Ötpontban

A Tisza győzelmére tennék pénzt, de Magyar miniszterelnöksége így sem biztos

· PT52M15S

Összefoglaló

Tóka Gábor politológus, a CEU professzora szerint a Tisza több mandátumot szerezhet a választásokon, míg a miniszterelnök személye kérdéses lehet Orbán Viktor esetleges átmeneti vezetése alatt. A Vox populi választási kalauz szerzője arról is beszélt, mely közvélemény-kutatóknak…

Röviden

Műsor
Ötpontban
Megjelenés
2026. 01. 20.
Hossz
52 perc
Szereplők, említett nevek
Tóka Gábor, Dull Szabolcs, Orbán Viktor
Témák
választások, közvélemény-kutatás, politológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az egész ország ugyanarra a lépésmenetre mozog, ugyanabba az irányba.

Nem polarizálódik, nemzé, mindenki ugyanabba az irányba megy, néha fideszesebb irányba, néha ellenzékib irányba.

Én azzal szoktam számolni, hogy a a kutyapárti szavazatoknak meg a a DK-s szavazatok, a listás szavazatoknak mondjuk ugye az 1ada át fog kerülni a Tiszához, és körülbelül ugye a mi hazánknál körülbelül ugyanennyi a a Fideszhez talán átkerül.

Biztos, hogy nem pont ez fog bejönni, hogy 1egyharad lesz valami eltérés, de olyan nagyon nagy jelentősége ennek nem lesz az egyéni kerületek előrejelzésében.

A Fidesznek jellemző módon, hogy mondjam, földrajzilag hatékonyabban oszlanak meg a szavazatai akkor, hogyha jól megy a Fidesznek.

Akkor, hogyha rosszul megy a Fidesznek, akkor viszont ez visszaüt.

Hát az, hogy a Tiszapártnak több mandátuma lesz, és ebben az értelemben a Tiszapárt nyerje a parlament választás, abba szerint abban szerintem nyugodtan be bele lehet tenni pénzt. a miniszterelnöknél a ott olyan kiszámíthatatlanságok vannak, amivel kapcsolatban kicsit tanástalan vagyok, meg egyáltóval most most mikor mikor mikori miniszterelnök tehát azt tudjuk, hogy a választások után még legalább hét- hétig Orbán Viktor lesz a miniszterelnök és rendeletileg fog kormányozni és és ki tudja mi minden történik abban a hét hétben. [zene] Jó napot kívánok.

Dulszabolcs vagyok és ez az Öt pontban podcast.

A mai vendégem egy olyan politológus és kutatópresszor lesz, aki a közvéleménykutatások egyik legnagyobb és legkritikusabb szakértője itthon.

Ám mielőtt bemutatnám, kérlek titeket, hogy iratkozzatok fel az Öt pontban csatornáira a YouTube-on és a Spotify-on kommenteljetek, lájkoljatok és szuper mód köszönöm a szuperköszönöm.

És azt is köszönöm, hogyha feliratkoztok a hírlevelembe.

A linket megtaláljátok a leírásban, és köszönöm, hogyha beállítjátok a havi vagy éves támogatást.

Ez a műsor ugyanis 2026-ban is a ti támogatásaitokból készül.

És akkor köszöntöm a stúdióban Tóka Gábor politológust, a CEU professzorát, a Vox Populi választási kalaus szerzőjét. >> Jó reggelt.

Szervusztok. >> Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

Minden vendégemmel legalább öt témát átbeszélünk, és hát kíváncsi leszek, hogy te milyen adatokat nézel a közvéleménykutatásokban, hogy honnan látod, hogyha valami kamu vagy nem stimmel benne.

Nyilván kitérünk arra, hogy szerinted most a Tisza vagy a Fidesz vezet, milyen esélye van Magyar Péternek, hogy milyen tartalékai vannak Orbán Viktornak, és hát beszélünk egy picit arról is, hogy a választások után milyen forgatókönyvek valószínűek.

Hát fel is dobtam a magas labdát előbb.

Szerinted most éppen ki vezet?

A Tisza vagy a Fidesz? >> Hát ugye nyilván legfőképpen azért ülünk itt, mert a köztudások két csoportja nagyon eltérő dolgokat mond ezzel kapcsolatban.

Ugye a korábbi választások idején én azzal próbálkoztam, hogy hát átlagoljuk akkor őket, és akkor abban nagy baj nem lehet.

Ö és ez igaz, hogy az átlagolással nem lehetett a legjobb előrejélzést megejteni általában, de azért az egyik legjobbat lehetett, mondjuk ami második, harmadik legjobbat el lehetett érni az átlagolással, és ezt az ember nyugodtan tudta előre, hogy az átlagolás az úgy bejön majd második, harmadik legjobbnak.

Azt meg nem lehet tudni, hogy ki lesz éppen a legjobb.

Ez az átlagolás egyébként azt jelenti, hogy ugye míg az egyik a kormányközeli kutatóintézeteknél mondjuk hét ponttal vezet a Fidesz, addig független vagy más kutatói intézeteknél hét ponttal a Tisza, akkor tehát döntetlen. >> Hát igen, de ez most idén valószínűleg nem működik.

Ugye három dolog van, ami miatt nagyon más az idei szezon, mint a az előzőek.

Az egyik az az, hogy a kormánypárti kutatóintézetek és a a kormányfüggetlenek közötti különbségek azok egy picit nagyobbak, mint szoktak lenni.

De ennél zavaróbb az, hogy a a kormánypártáknak hitelességével szerintem több probléma van, mint korábbi években voltak.

Na most idén nagyon sok minden változott, illetve hát a 2024 óta tartó szezonban nagyon sok minden változott az ő rutinjaiban gyakorlataiban amik bizalmatlanságot keltenek azzal kapcsolatban, hogy mi történik. >> De benned mi kelt bizalmatlanságot? >> Hát a legfőképpen az, hogy hihetetlen kiszámíthatatlanná vált az, hogy mikor jelennek meg, mikor nem jelennek meg.

Néha dömpingszerűen tesznek ki egymáshoz meghökkentően hasonlító adatokat, nagyon hasonlító mantrával. néha meg hónapokra eltűntek, ugye.

Tehát ez ez rögtön bizalmatlanságot kelt. >> Ugye 20 25 első félébe vében volt az, hogy kormányközeli kutatóintézet nem is publikált adat, >> egyáltalán egy jelent meg.

Márciusban a nézőpont kitett márciusban egy adatsort.

És akkor hát de ehhez még, hogy eltűnögetnek, hozzá járult az, hogy saját magukat meghazudtolják.

Eddig is az volt a helyzet, legalább 2000, hát nagyon régóta, hogy a a Fidesz megrendelésére dolgozó köztatók, azok gyakorlatilag nem tesznek ki ugye adatokat most már hosszú évek óta választási preferenciákra vonatkozatokat, hogy ne egy kifejezetten pártpropaganda narratívába illeszkedjék be a dolog.

Tehát minden főcím és minden közlemény valamiképpen nagyon szorosan illeszkedik egy propaganda narratívához.

Az viszont újdonság, hogy most már nem csak századvég, meg nézőpont, meg társalomató, meg hát a nagyon-nagyon kétes hírű Real PR93 jelenik meg, hanem olyan intézmények, amelyek soha semmi mást nem csináltak, mint propagandát.

Tehát semmilyen más működési területük nem volt, csak a propaganda és a dezinformáció is. >> Közvéleménykatásoknak mindig is minden korszakban, minden államban van egy ilyen közhangulatot befolyásoló szereped.

Hát ezzel szoktak is érni a politikai kommunikációban.

A Fidesz oldalán éppen azt mondják, hogy azok a közvéleménykutatások, amik 15 vagy akár 18% pontos előnyt mutatnak a Tiszának, az pontosan ugyanezt a szerepet töltik be.

Csak a Tisza oldalán ugyanígy megbízhatatlanok, furcsa módszertannal készülnek, és azt akarják elhitetni az ellenzéki közekkel, hogy a a Tisza vezet.

Hogyan lásson tisztán egy egyszerű választópolgár akkor ebben?

A hát a másik oldalon a a ugye a arra hivatkoznak így racionálisabban, ami tényleg ami hogy mondjam, egy egy bizonyos sungot ad ennek a kormánypárti érvelésnek, hogy 2022-ben a az összes közelem kutatás jelentősen fölülbecsülte az ellenzéki közös lista támogatottságát.

A Fidesz becsésében olyan nagy baj nem volt.

Egy picit alábecsülte mindenki, tehát a kormánypártiak zöme is.

A az ellenzéki közös listát viszont mindenki túlbecsülte.

Volt, aki borzasztó nagyon, és volt, aki csak 6 7 8%-a, de hát az is rengeteg. >> Ugye csak 2022-ben végül 5234% kül >> 5236, hogyha a belföldi, tehát a a levélszavazatok nélküli. szavazokat nézik, akkor 5236 ezzel amit össze lehet hasonlítani mondjuk a közelkutatási eredményekkel a levélszok nélküli listás és hát ehhez képest ugye a közbásokban inkább ilyen 6-78%-os Fideszvezetés mutatkozott a választás előtt.

Az ugye egy hazugság, hogy bárki is ellenzéki vezetést mutatott volna.

Egyetlen egy kutatás volt, amelyik ugye az utolsó napon a publikusz intézet mondott egy olyat, hogy hogy egál van, de hát az az ez azért egy >> különleges sem bátor közlemény volt, amiről saját maga is azt mondta utána, hogy de volt ám olyan is, amit csak nem publikáltuk, mert a megrendelő nem akart, amelyikben meg nem tudom én, pontosan eltaláltuk.

Szóval tehát az egy kicsit komoly, az a az valóban egy nagyon komolytalan és valószínűleg propaganda megfontolásunk megjelő adat volt.

Tehát tehát valóban vannak ilyenek, amire lehet hivatkozni, hogy láthatólag vannak propagandistaként működő intézmények a kormányfüggetlen oldalon is, de ez nem azt mondja, az összes az lenne, és de az ennek a a ad bizonyos hitelességet ennek a kormánypárti történetnek, hogy hát lámp 22-ben túlmérték az ellenzék támogatását, akkor biztos most is ez fog bekövetkezni.

Na most ezzel kapcsolatban hát három-négy körülmény van, amelyik másra utal szerintem. >> Na vegyük ezeket. >> Az egyik a az egyik az az, hogy hogy most tényleg a tehát akkor az volt a helyzet, hogy 2021 őszén valószínűleg tényleg vezetett az ellenzék 1-2%-kal.

Volt olyan kormányfüggetlen kutató, amelyiknél 5-6-7 száz-os ellenzéki előny is nyatkozott.

Az valószínűleg egy fölülmért dolog volt, de de a inkább ez az 1-2%-os előny az valószínűleg megvolt.

A kormánypártiak akkor ugye úgy mutattak mutatták azt, hogy folyamatosan a Fidesz vezet, hogy náluk 2021 őszétől kezdve 2022 áprilisáig, tehát abban az időszakbon, amikor teljesen szerintem teljes joggal arról beszél mindenki, hogy összeesett az ellenzéki kampány, kiadt, hátba szúrják egymást szétesett kommunikáció tekintetében is, meg az egésznek a hitelessége és az ereje tekintetében is jött az osztogatás, jött a háború. jött a Fidesz mozgósítási kampány.

Tehát amikor tényleg nehéz elképzelni, hogy ne az ellenzék rovására változott volna a helyzet 21 őszétől 22 tavaszáig, a kormánypárti köztató intézeteknél erősödött az ellenzék és és gyengült a Fidesz.

Tehát a Fidesz előnye náluk >> csökkentm a 2021.

Tehát ez azt sugalja, hogy hát igazából akkor is az volt a helyzet, hogy ők ők mérték valószínűleg erősen fölül. a Fidesznek a a a lehetőségét 2021 őszén, és a választásokhoz közetve próbáltak egy kicsit hát realisztikusabb számokat adni, és így konvergálás mutatkozott.

Most meg hát nem konvergálnak az adatok, és hát ott tartunk, hogy még h hat 6 vagy 25 decemberében is, ugye januáriatt, most még csak a nézőpont jelent meg.

Hát elég jelentős előnyt mutatnak ezek a a a kormányfüggetlen közmutató intézetnek az adatai, míg a hát a kormánpárti közutató intézetek hát nem konvergálnak velük.

Tehát itt azt mutatja, hogy valami megváltozott abban, hogy hogyan működnek a közvkutatások.

Már nem csak nem csak arról van szó, hogy kizárólag propagandaköntősben jelennek meg a közvemutatási adatok, hanem kizárólag propagandával és dezinformációval foglalkozó intézeteket mázolnak át közelem megutott hóval.

És és közben hát tényleg ilyen nagyon furcsa dolgok történnek, hogy teljesen eltűnik a század vége megjelölése erről a piacról.

A másik oldalon meg azért vannak olyanok, akik láthatólag nem kifejezetten propagandába utazó micsodák.

A következő, hogy vannak olyan egyéb intézetek, amelyek nem vesznek részt ebben az előrejelzési ö piacon, de azért ők is méréskélnek, és azoknak a a mérései is egybe csengenek a kormányfüggetlenek méréseivel.

Tehát itt volt ugye a a az ELT társadalomudományi központjának egy kutatása.

Az ő kutatásuk ugye 2020-ban, azt hiszem akkor volt nem 21-ben, hanem 20-ban volt neki kutatásuk.

Az az mondjuk folyamatosan azt mondták, hogy a Fidesz fog nyerni és és satöbbi.

Most ezzel szemben nekik is az jön ki, hogy hát itt nem úgy néz ki, hogy a a Fidesz állna nyerésre.

Vannak van egy Minerva nevű kutatóintézet, ami most még így nem nagyon szerepel a a nem nem nagyon jelent meges intelligencia alapú kutatás lé.

Igazából úgy kell elképzelni a dolgot, mint mint korábban voltak ugye ezek a nyomógombos dolgok.

Tehát ugye gép fölolvassa a kérdés, akkor a telefon non számokkal válaszunk.

A különbség itt annyi, hogy a gép fölolvassa a a kérdést, és aztán saját hangunkon mondjuk be a választ, és azt ugye a saját hangunkat lefordítja számokra.

Tehát ez a mesterséges intelligencia itt ebben az annyit jelent, hogy ő meg a mesterséges intellekció fordítja át kódolt válaszokká azt, amit az ember a saját hangján bemond.

Tehát nem nyomógombokat, de igazából ez a nyomógombos technológiának egy modern nebb változata a hozzáigazítva a mostani körülményekhez, hogy ez most ez mennyire jól működik már, meg mennyire válik be, ez most nem érdemes boncolgatnunk.

A tehát tehát ezeknek a a az ő adataik is egybe csengenek a a kormányfüggetlenekkel.

És aztán hát vannak még egyéb kutatóintézetek, amelyek szintén hát piackutatók hasonlók akik azért méricskélnek, nem teszik közzé, és hát minthogyha azok jönnak is a a az adatai azért inkább abba az irányba mutatnának.

A politikusok viselkedésében is ugye azt látjuk, hogy mintogyha nem az azzal lenne konzisztens a a az egyik és a másik oldalon a politikusoknak a viselkedése, hogy 80 vagy 87 egyéni kerületi győzelemre számíthat a Fidesz.

Sőt, ugye Gulyás Gergely, csak hogy még még egy példát mutassak arra, hogy mennyire eddig szokatlan dolgok jelentkeznek a kormánypárti kommunikáció, hogy csökkentik az ő hitelességüket abban, hogy ők tényleg valóságot mondanának arról, hogy ők mit mérnek.

A ugye a a kormánypárti közkutatók által megjelentett azokból sem jön ki az, amit Gulyás Gergely mond arról, hogy hány egyéni kerületben állhatnak ők győzelemre.

Ahhoz azért még annál nagyobbnak kéne lenni a fideszes vezetésnek, hogy a a Gulyás Gerges szavai igazak legyenek. >> Itt az elmúlt percekben nagyjából minden kutatóintézet kapott tőled egy sallert, viszont az összes puzzle darabkából azt rakod össze, hogy a Tisza vezet.

Viszont kérdés az, hogy az egyéni választókerületek többségét meg tudja-e nyerni majd a Tisza, mert a választási rendszer logikájából adódóan erre lesz szüksége.

Ezt nagyon sokszor írod. a a blogodban is, hogy az ilyen egyéni választókerületi kutatásokkal nagyon-nagyon óvatosan kell bánnunk különböző okok miatt.

De te hogy látod, hogy az egyéni választókerületekben majd hogy oszlanak meg ezek a szavazatok?

Az a jellemző tendencia Magyarországon, hogy ahol egy egyéni választókeretek vannak, és nem két pártrendszer van, mint az Egyesült Államokban, az Egyesült Államokban ugye nagyon egyszerű az egyéni választókeretekben is a helyzet, mert két párt van, nincsen taktikai megfontolás és most hova szavazzák.

Viszont ahol egy kicsit fragmentáltabb pártrendszer van, mint Kanadában, Nagy-Britanniában és e e a francia ö és ehhez jön egyéni választóketi rendszer, ott nagyon sokféle taktikai megfontolás fordul elő.

Nem a francia második fordulóban, az megint ott nagyon jól működnek a kezematások, hanem hanem ahol ahol még még a francia első fordulóban sem olyan nagyon, mert ott ott is lehet őszintén szavazni, mert úgyis lesz egy második forduló, hanem tényleg a brit, kanadai ilyesféle választásoknak…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A Tisza győzelmére tennék pénzt, de Magyar miniszterelnöksége így sem biztos”

Miről szól ez az epizód: „A Tisza győzelmére tennék pénzt, de Magyar miniszterelnöksége így sem biztos”?

Tóka Gábor politológus, a CEU professzora szerint a Tisza több mandátumot szerezhet a választásokon, míg a miniszterelnök személye kérdéses lehet Orbán Viktor esetleges átmeneti vezetése alatt. A Vox populi választási kalauz szerzője arról is beszélt, mely közvélemény-kutatóknak… Az epizód a Ötpontban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A Tisza győzelmére tennék pénzt, de Magyar miniszterelnöksége így sem biztos”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tóka Gábor, Dull Szabolcs, Orbán Viktor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A Tisza győzelmére tennék pénzt, de Magyar miniszterelnöksége így sem biztos”?

Fő témái: választások, közvélemény-kutatás, politológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A Tisza győzelmére tennék pénzt, de Magyar miniszterelnöksége így sem biztos”?

Megjelenés: 2026. 01. 20.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/otpontban/a-tisza-gyozelmere-tennek-penzt-de-magyar-miniszterelnoksege-igy-sem-biztos-727bafab

Több epizód a Ötpontban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból