Portfolio

35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra

· PT34M53S

Összefoglaló

Idén 35 éves a Magyar Suzuki Zrt., amelynek esztergomi gyára az 1990-es rendszerváltás utáni személyautó-gyártás egyik meghatározó fejezete. Krisztián Róberttel, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettesével beszélgettek az indulás kihívásairól, a hazai gyár szerepéről a…

Röviden

Műsor
Portfolio
Megjelenés
2026. 07. 02.
Hossz
35 perc
Témák
magyar suzuki, autógyártás, esztergom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Portfólió Business Podcast.

Én Orosz Márton vagyok, a műsor házigazdája.

Az Esztergomi gyár története egyben a hazai járműgyártás újjáépítésének története is.

Miért éppen Magyarország és Esztergom lett a Suzuki európai gyártóbázisa, és milyen döntések kellettek ahhoz, hogy a kezdeti évek után stabil, versenyképes termelés épüljön fel?

Beszélgetésünkben szó lesz arról, mit tanítottak az elmúlt évtizedek a termelésről, a munkaerőről és a beszállítói láncokról, és milyen forgatókönyvek rajzolódnak ki a hibrid elektromos átmenetben.

Vendégünk Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki vezérigazgató helyettese.

Jó napot kívánok, köszöntöm itt a stúdióban. >> Köszönöm szépen a lehetőséget.

Üdvözlöm minden kedves nézőt, hallgatót. >> Róbert, én úgy tudom, hogy ön szinte a kezdetektől a Suzukinál dolgozik Esztergonban.

Milyen első emlékei vannak, amikor először belépett az akkor már működő gyár kapuján? >> Hát úgy úgy éreztem, hogy egy nagy zűrzavarban vagyok.

Furcsa volt az, hogy legalább három nyelven beszéltek folyamatosan körülöttem.

Meg voltunk szokva, hogy mérnök vagyok, és csendben dolgoztam előző munkahelyemen.

Itt pedig leültem a helyemre, és akkor három- négy nyelven párhuzamosan dolgoztak, és és beszélgettek.

Ez volt talán a legmeglepőbb és meghökkentőbb. >> Azt tippelem, hogy ez a három nyelv a magyar, az angol és a japán lehetett.

És >> és és ez mennyire okozott nehézséget egyébként annak idején ez a kommunikáció.

Talán, hogyha nem tévedek, azért itt a rendszerváltás utáni évekről beszélgetünk.

Sok magyar dolgozó mérnök még nem biztos, hogy tudott olyan szinten angolul, mint amennyire most használjuk ezt így a mindennapi munkák során.

Igen, hát elsősorban már a leg kezdeték kezdetektől el lett döntve, hogy az angol a közös nyelv, hiszen volt egy-két magyar kollégánk, aki akár Japánba végzett egyetemen, és tudott Japánul.

Ez elvitte olyan irányba a munkát, hogy a japán kollégák előszeretettel csak vele vagy rajta keresztül kommunikáltak.

Ezt szerettük volna megszüntetni, és eldöntöttük, hogy csak az angol nyelv a közös nyelv a a cégben.

Igen, nem volt egyszerű, különösen a mérnököknél, hogy olyan mérnököket találjunk, akik jól beszéltek angolul.

De hát ez segített, az is segített ebben, hogy azért Esztergon közel van Budapesthez és Budapestről is jártak, járnak ma is mérnökök, kollégák le Esztergomba dolgozni.

Itt a kezdeti időszak nehézségeiről még fogunk beszélgetni, meg izgalmairól. 35 év azért az egy nagyon komoly időszak, egy nagyon komoly életút egyébként a Magyar Suzuki történelmében is.

És hogyha megnézzük az indulást, hát itt a egyből a rendszerváltás utáni években járunk, azért azt feltételezem, hogy nem lehetett egy olyan egyszerű döntés egy frissen demokratizálódott országba, egy friss piacgazdaságba behozni egy ilyen nagy volumenű gyártást.

Milyen döntések vezettek ahhoz?

Gondolom, hogy a japán központban dőlt ez el, hogy hogy Magyarországra hozzanak egy ilyen nagyon komoly projektet.

Abszolút egyetértek, hogy ez egy nagyon bátor döntés volt, hogy a rendszerváltás korszakában, sőt amikor elkezdett ezzel a projekttel foglalkozni a Suzuki, az még a rendszerváltás előtti korszak volt, és a tényleges megvalósítása a gyárnak húzódott már a rendszerváltásba, úgyhogy egy nagyon bátor döntés volt.

De hát azt hiszem a Suzuki híres arról, hogy bátor döntéseket és úttörő döntéseket szeret hozni.

Nem ez volt az első globális szinten az első olyan piac, ahol a Suzuki úttörő volt.

Talán ebbe segíti a Suzukit az is, hogy Japánon belül Hamama a szülővárosa, tartománya a Suzukinak és ez a város híres arról, hogy nagyon nagyon erős a vállalkozói szellem az emberekben.

Japánban van is egy mondás, egy egy szó, amivel kifejezik ennek a régiónak ezt a tulajdonságát.

Ez azt jelenti, hogy csináljuk, vágjunk bele.

És ez nagyon jellemző az ottani emberekre.

Nagyon sok a Suzuki mellett egyéb cég is van, aki onnan globális cégén nőte ki magát.

Hogyha a gépjármű part nézzük csak, akkor a Suzuki mellett akár a Yamaha Honda is onnan indult.

De például a a hangszergyártásba, a Kawai Instruments, a Rolland, ezek is hamamacsuból indultak.

Ez is mutatja, hogy ott nagyon nagyon nagyon nagyon erős ez a vállalkozói szellem, és azt hiszem, ez is kellett ahhoz, hogy a Suzuki belevágjon ebbe a projektbe.

Itt talán első volt, aki felismerte ugye a lehetőséget ebbe a régióba, felismerte azt, hogy hogy jön a rendszerváltás, a kelet-európai régió az az egy növekedés előtt áll, és első akart lenni, aki aki ki tudja használni, illetve illetve részese lehet ennek a növekedésnek.

Nyilván több több országot vizsgált annak idején a Suzuki, hogy hova hol hozza létre a gyárát.

Végül én úgy hallottam a kollégáktól, akik benne voltak japánok is annak idején ebbe a projektben, hogy két ország maradt, Magyarország és még egy szomszédos ország.

Akkor a akkori vezérigazgatónk, Osamo Suzuki úr többször meglátogatta Magyarországot is, és Esztergomot is.

Nagyon fontos volt, hogy hogy érezze azt, hogy hogy az ország pozitívan akarja fogadni ezt a projektet, és ezt érezte leginkább Magyarországon a befogadó készséget, hogy nagyon nagy volt.

Örülnének, hogyha itt telepedne le a Suzuki.

És hát ezen kívül nyilván több más ö feltétel is megvolt, ami ami a Esztergon mellett döntött.

Ugye földrajzilag és logisztikai szempontból is egy nagyon jó elhelyezkedés.

Ez egy ez egy kapu Európa irányában. annak idején a többi kelet-európai országokhoz képest az infrastruktúra relatív fejlett volt.

Magyarországon ugye Esztergom Duna a vízis szállítás biztosítva volt.

És hát ami a közutat illeti, ugye egy jó pár kilométerre van Esztergom a az autópályáktól, de hát volt egy ígéret, hogy összeköték Esztergomot az autópályával.

Örömünkre ez az ígéret még mindig él, és várjuk, hogy beteljesüljön. >> Mindig ígéret maradt, persze.

Szóval nagyjából ezek voltak azok a szempontok, amik amik Esztergom, Magyarország Esztergom mellett döntöttek.

És és hát én úgy gondolom, hogy ez a 35 év a folyamatos fejlődés, a bizalom, folyamatos bizalom az anyavállalat irányából mutatja, hogy ez ez egy jó döntés volt. >> Azért is érdekes ez szerintem, mert a kési kommunizm a kési kommunizmusra, hogyha visszatekintünk, akkor azért nem olyan magától érthetődő például az, hogy az, hogy a beszállítói láncot itt létre tudják hozni. lesznek megfelelő minőségű színvonalú kisvállalkozások, akik beszállítóként tudnak működni, vagy mondjuk, hogy a a megfelelő munkaerőt megtalálják, vagy hogy azt a munkahelyi kultúrát ki tudják építeni, amit azt gondolom, hogy azért egy japán cég azért maximálisan elvár és és próbál próbál alkalmazni azokban az országokban, ahol jelen van.

Szóval szerintem itt ez ez sok szempontból volt kockázatos meg hát izgalmas döntés.

Igen, mint minden kezdett izgalmas volt.

Nyilván itt itt itt párhuzamos feladatok voltak, amiket egyszerre kellett megoldani.

Ugye el kellett indítani egy gyárat.

Itthon egy csúcstechnológia került ide Magyarországra.

Ezt meg kellett tanuljuk használni, üzemelni. ki kellett alakítani egy vállalati kultúrát, amiben a japán és magyar kollégák jól tudnak együttműködni, mint egy csapat.

És amint említette, párhuzamosan ezzel egy magyar beszállítói bázist is ki kellett alakítani, hiszen a cél az volt, hogy minél rövidebb időn belül a japán alkatrészeket ki tudjuk váltani, és elérjük azt, hogy az autó exportálható legyen úgy az Európai Unióban, hiszen annak idején Magyarország még nem volt tagja, hogy az autó már made in Europe ként szerepelt.

Ö nem volt, nem állt rendelkezésre a beszállítói bázis.

Ez azt jelentette, hogy a rengeteg japán kolléga, mérnök, illetve egyéb szakember, aki jött és tanította magyar Suzuki ö munkatársait, párhuzamosan Suzuki mérnökök, illetve felkértek japán beszállítóktól mérnököket, szakembereket, hogy jöjjenek Magyarországra és tanítsák, tréningezzék a magyar cégeket. kiválasztottuk, hogy potenciálisan ki tud felfejlődni olyan szintre, hogy hogy teljesítsen egy egy modern autóipari beszállítói elvárást.

Kiválasztottuk, és utána egy fejlesztési folyamaton kellett végigvigyük őket.

Ez részben abból állt, hogy itt Magyarországon japán szakemberek kimentek a cégekhez és tanították gyártási folyamatok minőségbiztosítási rendszerre, logisztikára, just in time rendszerre satöbbire. illetve szervezett a Japán Suzuki folyamatosan tréningeket kint Japánban a magyar cégeknek, magyar beszállítóknak fogtuk, kivittük és hasonló jellegű cégeknél nézték, tapasztalták, hogy hogy működik kint egy modern autóipari beszállító. >> És én úgy tudom, hogy ez olyan jól sikerült, hogy azóta is vannak olyan cégek, akik 35 éve beszállítói az Esztergomi gyárnak. >> Így van.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy hogy elég sok beszállítónk szinte a kezdetektől velünk van.

Ez nem csak annak köszönhető, azt hiszem, hogy hogy megtanítottuk őket, hanem hanem a Suzuki filozófiája az, hogy hosszú távú kapcsolatokat akarunk kiépíteni.

És nyilván ez csak úgy lehetséges, hogyha olyan együttműködést alakítunk ki, amelyik mindkét fél számára gyümölcsöző, és akkor nyilván hosszútávú kapcsolatokba tudunk együttműködni, merthogy azért egy autóipari beszállítónak lenni, azért az egy nagyon nem könnyű munka és nagyon nem könnyű vállalkozás, hiszen talán a legszigorúbb standardok ebben az iparágban vannak, és nagyon komoly fejlesztéseket is elvárnak a az a nagy autógyárak a beszállítótól Magyarországon is legyen az a legkisebb tétel, mondjuk egy nem tudom egy ülés kárpítozása vagy valamilyen hasonló olyan dolog, amit mi felhasználóként, fogyasztóként apróságnak gondolnánk, ahol ott egy autógyár számára azért ezt a standard minőséget biztosítani, az az talán mindennél fontosabb. >> Így van.

Egy autó ugye több 1000er alkatrészből tevődik össze, úgyhogy a legkisebb csavar, hogyha nincs meg, vagy nem megfelel a minősége, akkor nem lehet legyártani az autót.

Ezt is nyilván meg kellett értse minden egyes beszállító és minden egyes munkatárs, hogy hogy nincs fontosabb vagy kevésbé fontosabb munka, feladat alkatrész anyag mindennek össze kell jönni és együtt kell dolgozni, mint egy csapat ahhoz, hogy ahhoz, hogy az autó a megfelelő minőségben és időben összeálljon.

És az, hogy egy ilyen high tech gyár érkezett Magyarországra, amihez fogható, hát nem tudom, hogy volt-e a korszakban, egyébként most más iparágra is gondolok, az mennyire lepte meg a dolgozókat, vagy a környezetet mennyire hökkentette meg az, hogy az, hogy itt aztán tényleg a világ csúcstechnológia működik, Eszter a csúcstechnológiája működik Esztergomban.

Mondjuk ön amikor a céghez került, akkor mennyire találkozott olyan technológiákkal, amikkel korábban nem feltétlenül? >> Általánosságban is elmondhatjuk, de engem nagyon meglepett. el kellett fogadjam, hogy nem tudok semmit az autógyártásról.

Olvastam, tanultam egyetemen, de de az autógyártásról nem tudok semmit.

El kellett fogadjam, hogy meg kell tanuljuk.

Voltak remek szakemberek, japán kollégák, akik akik átadták a tudást, megtanítottak és és így működött.

Az, hogy felfutott a sorozatgyártás Esztergomban, ugye azzal is járt, hogy folyamatosan fejlődött maga a gyár is, és kvázi azok dolgozók is szereztek tapasztalatot ebben a munkában.

Meg lehet határozni, nem tudom, néhány olyan olyan érdekes helyzetet, vagy kritikus pillanatot, vagy kritikus folyamatot, amire aztán építkezve sokat tudtak fejlődni. teszem azt akár globálisan is a Suzuki. >> Igen.

Hát ugye jelenleg is a magyar Suzuki az egyetlen gyártóbázisa Európában a Suzuki csoportnak.

Ez is mutatja azt, hogy hogy fejlődtünk, folyamatosan fejlődünk és tudjuk tartani a lépést a a cégcsoporton belül a fejlődéssel.

Az évek során nyilván egyre több tudást, kompetenciát tudtunk megszerezni, felhalmozni.

Ezért is szoktuk ma már mondani, hogy a vállalatunk legnagyobb értéke ma a munkatársainkban van, hiszen bennük van az a tudás, ami által már nem csak, és itt ezt a csakot zárójelbe teszem, nem csak egy autógyár vagyunk, hanem már sokkal komplexebb feladatokat és és magasabb szintű feladatokat, szolgáltatásokat is el tudunk látni, hiszen például fejlesztési területen ben már egyre több ö prototípus gyártás, prototípus elemzéseket itt a magyar mérnökök végeznek.

Paradox módon ebbe segített a covid egyébként, hiszen megszüntette azt a lehetőséget covid előtt meg régebben, amikor volt egy új modell, egy nagy fejlesztés, akkor so japán mérnök idejött, együtt építettük fel a prototípusokat, azokat elemeztük, minkítani satöbbi.

Na hát ez a covid ezt ezt megszüntette, nem volt lehetőség erre az utazásra.

Ugyanakkor a fejlesztés, a fejlődés nem állhatott le.

És akkor egyre több feladat átkerült ide.

Mi gyártottuk le a prototípusokat, megtanultuk azokat nézni, ellemezni, és akkor online kommunikáltunk a japán kollégákkal.

Ez olyan jól működött, hogy ez meg is maradt, és ma már egyre több ilyen feladatot mi végzünk el.

De említhetném itt a az IT szolgáltatásokat, azokat is már összes szoftvertrendszereket itt Magyarországról fejlesztjük, üzemeltetjük. az összes Suzuki európai cégcsoportnak, vagy például a globál az európai logisztikai bázist is ide Magyarországra helyezte az anyavállalatunk.

Ez azt jelenti, hogy az itteni esztergomi szakembereink Európa szerte nyolc logisztikai raktárnak a munkáját innen innen koordinálják és biztosítják azt, hogy minden egyes a több 1000 európai márkakereskedéshez lehetőleg 24 órán belül eljut minden egyes alkatrész, amit vagy pótalkatrész, amit megrendelnek. >> Hát ez nagyon komoly feladat egyébként, nagyon komoly kihívás. >> Így van. illetve hát tavaly óta például a jogi és compliance szolgáltatásokat is innen Magyarországról látjuk el a többi Suzuki cég számára az egész európai szinten. >> Igen, mert ugye sok gyárat, sok gyártót ér Magyarországon az a kritika, hogy tulajdonképpen csak egy összeszerelő üzem, és és nem tesznek bele nohout és kutatásfejlesztést a a gyártás mellé.

És ez hát sokak számára ez egy talán kisebb értéket jelenthet.

De akkor, hogyha jól érted, akkor a Suzuki Esztergoman a kezdetektől fogva…

Említett entitások

Témák

  • magyar suzuki
  • autógyártás
  • esztergom

Szervezetek, cégek

  • Magyar Suzuki Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra”

Miről szól ez az epizód: „35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra”?

Idén 35 éves a Magyar Suzuki Zrt., amelynek esztergomi gyára az 1990-es rendszerváltás utáni személyautó-gyártás egyik meghatározó fejezete. Krisztián Róberttel, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettesével beszélgettek az indulás kihívásairól, a hazai gyár szerepéről a… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 02..

Milyen témákat érint ez az epizód: „35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra”?

Fő témái: magyar suzuki, autógyártás, esztergom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra”?

Megjelenés: 2026. 07. 02.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/35-eves-a-magyar-suzuki-esztergombol-a-vilagpiacra-00cc77c7

Több epizód a Portfolio-ből