Pertu

A rendelő valsága/ Pertu Health 15. epizód

· PT35M25S

Összefoglaló

Dr. Dézsi Ede családorvos és belgyógyász szerint az életmódváltás, különösen az étkezés és a mozgás, kulcsfontosságú az egészségmegőrzésben, gyakran többet érve el, mint a gyógyszeres kezelések. Az epizód kitér arra, milyen nehézségekbe ütközik az orvosoknak a betegek motiválása…

Röviden

Műsor
Pertu
Megjelenés
2026. 07. 14.
Hossz
35 perc
Témák
életmódváltás, egészségmegőrzés, háziorvosi praxis, betegmotiváció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[harang] Az éltmódváltást azt nagyon nehéz eladni a betegeknek.

Én úgy próbálom, hogy nem feltétlenül úgy érezzék a betegek, hogy orvoshoz jöttek, hanem hogy amit esetleg máshol nem mertek volna elmondani, azt tőlem megkérdezhetik. [zene] Az egészségügyi minisztérium szerint 15 perc lenne egy betagrad, de persze [zene] van olyan, hogy kevesebb is elég. van, hogy sokkal több kell valaki a az út végén is kell segítsen a betegeket, [zene] hogy szokták mondani, hogy keresünk, akkor kapunk valamit a betegek is, hogy azért nem szeretik, de azért egy laboranálisbe általában mindenki belemegy.

Cukorbetegségbe ott szerintem mindennél fontosabb az étkezés, meg hogy elkezd [zene] mozogni, sportolni, ha van rá lehetőség.

Zöldséget is az ember megveszi, nem tudja, hogy feltétlenül mivel volt megszórva, vagy mi van rajta. [zene] Tehát ott ott ott egy kicsit nehezebb, nagyon nehéz. az embereket meggyőzni, a covid időszakot, a oltást nem nagyon akar senki.

A túlzott antibiotikum kezeléseknek is sok válikása van.

Én mindenképp, akinek [zene] lehetősége van, mindenképp elküldöm egy dietetikushoz.

Sajnos az anyagi részét is és egyre jobban meg kell nézni. [zene] Minden statisztika szempontjából mindent felülm a sport.

Szeretném ha betagim minél kevesebb gyógyszert szednének, tehát sokkal jobb, ha meg lehet oldani életmondváltással.

Ez itt a Pertuell Erdély egészségmagazinja.

Közérthetően szakértőkkel, tabuk nélkül. [zene] A házigazda Kozma. >> Van egy szakma az egészségügyben, ahol minden nap.

Ahol nem csak betegségekkel találkozol, hanem emberekkel, történetekkel élethelyzetekkel.

A családorvos igazából az, aki végigkísér a legkisebb problémától a komolyabb döntésekig.

És hogyha jól csinálja a dolgát, akkor nemcsak segít és gyógyít, hanem akár irányt is mutat.

Sziasztok, ez itt a Pertu Health Erdély sokszínű egészségmagazinja.

Mai adásban arról fogunk beszélgetni, milyen is valójában családorvosnak lenni.

Mendégem Dézsi Ede, akivel ezt a néhol alulértékelt, mégis kulcsfontosságú szerepkört fogjuk átbeszélni.

Kedvesen, nagyon örülök, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Köszön a meghívást. >> Első kérdésem az egy picit személyesebb vonal lesz, mert hogy nagyon-nagyon érdekel, hogy mi vonzott téged ebbe a szakmába.

Én elsetlegesen elvégeztem a belgyógyászatot, és tehát annyi olyan eset esettel találkoztam, amivel már sajnos amire bejött a kórházba, nem lehetett segíteni, úgy úgy gondoltam, hogy akkor elvégzem a csaláorvosit, és megpróbálom, hogy amit lehet, megelőzünk.

Tehát, hogy a megelőzés részére fejezzem a hangsúlyt, hogy esetleg akkor lépjek még közben, amikor tudunk is segíteni, hogy ne legyen már túl késő.

Én abszolút úgy gondolom egyébként, hogy így a családorvos az így a az egészségügynek az első pontja kéne, hogy legyen, de azért ezt elég sok tapasztalat igazából megcáfolja. >> Hát igen, sajnos Romániában legtöbbször nagyon sokszor a sürgősség, ami az első pont lesz éppen ezért, mert vagy elhanyagolják a betegek, vagy nem tudják, vagy mert a prevenció az még egészen elég nehéz csinálni. >> Ühüm.

És sokan nem is, tehát nehéz nehéz Romániába csinálni a megelőzést. >> Igen.

Hát a prevenció az egyébként szerintem nem csak Romániában, hanem globálisan így nagyon nehéz téma. >> Igen, de vannak ahol országok, ahol jobban pontra van téve ez a digitalizálás ilyen szempontból is.

Ez most lehet egy nagyon ilyen, hogy mindent kéne, de itt tényleg jó lenne, hogy >> ha betegget nem szólnak, hogy időnként elkönenni, és azt akkor nem fog. egyébként, hogyha te így a saját nézőpontodat nézed, vagy úgy abból indulsz ki, akkor neked a családorvosod volt így az első pont, hogyha beteg voltál?

Tehát így akár gyerekkorodra, akár a későbbi felnőtt korodra nézel? >> Gyerekkoromban igen, későbbi felnőttkorban, amivel ott voltam a kórház közelébe, ha szükség nem nagyon volt szerencsére szükségem, de ha szükségem volt, akkor nem kell egy család.

Tehát nekem könnyű volt a kórházban, már ott voltam, úgyhogy ha olyan probléma volt, akkor meg tudtam oldani. >> Egyébként szerintem a legnagyobb, legalábbis félelem, hogyha én most magamból indulok ki, és így a családorvosommal való kapcsolatból, hogy régebb úgy, úgy sokkal távolságtartóbb volt így a szakma, tehát hogy úgy konkrétan ez a fehér köpeny és a beteg kapcsolata.

Ezt most te hogy látod, vagy ezen te mennyit dolgozol, hogy így a te saját praxisodban ez ne így legyen?

Hát igen, én úgy próbálom, hogy nem feltétlenül úgy érezzék a betegek, hogy orvoshoz jöttek, hanem hogy amit esetleg máshol nem mertek volna elmondani, azt tőlem megkérdezhetik.

Sokszor ez is, hogy kórházban ugye ott sokszor többeteket kéne megnézni, mit nem mennyire idő van, és akkor eljönnek se kicsit jobban elmagyarázom, amit ott nekik gyorsan egyszerre 10 dolgot elmondanak, hogy ezt ezt ké, mert nincs több idő.

Ühüm. >> És akkor én elmagyarázom, hogy azok mit jelentenek, és mi történik.

Tehát ilyen is >> ez így megvan egyébként, hogy hogy úgy családorvosként te mennyi időt szánsz egy betegre, vagy ezt abszolút te fejlesztetted, vagy így a te tapasztalataid hozták? >> Az egészségügyi minisztérium szerint 15 perc lenne betegre, de persze van olyan, hogy kevesebb is elég, van ahogy, hogy hogy sokkal több kell. >> Hm.

Tehát ez ez teljesen betegtől függő meg, hogy mennyi probléma van, meg hogy egy rég egy régi beteggel általában hamarabb, vagy ha jön egy új beteg, akkor ott ott ott ott sokkal több időt felvesz. >> Mik azok a leggyakoribb problémák, amikkel most így jelenleg felkeresnek?

Nyugodtan lehet egy kicsit szakmázósabb is, mert azt már ugye megtudtam itt a a műsor előtt, hogy te nagyon szeretsz ezekről beszélni.

A magas fényomást, tüdőbetegségek, cukorbetegség és sajnos a daganatos meg beteg betegségek is elég sok van.

Nekem nagyon sok az idős betegem, úgyhogy a demencia, ami nagyon sokszor ezek inkább meg párszor a hűlések. >> És látsz-e itt különbséget, vagy változást így mondjuk az ezelőtt 10 évhez képest?

Változtak-e esetleg azok a leggyakoribb problémák, amik akkor voltak, vagy most vannak?

Itt igazából arra gondolok, hogy említetted a cukorbetegséget, vagy a tüdőproblémákat, daganatos betegségeket egyre több van mindegyikből. >> Ühüm.

És ezekkel a betegségekkel egyébként prevenció szempontjából te mit tudsz kezdeni?

Tehát gondolom itt már egy előrehaladottabb állapottal érkeznek a betegek. >> Saj sajnos sokszor.

Van, ahol sikerül, de van, ahol sajnos már előrehallott állapot.

Tehát ott is kell valaki, mert ha nincs is amit, tehát nem lehet kezelni is a betegséget, akkor is a tüneteket, tehát a paliációt is valaki elkell, ami Romániában nagyon hiányzik, és akkor valaki a az út végén is kell segítsen a beteg, hogy a fájdalmat meg az ilyesmit kezelni, ami nem mindig a legegyszerűbb. >> Így fiatal betegeid azok mennyire gyakoriak?

Tehát mondtad, hogy nagyon sok az idős beteged. >> Hát én olyan praxist vettem átta, hogy nagyon sok az idős beteg.

És mivel bár ezt is végeztem, jobban is értek az idős betegekhoz, hogy én inkább az idős betegek felé vagyok.

Az átlag életkor az olyan most már nem tudom mennyi volt, de 60 felett van nálam a betegeimnél. hogyha a tünettéket vesszük alapul, akkor mennyire tünetet kezelsz legalábbis te, és mennyire mennyire igyekszel feltárni esetleg, hogy ez miért van?

Esetleg az életmódbeli részeit is?

Neked ez mennyire fontos? >> Hát ez lenne a leg ez lenne a lényege szerintem a családdoroslásnak, ahol es legtöbbet tudsz csinálni, mint amikor a beteg már bekerül a kórházba.

Megpróbálok, de az életmódváltást azt nagyon nehéz eladni a betegeknek.

Igen, ez abszolút így van, mert az nem az egyik napról a másikra érezhető. nagyon kevesen tudják betartani és nehéz is.

Tehát a az itteni étren meg az sajnos nincs közel az egészséges életmódhoz semmilyen téren.

Ez a része egyébként most nyilván te tudsz erről szubjektíven beszélni és arról, hogy te ezt hogy csinálod a saját praxisodban, de engem nagyon érdekel, hogy így oktatásilag, mint családorvos ti vagy nektek az oktatásotokban erre mennyire helyeznek hangsúlyt, hogy az életmódbeli részével is, tényezőkkel is foglalkozatok, vagy csak konkrétan a tüneti kezeléssel?

Én én megpróbálom mindenképp ára se helyezni a hangsúlyt, mert szeretném a betag minél kevesebb gyógyszert szednének.

Tehát sokkal jobb, ha meg lehet oldani életmondváltással, tehát hogy az étkezés meg a a sport, a mozgás minthogy gyógyszert kelljen adni.

Ühüm. >> Tehát amennyire lehet, én el elfele próbálom terelni, ahol lehet, van ahol már csak gyógyszeresen lehet segíteni a dolgokon.

Nálad így egyébként ugye a praxisodban mennyire gyakori az, hogy valaki nem csak betegséggel jön hozzád, hanem akár ugye visszatérve egy kicsit a prevencióhoz, úgy megelőzésképpen, hogy éves szűrésre például, vagy vagy azért jön, hogy kérjen például a egy laborvizsgálatra hozzáküldőt. >> Nem, elég gyakori, de jönnek betegek, akik erre tartanak igényt.

Meg megpróbálok én is, aki ha valaki ilyen csak egy igazolásért, akkor hogy adjam, hogy nincsen krónikus betegség, akkor megpróbálom meggyőzni, hogy egy analizist régenáv csinálnánk-e.

Na most van egy ilyen opció is, hogy lehet prevenciós analiseket, amivel nem kell sorba állni.

Ühüm. >> Sajnos meg van szabva, hogy mit lehet csinálni.

Elég kevés, de legalább ahol egyből lehet menni, és nem kell várni, hogy lesz-e pénz, nem lesz-e pénz, mert sokszor az anelisekkel az a probléma, hogy én megírom a küldőpapírt kilenc hónapot érvényes és lejár, és a betag még nem juta, hogy analiseket csináltasson, mert minden hónapban elfogy a kár, ami a minisztériumból ki van küldve oda. >> Ühüm.

És ilyenkor visszatérnek azért, hogy kijelemezd ezeket? >> Persze.

Tehát evvel így jegyezünk meg, hogy megcsinálják és akkor visszajönnek. hanem sok értelme nincsen, hogy megcsinálják, és akkor otthon maradnak az analisésekkel, még ha nincs semmi be karateszbe, akkor is. >> Igen, abszolút én azzal szoktam találkozni, hogy valaki azért sem megy el például egy laborvizsgálatra, mert hát ne adj isten valami kiderül, és akkor mi lesz? >> Igen, igen.

Megvan az a, hogy szokták mondani, hogy keresünk, akkor kapunk valamit a betegek is, hogy azért nem szeretik, de azért egy laboranálisb általában mindenki belemegy. >> Ühüm. hogyha már konkrét problémával mennek hozzád, mint akkor most például vegyük a cukorbetegséget, ott mi az, ami honnan indulsz el?

Tehát amikor mondjuk egy friss páciensről van szó, mi az első, ami amivel kezded azon túl, hogy megnézed az eddigi leleteit?

Például >> például cukorbetegségből ott szerintem mindennél fontosabb a a az étkezés, meg hogy elkezd mozogni, sportolni, ha van rá lehetőség.

Most persze egy 60 évesnek hiába mondom, hogy kezdjen el szaladni, mert nem fog tudni.

Tehát ott szerintem a legfontosabb hogy hogy elkezdje a gyógyszeres kezelés is fontos, de nagyon fontos a tájás életmódváltás meg a sport. >> Akkor vegyük sorra igazából azokat a főbb betegségeket, amiket amiket említettél, mert mondtad, hogy nagyon szeretsz egy picit szakmázósabban belemenni ezekbe, úgyhogy nyugodtan vjuk csak. volt a cukorbetegség, akkor voltak a tüdőproblémák.

Ott például mik az elsődleges szempontok?

Hát >> a cigarettát el kéne hagyni.

Tehát ott általában a nagy százalék az a cigarettától van, tehát ott egészen egyszerű, hogy azt kéne elhagyni, és akkor nagyon sok mindenkinek megoldódnának a problémái. >> Jó.

A daganatos betegségek nyilván az egy az egy olyan ága, ami az eg egy az egy komplex, tehát ott most én pontosan megfogni, hogy miért van ennyivel több, mint volt, azt én nem tudnám feltétlenül, de valószínűleg a táplálkozás az is, hogy sose tudjuk azt se, hogy mit eszünk meg.

Tehát azt azt azt amúgy nehéz, tehát zöldséget is az ember megveszi, nem tudja, hogy feltétlenül mivel volt megszórva, vagy mi van rajta.

Tehát ott ott ott egy kicsit nehezebb >> hülések.

Itt említetted a tüdőgyulladást, vagy úgy az általános influenzákat?

Tehát melyik az, ami gyakoribb? >> Ez a gyakoribb, de hát ott megelőzés az az nem nagyon lehet.

Tehát az oltások >> Ühüm. >> Amért megint nagyon nehéz az embereket meggyőzni, a covid időszakot, a oltást nem nagyon akar senki.

Ez csak a covidőszak óta van, tehát hogy előtte nem volt nem volt szkepticizmus ezzel kapcsolatban? >> Volt, de nem ennyi.

És én előtte kevesebbet is foglalkoztam az oltásokkal.

Volt, tehát Romániában mindig is volt szkepticizmus, de azóta nagyon sok van.

És nem csak a a én meg is értem, hogy új covidoltás, új nem hisznek abba, de a most már nem hisznek azokba az oltásokba, amit az utóbbi 30-40 évben ugyanazokat az oltásokat, tehát most már abba se. >> És itt, hogyha az oltásokat mellőzzük, akkor van ugye még jó sok szűrővizsgálat, ami amit elvégeztethetnének az emberek.

Ezekkel kapcsolatban egyébként hogy áll most a tendencia?

Hát a szűrővizsgálatok effektív, ami ami van ezek a prevenciós analázisek, tehát szűrésre van, lehet járni, akinek főleg családi előzményei vannak de nem könnyű csinálni, aki akar menni és nehéz megtalálni, hogy hova kell menni, mindent.

Tehát még a szűrés az >> oda még sokat kell minden részről fejlődjön. >> És akkor vegyük tovább a betegségek sorát ezen túl, amik amiket eddig felsoroltunk.

Nem tudom, nekem így a fejemben még az van, hogy akár vizeletfertőzések, akár ilyen kisebb gyulladások, ezek ezek mennyire igazak, vagy ezek csak az én tévhiteim? >> Nem, ezek is vannak ott.

Jön a betek egyből kéri az antibiotikumot, csak akkor valahogy meg kell győzzem, hogy jó lenne egy vizelvizsgálatot csináljunk el ittel kiértkeljük és utána kezdjük el az antibiotikot.

Már nem tudjuk, hogy mit kezelünk, és akkor két hét múlva megint ugyanazokkal a tünetekkel és megint kezdjük.

Ha vizelát fertőzésre kezelést adok és nem csinálunk előtte egy nem tenyésztük ki, hogy milyen baktérium van szó, akkor akkor teljesen vakkon kezáljuk, hogy adom azt, ami valószínűleg fog menni, de nem tudom garantálni, hogy fog menni, és két hét múlva megint kell adni.

És >> a túlzott antibiotikum kezeléseknek is sok…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Dézsi Ede

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A rendelő valsága/ Pertu Health 15. epizód”

Miről szól ez az epizód: „A rendelő valsága/ Pertu Health 15. epizód”?

Dr. Dézsi Ede családorvos és belgyógyász szerint az életmódváltás, különösen az étkezés és a mozgás, kulcsfontosságú az egészségmegőrzésben, gyakran többet érve el, mint a gyógyszeres kezelések. Az epizód kitér arra, milyen nehézségekbe ütközik az orvosoknak a betegek motiválása… Az epizód a Pertu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 14..

Milyen témákat érint ez az epizód: „A rendelő valsága/ Pertu Health 15. epizód”?

Fő témái: életmódváltás, egészségmegőrzés, háziorvosi praxis, betegmotiváció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A rendelő valsága/ Pertu Health 15. epizód”?

Megjelenés: 2026. 07. 14.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pertu/a-rendelo-valsaga-pertu-health-15-epizod-ba9147d8

Több epizód a Pertu-ből