Porkoláb Gyöngyi

Minden embernek van küldetése a maga színpadán

· PT55S

Összefoglaló

Bán Teodóra balettművész, a Margitszigeti Színház igazgatója beszélget Porkoláb Gyöngyivel arról, hogyan látta meg a lehetőséget a táncosi pálya utáni továbblépésre. Kiemeli a generációk közötti tisztelet és a kultúraközvetítés fontosságát, valamint a tudatos karrierváltás…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2024. 05. 26.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Bán Teodó, Bán Teodóra, Porkoláb Gyöngyi
Témák
balettművészet, színházigazgatás, karrierváltás, kultúraközvetítés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szeretettel köszöntöm kedves hallgatóinkat és követőinket és hát nagy örömmel meg szeretettel köszöntöm mai beszélgető partneremet bánteodúrát szia teo szia én is örülök hogy itt vag bán teodó ugye táncművész koreográfus illetve a margit szigeti szabadtéri színház ügyvezető igazgatója meg hát számos fesztiválnak is volt az igazgatója rém iizgalmas számomra leülni és beszélgetni veled úgy hogy azért mi elég sok rendezvényen összefutunk és is beszélgetünk de milyen érdekes az élet hogy sokszor elszaladunk lényeges dolgok mellett a vág bele című podcast az én fejemben úgy indult útjára hogy lehet-e segíteni esetleg azoknak akik akármilyen éteren keresztül hallgatnak podcastet rádióadást abban hogy valami olyan erőforrást találjanak az emberek magukban ami ott rejlik csak egy-egy olyan nehéz döntésnél nem biztos hogy bele mernek vágni akár olyan dolgokba amik vágyként megfogalmazódnak bennük több olvasatban érdekes nekem az ahol te tartasz az életedben és lehet hogy így szörfölünk majd a témák között hiszen itt a kultúra a turizmus a fesztiválok a zene a balett hát ugye hogy ki ne hagyjam szóval sok izgalmas dolog mentén vannak szerintem bennem is kérdések meg lehet hogy akik hallgatnak bennünket azokban is de ami számomra az első és legizgalmasabb dolog hogy amikor valaki sikeres balettáncos és az élete a a tánc a balett a színpad mikor kezdel azon gondol odni hogy mi lesz majd utána amikor annak vége van mert a te esetedben egy olyan sikeres azt mondom hogy vezetőnőt üzletasszonyt ismerhet meg az ember aki akin azt lehet látni hogy valahogy vagy tudatosan vagy véletlenszerűen de de ez ott volt az életében hogy volt ez a te hát így visszatekintve már el tudom magyarázni hog h akor akkor nem tudtam az nem volt tudatos egyáltalán hát annyi egészen biztos hogy az ember amor az életét éri és egy szakmát megtanul és egy szakmában már mondjuk hogy otthon van meg meg sikeres is ez maximálisan kitölti az idejét nekem is a klasszikus balettánc ahol nem csak a fizikai testi adottságokat kell karban tartani de a szellemi frissesség is ugyanolyan fontos ahhoz hogy teljesítmény tehát hogy magas színvonalú teljesítmény tud nyújtani és el tud hitetni a közönséggel amikor a színpadon állsz hogy minden milyen könnyű és minden milyen szép de közben pedig ugye csurog rólunk a víz és több 100á óra van benne gyakorlat hogy egyébként olyan könnyedének hasasson hogy egy hattyú repül vagy egy nem tudom én egy csipkerózsika táncol és így tovább most azért közben az ember mindig kikikacsingat persze hogy az a szakma amit amit csinál az tudja főleg a táncművész előadóművészetek között a táncművész szakma talán az egyetlen olyan aminek nagyon nagyjából látjuk hogy véges tehát hogy nem hat ártalan nem addig tart és nem addig lehetek a színpadon ameddig szeretnék vagy ameddig élek sok esetben egy színművésznek ugye egész idősk koráig is megvannak a ráírt szerepek esetleg vagy azok az irodalomban azok a szerepek amelyeket el tud játszani hát ez a a maretban nem így van főleg nem a klasszikus baredben lenne így az hasonlít inkább a sportolókhoz hogy ott nagyjából lehet látni hogy meddig van úgy korban fizikálisan abszolút igen tehát és ez ugye az idők folyamán nagyon felgyorsult az élet meg a környezetünk is jelentősen megváltozott tehát amikor még én a magyar elmi operaháznak a tagja voltam akkor akkor 20 évekre 20 szerzöttünk tehát nem úgy hogy egy-egy szezonra vagy csak egy szerepre szerződtetnek ma már ugye ezeket a jó szokásokat vagy furcsa szokásokat átvettük nyugattól ott kevésbé vannak illetve ott ott is vannak megvannak a nagytársulat tehát a nagy operáknak a nagy balettársulatok megvannak állandó tagokkal többé-kevésbé állandó tagokkal itt a magyarálmi operaház balett együttese is állandó tagokkal rendelkezett és évről évre ahogy a az egyetemi táncminiszti főiskoláról már egyetemről végeztek a fiatalok cserélődik ugye kicsurog a egy-egy nyugdíjas így 40-43 éves korában 45 éves korában és jön az már nyugdíjas ugye korkez meg méz ű e 25 év akkor és akor nagyon sokat dolgztak azzon hog ha jól emlékszem hogy 20 évre kellett volna csökkenteni mert azért 40 évesen is már azt gondolom hogy hogy nagyon nehéz de volt nekünk egy seregi lászló koreográfusunk aki olyan koreográfiákat olyan nagybaleteket gyártott ami amiben szerepe volt az idősebbeknek is ma ez már kevésbé van így tehát ma az idősebb szere et is a fiatalabbak játsszák inkább és nincs szükség annyira a korosabb táncművészekre most még az én időmben így volt és én mindig is tekingettem egy picit ki nem is a vége felé hanem valami más is érdekelt már a legelején is egyébként amikor táncészeti főiskolára jártam akkor engem megtaláltak például filmszereppel is meg castingoltak meg fotóztak meg színészkedni ak volt film amiben szerepeltél a pályád elején volt igen rövid egy ilyen kis szerep volt de szerepre is castingoltak csak azt nem akarom elmondani hogy miért nem kaptam meg mertogy az orromat összetörte a sógorom és akkor ésont na mindegy ez most egy lényegtelen történet de mindenesetre barátművész lettem és abba is mentem nyugdíjba úgyhogy ami ami talán még érdekesebb a történetbe hogy az ember amikor amikor egy szakmát végez egy szakmában fülig benne van nyakik benne van meg szerelmesen van benne és minden minden elodaművésznek talán az a az az a motorja az életének hogy teljesíteni tudjon és ugye ez mindenki nálunk is így van csak jóval összetettebb még az hogy tényleg ahogy így említettem hogy egyébként fizikailag is karban kell tartani magunkat satöbbi satöbbi satöbbi ez a vágy valahogy kiteljesedik vagy ki ki tekint arra hogy látod hogy mi a mi van a környezetedben hogy hogyan lesz egy korag hogyan készül egy repertoárr el egy színházban hogy milyen a vezetés milyen a koreográf hogy áll össze mondjuk m egy menedzsmentje egy operának vagy egy vagy egy balettársulatnak és az a szerencsés olyan szerencsés életem volt nekem többek között hogy én nagyon sokat utaztam külföldre a férjemmel volt férjemmel még és nagyon sok társulatban meg meg utazó társulatban vettünk részt és egyszerűen az ember úgy valahogy úgy akarva akaratlanul is érzi azt hogy mi mi mitől működik tehát hogyan kell vezetni valamit hogyan kell közösséget teremteni hogyan tudod a közösséget olyan módon motiválni hogy annak az eredményei megjöjjenek és nem csak az eredményei hanem közbe is jó legyen tehát közbe is érezzük azt hogy igen megvannak azok az etapok azok a pillanatok és azok a feladatok mindenkinek a feladata közösen az hogy hogy oda elérjünk vagy aznp jól teljesítsünk tehát ezeket mi végigjártuk bár ehhez kellett egyfajta kíváncsiság ugye hog kell egy a kíváncsiság is valószínűleg igen tehát ez mindig is érdekelt minket és aztán eljött egy pill pillanat amikor kipattant az agyunkból hogy éppen az operaházban nyári szabadság szabadságukat töltötték a többiek mi meg benent voltunk és dolgoztunk mer készültünk valamelyik turnénkra férjemmel vagy egy kisebb csapattal és hát ugy zár volt az operaház akkoriban még teljes mértékben nyári időszak alatt és nem volt se operalátogatás se egyéb semmi és ott külföldiek kukucskáltak be a a főbejáraton meg oldalt hogy hogy lehetne bejönni mi és akkor m de engedtük őket és csináltunk egy ilyen operalátogatást ez volt az operalátogatás teljesen spontán spontán most nem sokra rá volt lehetőségünk megalapítottuk a vipc menedzsmentet és akkor az a opera és bet fesztivált valamint a szilveszteri bá operabálokat szerveztük akarva akaratlanul az ember még mindig táncoltam én is azt amit szerveztem az operafesztivált például én a mandarinnal indítottam el a csodálatos mandarinnal római operába és a magyarámi operaházb c áatos mag főszerepével zártam a karrieremet képzeld el tehát avval a szereppel indítottam és avval zártam szóval ugyanúgy a seregi koreográfiájal szóval ezek nagyon érdekes dolgok nekem is így utólag most hogy beszélek róla már érdekes és úgy szép lassan elkezdett érdekelni minden egyéb na most mi 9091-ben indultunk el és akkor nagyon egyszer csak kinyílt minden mintha felyújtották volna a villanyt igen itér érdekes hogy ennyire nagy hiány volt talán bizonyos dolgokra mert ez is lehet az oka hogy ott megtaláltatok pont egy rést a pajzson hogy biztos voltak rendezvények csak valahogy az pont az a korszak amikor valami bezárul valami nyíladozik de ugye a rendszerváltozás időszakában ez persze hirtelen történtek dolgok de ugyanakkor rendszerek nem rögtön alakulnak á ez így van a kulturális magánvállalkozás mint olyan tehát a művészeti vállalkozás m y kft-t alakítva nem volt szerintem mi voltunk a a gondolom hogy ilyen formában mi volt ehát mi eladtuk az otthoni ékszereket betettük a a de tényleg így volt bizomány mertogy megcsináltunk egy ilyen nyári fesztivált am buktunk mit tudom én akkor még 50-60 milliót tehát ezek nagyon nagy pénzek voltak és gyűjtöttükössze a családtól minden tagjától betettük mindegy szóval azért jól nem zárult ez olyan nagyon rosszul akkor átszerveztük rövidebb lett másokat hívtunk satöbbi mert hogy belevágtunk abba megkaptuk mi akkor még a szinetár miklós volt nem még hanem nagyon sokzor ő persze cálátok akor kaptuk az operaházat mi nyáron mi vittük az operaházat gyakorlat ami egyébként be lett volna zárv ami be lett volna zárva és innen ide ezért említettem azt ugye az első oper látogatás ugye azt mi csináltuk meg és akkor kinyitottuk nyáron az operaházat nem csak hogy opera mutattunk be elkezdtük hívni a külföldieket úgy kezdtünk el külföldieket hívni hogy a vi menagement volt és ez egy idő után úgy tűnt mintogyha mi lettünk volna az opera hnak a a a nem tudom rendezvény szervezője meg az értékesítő meg a szénes tehát vogy a menedzser irodája és akkor egy idő után ez így nagyon szépen kialakult és ezt abszolút mi tehát hasznára tudtuk fordítani az operaháznak és sőt emlékszem még meg is voltunk illetődve hogy a szezonzárásoknál amikor ilyen nagy évzárók vannak a az operaház színpadon szinetá vol és hogy a bán teodórának meg a viparsnak köszönöm hogy operákat játszik nyáron és hogy munkát ad a művészeknek meg a dolgozóknak meg a nem tudom én mi szóval hogy volt most mondtál egy egy érdekes dolgot amit lehet hogy kívülről egy néző vagy egy laikust nem lát hogy művészek egy részének nyáron nem mindig van olyan jellegű rendszeres munkája mint amikor ugye egy intézményenemberül játszik úgy tűnik hogy igen mert nyári fesztivál itt ott de azért az az utóbbi időben dúsult föl ennyire de sem könnyű igen akkor amikor mi kezdtük akkor még alig alig alig volt valami azt hiszem a tavaszi fesztivál már megvolt vagy az őszi fesztivál is megvolt de azok állami intézményként működtek gyakorlatilag tehát állami megbízással működtek nagy nehezen mi is beverkedtük magunkat hogy a fővárosi önkormányzatnál kiemelt rendezvények lettünk meg ilyen kis pályázatok voltak de akkor 90-91-ben azért nagyon érdekes volt és amogy mondom hogy fölgyulladta ümztal buap nyári operos barátfesztivált meg a bálokat meg a szilvesztert meg az operalátogatást mi indítottuk el a butikot mi nyitottuk ki én nyitottam ki elől a főbejáratot mert ott nem voltak pénztárok oldalt volt fő pénztár nem lehetett bejárni ott emlékszem a nézőtéri néniknek volt a pénztárba lerakva a ruhái tehát egy csomó mindent átalakítottunk akkor a páholy szervízt csináltam ami ha jól tudom akkor most is van de csak a kiemelt vendégeknek szóval hogy nagyon sok minden bejött mert voltunk a rond cavengerenben voltunk és akkor ott úy páholy szerví volt és akkor előtte meg lehetett rendelni és hozták be a páholyba egyébként a szünetbe közbe pedig lehetett pezsgőzni meg egyebeket szóval ezeket így mind szépen szépen lassan kipróbáltuk én 16 évig csináltam egyébként az operafesztivál amikor is jött aztán a megkerestek hogy miért nem pályázom meg a szabadtéli színházakat és akkor három nap alatt így összeszedtem hogy meg megpályázzuk demjen sándor adott egy támogatói nyilatkozatot nekem képzeld el még a lidikének a a feleségének is mondtam mostanában nem is mostanában de tudott is azt hiszem róla hogy mert ugye egy megálmodtam volt egy ilyen vízióm hogy itt milyen mert nagyon rossz állapotban volt ugyanezt akartam mondani most megjelent előttem a felújított szabadtéri ugye a margit szigeten hogy az azért ez nem így nézett kiyé ugye és ez gondolom nem csak a nézőtere hát technikailag semá abszolút nem nem hát eg nagyon papados helyszín voltáltál meg akor megálmodtam meg tehát hogy látványszínházat is egyben tehát ami egyrészt az időjárási viszonyok másrészt alkalmazkodik a környezetéhez három olyan nagy technik olyan nagy színpada van amiben az operákat musicaleket tehát operetteket színpadra lehet állítani egy hattyúgtavát meg van zenekarárok tehát sok-sok minden van végülis aztán engem választottak most 21 éve vagyok egyébként a igaz nem semmi úgyhog ez külön gratulál szerintem én vagyok itt a legveteránabb igazgató magyarországon fiatalosabb szóval hog de ez akkor még ez a megbizatás az együtt szólt a városmar együtt szólt a városm a feneketlentó és a mar tehát három három kellett egyszerre programozni hát a feneketlen tót be kellett zárni mert az arra nem adtak engedélyt a működésre mert olyan életves es ot átlógtak a zsinórok meg a nem tudom én mit átugrottál egy egy menedzser rendező köző produc producer rendezvéyszervezői menedzseri pozícióban volt olyan pillanat akár ott az elején vagy akár amikor már benne voltál a a velejében azért a szervezési feladatoknak hogy hogy úgy hiányzott a színpad vagy ezt az ember úgy tudja letenni ahogy néha egy sportolót lát az ember hogy ha leteszi és tényleg leteszi azt a tüdőnadrágot azt a adrenalin ugyanúgy megvan ott van vot abszolút az adrenalin ugyanúgy megvan tehát az hogy a tested mozog vagy nem az egy az is egy dolog de az agyad az az még többszörösét járja tehát ott egá a szóval hogy ott meg kell fel kellett magunkat találni tehát ott nem volt meg a koreográfia amikor menedzser lettél hogy mi a következőben a holnapi kérdezem hogy ott pont azért nagy kihívás tehát hogy ott ott n nincs egy kottába írva h amíg én az operaházban táncoltam vagy mit tudom én amerikában megalapított a a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Minden embernek van küldetése a maga színpadán”

Miről szól ez az epizód: „Minden embernek van küldetése a maga színpadán”?

Bán Teodóra balettművész, a Margitszigeti Színház igazgatója beszélget Porkoláb Gyöngyivel arról, hogyan látta meg a lehetőséget a táncosi pálya utáni továbblépésre. Kiemeli a generációk közötti tisztelet és a kultúraközvetítés fontosságát, valamint a tudatos karrierváltás… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 05. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Minden embernek van küldetése a maga színpadán”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bán Teodó, Bán Teodóra, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Minden embernek van küldetése a maga színpadán”?

Fő témái: balettművészet, színházigazgatás, karrierváltás, kultúraközvetítés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Minden embernek van küldetése a maga színpadán”?

Megjelenés: 2024. 05. 26.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/minden-embernek-van-kuldetese-a-maga-szinpadan-4942dab4

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból