Porkoláb Gyöngyi

Hogyan értsük meg jobban egymást?

· PT46M50S

Összefoglaló

Lakatos Gergő, a FIVOSZ alelnöke és a Tormarikum ügyvezetője volt Porkoláb Gyöngyi vendége az apamonta.hu sorozatban. Gergő fiatal kora óta vállalkozói pályán mozog, szülei nyomdokaiba lépve. Beszéltek a hatékonyabb és fenntarthatóbb vállalkozásokról, döntések következményeiről…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2024. 09. 22.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Porkoláb Gyöngyi
Témák
vállalkozás, döntéshozatal, kommunikáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet és nagy szeretettel köszöntöm mai vendégemet lakatos gergőt gergő vagy gergely csak édesanyám szólí gergelynek ha mérgesem kérlek maradjunk a gergőné akkor gergőt tehát lakatos gergőt gergő a fivos alelnöke az agrobiziness bizottság elnöke és hát a tormarikum ügyvezetője ez mind-mind nagyon izgalmas dolog ugye van benne cégnév van benne bizottságnak a neve van benne egy rövidítés amit kibontunk majd hiszen a fivos az a fiatal vállalkozók országos szövetség és akkor ami miatt meghívtalak ebbe a beszélgetésorozatba az annak apropóján is van hogy édesapa vagy ugye két gyermeknek az édesapja az apamonta.hu beszélgetés sorozat jó néhány éve már megpróbál bizonyos generációs mintákat előbányászni különböző történetek élmények révén tehát egy ilyen kötetlen beszélgetés ami vár rád és izgalmas talán azt látni amikor egy fiatal édesapa teremt valamit létrehoz valamit illetve egy olyan szervezetben dolgozik ami pedig segít és támogat fiatal vállalkozókat hogyha vissza akarunk kanyarodni oda hogy mi is szerettél volna te lenni akkor mi az az első pillanat ami beugrik az embernek sok minden van így a fejében amikor úgy halad előre az élete során most éppen mi az ami beugrik mi volt az első élményed ezzel kapcsolatban mivel vállalkozó családból származom szüleim vállalkozók voltak kis vállalkozók kisboltjaik voltak abban abban a faluban ahonnan származunk szatmárcsekén volt vol bennem egyszer egy dilemma akkor volt két mentorom éppen már nagyon fiatalan elkezdtem én mentorokat keresni amúgy egy nyíregyházi vállalkozó volt egy nagy vállalkozó és egy gyógyszerész professzor volt éppen akkor 17-18 éves koromban véletlenszerűen akitől tanácsot kértem ez ügyben akkor el kellett döntenem hogy illetve dilen másztom hogy az orvosi egyetemre vagy a közgazdaságtudományi egyetemre jelentkezik ide debrecenbe debrecen amúgy adott volt a közelségi miatt is és a hír miatt is non szerettem itt tanulni és élni úgyhogy valószínűleg bennem ha volt voltak is ilyen mint most a kisfiamnak hogy tűzoltó szeretne lenni vagy űrhajós ha voltak is ilyenek akkor ez a kikristályosodott kamaszkoromról hogy én szeretnék számokkal foglalkozni illetve üzleteket vezetni üzletet vezetni menedzserkedni akár vagy esetleg saját vállalkozást vinni mint szüleim azt tudtam már a kezdetektől hogy én szeretnék szeretnék érték teremteni a közeg mondjuk így a kis falvakban nem mindenhol adott nem tudtam hogy visszamegyek-e amúgy visszamentem kés majd rákanyarodhatunk később a az élettörténel visszamentem én vidékre mondjuk így a nagyvárosból debrecenből a nagyváros de alapvetően mindig is ezzel szerettem volna foglalkozni szerintem és mivel sokat segítettek nekem már fiatalkoromban ezért is mondtam külön már a két volt mentoromot már sajnos mind a kettő elhunyt ezért ezért van az az indíttatás amit 2016 óta tudok aktívan csinálni az pedig a fiatal vállalkozóorsszág szövetségében az aktív részvétel hiszen ha nem adunk akkor nem is fogunk kapni ez egy nagyon fontos oké na ne szaladjunk en elő é ugye arra gondolnék amikor azt kérdezem hogy mi az ami szerettél volna lenni hogy az ember a gyerekkorára visszagondol akkor ott valószínű hy kap mintákat a szüleitől kap élményeket történeteket ha inkább abba vinnélek vissza hogy amikor például játszottál akkor mi volt az amit szerettél játszani az is mindenképp így a számokkal volt vagy azzal a fajta kereskedéssel amit ugye mondtad hogy a szüleid is ezen a területen dolgoztak kereskedelemmel foglalkoztak így van tehát nincs benned ilyen azt keresgélem csak hogy mi lehetett a az indíttatás vagy a mozgatórúgó amire az ember lehet hogy később jön rá mert itt az elején talán azt nem bontottam ki hogy ez az egész generációs műsorötlet is onnan indult és valójában több mint öt éve tényleg elő tud bányászni olyan történeteket amelyek néha tudatalattinkban vannak néha persze tudatosan aszerint cselekszünk vagy tudatosan élünk meg dolgokat de egy-egy élmény elmesélése révén a tudatalattinkban is előjönnek olyan értékek amelyeket fontosnak tartunk vagy a amelyekről nem is vesszük észre de a mindennapokban egy-egy nehéz döntésnél segítenek ezért izgat ez a dolog engem hogy ahogy felvezettem hogy tényleg megpróbálsz segíteni ugyanakkor van benned egy innovatív fiatalos lendület egyfajta szakmaisággal a a háttérben hogy hogy mi lehetett esetleg ott az ami elindított tehát hogy bármi olyan történet eszedbe jut te iskolás korodból vagy óvodás korodból amikor úgy benned ragad hogy hogy lehetett esetleg ennek az origója arra emlékszem hogy hogyha elkezdem felidézni hogy tudtam hogy ha többet akarok elérni az életben akkor másféle szemléletet kell vagy másféle hozzáállást kell mutatnom ami elég sokáig amúgy nem jött elő tehát alapvetően alapvetően volt egy felívelés ennek a középiskolában amikor keretrendszerben vagy és ki tudsz teljesedni mondjuk a középiskola végés is volt egyfajta identitásvesztésem vagy egy illetve életcélkeresésem az egyetem alatt ezért nem véletlenül jöttem a közgázra ide debrecenbe és ott volt egy olyan szakasz amikor elkezdtem keresni önmagam és ha vissza akarok vagy és vissza szeretnék gondolni arra hogy milyen momentumok vannak amik meghatározták ezeket akkor valószínűleg mivel én nagyon szerettem mindig is filmeket nézni ma ma is csak ugye már kevés idő van rá akkor én mindig szerettem azokat a filmeket meghatároz üzletemberek akár dokumentumfilmekről é gondolhatunk nem csak egyéb filmekre ahol meghatározó üzletemberek mesélnek vagy bemutatják az ő történetüket nehéz történetet könnyű történetet a lényeg az hogy éreztem hogy szeretném ezt megélni valahogyan vagy vagy vagy elindulni ezen az úton azt tudtam mindig hogy tehát volt bennem egy fajta szilárd elképzelés hogy én nem szeretnék egy nagy vállalatba bekerülni mint egy menedzser nem is mentem a multinacionális cégek irányába soha hanem volt egyébként lehetőséged vagy úgy megcsillantotta az élet nem nem nem nem nem nem nem volt érdekes az hogy az ember így annyira tudatosan beleteszi a fejébe hogy abba az irányba nem szeretnék menni és akkor lehet hogy nem is dob az élet ilyen vagy nem veszed észre az is vagy nem veszem észre vagy vagy volt egy kikacsintásom amikor sp tanács csod volna képeztem magamat egy szaktársammal a közgázon az egy külön képzés volt multinacionális életet eredményezett volna de alapvetően ez lecsengett korán tehát meg megnéztük megtapasztaltuk és egyikünk sem abba az irányba ment el úgyhogy én mindig szerettem volna elhelyezkedni kkv-nál akár saját kkv-t alapítani akár elhelyezkedni kkv-n ez meg is történt amúgy viszonylag korán és kkv-ban helyezkedtem el ott próbáltam és tudtam é kiteljesedni alapvetően el kell magam előtt képzelni ezt az egész folyamatot akkor ez egy felívelő lassan felívelő de am azért rengeteg buktatóval járó út mint minden amúgy hiszen ahogy idősödik az ember bölcsebb lesz tapasztalásokat szerez úgy tudja nálam amúgy az működik hogy nem azt tudom hogy mit nem szeretnék tehát vannak olyan tapasztalások amit tudom hogy meg kellett éljek ahhoz hogy tudjam hogy merre ne menjek ez ez is kijelölheti amúgy egy ember útját akár szakmailag akár magánéletileg valaki másképp fogja föl valaki tudja hogy mit szeretné és arra megy valakinek meg próbálgatni k mondasz erre egy konkrét példát mi az amit az ember tud hogy nem és és nem csinálja nem arra meg például hogyha vezető tisztségviselő valahol vagy egy vezető szerepben szerepet tölt be és úgy érzi hogy még benne mindig van craft akkor két dolog van egyrészt nem teszi kockára magánéletét a magánélet egyensúlya első iné mennyire fontos ez ez nem csak prevenció nem csak önvédelem hanem a környezeted védelme is ilyen szempontból amúgy az előtt tehát ha egy kicsit beszéltünk arról hogy van egy előttem lévő generáció sőt az azelőtt lévő generáció ugye a nagyszülők szülőknek a generációja akkor valóban igazak azok a a gondolatok hogy ott volt egyfajta túlhajtás és kompenzálás ugye mindent meg akartunk adni az én szakkortársaimnak a szüleinkről beszélek és közben meg eltolódott rettenetesen a munka irányába én azt gondolom hogy nagyon keveset foglalkozott a szüleink generációja a mentál higiénával hiszen nem is volt ezzel kapcsolatban semmilyen anyag meg semmilyen előismeretük ugye ez azért rányomta a bélyegét a szüleim hozzáállására még szerintem hogy ez egy generációs hozzáállás is volt ők amit nem kaptak meg meg akarták adni a gyerekeiknek mindent és ehhez meg sokat kellett dolgozni a sok munka sok lemondással járt mindent megpróbálunk megadni a gyermeknek de alapvetően ami most nálunk nekünk főszempont azok nem voltak annyira fő szempontok a minőség együtttöltött időnek a szerepe vagy a szerepének a hangsúlyozása élményeket adni és nem tárgyakat adni tehát alapvetően ezek mind módosultak szerintem mióta kinyílt ez az óriási tudástár amit folyamatosan tudunk magunkévá tenni vannak vadhajtások én nem mondom hogy nincsenek vadhajtások tehát sok mindennel nem értek egyet amit ma kisgyermekes szülőknek kommunik ának vagy az edukációban de alapvetően tényleg az van hogy volt egy ilyen szülői minta és amit megtanultunk az hogy vigyázni kell nagyon erre az egyensúlyra voltak olyan visszatérve az alapkérdésre voltak olyan filmek ahol ahol tényleg voltak túlzó bemutatások hogy milyen egy sikeres üzletember mai napig vannak amúgy ilyenek akik akik akik ez ezt ezt vallják hogy minden a munka aztán majd egy idővel be lehet vonni a gyereket is az életbe alapvetően tehát most egyébként nagyon érdekes amit mondasz mert fiatalon cégvezetőként ismerted azt föl hogy néha kell tudni nemet mondani valamire amibe talán a előtted lévő és nyilván nálad idősebb generáció magától belesodródott vagyis jön a lendület vállalkozunk sok a munka túl terhelem magam háttérbe kerül a család illetve csak arra van hogy jó hazamegyek alszom egyet és ez időtávlatában ugye erodálhatja azt a fajta háttértámogatást amire azért minden embernek szükség van tehát mondasz egy ilyet ez egy nagyon izgalmas érdekes dolog mert ebben a beszélgetés sorozatban úgymond nálad jóval idősebb cégvezetőkkel volt beszélgetés akik pedig pont arról számolnak be hogy milyen nehéz nekik lemondani korlátok közé szorítani ezt a fajta elszabadult vágyukat hogy a munkának élnek és hogy már beszámolnak arról amit te most így előr vetítettél hogy milyen fontos rájöttek hogy nekik milyen fontos támogatást jelent a család és vissza tudja tölteni őket üüm úgyhogy ebben lehet valami épp tegnap voltam úgy pesten egy női vállalkozói klubot vezetek én is és ugye abban nagyon sok olyan kerekasztal beszélgetés van ami ezt a témát feszeggeti és ott pedig egy nagyon érdekes dolog volt hogy vezetőként azt mondta egy egy csúcsvezető tehát nagyon magas pozícióban lévő hölgy hogy ő arra jött rá hogy az egy fontos dolog hogy ne legyél nagyon szoros baráti kapcsolatba ne kerülj szoros baráti kapcsolatba kollégáiddal mert ez megakadályozhat téged abban hogy a csapatot úgy tartsd egybe hogy egyensúly legyen mert hogy akarva akaratlanul ugye ez áthelyezi a hangsúlyokat illetve valahogy a ugye nyilván ez a viszonyrendszer meg a kompetencia feladat leosztásnál is akadály lehet és nagyon érdekes hogy ő is több évtized táblatából tudta ezt a ezt a tanulságot levonni vagy ezt ezt átadni ezt a fajta tapasztalatot szóval akkor ott tartottunk mert ez azért mi belekérdeztem hogy hogy volt-e olyan ami amiről azt tudtad mondani hogy nem tehát akkor azt mondod hogy hogy amikor dolgozol akkor az fontos hogy mettől meddig tart az a munka vagy az projektre vonatkozik-e hogy amíg meg nem csinálom szóval ezt hogy kell elképzelni ez tényleg azért izgat mert ez minden alkalommal előkerül ez a kérdés korábban a korábbi életszakaszomban hagytam hiába otthon voltam nem voltam otthon tehát máshol járt a fejem most is hát feleségem folyamatosan emlékeztet rá hogy viszonylag sokat 10-12 órát dolgozom méha otthonról is de amikor letettem a lantot általában le szoktam tenni azért 10 óra munka után utána na én teljesen elengedem ez nagyon fontos részemről paradigmaváltás hiszen mondom korábban minden gondolatom aköré akörül forgott hogy mivel tudnám a holnapot még megspékelni vagy ezt az üzleti folyamatot vagy ezt a partnert hogy lehetne és ezt egyszerűen meg kellett tanuljam hogy el kell engedni az egyik a hivatás nevezzük hivatásnak nem is munka hanem hivatás a másik pedig a család hiszen azt észreveszik gyorsan a környezetedben lévük hogy te nem vagy ott fejben ha nem vagy ott fejben akkor nem is vagy ott szinte hiába élhetsz meg bármit akár el elmehet az ember nyaralni elmehet otthon lehet akkor is ha nincs otthon fejben ha nem figyel és a gyermekek nagyon jó tükrei ennek amúgy ha nem kapnak figyelmet észre tehát ők ezt érzékelik ha nem is mondják ugye kettő típusú gyermekünk van az egyik egy a idősebb a a nimród nagyfiunk egy introvertáltabb érzékenyebb típus a a ines kislányunk egy harsányabb extrovertáltabb típus időbe kerül jbet kaptátok lá igen igen de amúgy érdekes hogy mennyire vissza tudják hatni csak rájuk kell hangolódni persze hogy hamarabb jelzi a kisebbik a a harsányabb kislányunk hogy ő most figyelmet szeretne és ezt is észre kell venni hogy lehet hogy lehet hogy a nagyfiunk is várta ezt ezeket várná ezt és ezt föl kell ismerni amúgy alapvetően ha rátérhetek egy picit a gyermeknevelésse pont tanulságos volt nekem a kettő gyermeknek a fiataléveinek a megélése amikor nimró született 2016-ban akkor voltam én abban a szakaszban amikor minden foglalkoztatott ami a munkával kapcsolat és szinte semmi vag alig sajnos ami a magánélettel kapcsolatban legyen az család barátok szociális kapcsolatok önmagam most van az a szakasz amit én remélhetőleg még időben fölismertem hogy kompenzálok nem túl kompenzálok csak azért ténylegesen igyekszem figyelmet fordítani a a nagyfiamra is hiszen lehet hogy ez csak alkati kérdés hogy az egyikük ilyen a másikuk olyan de azt gondolom van hozzá köze hogy nem volt egy szilárd apai szerep mellette vagy egy szilárdapai közek körülötte annak idején gergő mi volt az ami ezt a felismerést benne meghozta valami konkrét élmény volt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan értsük meg jobban egymást?”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan értsük meg jobban egymást?”?

Lakatos Gergő, a FIVOSZ alelnöke és a Tormarikum ügyvezetője volt Porkoláb Gyöngyi vendége az apamonta.hu sorozatban. Gergő fiatal kora óta vállalkozói pályán mozog, szülei nyomdokaiba lépve. Beszéltek a hatékonyabb és fenntarthatóbb vállalkozásokról, döntések következményeiről… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogyan értsük meg jobban egymást?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan értsük meg jobban egymást?”?

Fő témái: vállalkozás, döntéshozatal, kommunikáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan értsük meg jobban egymást?”?

Megjelenés: 2024. 09. 22.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/hogyan-ertsuk-meg-jobban-egymast-89cd7fae

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból