egy egy a híveit feltelni kívánó miniszterelnök tesz egy ilyen kiszólást a tavaszi nagytakarításról, és azt mondja, hogy hogy a poloskák átelek, akkor bizonyára ő is ezt ugyanúgy gondolta, mint Szálasi.

Egyszerűen azért, mert más a kontextus, más a a a hazai és nemzetközi közeg.

És hogyha a zsidókkal való párhuzamokat vonnák a történben, akkor nehéz olyan olyan dolgot találni, amihez ne hasonlították volna a zsidókat.

Vagy tehát akkor tulajdonképpen akkor ez egy olyan csusszamlós lejtő, amin egyszerűen nincs nincs megállás.

Tehát ez az egyik része a válaszomnak.

A másik része a válaszomnak, hogyha tegyük föl, hogy hogy én azt feltételezném, hogy esetleg van ebben valami kis rejtett rejtett utalás.

És megmondom őszintén, hogy amikor a soros plakátok voltak, akkor nagyobb dilemmában voltam, hogy itt erre mi a mit kell erről gondolni, mi és mi mi a jó mondás erre.

Mert egy következő kérdés az az a nem csak az a kérdés, hogy hogy valami mi, hanem az is a kérdés, hogy hogy hogy az én mondásom az mikor mit fog elérni.

Tehát alapvetően én a következmény etikában hiszek. abban hiszek, hogy az etikus, nem etikusság kérdése nem elsősorban arról szól, hogy én a saját etikusságomat bizonyítsam, hanem az, hogy az, amit megcselekszem, az valami jóhoz vezessen.

És ezért azt is mérlegelnem kell, hogy én, mint egy zsidó hitközség vezetője, ha mondok valamit, azt hogyan mondjam, hogyha egy kitűzött célt akarok elérni.

Mondjuk, amikor a miniszterelnök egyszer azt mondta valamikor tájékán, hogy hogy Horti Miklós az egy államfér.

Akkor úgy gondoltam, hogy ha engem megkérdez erről egy médium, akkor az fontos, hogy elmondjam, hogy szerintem ez nincs így.

És szerintem nem igaz, hogy Horti Miklós államfér.

Mert Horti Miklós munkásságának ugyan voltak az antiszemitizmustól független részei, de és az is igaz, hogy Horti Miklós végül is személyben leállította a budapesti zsidók deportálását, de az is igaz, hogy Horti Miklós felelős azt megőző videóki zsidóság deportálásáért, és a neve összefor ezzel az üggyel, tehát nem teheti meg szerinte egy mai magyar miniszternek, hogy ezt mondja, hogy ő egy államférfi.

Itt úgy éreztem, hogy az én mondásom különben akár még figyelő fülekre is fog találni, és ezért van értelme ezt mondani.

Van nagyon sok olyan ügy, amivel adott esetben én nem értek egyet, vagy nem az én ízlésvilágom, de ha én ebben megszólalnék, az mi mit érne el azon túl, hogy bizonyítanám, hogy én egy mennyire etikus és erkölcsös ember vagyok, és melyik oldalon állok?

Nagyon sok témát szóba hozott.

Ugye a poloskázásnál, hogyha jól értem, akkor nem is arra utaltak a az ezen vagy emiatt kiakadó szálasít idéző emberek, véleményvezérek, hogy itt most egy antiszemita pogrónak a kezdete van, hanem azért ítélték el, mert egy kirekesztéstről van szó, és olyan zsigeri érzeket hív elő a magyar társadalomba ez a fajta szóhasználat, ahol érdemes ezt jelent nyilvánosan.

És ezzel kapcsolatban kérdezem, hogyha ha önbben megszólal, akkor azt azért nem teszi, vagy vagy mi alapján dönti, hogy például egy ilyen poloskázás beszédben ott nem adott nyilatkozatot, interjút, vagy vagy Facebook posztot, vagy bármit?

Hát én szerintem itt itt jött ez az a pont, hogy akkor egy kicsit vegyünk egy tágabb képet és beszéljünk arról, hogy egy egyháznak mikor kell megszólalni a közügyekben, és mikor nem.

Tehát én ezt is akkor két részre bontanám.

Azt hiszem, hogy van egy alapvető félreértés, vagy talán a a teljesk hiánya ezzel kapcsolatban a közéletben.

Ugye a általában bibliai példákat szoktak mondani, akik ezzel dologgal erre gyakrabban vagy mélyebben hivatkoznak, és azt mondják, hát nézzük meg a prófétákat, ők is a az volt a feladatuk, hogy a királyokkal szemben felszólaljanak és és mondjanak dolgokat, és az erkölcre, a jó erkölcre fölhívják a figyelmet.

Ö, és hát ez lenne akkor a mai egyházak feladata is.

Ez egy kicsit összetettebb ennél, azért, mert ha megnézzük a bibliai példákat, a a a próféta az egyszemélyes harcos volt.

Mondjuk hasonlíthatnám egy mai újságíróhoz, akinek aki akinek olyan felelőssége nem volt, hogy van egy egyház amiben emberek nap mint nap dolgoznak, élnek, el vannak látva, oktatva vannak, satöbbi, akik függésben vannak ettől a rendszertől.

Ráadásul az egyház, most még zsidó egyházról nem is beszélünk, viszonnyal hatalommal az elmúlt 2000 évben a katolikus egyházból fakadt maga a hatalom fogalma.

Tehát ez egy sokkal komplexebb kérdés.

De de alapvetően az egyháznak valóban van egy erkölcsi egy erkölcsi igazodási pont szerepe, de ez ez e ez is komplexebb annál, mintogy mint a nem tudom én Sámuel próféta Saul királyhoz elmegy és elmondja az igazat, mert pontosan az ókori Izraelben is úgy volt fölépítve a rendszer, hogy a hatalmi ágak külön voltak.

És volt egy hatalmi ág az az utolsó, amelyhez nem tartozott semmilyen intézmény.

Tehát ez ez a a dolognak az egyik része.

És ezért egy egyházi vezetőnek ezt is ezt is mérlegelnie kell.

Nyilván szélsőséges esetekben, amikor amikor tényleg egyszerűen olyan világégés van, vagy vagy annyira szélső, nem is kell, hogy világégés szélsőséges a helyzet, ott fel kell szólalni, de azért ezt a szempontot is figyelembe kell venni.

Van egy másik része ennek a dolognak.

Tehát egy amikor azt mondjuk, hogy a katolikus egyház biborossal felszólal egy ilyen erkölcsileg a közbeszédet rossz irányba vő politikai megszólás után, akkor arról lehet azt mondani, hogy igen, neki neki azért alapvetően tényleg ez a erkölcsi mérföldkő a vagy erkölcsi mérce vagy vagy igazodási pont a feladata, hiszen a társadalom nagy része katolikus és a a katolikusnak vallja magát, vagy ahhoz az egyházhoz tartozik.

A zsidóságnak Magyarországon ehhez képest azért sokkal komplexebb a helyzete, mert azért azt mindannyian tudjuk, hogy a zsidóság irányában körülbelül 30-40%-a társamnak valamilyen fajta, ha nem is azt mondom, hogy antiszemita érzületekkel, de mindenképpen érzékenyítendő érzületekkel áll hozzá.

És egy zsidó vezetőnek a megszólalása az ebben a kontextusban értelmeződik, és nem abban, hogy ja, hát itt van egy erkölcsös ember, aki a próféta, aki megszólalt, hanem ezek a zsidók most mit mit szólnak bele mindenbe.

És ezért zsidó egyháznak ilyen szempontból szerintem még megfontolandóbb, hogy egy közerkölcsi kérdésben mikor szólal meg és mikor nem.

És akkor hozzátenném a harmadik pontot. az kétségtelen, hogyha ez a beszéd 1994-ben hangzik el, akkor akkor az egy döbbenet.

Tehát azért a közbeszédnek a a a normalitása nem csak Magyarországon, hanem a nyugati világ egészében az elmúlt 15-20 évben olyan szinten megváltozott, és annyira kitolódik folyamatosan az ingerküszöb, és a politikusok és a politikai megszólások annyira mindig ezt az ingerköböt részben tovább tolják, részben meg akarnak felelni, az egyre kijjebb és egyre durvábbakat mondanak, hogy ez nem egy önmagában lévő dolog.

Tehát ha most én fölszólalok ez ellen, akkor akkor holnap ez meg fog változni.

Tehát ez ez is egy szempont szerintem.

Mondok akkor még egy újabb szempontot, illetve hát rákérdeznék, hogy erről mi a véleménye.

Méghozzá az, hogyha ön nyilvánosan kritizálja Orbán Viktornak a megszólalásait, hogyha erőteljesen hangot ad, mondjuk arra, hogy a Soros György plakátok antiszemita utalásokat tartalmaznak, ha nyilvánvalóvá teszi, hogy poloskázni nem szabad, akkor mondjuk az emichnek a pozíciója megrendül, a kormányhoz való viszonyában valamifajta negatív fordulat következik meg.

Tehát, hogy nincs például egy ilyen félelme, vagy vagy egy ilyen szempontja, hogy hát akkor rosszabbul fekszik a Fidesznél az MI.

De akkor lehet, hogy nem voltam elég, akkor túl virágnyelven fogalmaztam az az előző bekés mondjuk egyenesen itt a dolgokat.

Ö hát a amikor azt mondom, hogy egy egyházi vezetőhöz tartozik egy egyház, ami egy teljes intézményrendszer, amiben emberek vannak, ez legyen egy egy idősek otthona, ahol idős ellátottak vannak, vagy legyen egy egy gyerekotthon, ahol árva gyerekek vannak, vagy egy legyen iskola, ahol az ő hite szerint szeretné oktatni a gyerekeket, és Magyarországon az a közjogi rend meg meg az adózási rend, meg a az egész, hogy a az egyházak finanszírozása részben, nagyon nagy részben állami vissza visszaosztásból történik, akkor ezt is.

És amúgy különben az állam és a politika viszonya az nincs szétválasztva, hanem nagyon erősen átpolitizált az állami rendszer.

Igen, ezt is figyelembe kell venni. 2019-ben kötött a kormány és az emich egy úgynevezett átfogó megállapodást.

Hogyha ezt politikus nyelvről lefordítom, magyar nyelvre, akkor ez pénzt jelent az Emichnek, vagy mi ennek a tartalma ennek a megállapodásnak? ahhoz, hogy ezt a a kedves hallgatók értsék, ahhoz egy és ahhoz egy kicsit meg kell érteni a magyar ö közjogi rendet a egyházakkal kapcsolatos állami jogi rendszert, aminek a lényege, hogy a jelen és tulajdképp nem csak most, hanem a a rendszerváltozás óta, hogy az egyházaknak a szerepe az a saját híveiknek a ö ítéletének a biztosítása, és bizonyos állami feladatokban az egyenlő jogokkal való részvétel.

Ezért lehet egy iskolafenntartó az egyház, lehet szociális intézményfenntartó és így tovább.

Ezeknek a jogoknak a biztosítása részben az egyházügyi törvényben, mint éppen aktuális egyházi törvényben van rögzítve.

Részben pedig egy ilyen átfogó megállapodással van [Zene] részleteiben is kidolgozva.

Ö és igen, ennek van egy finanszírozási része is, de általában ezekben a szerződésekben nem konkrét összegekről van szó, hanem most mondok egy példát.

Az az Miknek van egy fenntartásában egy felsőoktatási intézmény.

A az felsőoktatási intézmények egyetem egyetem akkor az, hogy ennek az egyetemnek különböző szakokon milyen finanszírozott helyei vannak, azt ugyanúgy le kell szabályozni, mintogyha egy más fenntartásban lévő egyetemről lenne szó.

Ha az Emiknek vannak valami speciális igényeim, mert nem tudom, most például vannak, hogy rabbi képzést akar olyan fiataloknak, akik még nem végezték el az a…

Említett entitások

Témák

  • vallás és politika
  • sorsok háza
  • zsidó közösségek

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A poloskázás nem kifejezetten az én ízlésvilágom”

Miről szól ez az epizód: „A poloskázás nem kifejezetten az én ízlésvilágom”?

A mai adásban Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija beszélget Dúll Szabolccsal. A rabbi elmondja véleményét Orbán Viktor poloskázós beszédéről, melyet nem tart ízlésesnek, de nem tulajdonít neki fasiszta felhangot. Kifejti, hogy a történelmi… Az epizód a Ötpontban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A poloskázás nem kifejezetten az én ízlésvilágom”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dull Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A poloskázás nem kifejezetten az én ízlésvilágom”?

Fő témái: vallás és politika, sorsok háza, zsidó közösségek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A poloskázás nem kifejezetten az én ízlésvilágom”?

Megjelenés: 2025. 04. 02.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/otpontban/a-poloskazas-nem-kifejezetten-az-en-izlesvilagom-16e76d6a

Több epizód a Ötpontban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból