Porkoláb Gyöngyi

Hagyomány és innováció, a Zsolnay márka rejtelmei

· PT55M31S

Összefoglaló

A Zsolnay Zrt. korábbi igazgatósági elnöke és jelenlegi társtulajdonosa, Cséplő Petra a márka múltjáról, jelenéről és jövőképéről, a műtárgypiac kihívásairól és az innováció szerepéről beszélt Porkoláb Gyöngyinek. A beszélgetés érintette a társadalmi kérdéseket, mint a jövő…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 10. 03.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Porkoláb Gyöngyi
Témák
zsolnay, műtárgypiac, innováció, hagyomány
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet.

Egy olyan izgalmas beszélgetés lesz most hallható, amelyet a Women extra eseményén rögzítettünk, s amelynek vendége Csíplő Petra volt, aki a zsolnai Zrt. korábbi igazgatósági elnöke, jelenleg pedig társtulajdonosa.

Öröm és kihívás volt ez a beszélgetés, hiszen a Zsolnai múltjáról jelenéről vízionalizált jövőjéről vagy jövő képéről beszélgettünk az innováció tükrében, továbbá a műtárgypiac kihívásairól.

Izgalmas új perspektívában hallhatunk továbbá olyan társadalmi kérdésekről is véleményt, mit adunk át a jövő nemzedékének, mit őrzünk a múltunkból, és hogyan tudunk értéket teremteni, vagy akár miért lenne fontos közösségben gondolkodva előrehaladnunk a nagyvállalati szektor piacán is.

Fogadják nagy-nagy szeretettel a Women Next beszélgetését, amelyben jómam Porkoláb Gyöngyi beszélgetek csíplő Petrával, a Zsolne Zrt. korábbi igazgatósági elnökével, jelenlegi társtulajdonosával.

Köszönet azért, hogy elfáradtál ide, hiszen egy ilyen hatalmas országban, mint Magyarország, mindig örülünk, amikor átszelhetjük az országot, és ugye Pécsről Debrecenbe megérkezni az nem is olyan egyszerű.

Te sem ezt tetted, mert ha jól tudom, akkor tegnap már itt voltál. >> Igen, igen, igen.

És egy 4é és fél óra volt az út.

Megállapítottam, hogy Dunaföldvár és Kecskemét között talán útnak sem nevezhető, ami jöttem, de nagyon nagyon tehát jöhettem volna autópályen is, de mégis én nagyon szeretem a vidéket.

Tehát nekem ez kellett ez az adrenalin.

Így jó jó volt, mert ugye azt mondják, hogy kávinista Róma Debrecen meg, hogy mindig valahol egyfajta origó, de hogy neked is rengeteg debreceni kötődés vagy ismerős van.

Ugye az első lehet azt mondani vidéki Zsolnai minta bolt ez Debrecenben volt. >> Igen.

Amikor mi tulajdonba kerültünk az első már általunk szerzett partner a piac utcán volt.

Érdekes, hogy azt vettem észre, amikor egy innovatív dologba belekerültünk, mindig Debrecenből jöttek be az első tagok.

Ezért én nekem a fejemben kicsit úgy van, hogy számomra Debrecen a egy nyitott város jelképe, hogy hogy valószínűleg itt jobban hisznek az emberek és mernek is lépni a hitük szerint.

Nekem ez van itt Debrecenből, mint kialakult kép a fejemben.

Ezt érdekes, hogy hogy így említed, mert Debrecennel kapcsolatban meg egyébként épp ezek a zárt ajtók, amik jellemzőek is voltak, hiszen voltak kapuk, amik védték annó a várost.

De hogy a mai beszélgetésünkben egyébként is szerettünk volna arról, hogy a hagyomány és az innovációan találkozik, és akár a Zsolnai életében.

Te magad a mindennapokban viszonyulsz ehhez?

És most tök érdekes az, hogy te magad hoztad be az innovatív szót, vagy egyáltalán ezt a fajta irányt, merthogy ez egy irány lett, ami meghatározza gyakorlatilag most már ugye a gondolkodásunkat is.

A Zsolnai esetében, illetve a te saját felfogásod tekintetében, a hagyomány és az innováció találkozik?

Nagyon nagy harcban állnak egymással. >> Szerintem egy idővonalon helyezkednek el.

A hagyomány a múlt köti össze a jelennel, az innováció meg a jövőt.

És hogy úgy gondolom, hogy a Zsolnai tulajdonképpen azért élhet több ember fejében egy nagy dologként itt Magyarországon, mert szerintem ez az egy titka, hogy hagyománytisztelet mellett folyamatosan egy innovációs központ.

Én személyesen is többször lobbiztam. >> Innovációs központ.

És hogy azért, mertogy én például így sokszor személyesen is felszólaltam, hogy nem szeretem, hogy a cégünket úgy hívják, hogy porcelán manufaktúra.

Igen, a manufaktúrának van egy kézműves sugallata, és valóban kézműves, amit csinálnak és művészet, de én nekem ez egy művészeti központ.

Tulajdonképpen Zsolnai Vilamos egy innovátor volt, nem kerámikus az én filozófiám szerint, és folyamatosan befogadta azokat a vele kompatibilis innovátorokat, akik később megteremtették a cég jövőjét.

És ez tartja életbe 175 éve ezt a gyárat, hogy folyamatosan nyitott szemlélettel járt.

Amikor jött egy probléma, akkor nem múltbeli tapasztalásokból múltbeli mintákat akart újra abba a problémába belehúzni, hanem megnézte, hogy mit, hogy lehetne megoldani.

Az egyik kedvenc történetem a parlamenté, amikor ugye ott van a parlamenti szobroknak a története, amikor építették a a parlamentet, ugye a legjelentősebb zsolnai beruházás volt az iparművészeti egyetem mellett és hogy nem értettem azt, hogy gondoltam, biztos akkor is voltak árharcok, biztos akkor is volt az, hogy hogy a minőség ellen harcoltak, olcsóbb legyen, hogy mégis hogy lehetett az ilyen komoly beruházásokat sikerült Zsolnai Viamosnak véghez vinnie.

A megoldást az innovatív gondolkodásban láttam, hogy a parlamentnél is elfogyott a pénz.

És akkor azt mondta, hogy oké, akkor csináljunk szobrokat, a mesterségek szobrait, amit tulajdonképpen vállalkozók finanszíroznak meg, és ezekkel a szobrokkal kipótolják a költségvetés hiányát plusz bevételből.

Tehát tulajdonképpen a nép is egy kicsit beszélt.

És annyit gondolkodok, sokszor tapasztaltam azt, hogy a magyar vállalkozók belesüppednek egy olyan mocserba, hogy annyi ötletem van, de nem kezdek bele, mert nincs pénzem.

És én mindig azt szoktam mondani, hogy jó, oké, hát ez volt a kifogás része.

Valójában te azért nem kezdesz bele, mert nincs hited benne, mert én azt az elvet vallom, hogy minden, ami a fejünkben van, annak a megvalósítására képesek vagyunk.

Csak abban az időpillanatban még nem látjuk a megoldásokat, de el kell indulni.

A pénz az egy eszköz, és az meg oda fog teremtődni.

Tehát nem lehet az, hogy nincs pénz.

Az csak újra kell gondolni és közösségként kell együtt működni.

Sok cégvezetőnél tapasztaltam azt és tulajdonosnál, hogy egy olyan hibás kép alakult ki a fejébe, hogy mindent egyedül erővel vérverítékkel megszenvedve kell.

Miközben ha elkezdenénk emberek kommunikálni, akkor egy csomó mindent közösségi erővel nagyon egyszerűen át tudnánk hidalni, de ehhez bizalom kell és hit.

Hit a jövőbe, bizalom a többi embertársunkba.

Mindannyian, ha egy jó célt szolgálunk, akkor azok együtt fogunk teremteni.

De itt az emberek valahogy mindig a sérelmeket helyezték előtérbe, hogy hát ott is elkezdtem, hittem benne, és mégsem így alakult, és észrevétlenül ismétlik ugyanazt, ugyanazt, ugyanazt, és maguknak már megteremtik, hogy már előre által ebben már bele se kezdek.

Én én hiszem azt, hogy egy új világot élünk most már, amit aminek az alapja a hit.

És igazából ez az egyetlen hit a a szebbjövőben való hit.

Zsolnai Vilamos esetében a legpozitívabb, amit tehetett, hogy befogadta, és ezt nagyon idézőjelben mondom, és nem pejoratívan Varta Vincét, aki tulajdonképpen egy vegyészmérnök volt, és azt gondolták, hogy hát ez egy ez egy futóbolond, hogy teljesen rá van kattanva a kiváló vegyés mérnökekről, amikor az ember a gyerekeivel, a kémiáról beszél, akkor igen.

És akkor nem, hát amikor elmesélik, hogy milyen nemzetközi ilyen szintű kutatók voltak, akkor mindig rájön az ember, hogy egy pici őrültségkel azért ehhez a szakmához is lehet. >> Hát mindenképp.

És ugye mindenki azt mondta, hogy hát ez az ember, ez egész nap csak hajtja a maga gondolatait, csak kísérletezik.

Hát nem biztos, hogy teljesen normális.

De Zsolnai Vilmos meg azt mondta, tulajdonképpen annyi pénz van ebbe a cégbe, hogy azért egy-két őrültet el tudunk tartani, és hátha hátha ebből lesz valami.

Nem, nem csinált mást, mint Én azt hiszem, hogy nagyon szeretem az até demokráciát Szókratész idején, aminek az alapja szabad aténi polgár.

Én mindig azt mondom, hogy csak szabad akaratba ne gondolkodjunk, mert akkor itt nagyon nagyon nagyon sős véregzések törnének ki, hanem szabad lelkű polgárok. és ő azt adta a munkavállalóinak, akik teremtők voltak, szabad lélekkel, te csak csináld.

Én biztosítom hozzá az infrastruktúrát.

Neked nem kell azon gondolkodni, hogy tejkenyér, vessző, paripa.

Nagyon tetszett az a gondolkodás, hogy saját óvodát hozott létre a munkavállalóinak, saját focipályát hozott létre a munkavállalóinak.

Én ezt annak tudtam be, hogy az, hogy az az anyuka, akinek a gyereke egy közösségben ott van, az sokkal jobban fog teljesíteni, mert ő nem a munkáját veszíti el, amikor ő ő valamit elront, hanem a gyerekét ki kell venni a közösségből.

És ez egy nagyon nagy csapás egy kisgyereknek, hogy elköszönni a társaktól, mert az anyukám becstelen volt, vagy nem úgy viselkedett.

És ugyanúgy a férfiaknál meg szerintem nagyon jól megfogta a focival, hogy tulajdonképpen a munkájukat lehet, hogy már nem becsülték meg.

Na de hát a focoocicsapatról nem mondd le.

Először én sem értettem, amikor még odakerültem 13 éve, hogy miért lehetett ezeknek jelentősége.

Én is így az évek folyamán kezdtem el ezt gondolni.

És Varta Vincénél is ezt csinálta, hogy biztosította azokat az eszközöket, és ő alkotta meg az eint.

Az e pedig én én már úgy fogalmazom most, hogy ez nekünk magyaroknak a saját aranybányánk.

Tulajdonképpen elkezdtem tanulmányozni az eszközet. >> Hát menjünk már bele külön a az eem az mindannyian.

Igen, de előtte még hadd kérdezzem már azt meg, hogy izgalmas ezt hallgatni egy ugye egy férfi tulajdonostól vagy cégvezetőtől ezt a fajta innovatív szemléletet.

És sokszor az is érdekes, hogy hogyan definiáljuk ezeket a mindennapokban.

Tehát mit is jelent innovatív szemléletünek lenni, vagy akár így irányítani egy céget.

Nyilván mi magunk is foglalkozunk a Woman rendezvényén azzal, hogy a női vezetői kompetencia hol jelenik meg, mi az, ami ami különbségként felismerhető mondjuk egy férfiő vagy egy női vezető fejében.

Ilyen értelemben azt mondtad, hogy később jöttél csak rá, hogy mit miért is csinál. mi a te meglátásod, vagy mi a te innovatív szemléleted, mondjuk ahhoz viszonyítva, ahogy ő állt ehhez az egészhez, illetve amit most elmeséltél, hogy valójában volt egy tudatos resnel mögötte, hogy miért is csinálta ezeket a fajta humán eszközöket, vagy befektetés volt, amit igazából most látsz a nagy vállalatoknál kialakulóban.

Tehát ma egy vállalatnál már jógaoktatás van, edzéseket tartanak, masszázst odavisznek, csak hogy elégedetté tegyék ugye a munkavállalókat.

Ezt ő nem most csinálta, hanem jó pár t évvel ezelőtt. >> És igen, és ebbe tud a Zsolné egyébként nagyon úttörő példát mutatni, hogy amit tényleg most rengeteg cég most fedez fel, ez a Zsolnéban 170 éve így működött, és azt láttam, hogy lent Pécsen olyan kultusza van a zsolnainak, hogy egész egyszerűen, ha bárhova be szeretnék menni és elmondom, hogy ki vagyok, kimondom a zsolnai nevet, minden ajtó kitárult.

Nekem furcsa volt hog ez hog rengetegen mondtak kedvesetú már a dédagypám is ott ezt és ezt csinálta.

Tulajdonképpen meg tudom erősíteni azokat a cégeknek a az ez azt a gondolatát, hogy igenis szükség van ezekre a dolgokra, mert olyan érzelmi kötődést alakít ki generációkon át a családokba, hogy tulajdonképpen azt vettem észre, hogy a 2500 fős munkahelyszám már csak ilyen pár százra csökkent le is.

Ez csak egy ilyen szerződéses jogviszonyból, mert tulajdonképpen munkaszerződés nélkül is iszonyat sokan segítik a gyárnak a munkáját.

És elköteleződöttétek kívának, hogy az a fajta bevonódás, amit hogy érdekelt azt érzem, hogy pers sokszor olyan van, hogy mondjuk valakinek a nagypapája ott dolgozott, akkor van egy belső késztetése, hogy a nagypapám is ezt és ezt mesélte, elmesélte, hogy ezt és ezt tette, beszélt a munkájáról.

Van lehetőségem, és teszek a Zsolnaért, akkor a nagypapám munkájának a szintét is feljebb emelem, és így alakulnak ki.

És ez a mai világban ugye azért ritkab, képzeljétek el, hogy nálunk a titkárnőnk szeptember 1jével ment el 62 év munkaviszony után 77 évesen.

Úgy, hogy egy olyan, tehát nem tehát, hogy 77 évesen ő teljesen a megjelenésében, a számítógépkezelésében nem hagy kivetnivalót.

Múlt héten beszéltem vele, hogy ugye hivatalosan szeptember 1 volt az első szabad napja, és mondom Ágikám, mondom, hogy hogy gondolod, hogy milyen érzés?

Azt mondta, hát most még elmegyek nyaralni.

Hétfőn visszajövök, és akkor azért inkább egy részmunkaidőbe visszamenni, hogy hogy nem gondolta komolyan ezt a nyugdíjat.

Neki a fia is ott dolgozik, a fiának a felesége az egyik mesterfestőnk, a férje, a szülei is ott dolgoztak, de több ilyen családot tudok kiemelni, hogy öt-hét fő dolgozik egy családból nálunk.

Tulajdonképpen azért is, hogy egy mi igazi családi vállalkozásként működünk.

Tehát olyan kicsit, mintogyha több család egyesülése lenne. >> Igen, de pont ezért lehet igaz akár, hogy ugye a hagyomány és innováció találkozik a Zsolnai esetében.

És látod, ezt kívülről talán mi nem is érzékeljük ennyire egy cég működtetésénél mennyire fontosak lehetnek ezek a szempontok, merthogy ez is kiveszőben van egy sorhelyen.

Ugye a családi vállalkozások, generációváltás vagy tulajdonosváltásánál, azért ez szóba szokott jönni.

Ez milyen megtartó erővel is bír?

Tehát hogy hogy azt gondolom, hogy tulajdonképpen ez a megbecsülésnek a a az energiahozománya, ha egy cégnél a dolgozók megbecsültnek érzik magukat.

Nem nem a fizetésemelés vagy az egyéb dolgok, amik motiválnak, mert hiába adok több millió Ft fizetést egy embernek, hogyha minden nap megalázom, olyan munkakörülmények között kell dolgozni, nem fogja azt a teljesítményt hozni.

Nekem az első ilyen külső rellátásomat egyébként a Szent István terem projekt hozta, ami ami a várba Igen.

Azt 2018-ban években nem vagyok nagyon jó adtuk át.

Ott volt az, hogy tele volt kihívással.

Az egy nagyon jó projekt volt arra, hogy hagyomány és innováció, hogy tulajdonképpen az volt a feladatunk, hogy volt egy teljesen megsemmisült terem.

Rás Péter művészettörténész egy 150 éves fotóval állított be hozzánk, hogy ez alapján kérjük teljesen korhűen rekonstruálni a termet.

Nyilván utána ezt elkezdték megkutatni, festéstechnikák és szó szerint ilyen kis darabokból kellett rájönnünk a régi technológiákra.

Igazából innovatív módon kellett megfejtenünk azokat a régi recepteket, azokat a régi kódokat, amivel ugyanazt a hatást érjük el.

És akkor itt jön az a gondolat benne, amit én még a négy évvel ezelőtti személyiségemmel nem értettem, hogy miért fontos az örökségvédelemnél ugyanúgy megőrizni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Zsolnay Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hagyomány és innováció, a Zsolnay márka rejtelmei”

Miről szól ez az epizód: „Hagyomány és innováció, a Zsolnay márka rejtelmei”?

A Zsolnay Zrt. korábbi igazgatósági elnöke és jelenlegi társtulajdonosa, Cséplő Petra a márka múltjáról, jelenéről és jövőképéről, a műtárgypiac kihívásairól és az innováció szerepéről beszélt Porkoláb Gyöngyinek. A beszélgetés érintette a társadalmi kérdéseket, mint a jövő… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hagyomány és innováció, a Zsolnay márka rejtelmei”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hagyomány és innováció, a Zsolnay márka rejtelmei”?

Fő témái: zsolnay, műtárgypiac, innováció, hagyomány.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hagyomány és innováció, a Zsolnay márka rejtelmei”?

Megjelenés: 2025. 10. 03.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/hagyomany-es-innovacio-a-zsolnay-marka-rejtelmei-4597ba0e

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból