Porkoláb Gyöngyi

Szabó Magda ajtói

· PT56M16S

Összefoglaló

A Magdafesz keretein belül megrendezett, Porkoláb Gyöngyi által vezetett beszélgetésen Tasi Géza, Őze Áron és Juhász Anna idézték fel Szabó Magda munkásságát. A vendégek olyan témákat érintettek, mint a Szabó Magda műveiben megjelenő „ajtók” szimbolikus jelentése, az erős…

Röviden

Műsor
Porkoláb Gyöngyi
Megjelenés
2025. 10. 10.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Tasi Géza, Juhász Anna, Őze Áron, Szabó Magda, Porkoláb Gyöngyi
Témák
irodalom, szabó magda
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagy-nagy szeretettel köszöntök mindenkit egy olyan beszélgetés sorozatnak, tulajdonképpen a második állomásán, amelyet tavaly kezdtünk el.

Megpróbálunk Szabó Magdára emlékezve a Magdafesz keretein belül olyan témákról, olyan nézőpontokról is beszélgetni, ha lehet azt mondani, ajtókat nyitni.

Valószínű, hogy ott vannak előttünk a mindennapokban.

Én nagyon élvezem a Szabu Magdál munkásságával való tevékenység kapcsán azt, hogy mindig kapok valami újat, és saját magam hát gyakorlatilag önfejlesztése is az, amikor az ember szabómagd regényeket olvas, vagy verseket, vagy színarabokat néz.

Na de hogy vágjunk bele a mai napba.

Nagy szeretettel köszöntöm a az első beszélgetésünk három vendégét, akiknek hát mindhármjuknak van némi némi köze Szabó Magdához.

Úgy illik ugye, hogy a hölgyet mutatom be először.

Hász Annát köszöntjük nagy örömmel és szeretettel.

Anna igazi irodalom közösség kovácsoló.

Sokféle megnevezés van azzal kapcsolatban, amit ő csinál.

Mi jó régóta hát ismerjük egymást.

Azt mondom, hogy mikor hazajöttél azóta, és csodálatos azt látni, hogy mondjuk a fővárosban is, aztán számos vidéki helyszínen is olyan tömegeket tud megmozdítani az ő irodalmi nyitogatás, a ajtó nyitogatás.

És akkor tényleg erről is fogunk beszélgetni.

Szabó Magdával kapcsolatban pedig ugye a centenáriumi ívnek volt magáziasszonya, Anna Dácos programnak a szervezője, illetve beszélgető partnere.

Aztán nagy örömmel köszöntöm őze Áront, aki színész és rendező, és ha lehet azt mondani, akkor ő az, aki láthatóvá hallhatóvá teszi azt, ami kimondatlan egy-két helyen Szabó Magda drámái kapcsán, ugye az ősz című darab rendezője, de az, hogy milyen más szálakon is érzi a kötődést Szabó Magdához, vagy egyáltalán ezekhez a bizonyos ajtókhoz, erről is beszélgetünk ma.

Nagy örömmel és szeretettel köszöntjük Tasik Gézát.

És azért hagytalak a végére, Géza, mert nagy-nagy hála és köszönet, hogy itt vagy közöttünk.

Én ma reggel egy ilyen kardio edzést vezényeltem Gézának, merthogy nem volt könnyű bejutni ide a terembe, de remélem most már minden oké, úgyhogy itt vagy, itt vagy velünk.

Ugye Géza pedig én azt gondolom, hogy a Szabó Magda örökségnek a a kezelőjeként és őrzőjeként számos személyes élménnyel is tud minket gazdagítani itt a mai nap folyamán.

Szóval én ezeket terveztem, aztán majd meglátjuk, hogy hova kerekedik ki ez a beszélgetés.

Ahogy itt a felvezetőben említettem, Szabó szerintem sokunk számára ajtókat nyitogatott, de ahogy mondtam, lehet, hogy van olyan ajtó, ami zárva maradt.

Mennyiben értettek velem ebben egyet?

Van-e olyan, amit szándékosan akár zárva hagyott, és a halála után nyílt ki akár általatok, bizonyos tevékenységek okán, vagy van-e még szerintetek, ami zárva is van?

Géza, hadd adjam neked először át a szó. >> Nem tudom, mi a szól.

Jó, hát kérlek szépen, nála sok hajtó zárva maradt.

Sok titkot elvitt magával, amit nem akart, hogy hogy megjelenj könyvformája vagy vás, azt mindig elégedte és megsemmisítette.

Tehát ő egy nagy titkot hagyott hátra.

Végsősoron csak találgatni lehet. >> Te azt nem is tudod akkor ezek szerint, hogy mi az, amit elégetett, vagy eléghet?

Tudom, de hát én is úgy vagyok vele, hogy ha ő nem akarta, hogy ezt megjelenjen, akkor én is tartom a szavamat.

Nem lenne méltó, hogy azokat nyilvánosságra hozzam. >> Azért a halálát követően te megtaláltál bizonyos írásokat. >> Igen, de hát azt azért hagyta szerintem, hogy direkt megtaláljam. >> Hol találtad meg ezeket?

Erről mesélsz nekünk egy kicsit, hogy ez hogy >> tényleg szépen úgy, hogy kitalálta a Jafa kiadó, hogy Magdáról fotóalbomot adjunk ki karácsonyra és ott keresgéltük a kéziratok között a fotókat mind.

És a fotók között volt, na hirtelen akartam mondani végsősoron a Fülöze második része, ha őszinte vagyok. >> Aha.

Mert az ugye azt elkezdtük a csigaház.

Hát ha előbb megtalálja a magda, akkor nem kellett volna, meglett volna a második rész, de azt azt kiuk a csigaházat, és azt kézzel írta.

Érdekes, de még még biztos lesz valami, csak hát mivel beteg voltam, nem volt kedvem sok készirat között matatni, de még lehet, hogy valami újdonságot fogunk találni. >> Na ezt bízható azért azoknak, akik mi így kedveljük, kutatjuk, szeretjük ők, hogy valami még ott élün. >> Van, van, van, van.

Csak hát a maga, hogy mondjam, hát kisé össze-vissza rakta a cuccokat, hogy mondjam, hogy minden pontosan elrakva.

Hát ugye levelek, kéziratok, minden úgy egybe.

Tehát van munka még körülbel felét feldolgoztam már. >> Na, egy irodalmán mit mond erre Anna?

Ez egy biztató dolog, ugye, mert megtartja akár bennünk azt a fajta kíváncsiságot, hogy itt van itt van még olyan dolog, amikor más nézőpontból tudunk rálátni már az eddigi munkásságára. vagy más aspektusból látunk olyan dolgokat, amiket itt hagyott ránk. >> Ez így van.

És után az első gondolathoz, a titokhoz kapcsolódnék első lépésben édesapámnak egy versével, a szarvas verse, de hogy én átfogóan azt gondolom, hogy akik olvasó emberek vagyunk, vagy az író emberek is, ugye ott állunk a titkok kapujában, és nagyon sok esetben keresünk válaszokat akár a saját életünkre, az érzéseinkre.

A belépő az irodalom világában talán mindannyiunknak egy olyan katartikus élmény kell, hogy legyen.

Teljesen mindegy, hogy milyen családban övünk föl, hogy asztalos író vagy gépkezelő az édesapánk vagy az anyukánk.

Akkor leszünk olvasók, ha ott a a titkok kapujába állva megérint bennünket valami.

Erre nagyon alkalmas Szabó Magda.

Nagyon sokszor tükröt tart, és nagyon sokszor szembesít bennünket az érzéseinkkel.

Ugye nagyon több réteg van Szabó Magda műveiben.

Nyilván van egy egy kor, egy társadalmi trauma vagy helyzet, akár az elő előbb említett csigaház kapcsán, egy szót majd szólok róla, akár a személyes drámát.

Ugye mind a kettő nagyon erős.

Tehát Szabó Magda végigérte a sok traumával teli 20. századot.

Nagyon sok mindent látott és ezek a helyzetek, legyen az egy háború, legyen az egy lerombolt város, legyen az egy új otthonra találás.

És ezek megjelennek az ő verseiben is, azt se felejtsük el, és a prózai műveiben is.

De ami miatt azt hiszem, hogy legtöbb olvasója van, és rajongva szeretünk az életével, a szerelmével, a döntéseivel, a fájdalmaival azonosulni, az az, hogy az emberi drámát legyen az egy generációs dráma.

Legyen az egy magunkra találás, majd az áron bővebben beszél erről, vagy egy párhac lásd az ősz. érzéseket és mé dogot akár az életmű kapcsán mintogyha a 20 századi mondjuk két nagy író költőre gondolunk és direkt nem mondok író nőt mert hogy nemes nagy ágnes fülön csapna tehát nemes nagy ágnesre és szabó magdára pár évkor különbség van köztük ugye nemes 22-es Szabó Magda pedig 17-es mind a kettőjüknél a haláluk után egy nagyobb anyag az amiről tudunk hogy megmaradt vagy akár nyomtatásba került a nemes Nagyán a kiadója, a jelenkor kiadó adott ki egy teljes vers kiadást, amiben 100 eddig kiadatlan vers szerepelt, és nagyon sokat alakított az életmű korpuszának eddigi ismeretén, például az Istenről című vers, vagy amit a szépségről ér, amit életében nem adott közre, mint Szabó Magdánál, ugye amit említett Géza, hogy a Jafának az akkori csapata, például Jorsai Juli, de nagyon kíváncsiak voltak és nagyon szerettek volna és itt higgyék el, hogy nem arról van szó, hogy valaki egy életműből pénzt akar csinálni, hanem az, hogy az örök kérdés, mint József Attilánál a szabadötleteknél, mihez van jogunk, és és kíváncsiak vagyunk, hogy még többet kapjunk a másikból.

A csigaház egy nagyon izgalmas dolog, mert átrendezte az életművet, tehát megmutatta, hogy nem, Szabó Magda nem költőként indult, ahogy eddig tanultuk vagy tanítottuk az iskolásoknak, hanem már a prózai munka ott volt az életének az elején.

Azoknak az életeseményeknek a az autobiografikus, de természetesen nonfiction feldolgozása elindult nála. valóban kéziratban maradt, füzetben maradt.

Egy nagyon izgalmas szöveg, ugye mindig megy a a vitázal, hogy mi befejezett, mi nem befejezett.

Én azt gondolom, hogy nagyon sokat hozzátett, én nagyon szeretem a Csivaházat.

Sokat hozzátett ahhoz a ahhoz a gondolathoz, ezzel zárom talán, ami egy ilyen arcpolitikus megfogalmazása vagy mondata Szabó Magda Magdának, hogy egyszer csak elkezdett érdekel elkezdtek érdekelni önmagam helyett az emberek, és igazából ő ennek szentelte, azt hiszem, az egész életét. >> Nagyon köszönöm. nagyon sok fontos gondolatot föl is dobtál, de még mielőtt esetleg belemegyünk ebbe a jellegű párbeszédbe, hogy egyébként az ajtó és az általad is említett ősz között milyen kapcsolat van áron a te életedben, ugye egy olyan fantasztikus és nagyon értékes családi minőséget hoztál magaddal, ami sok szempontból újra és újra más nézőpontból késztet arra, hogy ránézz akár a saját életedre.

Ugye itt édesapádra gondolok, akár a testvéredre gondolok, aki ugyancsak művészeti szakmában operatőrként dolgozik, de ugye az őz az egyik olyan rendezésed, ami kapcsán Szabó Magdánál kinyílt nálad is egy ajtó.

Ugye ez két hölgy életét mutatja be, és ha már mújfent az ajtók szimbolikánál vagyok, akkor ajtókat nyitogatnak és zárnak be, és bezárják, utána kinyitják, utána nyitva hagyják.

Mi volt számodra annak a rendezésnek a kihívása és Szabó Magdával való ismerkedés és most, hogy itt ülünk 2025-ben, bármi más megfogalmazódott-e azóta benned? >> Először is köszönöm a meghívást, nagy örömmre jöttem.

Pont most gondoltam végig, hogy az ősz bemutatója a rózsagölgyi szalonban az pont 10 évvel ezelőtt volt.

Most 10 év alatt nagyon sok minden történt.

Meg kell mondjam őszintén, most itt az ajtókról volt szó, meg a titkokról.

Rengeteg titok fölbukkant, vagy vagy egyre több a titok.

Tehát hogyha Szabó Magdáról beszélünk, vagy mondjuk rágondolok és az ajtókról, és hogy a fele az életműnek még feldolgozásra vár, akkor hadd mondjam Géza, vagy hadd kérjen azt, hogy legyek én az első, vagy ha fölbukkan valami.

Tehát le is csapnék egy-egy dologra azonnal.

De biztos, hogy ez az egész ez az egész tömre van titkokkal.

Ez az egész őztörténet és az elmúlt 10 év is még jobban terelett titkokkal.

Nagyon komplex kérdést tettél föl.

Talán hadd kezdjem onnan, hogy én hogy találkoztam az ős című regénnyel.

Mi volt az, ami amire felkaptam a fejem?

Az az a mondat volt ugye Magdának egy interjú részlete, hogy ez az a regény, amitől ő is fél.

Erragam föl a fejem, elolvastam és azonnal beszippantott.

Többek között ennek az egésznek a titzatossága és a különböző titkai.

De legfőképpen az a kegyetlen őszinteség, ami ebben a regényben süt és üvölt.

Nem gondolom, és azt gondolom, hogy hogy hogy így érdemes élni az életünket néha, ha kell, akkor kegyetlen őszintén, de sokkal jobb úton járunk, mintogyha hími meg minden egyéb más folyik.

És akkor jött az ötlet, vagy vagy fogalmazott meg, hogy hát ezt színpadra kéne vinni ezt a regényt.

És így találkoztam aztán Gézával.

Ez a magyar színházban indult egyébként, amit akkor még igazgattam, ez a projekt vagy ez az előadás előkészületei, de aztán a magyar színház az elúszott, é a rózsavölgyi szalonban átvitte elképzelés, hogy ezt az ötletet és hát nagy örömmel fogadta a szalon magát a az egész tevékenységet az őzzel kapcsolatban.

És akkor egy egész nyáron állt Kovács Krisztel dramaturgal.

Hát ez egy nyári munka volt, de bárki, aki aki talán GZ volt, az egyetlen, aki nem dobta el egy hátast arra a gondolatra, hogy az ős című regény színpadra vigyük, hanem végig végig végig segítetted és pártoltad ezt a munkát.

Ez egyébként nagy megtiszteltetés is volt részedről, és nagyon köszönöm ezúton is, de mindenki féltette ettől a munkától.

Tehát azt mondta pláne, aki hát főleg azok, akik ismerték a regényt, hogy hát azt nem nem lehet nem az őt nem lehet színpadra vinni.

És én nem tudom, miért éreztem azt, hogy márpedig szerint igen is lehet.

Kovács Kriszta dramaturgal kitartottunk emellett és egy nyáron át dolgoztunk folyamatosan, mert szeptemberben kezdődtek a próbák és hát el kellett készülnie magának a drámak, tehát a szövegkönyvnek és hát a titkok azok aztán sütnek ebből az egészből már abból az értelemből is, hogy én rendezőileg, hogyha így fogalmazhattok, egy olyan koncepciót képzeltem a színpadi megvalósítás mögé, Encsi Eszter már valamilyen értelemben túl van az életén és egy temetőben jár ki folyamat folyamatosan beszélgetni a halottjához.

És ez egy ez egy monológ bizonyos értelemben, amiben megelevenednek a múltnak a bizonyos képei, és akkor így életre kell az egész történet.

De hogy a végére derül ki a nézők számára is, hogy itt egy temetőben való monodrámáról van szó, egy temetőben történő monodrámáról, amit nap mint nap egy bizonyos haramszóra megjelenve állandóan elmond, mert mindig mindig minden nap ki kell beszélnie magából.

És az én életemben is nagyon jelen van ez a fajta hát sajnos a temetőbejárás is egész gyerekkorunk óta mindegy.

Tehát hogy tehát kinek nincs az életében jelen.

Az a fajta kommunikáció, amit a fizikálisan eltávozott emberekkel és hozzán közelállókkal végzünk, de közben ha már beszélünk hozzájuk, akkor ők itt vannak.

Tehát akkor ugye egy fizikális nem jelenlétről van szó, de egy lelki jelenlét mindenképpen jelen van a halottainkban és a halottain kapcsán.

Aztán covidban én elvesztettem édesanyámat.

Azért mondom, hogy a 10 év alatt, ami az őt bemutattunk, nagyon sok új titok keletkezett és ez a diológus, ővele is én nekem folyamatosan jelen van.

És hát Enci Eszter is ebben az előadásban gyakorlatilag folyamatosan folyamatosan beszél és ki kell beszélnie magából nagyon sok mindent. >> Amikor 2023-ban ezt a Szabómagda naptárkönyvet terveztem, ennek az volt a koncepciója, hogy minden hónapra egy Szabómagda regényt ajánlott.

Valaki olyan, aki érintett Szabó Magdával kapcsolatban.

Annát felkértem az egyik hónap ajánlására, akkor ha jól emlékszel azt mutatta, hogy az őz, és mondtam, hogy hát az már foglalt, mert Vecse hámiki lecsapott rá.

Miért kedvenced az őz, vagy miért mondtad elsőre?

Miközben azt gondolom, hogy akár a régi múdi történet, vagy a fűrelíz, az nekem sokkal közelebb áll hozzád, vagy ahhoz a munkássághoz, amit csinálsz.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szabó Magda ajtói”

Miről szól ez az epizód: „Szabó Magda ajtói”?

A Magdafesz keretein belül megrendezett, Porkoláb Gyöngyi által vezetett beszélgetésen Tasi Géza, Őze Áron és Juhász Anna idézték fel Szabó Magda munkásságát. A vendégek olyan témákat érintettek, mint a Szabó Magda műveiben megjelenő „ajtók” szimbolikus jelentése, az erős… Az epizód a Porkoláb Gyöngyi című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szabó Magda ajtói”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tasi Géza, Juhász Anna, Őze Áron, Szabó Magda, Porkoláb Gyöngyi.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szabó Magda ajtói”?

Fő témái: irodalom, szabó magda.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szabó Magda ajtói”?

Megjelenés: 2025. 10. 10.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/porkolab-gyongyi/szabo-magda-ajtoi-4f9067ca

Több epizód a Porkoláb Gyöngyi-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból