Ötpontban

Oroszország segíteni fog Orbánnak a választásokon

· PT1H13M7S

Összefoglaló

A Political Capital igazgatója, Krekó Péter politológus és szociálpszichológus a dezinformációs kampányokról és a külföldi beavatkozási kísérletekről beszél az Ötpontban podcastben. Kiemeli, hogy a választási kampányban egyre több hiteltelen videó és felvétel jelenhet meg…

Röviden

Műsor
Ötpontban
Megjelenés
2025. 06. 25.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Dull Szabolcs
Témák
dezinformációs kampányok, külföldi beavatkozás, választási kampány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Életszerűtlen lenne azt feltételezni, hogy az a kormányoldal, amelyik amelyik 100 milliárdokat költ évente a közvélemény befolyásolására, az neki kis ne kísérletezne éppen amíg beszélünk aközben is a leghatékonyabb deepfék eszközök előállításával.

És könnyen lehet, hogy a választás utolsó pár hetében lesz egy olyan dömping, deep fake videókból látszólag valós emberek látszólag valós üzeneteiből, amiről ha kicsit megkapargatjuk, akkor kiderül, hogy vagy debfék, vagy vagy bot, vagy troll.

Szerintem most Oroszország látva azt, hogy Orbán Viktor hatalma veszélyben van, igenis nem fogja az erőforrást, az időt és a humán meg poszthumán, tehát hogy AI kapacitást arra spórolni, hogy segítsen a választáson.

Ebből nem következik, hogy ez sikeres lesz, de hogy lesz ilyen kísérlet, az egészen biztos.

Ha bárki azt gondolja, hogy hogy csak a Fidesznek van olyan professzionis félprofesszionális ugyebár támogató aktivista, adott esetben Hori Beddik to fizetett kommentelő csoportja, aki segíti őket a választásban, az Nai. [Zene] Jó napot kívánok.

Dulszabolcs vagyok és ez az Öt pontban podcast.

A mai vendégem egy olyan politológus lesz, aki egyben szociálpszichológus is, és akinél többet kevesen tudnak a politikai propagandáról és összeesküvés elméletekről.

Amielőtt bemutatnám, kérlek titeket, hogy kövessétek be az Öpontban csatornáit a YouTube-on és a Spotify-on, és iratkozzatok fel a hírlevelembe.

A linket megtaláljátok a leírásban, és köszönöm, hogyha beállítjátok a havi támogatást.

Ez a műsor ugyanis kizárólag a ti támogatásaitokból készül.

És akkor köszöntöm a stúdióban mai vendégemet, Krekó Pétert, a Politikel Capital igazgatóját és az ELTE PPK egyetemi docensét.

A műsor nevének megfelelően ma is legalább öt témát át fogunk beszélni.

Rengeteg témánk van, például, hogy hogyan használják a politikusok és a pártok a közösségi médiát, hogyan lehet ezzel visszaélni, mennyire lehet hatásos a harcosok klubja, hogy hogyan tudja Magyar Péter ellensúlyozni a kormányzati költéseket, mennyire van jelen itthon az orosz és az ukrán propaganda.

Úgyhogy ilyen dolgokról fogunk beszélni a következő egy órában.

És hát én rögtön egy ilyen provokatív felütéssel kezdeném, hogy tudnilik, Magyar Péter beszélt arról nemrég, hogy a kampányban előjöhet róla egy mesterséges intelligenciával készült szexvideó.

Hogyha előjön egy ilyen, akkor honnan tudjuk eldönteni, hogy ez igaz-e vagy sem?

És már csak azért is nagyon jó kérdés, mert volt már egy olyan alkalom, amikor ugyebár Magyar Péterrel kapcsolatos egyes hangfelvételek megjelentek a hazai nyilvánosságban.

Na most akkor konkrétan az történt, hogy egyes szakértők azt mondták, hogy ezek a hangfelvételek az legalább részben hitelesek.

Más szakértők pedig azt mondták, hogy ezek teljesen hiteltelenek.

Voltak olyan szoftverek, amelyek azt mondták, hogy ezek hamisítványok, és volt ezek olyan szoftverek, amelyek azt mondták, hogy ezek java részt hiteles valódi felvételek.

És persze, hogyha a részletekbe belemegyünk, ugyebár voltak olyan elemek benne, mondjuk egy olyan olyan éttermi háttérzaj, amit konkrétan a YouTube-ról le lehet tölteni, és nem valószínű, hogy ugyanazt az éttertelmi háttérzajt hallhattuk volna azon a tényleges beszélgetésen, tehát hogy valószínűleg egyes részei megvágottak voltak.

De sajnos erre kell felkészülnünk, hogy valószínűleg egyre több olyan felvétel, hangfelvétel videófelvétel lesz, amelynek a hitelességét nehéz megállapítani.

Én azt gondolom, hogy hogy ahogy nyilván egyre hatékonyabban lehet előállítani is a deepfékeket, ezeket a a az úgynevezett deepfékeket, tehát ezeket az új hanganyagokat videóanyagokat amelyek meg nem történt, hanem csak előállított ilyen szintetikus ö tartalmak.

Tehát egyre könnyebb előállítani, egyre könnyebb lesz felismerni is, de most még itt nem tartunk.

Tehát, hogy ami szerintem nagyon fontos, hogy először is mindenki gondolja azt végig, hogy ha ne adj isten az a felvétel egyébként igaz lenne, az problémát jelentene.

És ebben a helyzetben én azért felvettem ezt is, hogy például a a szexvideóknak van egy ilyen természete, hogy az ember, hogyha lát egy ilyet valakiről, akkor nyilván megváltoztatja ez a véleményétról, de aztán megkérdezhetjük magunkat, hogy ez kell, hogy így legyen.

Tehát, hogy egy ilyen videót nem kéne az embernek látnia, de ha negy isten igaz lenne, akkor mi történik?

Tehát az az ez valami erkölcsileg bűnös, rossz dolgot mutat.

Lehet, hogy ez a videó, ha ilyen rész ilyen keletkezik, azt fog mutatni, de egyáltalán nem biztos, hogy az tehát, hogyha még a legrosszabb esetben, ha igaz, akkor egyébként változik-e az illetőről kell, hogy változzon a véleményünk.

És utána pedig én azt gondolom, hogy azért talán lesznek a nyilvánosságban olyan szakértők, akik ezt alaposabban kielemzik, és talán megalapozattabban tudnak véleményt mondani arról. például videós újságírók, hogy ez milyen esetben milyen valószínűséggel lehet igaz, milyen valószínűséggel hamisítvány.

Itt ugye a a múltkori hangfelvételeknél, ami Magyar Péterről szólt és ugye Fógia levelin ezz köthető, az ugye úgy söpört végig a nyilvánosságon, hogy volt egy ilyen előzetes keretezése.

Tehát Magyar Péter azt úgy előkészítette, hogy elő fog valami jönni róla.

Utána volt némi lebegtetés is arról, hogy ebből mennyi valós meg mennyi nem valós.

És nagyjából az derült ki, hogy egy bizonyos pontig azt lehet igazolni, hogy egy ilyen hangfelvétel vagy egy ilyen felvétel igaz-e vagy sem, de egy bizonyos pont után nem tudják megállapítani még a mesterséges intelligenciát kiszűrő programok sem, hogy ott használtak-e AI-t.

Most ebből a szempontból kérdezem, hogyha előjön egy ilyen AI szexó Magyar Péterről vagy bárkiről, akkor ott van-e olyan technikai módszer egyáltalán, hogy hogy kiderüljön a valóság tartalma?

És akkor a B kérdésem, hogyha kiderült a valóság tartalma, akkor az ugyanúgy eljuthat-e ugyanannyi emberhez, hogy hát ez itt egy deepfék videó volt?

Igen, a az ákérdésre viszonylag könnyű lesz a válaszom, mert erre azt tudom mondani, hogy nem tudom, tehát nem nem ugyebár ez ez egy technológiai kérdés alapvetően.

Nekem ebből a a az által is említett esetből inkább úgy tűnt, hogy hogy ma még nem feltétlenül állnak ott a szoftverek, tehát nincs olyan technológiai szofisztikáltság, vagy legalábbis az nem feltétlenül könnyen, olcsón hozzáférhető a hétköznapi felhasználók számára, aminek alapján ezt egyértelműen meg lehetne állapítani.

Persze vannak nagyon egyértelmű esetek, nem tudom a a az ukrán, tehát hogy a az Ukrajna elleni orosz orosz invázió elején volt terjedt Zelenski elnökre egy olyan deepfake videó, ahol megadásra szólította fel Ukrajna lakosságát.

Na most az úgy nézett ki az a deepfake videó, hogy hogy egy életszerű szélességű válom volt egy akkora fej, amekkora feje nincs embernek a földön.

És ilyen nagyon idétlenül tátogott.

Tehát nagyjából úgy, mint a South Parkban a a kanadaiak.

Tehát, hogy ez ez azon nagyon látszott, hogy hogy hamis, de de könnyen lehet ez egy béna kivitelezés, de valószínűleg ez egy professzionális kivitelezés lesz, ha lesz ilyen.

És azért azt tegyük hozzá, hogy életszerűtlen lenne azt feltételezni, hogy az a kormányoldal, amelyik amelyik 100 milliárdokat költ évente a közvélemény befolyásolására, az neki kis ne kísérletezne éppen amíg beszélünk aközben is a leghatékonyabb deepfék eszközök előállításával.

Tehát, hogy könnyen lehet, hogy nem fogjuk tudni, hogyha nem tudjuk feltétlenül, hogy hogy igaz-e vagy hamis, akkor mit tehet az egyedi ember, mit tehet az újságíró?

Nem mutatja meg, nem írja meg, nem nézi meg.

A dezinformáció az részben úgy működik, és ezzel a a kérdésed második felére is próbálok válaszolni, hogy akkor is hat ránk, hogyha nem akarjuk, hogy hasson ránk.

Az összeskéselméletekben, ha sokat hallunk, akkor elkezdünk hinni annak ellenére, hogy magunkat szkeptikusnak tartjuk.

A az álhíreket, ha sokat olvassuk, akkor benne marad a fejünkben, és lehet, hogy egyes nem tudom, politikai vagy vagy vásárlói döntéseinknél befolyásolja majd a döntésünket, annak ellenére, hogy enn ennek tudatában lennénk.

A dípfékekkel kapcsolatban azt mutatta meg több kutatás, hogy akkor is hat ránk, ha tudjuk, hogy hamis.

Ö és és éppen emiatt ez egy az szerintem egy olyan időszakban és hát nem csak Magyarországon, de Magyarországon különösen ö azért ezt éljük meg egy olyan időszakban, olyan helyzetben ahol annyira elárasztja a nyilvánosságot a dezinformáció, hogy sokszor több a hamis, mint a a valódi információ. az egy adekvát és helyes álláspont lehet, ha bizonyos helyzetekben nem ö fogyasztunk annyi megbízhatatlan forrásból származó hírt.

Nem bizonyos információkat kizárunk a a megismerési rendszerünkből.

Egész egyszerűen azért, mert tudjuk azt, hogyha elárasztjuk magunkat vele, akkor attól rosszabb döntéseket fogunk hozni.

Erről eszembe jutott az a szép újságírói dilemma, hogy egy álhíről mikor írjuk meg egyáltalán, hogy az nem igaz.

Ugye ennek így az iskola példája az az volt, amikor a emlékszem, hogy a koronavírus járvány idején ugye elkezdett terjedni a hír, hogy Budapestet nagyon gyorsan le fogják zárni, és hát egészen sok csatornán ez a közösségi médiában eljutott.

És ilyenkor, hogyha egy nagyobb elérésű médiumban elmondjuk, hogy nem a kormány cáfolja ezt a dolgot, nem és a bankszámlákat sem fogják zárolni, és így tovább, és így tovább, sokakhoz éppen a cáfolat miatt jut el, és elgondolkodtatja őket, hogy úristen, ez igaz lehet.

Na most ezért ez a kérdés, hogyha valami így nagyon terjed a közösségi médiában, akkor hát mi az a pont, amikor ezt kijelentsük, hogy ez nem igaz?

És mi az, amikor jót teszünk azzal, hogy ezt cáfoljuk, vagy éppen azzal terjesztjük tovább azt, hogy megcáfoljuk?

Ez egy nagyon élő és valós dilemma, és annyit hadd mondjak el ennek kapcsán, kicsit hazabeszélve, a political capit tagja egy olyan dezinformációellenes össüttműködésnek, az úgynevezett magyar digitális média obszvatóriumnak, amelynek van fekcsekker partnere is.

És ez a és hát a laknusz újságíróinak azért valóban a témaválasztásnál például az egy fontos dilemmája, hogy melyek azok a nyilvánosságban egyre jobban terjedő álhírek a pontosan ahogy mondod, amelyekkel már érdemes foglalkozni, mert annyira széles körben elterjedtek.

Én azt gondolom, hogy ebbe hát igazából két fontos indikátor lehet. megnézzük a az interneten, hogy mennyire mennyi helyen jelent már meg a téves információ, és az fontos, hogy megjelenjen valahogy a mainstream médiában is, nem mintha ma már mindenki a mainstream médiában tájékozódna, de legalábbis vagy ha nem mainstream médiában, akkor nagyon nagy elérésű álhíroldalakon, vagy nem megbízható oldalakon, ha ilyeneken már megjelent, és azt feltételezzük, hogy a lakosság szélesebb köréhez eljutott, mi ez a pontosan, hol húzzuk meg annak a határát, Ez nyilvánvalóan kérdéses, de azért azt mondanám, hogy azért az Közvélemi kutatásokban mérhető szinten, mert a másik módszer az éppen a közvéleménykatás.

Lehet, hogy megnézzük azt, hogy mik a népszerű tévhitek országon.

Nem tudom, mondjuk, hogyha Magyarországon az orosz propaganda állításait nézzük, azok annyira elterjedtek, hogy azokról bátran lehet beszélni a nyilvánosságban.

Nem kell attól félni, hogy mi fogjuk azokat elterjeszteni, mert nálunk sokkal hogy mondjam, anyagilag meg politikailag befolyásosabb szereplők terjesztik ezeket.

És akkor amelyek már sok helyen megjelentek, széles körben elterjedtek, azok esetében van inkább indokunk arra, hogy ezeket cáfoljuk.

Ölletve abban az esetben, hogyha biztosak vagyunk abban, hogy ez téves ez az információ, mert azért ezt is tegyük hozzá, hogy hogy nem akarom túl egyszerűsíteni ezt a dilemmát.

Hát különösen újságírók esetében az, hogy hogy egy egy hír az az valószerű-e, hogy mondjuk egy háborús esetben, ahol másodpercre változnak a dolgok, hogy mi az, ami igaz, mi az, ami nem, egy konfliktus helyzetben ezt mondja az egyik fél, azt mondja a másik fél, kinek lehet inni.

Tehát nem mindig annyira fekete-fehér, hogy mi adott kérdésbe a az igazság.

Az valóban, hogy hogy és ráadásul ugyebár ebben a példáb, amit mondasz, az hogy valamit a jövőben meg terveznek megtenni.

Na ezt tudom-e az adott pillanatban hitelesen cáfolni?

Vannak egyszerű esetek, nem tudom, az oltással mikroppet raknak mellénk, ezeket könnyebb cáfolni, valamelyiket nehezebb.

Tehát én azt gondolom, hogy akkor akkor érdemes cáfolni, ha elterjedt valamilyen téves információ, és ha tudom róla, hogy téves.

És még egy dolgot egyébként hozzátennék, hogyha hogyha tudom azt, hogy ártalmas, mert ez is egy fontos kérdés. azért azt azt a dilemmát sem akarom kicsinyíteni, hogy ugyebár az, hogy mi az, amit cáfolunk, mi az, amivel vitába szállunk, satöbbi, satöbbi, az mindazt azzal azt implikáljuk, hogy ez egy olyan információ, amivel mi nem csak, hogy nem értünk egyet, hanem azt gondoljuk, hogy rossz az, ha az emberek hisznek benne.

Ugye már van, aki azt gondolja, hogy minden vallás az úgy, ahogy van álhír, összeesküvés elmélet satöbbi.

Ö ez részben ugyebár ideológiai hozzáállás függvénye, hogy mi az, amit amit veszélyesnek tartunk, de mégis csak azért jó, hogyha azokra a dolgokra fókuszálunk, amelynek azért kimutathatóan van politikai társadalmi kára, mert aminek nincs, azért arra azt gondolom, hogy jobb talán, hogyha a szólásszabadság liberálisabb elveit alkalmazzuk.

Na, akkor az előbbi kritériumoknak megfelelve most veszem magamnak a bátorságot, hogy itt az öt pontban podcastben cáfoljak egy olyan videót, amely így a napokban elterjedt.

Nekem ismerősök küldték át, én úgy találkoztam először azzal, hogy egy ilyen kormányzati kampányvideónak tűnő videó a választások elhalasztásáról szól.

Na most ezutána megjelent a redditen is.

Elég élénk vita bontakozott ki erről.

És nekem tényleg komoly ismerőseim egyetemi végzettsége jogászismerős írta, hogy hát ez ez azért igaz lehet, vagy vagy mit gondolok erről az egészről?

És hát eljutott egészen a kormányinfóig ez a történet, ahol Gulyás Gergely cáfolta, hogy szó…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Oroszország segíteni fog Orbánnak a választásokon”

Miről szól ez az epizód: „Oroszország segíteni fog Orbánnak a választásokon”?

A Political Capital igazgatója, Krekó Péter politológus és szociálpszichológus a dezinformációs kampányokról és a külföldi beavatkozási kísérletekről beszél az Ötpontban podcastben. Kiemeli, hogy a választási kampányban egyre több hiteltelen videó és felvétel jelenhet meg… Az epizód a Ötpontban című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Oroszország segíteni fog Orbánnak a választásokon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Dull Szabolcs.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Oroszország segíteni fog Orbánnak a választásokon”?

Fő témái: dezinformációs kampányok, külföldi beavatkozás, választási kampány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Oroszország segíteni fog Orbánnak a választásokon”?

Megjelenés: 2025. 06. 25.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/otpontban/oroszorszag-segiteni-fog-orbannak-a-valasztasokon-7147f626

Több epizód a Ötpontban-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból