Porkoláb Gyöngyi

Kötéltánc - A vezető nők szerepe

· PT55M46S

Összefoglaló

Szuromi-Kovács Ágnes, a WILL Foundation alapítója és kuratóriumi elnöke, aki egyben négygyermekes édesanya, közgazdász-jogász és tapasztalt felsővezető, beszél a vezetői szerep megéléséről. Az epizódban szó esik a vezetővé válás belső folyamatairól, a támogatói háló…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 05. 24.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Porkoláb Gyöngyi
Témák
vezető nők, vezetői szerep, támogatói háló
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Szeretettel köszöntöm kedves hallgatóimat és követőimet, és nagy örömmel, szeretettel, meg hát tisztelettel köszöntöm mai vendégemet, Szuromi Kovács Ágnes.

Ismerjük egymást munkából meg hát talán a munkából fakadólag leginkább, mert egy ilyen komoly barátság is szövődik itt, úgy látom.

Úgyhogy ebből adódóan tegeződni fogunk a beszélgetés során.

Ez csak azoknak, akik akik követnek bennünket. okleveles közgazdászként, jogászként végeztél, és hát számos cég élén voltál vezetőpozícióban, de amiben talán van még egy hasonlóság közöttünk, hogy négy gyermeknek vagy az édesanyja, a nemi arányok mások, mert két fiú, két lány van.

Nálunk van négy gyermek, amiből három lány és egy fiú.

Úgyhogy talán ezzel kapcsolatban is lesznek nézőpontok, amiket már én is érzékelek az életben, hogy talán máshogy tekintett történetekre.

De ami kapcsán mi találkoztunk, ugye ha már a bemutatkozásnál tartunk, akkor ugye a Will Foundationnek vagy a az alapítója, illetve a kuratúriumi elnöke.

Így van. készültem erre a beszélgetésre olyan szempontból is, hogy ugye 26 éve jó magam is egy olyan egyesületnek vagyok a vezetője, amely fontosnak tartja a családi életben, a vállalkozói létben, vagy egyáltalán a munkaerőpiacon a nők, illetve a családok helyzetét segíteni.

Valójában a nyitott párbeszéd és minden olyan lehetőség, ahol hozzá tudunk ehhez tenni, ezért lehet fontos.

Úgyhogy azért várom nagyon ezt a beszélgetést, úgyhogy én is izgatott vagyok.

Ugye nagyon sokszor kell döntenünk, a te életedben is többször volt olyan pillanat, és akkor lehet, hogy fogod is ezeket említeni.

Mi volt az az első, amikor azt érezted, hogy hogy úgy vezetőként van dolgod az életben?

Kérdezem ezt azért, mert amikor én például elkezdtem dolgozni, akkor egy elemző asszisztensi pozícióban dolgoztam, és volt egy pillanat, amikor jöttek a az angol központból, ez egy ez egy nemzetközi befektetési bank volt.

Jöttek az angol központból, vagy a fellépésem volt olyan, vagy fogalmam sincs, hogy mi.

Hozzám fordultak, mint vezetőhöz, nem találták ott az irodai ajtókat.

És az embernek mindig van egy-egy pillanat, hogy én ott nyilván mondtam, hogy nem, nem, nem én vagyok a vezető, én akkor fél éve dolgoztam ott, de utána úgy motoszkált bennem, hogy miért is ne célozhatnám meg én is a saját életemben, hogy vezető legyek.

Aztán persze jöttek a gyerekek így, úgy szóval, hogy van mindenkinek talán egy ilyen saját élménye, hogy neked van-e.

Szeretettel köszöntöm én is a hallgatókat, és nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy beszélgethetünk ezekről a kérdésekről, mert azt hiszem, hogy ez nagyon fontos, hogy időnként így rátekintsünk, és nagyon jó volt ez a történet, amit elmeséltél, hogy mit hiszünk magunkról, mi az, amit tudunk, hogy meg tudunk csinálni, mi az, amit nem tudunk, hogy meg tudunk csinálni, pedig megtudnánk, és hogy mennyire fontos az, hogy megkapjuk a megfelelő időpontban a megfelelő impulzusokat meg a segítséget.

Erről majd szeretnék beszélni, mert szerintem a támogatói hálónk az nagyon fontos, de ez a kérdés, amit kérdeztél, hogy hogyan érkezünk meg vezetőként, ez egyébként nagyon érdekes kérdés, és én többször tapasztaltam már azt, hogy hozzám hasonló élménye volt más vezetőknek is, hogy ez több szinten érkezik meg, mert hogy amikor elkezdesz vezetőként dolgozni, és velem is ez így volt, akkor tulajdonképpen egy nagyon nagy megfelelési kényszer jellemzi az embert, ahogy te is mondtad, felmerült benned, hogy te Lehet-se vezető.

Az ember, hogyha megkapja az első ilyen megbízatását, akkor nagyon sokszor még bizonyítani akar.

Hát főleg első munkahelyen kezdjük azt mondjuk a ranglétra alján, akkor persze, hogy meglepett ez a dolog.

Én én úgy kerültem vezetői pozícióba, hogy nem magát a pozíciót kerestem, hanem ugye ahogy mondtad is, közelsz és lettem meg jogász, és párhuzamosan végeztem részben a két egyetemet.

És először én nekem nagyon mozó volt az Element Bill sorozat, amiben egy jogásznő folytonta tárgyalóteremben van egyébként.

Nagyon élénk társasági életet él, és gondoltam, hogy fú, ez milyen jó világ, én ezt szeretném kipróbálni és elmentem egy ügyvédi irodába dolgozni, ahol aztán teljesen más világ fogadott.

Tehát a magyar országon nem találtam meg az én bent bill környezetemet.

Ami nagyon megdöbbentő volt, hogy beléptem az irodába, ott láttam egy kempingágyat, megkérdeztem, hogy mégis ez mire szolgál, és mondták nekem, hogy hát ez akkor akkora való, amikor itt kell éjszakázni.

És azt hittem, hogy viccelnek és nem.

Nálunk nem volt kempingágy, de ott kellett éjszaka.

Akkor nálatok egy rosszul volt ügyvédi iroda volt így telt kempingágyról.

Úgyhogy ez egy kicsit jó fejezetben lévő munkahely volt.

És tényleg komolyan ott kellett éjszakázni és ott kellett hétvégéni.

És igazából akkor merült fel bennem a váltás lehetősége, vagy a kényszere inkább azt mondanám, mikor egyszer egy szombat délelőtt Mikuláshoz volt közel, elmentem a közeli boltba, mert egyébként a épületből se tettem ki abban az időben a lábamat, de mivel szombat volt, ezért zárva volt az épületben a büfé, és esett a hó, és én megdöbbenve azt vettem észre az utcán, hogy itt járnak emberek, és nem a munkahelyükön vannak, és nem dolgoznak éppen.

És ez akkora sokként ért engem, hogy tulajdonképpen lehet mást is csinálni az embernek szombaton délelőtt, mint dolgozni, hogy akkor így elgondolkodtam rajta, hogy tényleg így akarom elérni hosszútávon az életemet, hogy hogy semmi más nincs a munka.

Tudtam, hogy szeretnék majd egyébként családot, és az látszott, hogy ha csak ott a 20 főből valaki nem lesz megfelelő jelölt, márpedig nem úgy tűnt, akkor én itt nem fogok társat találni, és innen ki nem fogok jutni, csak legfeljebb szombat délelőttönként, ha zárva van a büfé.

Úgyhogy akkor így körülnéztem, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak.

Ez egy nagyon-nagyon kiváló program volt.

Én végül is, mivel még párhuzamosan a végén végeztem, vagyis hát az elején végeztem a jogi egyetemet, ezért egy picit tovább tartott nekem ez a program, mert ebben is rugalmasak voltak.

Én összesen hét területet láttam a bankban, lakossági bank, vállalati bank, háttérterületek ügyféltámogató területek.

És a végén teljesen szabadon én mondhattam meg azt, hogy melyik területet választom.

Úgyhogy ez egy áldás volt, hogy e ezt a lehetőséget tulajdonképpen megkaphattam, és én nem a vezetői pozíciót kerestem, hanem a tanulási lehetőséget.

De mivel ez egy vezetői program volt, ezért természetes volt az, hogy akkor akik ebben végeznek, azok valamifajta kezdő, de vezetői pozíciót kapnak.

És ha már így vezető lettem, akkor nagyon szerettem volna ezt így kimaxolni, ezt a dolgot és megtapasztalni, hogy és akkor még ebből az oldalról néztem, hogy mi tud nekem nyújtani a vezetőiliét.

Ez fontos, hogy a hogy valaki ezeket a kérdéseket feltegye magának, akár azt, hogy mit tud nekem adni ez a vezetői ilét.

Mondtál egy érdekes szót, hogy kimaxoljam, és az életben te egyrészről olyan maximalistakként állsz mindenhez, meg ki is maxolod az életet.

Akinek négy gyereke van, és vezetőként dolgozik, az tudja, hogy azért annál persze lehet még egy gyereket vállalni, meg még tovább tolni, de talán ez a határa annak, amit tudunk tudunk vállalni.

Szóval, hogy fontos, hogy föltegyünk ilyen kérdéseket, amik Azt gondolom, hogy fontos, és az is fontos, hogy már szerintem akkor vagyunk igazi vezetők, és ez nekem a négy gyerek után, mikor visszatértem a munkaerőpiacra, akkor érkezett meg, amikor már egy kicsit tudjuk a másik oldalát nézni. hogy Churchill mondta, hogy ne azt kérdezd, hogy mit tehet érted az országod, hanem hogy mit tudsz te az országodért tenni, hogy vezetőként te mit tudsz tenni az ügyért, a csapatért, a környezetedért.

És azt gondolom, hogy amikor vezetőként ide megérkezünk, az egy az egy komoly munka, mert egy nagyon nagy felelősség tényleg.

Tehát, hogy például ne első csatornavezetők legyünk, aki ugye ami fönt bejön, az szűretlenül lentre leadja.

Az nagyon könnyű dolog, és nehéz dolog megfelelően megszűrni az információkat impulzusokat direktívákat, hogy úgy átadni, hogy tényleg hiteles is legyél.

Ugyanakkor ne szegd meg a feletted lévők, vagy esetleg másoknak, külső szereplőknek a bizalmát.

Szóval ezek nagyon fontos kérdések.

És amikor úgy tudsz erre rátekinteni, hogy jó, akkor hogy tudom én a rámbízott területet, csapatot úgy vezetni, hogy nekik a lehető legjobb eredmény legyen, és közben nem feledkezem el magamról, mert ha elfeledkezem magamról, akkor kiégek, akkor azt gondolom, hogy az az, amikor megérkeztünk oda, hogy vezetők legyünk.

Mi az, ami ami szerinted benned megvolt már akkor, amikor elkezdtél és nekivágtál ennet?

Utólag így elmesélve ez olyan könnyűnek tűnik.

Ugyanakkor biztos te is találkozol sok olyan történettel, helyzettel, ahol esetleg nem merik megpályázni, diléma van bennük, még nincs gyerek, lesz gyerek, majd akkor én vissza kell lépni.

Mi az, ami megvolt benned akkor, és az akkori önmagadhoz képest hol tartasz most ebben?

Amikor a legelső vezetői pozíciómat ugye megkaptam, tulajdonképpen egy nagyon nagy energiaszint volt meg bennem, tehát ez ez azért úgy úgy jellemző volt.

A másik meg, hogy még azért fiatal voltam, és olyan nagyon nagynak tűnt a lehetőségek tárháza.

Tehát bennem azért az úgy nem merült fel, hogy esetleg ne próbáljam ki.

És ami egyébként nagyon érdekes, ott Mi a City Bankban nagyon sokszor hallottunk magaszintű vezetők, szerintem az nekik egy jutalom volt, a szervezetnek meg egy pozitívum, hogy körbeutazták a világot, már lehet nem aktív pozícióban voltak, de elmondták a tapasztalataikat, és volt egy olyan globális vezető, aki elmesélte, hogy minden egyes alkalommal, amikor kapott egy új feladatot, akkor az olyan volt, amit egyrészt még soha nem csinált nyilván, másrészt igazából nem értett hozzá, tehát ő nem úgy lett kinevez Zve, hogy már három éve vagy ennek a csapatnak a tagja, te vagy a helyettese a csapatvezetőnek, akkor most legyél csapatvezető, hanem ő mindig egy kicsit nagy ugrásokat csinált, és mondta, hogy minden egyes alkalm bepánikolt azon, hogy akkor ezt hogy tudom megcsinálni, és aztán mindig azt mondta, hogy megpróbálom, és aztán meglátjuk, hogy mi lesz belőle.

És például ez nagyon nagy hatással volt rám, hogy ilyeneket hallhattam.

Tehát a példaképeknek a szerepe szerintem borzasztóan fontos.

És tudom, hogy velem együtt ebben hiszel, hogyha bemutatunk példaképeket, az nagyon motiváló tud lenni, meg felszabadító is, mert látjuk, hogyha nehéz helyzetben vagyunk, hogy neki sikerült, megnézzük, hogy mégis hogy sikerült, és akkor átgondoljuk, hogy mi ezt a saját életünkre hogy tudjuk alkalmazni.

Két dolog jutott most eszembe.

Az egyik az az, hogy tényleg sokszor halljuk azt, hogy hogy én ezt nem tudom megcsinálni.

Én is mikor képzéseket tartok, akkor valahogy úgy próbálom átadni azt, hogy mi lenne, ha azt mondanák, hogy én ezt még nem csináltam.

Tehát, hogy nem azt mondjuk, hogy én ezt nem tudom megcsinálni, mert hirtelen persze vannak feladatok, amitől megijed az ember.

És ha abban a pillanatban, hogy azt mondom, hogy én ezt még nem csináltam, megjelenik egyfajta ilyen izgalmas kis bizergés, kihívás, hogy na akkor csak nekiállok.

És a másik dolog, ami eszem jutott arról, amit most meséltél, hogy annó, mikor elkezdted a City bankos tevékenységedet, azért az hány évvel ezelőtt volt olyan?

Akkor egy más környezet volt, és például az vonzó lehetett, hogy lehetett utazni, lehetett megismerni más úgymond országokból vagy kultúrákból érkező szakembereknek a nézőpontját.

Ma egész más lehet a vonzóerő, a drill, a kis nem is tudom, ilyen kis motivációs morzsa, a akár a fiatal vezető hölgyek vagy egyáltalán vezető pozícióban lévők számára, hogy hogy látod ezt, mert valóban én is visszarévedek arra az időszakra, amikor teljesen újszerű dolgokat tanultunk.

Még egy személyes élményt, akkor hadd osszak meg én is veled.

A maga a strategic planning, mint ugye stratégiai gondolkodás, stratégiai tervezés, az nem volt elérhető.

És a Befektetési Bank után, amikor egy Nemzetközi reklámnökséghez kerültem, akkor az angol főnököm azt mondta, hogy jó, akkor Gyöngyéván most itt bizonyítottál Angliába, konkrétan Londonba kellett volna kimennem megtanulni ezt fél évre.

Igen ám, de egy három hét múlva kiderült, hogy én terhes vagyok és kisbabám lesz, és tönölődtem.

Hát két hétig, és aztán odaálltam elé, és azt mondtam, hogy hogy az a helyzet, hogy még nem látszik, és én kimehetnék mondjuk hat hónap alatt valószínű látszana, hogy teres vagyok, de én már utána ezt nem tudnám itt a cégnél kamatoztatni, és menjen ki egy másik kollégám.

A mai napig nincs bennem fájdalom ezzel kapcsolatban, mert azt a tanulási folyamatot megkaptam máshol.

Ugyanakkor meg, ha a gyerekem állna ide ezzel a kéréssel vagy kérdéssel most a jelenben, lehet, hogy azt mondanám neki, hogy menj ki tanuld meg, mert piaci előnyöd lesz belőle.

És ugye akkor páran lettünk volna, akik ezt tudjuk.

Igen, ez egy nagyon jó gondolat.

Hú, itt most megint nagyon sok minden felmerült.

Először is, hogy mi az, ami egy új feladatnál az embernek a gondolkodását olyan irányba tudja fordítani, ami nem megakadályoz, hanem segíti. tárgyaláste technikai képzésen tanultam, és ez egy nagyon jó gondolat, hogy sose azt tegyünk föl, hogy meg tudunk-e valamiben állapodni, vagy ezt lehet-e, hanem hogyan lehet ezt elérni.

Tehát, hogy ez egy alapvető tárgyaláste technikai kérdés.

Hogyha valami célod van, akkor azt próbáld megtisztázni a partnereddel, hogy hogyan tudjuk ezt elérni.

Ezt magaddal szemben alkalmazni is nagyon jó.

Tehát amikor van egy új feladat, akkor meg nem a meg tudom-e csinálni, hanem hogyan tudnám ezt megcsinálni.

És akkor már rögtön remélhetőleg számba veszed a külső és belső erőforrásaidat, amik segítenek abban, hogy ezt megtanuld, akár egy új ismeretet gyorsan valahogy magadra szedni, akár újra szervezni a támogatói hálódat, hogyha egy családért van felelősséged, és másfajta beosztáshoz vagy napirendhez kell igazodni.

Egy másik kérdés, ami nagyon fontos…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kötéltánc - A vezető nők szerepe”

Miről szól ez az epizód: „Kötéltánc - A vezető nők szerepe”?

Szuromi-Kovács Ágnes, a WILL Foundation alapítója és kuratóriumi elnöke, aki egyben négygyermekes édesanya, közgazdász-jogász és tapasztalt felsővezető, beszél a vezetői szerep megéléséről. Az epizódban szó esik a vezetővé válás belső folyamatairól, a támogatói háló… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 24..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kötéltánc - A vezető nők szerepe”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kötéltánc - A vezető nők szerepe”?

Fő témái: vezető nők, vezetői szerep, támogatói háló.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kötéltánc - A vezető nők szerepe”?

Megjelenés: 2025. 05. 24.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/koteltanc-a-vezeto-nok-szerepe-62eceaf5

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból