Pertu

Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér - Csernus Imre / PERTU 149. rész

· PT1H35M7S

Összefoglaló

Dr. Csernus Imre a Pertu podcast legújabb adásában Magyarország egyik legismertebb pszichiátere életútját járja végig. Elmondása szerint mindig az aktuális pillanatra koncentrál, és azt az életet éli, amiben hisz. Kijelenti, hogy orvos marad, és bár jelenleg előadásokat tart…

Röviden

Műsor
Pertu
Megjelenés
2026. 04. 23.
Hossz
1 óra 35 perc
Szereplők, említett nevek
Csernus Imre
Témák
pszichiátria, életút, pszichológia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Bizonyos döntéseket fogok hozni, és szeretnék majd egy hétköznapi életet élni.

Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér.

Egy jó ideje nem foglalkoztat a környezet. >> Minden titkodat tudod, mindenedet megfejtetted? [zene] >> Szerintem igen, mert nagyon régóta azt élem be hiszek.

Segítő az akkor működ [zene] segítőként, ha megkérik a szavakkal ajánlatot teszel.

És ilyenkor valójában kísérőt, és vigyázol rá, hogy ne essen szét. >> Mondod, hogy nem fontos, de akkor mi a fontos? >> Anát azt velem be hiszem.

Én gőzerővel koncentrálok az [zene] aktuális pillanatra.

Szeretem a megújulást, szeretek másban [zene] is kiteljesedni.

Ezért nincs gyerek, mert nem találkoztak [zene] a szándékok. >> Ez ennyire puritán egyszerű.

Ez itt a Perto Erdély legközvetlenebb portré podcastje.

Különleges karakterek, érdekes életutak, motiváló példaértékű tevékenységek és persze jó sztorik.

A házigazda Mátékincső >> már nem kiabál, ráadásul viszonylag csendes életet él, és gyanúm szerint szét fog szedni engem.

Ez itt a Pertu Erdély legközvetlenebb portrépodcastje, és talán, hogyha figyeltétek, hogy mi történik ugye a közelmúltban itt nálunk Erdélyben, mondjuk előadások szintjén, akkor már sejthetitek, hogy egy különleges vendéget köszönthetek a Pertu stúdiójában.

Ugyanis Csernus Imre van itt velem.

Szervusz kedves Imre! >> Szia >> drága Imre!

Én arra gondoltam, hogy nagyon galád és gonosz módon egy picit ellened fordítom a fegyveredet, mert ugye mindig van ilyen hivatalos bemutató meg babám főleg ilyen nagy komolykodós rész, egy-egy epizód rész előtt vagy elején, és arra foglak kérni, hogy néhány nagyon rövid mondatban te fogalmazd meg, hogy ki ma 2026-ban, Csernó Imre, hogy esik jól, ha bemutatnak téged. >> Teljesen mindegy. [nevetés] Igazából bemutathatsz orvosnak, pszichiáternek, falusi parasztnak, vendéglátósnak, pici szőlős gazdának, embernek, bárminek.

És >> lehet semmi jónak nem vagyok elrontója, >> mert ez csupa jó.

És milyen 2026-ban Csárnus Imre, hogyha levesszük a titulusokat?

Valószínűleg hogy bizonyos döntéseket fogok hozni, és és szeretnék majd egy hétköznapi életet élni. >> Komoly döntések előtt állsz?

Ez azt jelenti. >> Igen. >> Most így 2026 tavaszán. >> Hát ez a tűzló ééve. >> Jaj, de jó!

Már csak azért is, mert egyrészt olvastam, hogy hogy halak a horoszkópod, illetve kos az aszcendensed, illetve hát a tűzlóévét éljük valóban, és ha minden igaz, te pont abban születtél.

Mennyire veszed úgymond komolyan az ilyen típusú kérdéseket?

Spiritualitás és minden más szintjén. >> Én régóta amit fontosnak érzek, azt összekötök használom hogy most vakon hiszek benne, azt nem mondhatnám.

Hát Rómában nagyon sok út vezet, tehát nem mondom azt, hogy csak ez az egyetlen út a [horkantás] belső béke felé.

Teljesen mindegy, hogy most buddhizmus, taoizmus, katolicizmus, ateizmus, indiánok, törzsi kultúrák.

Ezeket úgy szépen megforgatod magadban, akár a különböző tanoknak a legfontosabb tanulságait így levonod magadnak?

Régebben igen, de már nem >> most már nem.

Azért kérdezem, mert izgat, hogy akkor ilyen szempontból, hogy szaladtál neki rögtön 2026-nak tekintettel, hogy tűzlóéve ugye szóltak a krónikák, hogy ilyen nagyon pörgős lesz.

Te erre így nem is készültél? >> Mégis lemezt hozott szóba, amikor azt kérdezem, hogy döntések és milyen döntések? >> Azért, mert mer foglalkoztott.

Hát, hogy foglalkoztat, hogy milyen leszek mondjuk falusi paraszként? >> Mert akkor konkrétan ez a cél, hogyha mondjuk egy év múlva beszélgetnénk, akkor 2027 tavaszán Csernósre falusi paraszt lenne? >> Hát nem leszek falusi paraszt persze, mert tehát azért kisebb dolgokat csinálni fogok, de döntően a szeretteim és a csapatom körül szeretnék lenni, mert mert most jól mennek a dolgok, rendben vannak.

Szeretek ott lenni, ők is szeretnek velem lenni.

Tehát >> ez akkor így most jó. >> Ez kerek. >> Igen.

És nem véletlen egyébként láthat, hogy a beköszönésben én is egy picit erre helyeztem a hangsúlyt, hogy úgy le vagy csendesedve egyébként is az utóbbi időben, de akkor ez azt jelenti a a még inkább lecsendesedés akár, hogy elmaradnak majd a az előadássorozatok is, amelynek keretében egyébként most itt vagy nálunk Sebsin.

Megszűnnek esetleg a könyvírós szándékok is. >> Hát figyelj, a könyvekből már nem tudom, rengeteget írtam.

És általában úgy, úgy születik meg egy könyv, hogy van egy ötlete, ami nagyon mozgat, ami másokat is mozgat, és akkor leírom, hogy fontosnak érzem.

De hogy mivel ennyire én nem látok a jövőben.

Tehát ebből a szempontból én hónapról hónapra, hétről hétre gondolkodom.

Ühüm. >> Tehát az, hogy most őszer mi lesz, fogalmam sincs. >> Lehet jön valami olyan téma, ami nagyon megmozgat. >> Az is lehetséges.

Az is lehetséges, hogy nem. >> Hogyha életed utolsó könyvét kellene megírt, tételezzük fel, mondjuk holnap neki kellene fog megírni ezt a könyvet, mi lenne a nem is a címe, hanem a tartalma inkább. >> Semmi. >> Ez lenne, hogy semmi.

Beszélnél a semmiről? >> Mi a semmi, csernosim? >> Miért?

Hát azért, mert hogyha én már régóta úgy állok, hogyha valamit nekem kell, akkor én azt nem csinálom. >> Kell a bordák mögötti késztetés mondatja [zene] ezt.

Nem egy külső hatalom vagy bármi.

Nem nem. >> Tehát nincs olyan most akkor, ami ami mozgatja bentről a bordat.

Kellel [nevetés] >> az nem kell, az nem egyfajta, mondhatni csúnya szóval belső kényszer lehetőség. >> Nekem egy lehetőség, de nem muszáj. >> Jaj, nagyon jó.

És akkor mi múlik, vagy hogy döntöd el, hogy ezt a lehetőséget megragadod-e vagy sem? >> Érzésből. >> Vannak, nem tudom, testi tünetei.

Ennek ennek az érzésnek? >> Van egy drive. >> Aha. >> Van egy flow.

Akkor amikor jön egy ilyen gondolat, >> és akkor ez úgy szippant, visz és leszered meg. >> Az visz.

És akkor hívom a kiadómat és akkor megyek és csináljuk. >> És ők ujjong van rajongnak, gondolom.

Juhú. alkotásnak, az alkotásnak a része.

Hát kíváncsi vagyok, hogy ősszel akkor érkezik-e új gondolat, esetleg lesz-e majd még új könyv, de azt egyébként örömmel veszem, hogy mondod, hogy én ilyen hashtagfalusiányként határozom meg magam, tehát amikor falusi parasztnak titulálod magad a majdani jövőben, az az én kicsi szívemet melengeti, mert tudom miről van szó.

Viszont én egy kis faluban élek.

Ezt akartam mondani, hogy egy kicsit így bele is kóstolsz már.

Sőt, sőt, sőt 1500, 1600 lakosú faluban lakom.

És egyébként az utóbbi évek, nem tudom, nyilatkozatai vagy gondolatai, ami ezzel kapcsán vagy ennek kapcsán elhangzott tőled, az azt igazolja, hogy te úgy a helyeden vagy.

Jó, jó az érzésem, ugye? viszont milyen helyzet a helyen levéssel a 60-nal, hiszen ugye mondhatni, hát forgatásunk idején viszonylag friss 60-as vagy, isten éltessen nagyon sokáig. >> Fontos mérföldkő.

Milyen? [horkantás] >> Nekem nem érzem fontosnak.

H [horkantás] ugyanúgy érzem magam, mintogyha 50 lennék. >> És amikor 50 voltál, azt mondtad, ugyanúgy, mintha 40 lennél. >> Nem érzek különbséget.

Van különbség mondjuk a 60-as Cárnosimre és a 1020 esztendős Csarnosim Imre között?

Azért van. >> Ühüm. >> 20 éves.

Hát akkor kezdtem az egyetemet.

Szintén rengeteg két félelem volt bennem bizonytalanság.

De volt egy, ami ötvöződött egy eltökéltséggel, egy alkotásvággyal.

Kíváncsisággal, balkáni mentalitással, soha fá nem adomsággal.

Maximalizmus, megfelelési kényszer, kevéske valószínűleg az is volt >> bizonyítási vágy.

Igen, ezek >> az is volt, az is volt persze, de érdekes, hogy nem a környezetnek, inkább talán a szűkebb környezetnek, tehát a apámnak, anyámnak Igen.

Egy jó ideje nem foglalkoztat a környezet.

Melyik volt az a lélektani határ, amit amit így utólag mondjuk még értebb fejjel meg tudsz? >> Állandóan firtatod ezeket az időpontokat?

Én nem tudom, >> nem tartom számon. >> Látod, nálam fontosak az ilyen mérföldkövek? >> Nekem nekem meg nem.

Azért nem, mert én gőzerővel koncentrálok az aktuális pillanatra. >> De nem a múlt tanulságai határozzák meg egy picit az aktuális pillanatot.

A múlt tanulságai határozzák meg picit, mert használod ilyen sokszor a kicsit pic. >> Nem tudom, hogy nem szereted.

Várom, hogy mikor kösz bele. >> Én nem. [nevetés] Te használod. >> Igen, igen, igen.

Szá szándékot kicsit provokálak, de csak egy kicsitál.

Provokáljál. [nevetés] Tudom, hogy tegnap ott voltál az előadáson.

Te emlékszel [nevetés] a kicsit picit?

Meg hát neked ez azért visszatérő története.

Többször szóva hozod interjúkban különböző helyzetekben, de nagyon jó tanulság.

Aztán lássuk, hogy leszok-e körülbelül másfél óra alatt itt Csarnosével szemben nőlve a picitről, kicsitről.

Nem fogsz. >> Miért nem? >> Az a belső bizonytalanságodnak a szimbolikája. >> Kezdjük.

Jó, jó, jó, jó lesz ez, drága Imré.

Vissza egy picit csak egy keveset.

Látod, a 60-hoz, mielőtt engem szétcincálnánk, ahogy megígértem az elején.

Milyen a csárnos féle szétcincállás?

Nem így kezdődik ilyen apróban, rögtön bele a közepébe, mint egy jószínházi előadás? >> Tudod, amikor az az aktuális állapot a másiknak fáj, az nem színpadi előadás. >> Hát én ezzel is vitázok egy picit, mert hogyha a katarzisig akarunk eljutni, és a hamleti tükröt fel akarjuk tartani, akkor az néha fáj.

De de a az illetőember nem úgy éli meg, hogy ez egy színpadi előadás.

Én sem úgy él meg, mert a szavakkal ajánlatot teszel, és ilyenkor valójában kísérőt, és vigyázol rá, hogy ne essen szét.

Olyannyira, hogy ne tudja magát kiráncigálni. >> Ühüm. ne tudja magát összerakni.

Tehát itt ez, hogyha elkezdesz egy ilyen fellazító sztorit, akkor az egy életveszélyes mutatvány.

Tehát ezért én nem foglak téged szétszedni egy nagyon fontos dolog miatt, mivel hogy egyrészt már egy jó ideje nem praktizálok, másrészt meg nem kerestél engem meg, hogy segítsek rajtad, mert van egy konfliktusod. >> Ühüm.

Tehát a segítő az akkor működ segítőként, ha megkérik, >> akkor ha engedd meg, hogy rákérdezzek. viszont, mert akkor ez nem a szakmai hozzáállás a részedről, viszont én azt veszem észre a legőszintébben, hogy bárhányszor interjúhelyzet van más újságíró kollégákkal, műsorvezető kollégákkal, bárhányszor helyzete van, hogy a nézőit kérdezhetnek előadáson satöbbi, mindig kibukik egy picit ez a szintén provokatív, kicsit konfliktust megmozgató előhívó Csernos Imre, ilyen vagy civilben is?

Tehát a szőkbaráti társaság, esetleg munkatársak, a csapat ugyanezt kapja. öröm lehet vele dolgozni, és nem vagyok cinikus.

Hát az a helyzet, hogy én nagyon sokat dolgoztam csapatba, élsportban, csapatban, és ott megszokott volt az egymás ugratása.

Tréfák, akár erősebb tréfák, humor. >> Ühüm. >> És szoktam használni. >> Jó, jó, jó, jó.

Mondom én ennek fényében készül. >> Ez nem licenciás.

Jó, lássuk, mit hozol ki a helyzetből másfél óra múlva.

Jó, húzunk majd egy vonalat és konkluzálunk. >> De minek hozzá ki? >> Nem tudom, mert szoktál. mindig megfejted a beszélgetőtársaidat, ahogyan én szeretem megfejteni, amikor ideülnek velem szemben. >> Más se kérdez, és mégis megfejted.

Látod, engem ez izgat egy picit, hogy bár nem praktizálsz évek óta, csendes, nyugodtabb életet élsz, mondod, hogy már ugye ez nem a te asztalod, de mégis minden egyes, legalábbis publikus beszéd szintjén, amit fel lehet lelni neten, tévében, bárhol, egy kicsit mindig idejukodunk ki Csernos Simlével.

Ezért is vagyok kíváncsi, hogy ilyen vagy-e alapból, vagy ez? >> Hát szerintem ez nem elemzés, mert ott is, hogyha valaki felhoz egy adott konfliktust, akkor elmondom a véleményemet, de ez nem elemzés. >> Vissza szoktad nézni magadat? >> Soha. >> Ugye >> nem érdekel. >> Én Én néztelek az utóbbi időben.

Eleet lehet, hogy tanulságos lenne, de nem okoskodni akarok.

Gyere a kedvemér egy picit csatoljunk vissza, hogyha szabad ehhez a 60 évhez, mert nekem fontosak ezek a mérföldkövek.

És >> és miért fontos? >> Mondom még egyszer, mert hogy az ott levont tanulságok egy kicsit én úgy hiszem, hogy még mindig és meg is fogják határozni, hogy a jelenben milyen az ember. >> De mi van akkor, hogyha valaki levonja tanulságot 54 és fél éves korába? >> Az nagyon jó.

Vagy ezen belül is, hogyha levonja a tanulságot az aktuális napon. >> Ühüm.

Ebből a szempontból nem fontos már a 60 éves tanulság. >> Igen, igen, ebben igazad van, csak hát, hogy megszóltuk, nem?

Hogy ha számoljuk az x-eket, akkor ez egy kerek x, >> de emögött nem egy félelem a haláltól és az elmúllástól van.

Tehát, hogy valójában, hogy te már 50 vagy 60 vagy és akkor így a legtöbb emberben öntudatlanul felébred, hogy ú mennyi van most még hátra? >> Ühüm.

Még 10 év, még 15, még 20. >> Te nem félsz ettől, nem számlálod.

Nem. >> És ki is fog derülni, hogy miért nem?

Mertogy játékra hívk téged, Csernos Imró. >> Annyit talán elárulhatunk, hogy félszemmel talán belelestél a dobozba, amíg nem voltam itt a stúdióval. >> Fig [torokköszörülés] nem, nem félszemmel. [nevetés] Mindjárt meg is mutatom.

Azt csináltam, hogy azt hittem, hogy a kellék része, és akkor nem nézek bele, nyugi.

És akkor körülbelül így >> így felemel ilyen kis rövid pillanatra.

Remélhetőleg akkor a a sok lényeget nem láttad.

Valamit [nevetés] láttam. >> De tudod-e, vagy van-e esetleg ötleted, hogy miért van itt ez a doboz és benne ez a sok zakota?

Néztem, mivel rám szóltak a kedves operatőr, hogy jaj, azt ne, >> azt titok, >> merthogy az a műsorhoz szükséges sztori, lecsuktam és abban a pillanatban nem is agyaltam azon, hogy mi van benne. >> Shift delete, vagy azért úgy meg >> nagyon gyorsan képes.

Jó, akkor arra kérlek, felejts el mindent, amit a dobozban esetleg egy villanásnyereig láttál, mert hogy mert hogy én összegyűjtöttem neked vagányt tárgyakat.

A perto az nem csak egy beszélgető sportré podcast, hanem játszunk is mindig, és…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér - Csernus Imre / PERTU 149. rész”

Miről szól ez az epizód: „Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér - Csernus Imre / PERTU 149. rész”?

Dr. Csernus Imre a Pertu podcast legújabb adásában Magyarország egyik legismertebb pszichiátere életútját járja végig. Elmondása szerint mindig az aktuális pillanatra koncentrál, és azt az életet éli, amiben hisz. Kijelenti, hogy orvos marad, és bár jelenleg előadásokat tart… Az epizód a Pertu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér - Csernus Imre / PERTU 149. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csernus Imre.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér - Csernus Imre / PERTU 149. rész”?

Fő témái: pszichiátria, életút, pszichológia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Én azt hiszem, hogy az élet mindig jól mér - Csernus Imre / PERTU 149. rész”?

Megjelenés: 2026. 04. 23.. Hossz: 1 óra 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pertu/en-azt-hiszem-hogy-az-elet-mindig-jol-mer-csernus-imre-pertu-149-resz

Több epizód a Pertu-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból