Ötpontban

Magyar Péter egy Orbán Viktorra méretezett kihívás

· PT23M10S

Összefoglaló

Orbán Viktor és Magyar Péter lehetséges történelmi megítéléséről, valamint Orbán rendszerének jellegzetességeiről és hanyatlásáról beszélget Csizmadia Ervin politológus Dúll Szabolcs műsorában. Az elemzés történelmi párhuzamokra épít, kitérve arra, hogy Magyarországon ritkán…

Röviden

Műsor
Ötpontban
Megjelenés
2025. 09. 09.
Hossz
23 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Dull Szabolcs, Magyar Péter
Témák
politikai elemzés, történelmi párhuzamok, orbán-rendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

az a meghatározó szempont, hogy ő a Fideszből jött.

Viszont nagyon kevés olyan időszak van, amikor ezt a nagy pártot sikerült választások útján leváltani.

Itt ez egy Orbán Viktorra méretezett kihívás.

Az az igazán érdekes hogy egy darab vezetővel, Orbán Viktorral szemben egy darab vezet egy egy másik vezetőnek a sziluettjét, képét akarják állítani, és minden más ehhez képest másodlagos. [Zene] Jó napot kívánok, sziasztok.

Dulszabolcs vagyok és ez az öt pontban podcast.

A mai vendégem egy olyan politológus lesz, aki évtizedek óta elemzi a politikát, méghozzá történelmi szemlélettel, és fő érdeme, hogy a történeti párhuzamokat is bevezette a nyilvános politikaelemzésbe.

Mielőtt bemutatnám, kérlek titeket, hogy kövessétek az Öpontban csatornáit a YouTube-on és a Spotify-on, kommenteljétek, lájkoljátok és szuper mód köszönöm a szuper köszönöm.

Azt is köszönöm, hogyha feliratkoztok a hírlevelemre.

A linket megtaláljátok a leírásban, és köszönöm, ha beállítjátok a támogatást.

Ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból készül.

Ráadásul a támogatóknak ősztől prémium dolgokkal készülök.

Érkezik majd aki nyerte a hetet, Orbán vagy Magyar Hírlevél, úgyhogy mindenféleképp megéri beállítani a támogatást.

Köszöntöm a stúdióban Csizmadia Ervint, politológust, a méltányosságpolitika elemző központ igazgatóját.

Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm, hogy meghívtál. >> A műsor nevének megfelelően legalább öt témáról biztosan beszélgetni fogunk.

Kíváncsi vagyok, hogy látod a Magyar Péter jelenséget, Orbán rendszerének a szilárdságát, hogy te mire figyelsz legjobban a kampányban.

Beszélünk majd egy picit a választások utáni forgatókönyvekről és Orbán Viktor, illetve Magyar Péter lehetséges sorsáról is 2026. áprilisa után.

Mielőtt itt elkezdenénk, említettem a felvezetőben, hogy te történeti szemlélettel közelíted meg a politikát, és pont azt kérdezném, hogy azt az időszakot, amelyben most vagyunk, kegyelmezési ügytől kezdve, a belpolitika felfordulásával, Magyar Péter megjelenésével, ezt szerinted politika szempontból évek múlva hogyan fogják kezelni?

Emlékezni fogunk rá, vagy egy kis lábjegyzet lesz? >> Hát nézz oda, attól függ, hogy milyen lesz a 2026-os választás, mert hogyha a 2026-os választáson az új párt, a Tiszapárt mondjuk nem győz, és hát utána Isten tudja, mi történik vele, akkor a megítélés is nyilván valamennyire igazodni fog ehhez.

Amennyiben viszont a Tiszapárt megnyeri a 2026-os választást, akkor valószínűleg hát, hogy mondjam, ez egy új korszaknak a kezdete lesz.

És ha már említetted a történeti dolgot, akkor hadd mondjam azt, hogy ugye a magyar történelemben nagyon gyakran voltak olyan korszakok, amikor egy nagy párt hosszú időn keresztül leuralta a politikát. viszont nagyon kevés olyan időszak van, amikor ezt a nagy pártot sikerült választások útján leváltani.

Tehát bizonyos értelemben itt a kérdés nem csak az, hogy Magyar Péter leváltja-e Orbán Viktort, mert ez a jelennek a kérdése, és nyilván akik ezt a változást szeretnék, azok csak ezt tartják szem előtt. hanem az a kérdés, hogy ez a magyar történelemben nagyon szokatlan dolog, hogy tehát sikerül több évtized után leváltani a kormánypártot, ez bekövetkezik-e.

Nagyon kevés példát tudunk erre a magyar történelemből, ami azért is nagyon érdekes szerintem, mert minden ország azzal főz, azzal a hagyománnyal főz, ami van neki. hogyha csak egy pillanatnyi kitekintést megengedsz, akkor ugye szoktuk mi mondani azt, hogy hogy de jó lenne, ha mi nyugatosabb ország lennénk, de a nyugat fejlődésében évszázadok óta benne van az, hogy váltógazdálkodás.

Tehát jön egy kormány, pár évig kormányoz, jön egy másik kormány.

Hozzászokott a közvélemény tulajdonképpen ahhoz, hogy ez a csere, ez magától értetődik és természetes.

Tehát nem arról van szó, hogy ez csak nálunk számít, hogy a történelem, hanem ez a nyugati országok életében is legalább ilyen fontos. ők tehát egy másfajta hagyományba tudnak vele helyezkedni és ezt újra és újra előhívni. >> De ez úgy jelenik meg, hogy a generációról generációra beívódik a politikához való hozzáállásunkba, hogy így szokott történni.

Tehát miért törvényszerű az, hogyha az uralkodó pártok, amely fogalmat egyébként te vezetted be, hogyha az uralkodó pártok hosszú évtizedekig kormányoznak, akkor csúnyán van végük, és nem egy ilyen békés átmenettel.

Hát ugye ez a kérdés odavezet el bennünket, hogy hogy egyáltalán miért jönnek létre ilyen uralkodó pártok, és valószínűleg azért jönnek létre ezek, mert ez a bizonyos dolog, amit úgy szoktunk hívni, hogy nemzeti kérdés.

Ez Nyugat-Európában a történelemben egészen másképp oldódott meg, mint mint Magyarországon.

Nyugat-Európában úgy oldódott meg, vegyünk csak mondjuk az angol, a brit példát.

Ugye van ez a kifejezés, ő felsége kormánya és ő felsége ellenzéke.

Ezt a két tábort, tehát kormánypártot és ellenzéket összeköti ő felesége személye.

Nem játszik nagy szerepet az, hogy például Habsburgok vagy oroszok vagy törökök, ugye ami a magyar politika történetben mindig benne volt, >> és mindig más volt az ő felsége. >> Így van.

És és gyakorlatilag a nemzeti kérdés az úgy jelent meg, hogy akkor most én nemzeti vagyok, de akkor a Habsburgokkal nekem problémám van, az osztrákokkal probléma.

És ez egy teljesen más politikai képletet meg pártképletet hozott létre, mint mint Nyugat-Európában.

És bizonyos értelemben a 2010-es évektől kezdődően ennek a megismétlődését látjuk, mert hiszen az Európai Unióhoz való viszonya ma mondjuk a Fidesznek az elég hasonló ahhoz, hogy hogy viszonyultak bizonyos pártok mondjuk a dualizmus korszakában, az osztrák félhez, Ausztriához.

Tehát nekünk ez egy olyan erős hagyományunk, amit nem tudott felülírni a rendszerváltás.

Mert hogyha az történt volna, hogy a rendszerváltás az egész magyar történelmet kiradírozza, akkor mi erről ma nem beszélgetnénk, és ezt a kérdést nem vethetnénk így fel, mert akkor az magától értetődő lenne, hogy a mi hagyományunk, ami volt régen, az megszűnt, és 90-ben kezdődik egy vadonatúj korszak, és ez a vadonatúj korszak olyan lesz, mint a nyugati országoknak a fejlődése, amelyben nem osztja meg a pártpolitikai arénát.

Ez a dolog, hogy most akkor te nemzeti alapon állsz, te meg nem tudom én globalista vagy, ugye ezek a kifejezések, hogy szverenista, globalista ismerjük, nap mint nap használjuk ezeket. >> Te hogyan definiálod Orbán Viktor rendszerét?

Mert ellenzéki körökben odavágják, hogy ez diktatúra vagy autokrácia.

Most már ugye a a fideszesek nerkényt, nemzeti együttműködés rendszereként nevezik.

Hát a helyzet az, hogy először is mondom a hivatalos megközelítését.

A hivatalos megközelítése ennek, ami gyakorlatilag nem a nemzetközi életből jön, az választási autokrácia. 2018-tól kezdődően, és igazából 2022-től kezdődően.

Tehát ez az, ami gyakorlatilag majd nem azt mondom, hogy az Európai Bizottság hivatalos álláspontja is. >> De ez mit jelent? >> Hát a választási autokrácia az azt jelenti, hogy ugye egy négyfokú skálán a harmadik helyen van.

Az első skála a a a legjobb a liberális demokrácia.

A második a választási demokrácia, a harmadik a választási autokrácia, és a negyedik a tiszta autokrácia vagy a diktatúra.

Tehát hivatalos megközelítésben Magyarország pillanatnyilag a harmadik mezőben van.

Ami pedig azt illeti, hogy én hogyan ítélem meg.

Én nem szoktam használni az írásaimban ezt a kifejezést, hanem azt gondolom hogy különbséget lehet tenni liberális demokráciák és másfajta demokráciák között.

Tehát ez egy nem liberális demokrácia a Fidesz öndefiníciója szerint.

És hogyha megnézzük azt, hogy a világban hány ilyen van, akkor elég sok ilyen van.

Ezzel azt is mondom, hogy nem biztos, hogy csak úgy szemlélhetjük a mai demokráciákat, hogy azok csak liberálisak lehetnek, mert de a demokráciák egy jelentős része a világban nem liberális.

Ugye köz tudod, hogy Magyarországon 2014 óta van ez az állapot, amikor Tusnát fürdőn ugye Orbán Viktor ezt meghirdette.

De még hadd tegyek még hozzá valamit, mert a történelmi szemlélet, vagy amit én képviselek, abban még egy csomó olyan fontos dolog van, amit amit érdemes megemlíteni.

Ez pedig az, hogy az, hogy egy országban liberális demokrácia van, vagy másfajta, az az nem csak egyetlen szereplőtől függ. akik a liberális demokrácia hívei, azok miért miért engedték, hogy hogy a liberális demokrácia átváltozzon valami mássá.

Tehát a politika az mindig egy sok szereplős játék, és hogyha valaki nem tud megakadályozni valamit, amit az ellenfelei csinálnak, akkor az ő, nem is azt mondom, hogy felelősség, mert nem biztos, hogy ez a jó szó, az ő szerepe is vizsgálatot képez.

Erre erre mondanák a régi ellenzéki vezetők, hogy a játékszabályokat, a választási szabályokat úgy alakította választásról választásra a Fidesz, hogy az neki kedvezzen.

Vagyis így hát visszatekintve kimondható, hogy esélyt sem hagyott mindig az ellenfelének, hogy betegye azt a botot a küllők közé. >> Hát lehet ezt mondani, de ez nem inkább már egy végeredmény, vagy egy későbbi állapot.

Tehát nézzük azt, hogy egyáltalán Fidesz hogy jutott odáig, hogy a küllők közé ő botot tehessen.

Az az mindenképpen egy korábbi dolog.

És akkor itt lehet, hogy vissza kell mennünk a 90-es évekbe, mert az, hogy a Fidesz egy kis pártból egy nagy párttá tudott válni, az szerintem önmagában is magyarázatot igényel, hogy ezt miért tudta megcsinálni.

És szerintem ezt és és azért tudta szerintem ezt megcsinálni, mert az egész magyar rendszerváltásnak az ígéretei jó néhány területen nem valósultak meg.

Tehát a magyar társadalom egy bizonyos részében már a 90-es évek közepén felmerültek olyan igények, hogy az indulóállapotokat módosítani kell.

Mik voltak az indulóállapotok?

Az indulóállapot az volt, hogy Magyarország átülteti a nyugati mintát, és ezzel az átültetéssel tulajdonképpen nyugatossá is válik.

Visszatekintve a 90-es évekre, én azt gondolom, hogy ez ez a ez az ígéret, vagy ez a vágy, ez egyáltalán nem valósult meg.

És >> lehet, hogy esélyünk se volt, >> mert ugyanis a nyugatosságnak, szerintem például annak a nyugatosságnak, amit mi le akartunk másolni, 1945 és 90 között, például a jóléti állam volt az egyik fontos összetevője. 90-ben, amikor mi elindultunk, akkor a jóléti államnak az ígérete nagyon is ott volt.

A magyarok életszínvonala változni fog. olyan lesz Magyarország, mint Ausztria.

Ugye emlékszem Bécsben cukrázne?

Tehát ez ez mindenféleképpen benne volt.

Ez a dolog egyáltalán nem következett be. is.

És szerintem a 90-es évek második felére egy csalódás volt a az első két kormányban, az Antal kormányban, Evidens, Antal és Boros kormányban, de csalódás lett a második kormányban, a Horn kormányban is.

És bizonyos értelemben, amikor a Fidesz kezd fölemelkedni, akkor ennek a csalódásnak, hogy mondjam, a jelei ebben mindenféleképpen benne vannak.

Tehát a magyar választók akartak még egy harmadik alternatívát, és a Fidesz szerintem a küllő betevés előtt ott alapozta meg a sikertörténetét, hogy ő ő egy olyan alternatívát tudott 98-ban mondani, ami már nem ez a nyugatültetés, nyugati mintaátültetés, hanem hanem például azt, hogy hogyan lehetne hogy mondjam, a Magyarországnak például a nemzetközi térben ben is jobban szerepet vállalnia.

Tehát az, amit ma számon kérünk a Fideszen, hogy hogy úristen, miket beszél az európai politikáról, meg szembem megy az Európai Unióval satöbbi, ennek a gyökerei a 90-es években vannak. >> Tehát ilyen leegyszerűsítve azt mondod, hogy a Fidesznek az a terve, hogy nem a nyugatnak szeretne megfelelni, hanem egy egy új fajta magyar utat kidolgozni.

Ez megjelent már a 90-es években, és igazából Orbán Viktor azt sejtette meg, hogy ez jobban megfelel a magyar népléleknek.

Tehát ha úgy, úgy tetszik, társadalmi többség van mellett, hogy ne a nyugat mintáit vegyük át egy az egyben, hanem a nyugat mintáibból, de adott esetben keleti kapcsolatok építésével egy ilyen mixet dolgozzunk.

És itt is, itt is nagyon fontos, hogy hogy ez az egész, ennek ennek van egy nemzetközi háttere is, hogy ezt a Fidesz egy ilyen alternatív világképet kidolgozhatott.

Ez pedig az, hogyha tartósan megmarad az 1990-es ígéret, tehát hogy a liberális demokrácia mindenütt győz, és hogy a történelemnek vége van, akkor a Fidesznek ez a néplélekre vonatkozó igénye nem játszott volna.

Tehát, hogy mondjam, én én szeretem a dolgokat olyan összefüggésükben látni, hogy hogy a Fidesz felemelkedése az azért jöhetett, mert a történelemnek nem lett vége.

És gyakorlatilag a 2000-es évek az már arról szól, hogy 1000errel ugyanazok a történelmi mintázatok megjelennek itt nálunk is, amik a régi magyar történelemben voltak jelen.

És ezt a Fidesz még 98 és 2010 között nem tudja a teljes mértékben érvényesíteni.

És például ha majd beszélünk a Magyar Péterről, akkor az nagyon fontos különbség lesz, hogy a Fidesznek gondolj bele, ugye 94-et említettem, 16 év kellett ahhoz 94 és 2010 között, hogy úgy beágyazódjon a magyar társadalomba, hogy utána kétharmadokkal permanens tudjon kormányozni.

De de itt milyen történelmi mintázatokra gondolsz?

Mert felületesen nézve az, hogy újra vannak vármegyék meg főispánok és így tovább, ezek ezek nyilván ilyen nyelvpolitikai vagy kommunikációs részei, de te egész pontosan milyen mintázat ismétlését veszed észre a Fidesz kormányzásá? >> Például azt a mintázatot, ami mindig egy ambivalens viszonyt jelentett a külföldhöz.

Tehát amikor a Fidesz 94-ben és 96-ban a programjaiban, az írott programjaiban, ezt egyébként tényleg ajánlom mindenkinek, aki akit ezek a ilyen dolgok érdekelnek, hogy érdemes ezeket elolvasni.

Az írott programokban már az van benne, ami a magyar történelemben is mindig benne volt, hogy tehát mi európaiak vagyunk, de kritikusan nézzük az európai folyamatokat.

Ez a magyar történelemnek egy kevésbé ismert szála, mert mi úgy ismerjük a magyar történelmet, nagyjából a reformkortól kezdődően, hogy ott megjelent deák és Kossut, és utána mindenben próbálták átültetni a nyugati mintákat, aztán a dualizmusban ez újra előkerült, satöbbi, satöbbi.

De a mintaátültetéssel szemben, vagy amellett a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Magyar Péter egy Orbán Viktorra méretezett kihívás”

Miről szól ez az epizód: „Magyar Péter egy Orbán Viktorra méretezett kihívás”?

Orbán Viktor és Magyar Péter lehetséges történelmi megítéléséről, valamint Orbán rendszerének jellegzetességeiről és hanyatlásáról beszélget Csizmadia Ervin politológus Dúll Szabolcs műsorában. Az elemzés történelmi párhuzamokra épít, kitérve arra, hogy Magyarországon ritkán… Az epizód a Ötpontban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Magyar Péter egy Orbán Viktorra méretezett kihívás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Dull Szabolcs, Magyar Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Magyar Péter egy Orbán Viktorra méretezett kihívás”?

Fő témái: politikai elemzés, történelmi párhuzamok, orbán-rendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Magyar Péter egy Orbán Viktorra méretezett kihívás”?

Megjelenés: 2025. 09. 09.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/otpontban/magyar-peter-egy-orban-viktorra-meretezett-kihivas-b5df3c1b

Több epizód a Ötpontban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból