Budakeszi garázsból indult, ma már Amerikában is kapható a magyar szörp
· PT27M10SÖsszefoglaló
A Portfolio Business Podcast ezen epizódja a Mayer Szörp sikerét mutatja be. A vállalkozás egy budakeszi garázsból indult, mára pedig Amerikában is kaphatóak termékeik. A beszélgetés során kiderül, hogyan alakult ki a prémium szörp ötlete, milyen technológiai folyamatokkal…
Röviden
- Műsor
- Portfolio
- Megjelenés
- 2026. 05. 25.
- Hossz
- 27 perc
- Témák
- vállalkozás, szörp, export, üzletfejlesztés
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Ez a portfólió Business Podcast.
Én Orosz Márton vagyok, a műsorházigazdája.
Az alkoholos italok fogyasztása világszerte visszaesőben van, miközben a mentes tudatos alternatívák egyre erősebben törnek előre.
És ebben a fordulatban egy meglepő kategória lett az egyik nagy nyertes, a szörp.
De bár nem a gyerekkori egyszerű vizes szörpös megoldásról beszélünk, hanem prémium magas gyümölcstartalmú komplex ízpárosításokról, amelyek otthon vendéglátásban moktélokban sőt gasztronómiai alapanyagként is helyet követelnek maguknak.
A budakeszi garázsból induló Myers Sörp ma már nemcsak követi a trendeket, hanem ízinn innovációval, szezonális gondolkodással és nemzetközi visszajelzésekkel aktívan formálja is a piacot, és közben egyre inkább a külpiacok felé is nyit.
Köszönöm szépen Galajda Péternek, a Myer SERP alapítójának, ügyvezetőjének, hogy bejött hozzánk a stúdióba.
Nagyon szépen köszönöm a meghívást és a lehetőséget.
Szervusztok. >> Én úgy tudom, hogy a Myernek van egy izgalmas eredett története.
Mi nagyon szeretjük az ilyen biznis sztorikat.
Egy kicsit mesélj a kezdetekről. >> Ez nagyjából egy 10-1 évvel ezelőtt kezdődött.
Mi a saját éttermünkből kerestünk akkoriban megfelelő szörpöt, és akkor még nem találtuk meg.
Tehát vagy nem volt megfelelő a minőség, vagy tartósítószeres volt, adalékos volt.
Ha találtunk jó minőséget, akkor azt azt nem tudtuk elérni folyamatosan egész évben.
És akkor én úgy döntöttem, hogy hát ezt megfőzzük akkor magunknak.
Én előtt a fiam születésnapi bulijára főztem szörpöt, annak nagy sikere volt.
Gondoltam, hogy akkor ez egyszerű, hát ezt akkor csináljuk meg magunknak az étteremben is.
És otthon a saját konyhába elkezdtünk ezzel kísérletezni, és pettalackba horduk be az étterembe.
A vendégek pedig ebből vitték haza, mert annyira ízlett nekik.
Nekem a kuborkereskedő barátom is mondta, hogy hát ebből lenne rendes termék, ezt tudná vinni az éttermekből, mert ez tényleg egy hiánytermék volt akkoriban.
És akkor édesanyám családi házának az alját átalakítottuk. egy kis üzemmé és onnan indult a sztori. >> Azér anyukám szokott szörpöt befőzni nyár végén praktikusan vagy nyár közepén, amikor megérnek a gyümölcsök a kertben.
Ha jól emlékszem, akkor megyet málnát szokott éppen amiakad.
De akkor ehhez képest egy ilyen háziasszonyi szörfőzéshez képest ti hogy dolgoztok?
Hogy kell ezt elképzelni magát a folyamatot? >> Figyelj, igazából nagyjából pont ugyanúgy.
Tehát mi ezt a klasszikus technológiát alkalmazzuk.
Talán annyi lehet a különbség, hogy nem 20 leses fazékba főzünk, bár az elején egy 20 les fazékba kezdtük egy indukciós lapon és kézzűréssel szűrtünk minden egyes litert.
Mostanra annyi változott, hogy a 20 les fazék az 80 és 200 les rozsdamentes üstök lettek, de a technológia gyakorlatilag ugyanaz és kéziszűrés helyett gépit használunk, ami ami még jobb minőséget eredményez. >> És honnan származik maga a gyümölcs? >> Mi gyümölcsöt vásároljuk folyamatosan, tehát a gyümölcstermesztésbe abba abba nem léptünk be. teljesen másik iparág ahhoz ahhoz nem értünk, azt meghagyjuk a profiknak.
Mi vásároljuk folyamatosan hűtőházaktól, tehát ők az érett állapotban leszedik, lefagyasztják és folyamatosan heti utánpótlással hozzák hozzánk és az év mindennapján főzünk. >> Tehát akkor ez azt jelenti, hogy nektek nem szezonálisan van munkátok, praktikusan úgy, hogy mondjuk a nyáron kell feldolgozni a frissen megérett gyümölcsöket, hanem szinte egész évben tudtok ezekkel a fagyasztott termékekkel dolgozni.
Igen, mi ezt nem is tudnánk meglépni, hogyha szezonba, abba a három- négy hetes például e szezonba, még nem tudnánk lefőzni az éves mennyiséget.
Ráadásul mivel nem használunk semmilyen adalékanyagot, azért egy hat-hét hónap után ezek a szép piros eperszörpök, ezek szépen elkezdenek bebarnulni, és már az élmény se lenne ugyanaz.
Ezért, hogy mi a lefagyasztott, leskolt gyümölcsökből dolgozunk, mi december közepén is tűzpiros eperszörpöt tudunk főzni. >> Ugye számítetted, hogy az indulás ez egy nagyon izgalmas időszak volt, és az étteremből nőtte ki magát, vagy alakult át kicsit ez a vállalkozás. szörp gyártássá, de hogyha visszaemlékszel, akkor mik voltak még a fontosabb mérföldkövek?
Hogy jutottatok el odáig, hogy most azért ország szerte találkozni a Brenddel?
Az első és egyik legfontosabbnak, én mai napig azt tartom, hogy az a borkereskedő barátom, szinte az egyik első partnerünk azóta Mlencsillagos Borkonyhaterem volt, ahonnan azt mondták, hogy nagyon finomak a szörpök és nagyon jó visszajelzéseket kaptunk az irányba, hogy mit kéne még hozzátenni, mit kéne az ízen módosítani, hogy ez ez még jobb legyen.
Ezeket mi beépítettük akkor a termékfejlesztésbe, és azóta is tartjuk ezt a pár jó tanácsot, amit onnan kaptunk, hogy hogy vizesítsük a szörpöket, milyen legyen a savcukor arány például.
És ezekkel nagyobb recepteket sikerült utána kidolgozni.
Ez az egyik legnagyobb mérföldkő az elején, talán az első magyar nemzeti szörperseny volt, amiről teljesen véletlen szereztünk tudomást, elindultunk rajta, és az év szörpje is lettünk, és több szörpünk is díjat kapott.
És akkor ennek volt egy nagyobb hype-ja, akkor nagyon sok helyen megjelentünk, cikkeztek rólunk, és az volt talán az első olyan olyan kis boostolás, amitől így el tudtunk indulni, és el is hittük, hogy tényleg jó az, amit csinálunk. >> Szerintem nagyon jó a marketingetek.
Ugye ezek a szögletes üvegek, amikkel talán sokan találkoztak már a hallgatóink közül is, nagyon komoly megkülönböztető jegyet képviselnek. >> Igen, ez a szögletes üveg, ez ez nagyon sokszor visszajön nekünk is.
Ha bármit is értek az élelmiszeriparhoz vagy a szörbkészítéshez, akkor amikor ezt kiválasztottam, akkor biztos nem szögletes lett volna az üveg, vagy iszonyatosan nehéz címkézni, iszonyatosan drága gép szükségeltetne hozzá, hogy ezt például gépesíteni tudjuk.
Még egy hengeres üveget egy nagyon egyszerű kis géppel már lehet automatizálni.
Tehát mi a mai napig kézzel címkézünk minden egyes üveget.
Viszont annyira megszerettük és annyira megtetszett és annyira a védjegyünké vált, hogy ezt most már már nem is szeretnénk elengedni. >> Itt a kézzel címkézésén le is ragadnék egy picit.
Ez akkor azt jelenti, feltételezem, hogy még több élő munkaerőre van szükségetek.
Hányan dolgoznak a cégnél és hogy néz ki HR szempontból a májersb?
Igazából 15-en vagyunk jelenleg a cégben.
Ez a teljes csapat, a főzés, kiszállítás, a marketing az gyakorlatilag egy kis két fős csapat külön külön csinálja nekünk.
Ők nagyon profik, ezt látod te is a a megjelenéseinken, ő nagyon ügyesen csinálják, de gyakorlatilag a gerincét a a csapatnak még mindig a család adja, és nagyon jó kollégákat sikerült találni, és így nagyon hatékonyan is tudunk együtt dolgozni. >> Mi a legnehezebb munkafolyamat a gyártásotokban, vagy a szállításotokban?
Hogy képzeljem ezt el, mi ami a legnagyobb kihívást okozza? >> Hát ez lehet, hogy furcsa lesz.
A legnagyobb kihívást nekünk a kiszállítás okozza.
Tehát Budapest és közvetlen környékére mi itt vagyunk Budakeszin saját futárral szállítunk.
Tehát van egy kis teherautónk és a futárunk minden nap megy és szállítja a környékbe a partnereknek a szörpöt.
Viszont mivel törékeny a termékünk és nehéz, ezért például vidékre szállítanunk, vagy akár külföldre szállítani, az nagyon megbonyolítja a dolgot.
Most is éppen egy olyan csomagolásfejlesztésben vagyunk, hogy ne törjék össze menet közben az üveget, de ne is küldjünk ki több tonna szemetet folyamatosan, mert ha nagyon becsomagoljuk, akkor nem fog összetörni.
Viszont a vásárló vagy az éttermi partnerünk viszont több szemetet kap gyakorlatilag, mint szörpöt a csomagolással, és ezt nem szeretnénk, ez se nem fenntartható, se nem szép, és ez egy nagyon nehéz feladat nekünk, hogy ezt megugorjuk, hogy hogy könnyedén tudjunk szállítani. >> Maga a fenntarthatóság az egyébként egy ilyen kis cég életében hol jelenik meg nálatok?
Mennyire veszitek ezt komolyan?
Mennyire tudtok ebben fejlődni? >> Mi ezt mindenképpen komolyan vesszük.
Ami szerencsénk, hogy önmagában a SERP szerintem egy nagyon fenntartható dolog.
Tehát mivel ilyen sűrítményt készítünk, nem kell átszállítanunk országon, világon azt a szörpöt, vizet, ami benne van.
Tehát nagyon sok súlyt és mennyiséget spórolunk ezzel meg.
Igazából min minden háztartásban már jó minőségű ivóvíz található, és ezt mi nagyon fenntarthatónak érezzük, hogy ezt a rengeteg vizet nem kell szállítanunk.
Te hogy szereted jobban a szörpöt?
Szódavízzel vagy csapvízzel? >> Attól függ, melyik szörpö >> van egyébként ezt meg lehet különbözetni.
Van olyan íz, ami mondjuk jobban passzol egy nem szénsavas vízhez, és van ami pedig mondjuk szódával jobban megy. >> Szerintem ez nagyon ízlés kérdése, sőt hangulatkérdése.
És azt mondja, a szódával egy sokkal frissítőbb jellegű idítőital lesz, viszont az ízt azt kicsit eltompítja.
Ha pedig szénsav mentes vízzel fogyasztjuk, akkor az íz lesz egy kicsit intenzívebb, viszont kevésbé lesz meg a a frissítő hatása. >> Igen, mert hát korábban gyerekkoromban azért én úgy emlékszem, hogy mindig szódával ittuk a szörpöt, még akkor ásványvíz se volt egyébként, amikor én még nyolcasó gyerek voltam, de teljesen magától értetődő volt, hogy a szódát spricceltük bele a szőrbe.
Ezt azért is kérdezem, mert azt, ahogy te is mondod, azért átalakulnak a fogyasztói szokások, például a termékfejlesztésnek köszönhetően is. >> Igen.
Igen. folyamatosan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit mi is látunk, hallunk, olvasunk, főleg az utóbbi időben, hogy például az alkoholos italok egyre kevesebbet értékítenek belőle, az évtizedekre visszamenőleg már csökkenő tendenciát mutat.
És ezért az emberek sokkal többet fogyasztanak alkoholmentes italokat, tehát az üdítő italok alkoholmentesek, piaca növekszik. viszont itt mindenképp valami izgalmat kell, hogy hogy tegyünk ebbe bele.
És nekünk most nagyon fontos, főleg termékfejlesztésben, hogy a meglévő sztendert ízek mellett, hogy tudunk újdonságokat is készíteni, amivel egy kis izgalmat tudunk tartani a szörpiacon. >> És hogy tudtok? >> Igazából nagyon sok együttműködésünk van, sőt talán egyre több lesz.
Ezt nagyon szeretjük ezeket a kollaborációkat.
Például az egyik ilyen első szörpünk az egy csilis málna szörp volt, amit a Gapcóval készítettünk. egy nagy marosi chsilitermelő.
Az éttermünkben, összeállította mexikói éttermünkbe a chilit, és így poénnak indult az egész, hogy akkor csináljunk egy chilis szörpöt, teljesen nem tűnt normális dolognak.
Azért csináltuk, hogy egymás vásárlóit megismertessük a termékekkel, de aztán egy annyira sikeres termék lett, hogy nemzetközileg is a legmagasabb díjat hozta el eddig a Great Test versenyről Londonból, és az egyik legnagyobb kedvenc azóta is.
Tehát az összes rendezvényünkön első között fogy el.
Ha valaki valami izgalmasat szeretne ajándékozni, akkor a Chiliszörpöt ajándékozza.
Ez az egyik ízünk, de szabiapékkel készítettünk egy bazsalikumos eperszörpöt, ahol egy fűszeres vonalat hoztunk bele.
Most van egy új termékünk, ez egy balzsetes szörp, ahol a Bobó balzsmecszetesek készítettek egy nagyon jó minőségű fekete ribizli balzsmeet, és ezt tettük bele mi a ribizly szörpünkbe.
És így lett egy tripla ribizly elnevezésű termék, ami nagyon izgalmas saavakat hoz a a termékbe. >> Szerintem ez nagyon izgalmas, hogy a magyar gasztro ilyen izgalmas és érdekes szereplői megtalálják egymást, megtaláljatok egymást, és tudtok közösen dolgozni.
Ez ilyen tudatos egyébként tudatosan keresitek ezeket a kis termelőket, vagy ezeket a speciális irányokat? >> Igazából nem is mondanám tudatosnak, hanem nagyon egy körben mozgunk.
Tehát ha elmegyünk egy kiállításra, elmegyünk egy fesztiválra, akkor akkor ezek a kis termelők megjelennek ott ott egy helyen nagyon sokan.
És általában elkezdünk beszélgetni, kóstolgatjuk egymás termékeit, és nagyon sokszor szimpatikus a a személy is a másik oldalon, és egyszer elkezdünk közösen gondolkodni, és ezekből teljesen véletlenszerűen is tudnak kialakulni együttműködések. >> Említetted korábban, hogy az induláshoz nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egy egy neves étteremben jelen voltatok.
Mit gondolsz arról, hogy a csúcsgasztronómiában is van most már egy olyan irányzat, hogy nem bort fogyasztanak az ételpárosítások mellé, hanem valamilyen dús üdítőt, esetleg különlegesebb alkoholmentes italokat?
Tehát kimondottan kerestek titeket gasztronómiai szegmensből is. >> Igen, igen, ezt tapasztaljuk.
Nagyon sok minőségi étteremben bent vagyunk így a termékeinkkel. van, ahol csak egy-egy italhoz, de például két műlencsillagos étteremben árulták az alkoholmentes ital sorban a termékünket, mint összetevőt.
Mi ezt el is mentük, ki is próbáltuk és annyira jól sikerült összebarátkoznunk ott a a főszomeliével, hogy utána közös terméket is készítettünk.
Láttuk, hogy ő is nagyon nagyon elszánt és nagyon jó dolgok vannak a fejében, és összeálltunk, és például két közös terméket is készítettünk, amiből az egyik grades csillagot is nyert Londonban.
Hát azt gondolom, hogy ezek ezek izgalmas párosítások, de hogy látod azt, hogy melyik szegmensben nehezebb betörni?
A gasztróba, horekába, vagy mondjuk a kiskereskedelembe?
Mennyire tudtok jelen lenni mondjuk Magyarország teljes területén üzletláncoknál? >> Hát igazából nem is tudom, hogy melyik nehezebb.
Én én így nehezebbnek nem is mondanám egyiket, se egy picit picit más megközelítés van a két szegmensben.
Az éttermeknél nagyon fontos az, hogy egy könnyen használható termék legyen.
Tehát legyen egy nagyobb kiszerelés, amibe akár egy pumpát be tudnak tenni, hogy könnyen hatékonyan is tudjanak dolgozni a a termékkel.
Tehát ez nagyon nagyon fontos.
És itt itt nagyon jó az éttermi tapasztalatunk, mert élesbe tudtuk tesztelni minden egyes nap, hogy hogy lehet valójában dolgozni a termékkel, mert hogy ezeket most hűtőbe kell tartani, meddig kell hűtőbe tartani, ha pumpát teszünk bele, meddig bírja, mikor romlik meg, nem romlik meg.
Említett entitások
Témák
- vállalkozás
- szörp
- export
- üzletfejlesztés
Szervezetek, cégek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Budakeszi garázsból indult, ma már Amerikában is kapható a magyar szörp”
Miről szól ez az epizód: „Budakeszi garázsból indult, ma már Amerikában is kapható a magyar szörp”?
A Portfolio Business Podcast ezen epizódja a Mayer Szörp sikerét mutatja be. A vállalkozás egy budakeszi garázsból indult, mára pedig Amerikában is kaphatóak termékeik. A beszélgetés során kiderül, hogyan alakult ki a prémium szörp ötlete, milyen technológiai folyamatokkal… Az epizód a Portfolio című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 25..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Budakeszi garázsból indult, ma már Amerikában is kapható a magyar szörp”?
Fő témái: vállalkozás, szörp, export, üzletfejlesztés.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Budakeszi garázsból indult, ma már Amerikában is kapható a magyar szörp”?
Megjelenés: 2026. 05. 25.. Hossz: 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/portfolio/budakeszi-garazsbol-indult-ma-mar-amerikaban-is-kaphato-a-magyar-szorp-00f387cb
Több epizód a Portfolio-ből
- Gerendai: Másfél milliárdos veszteséggel számol a Sziget idén
Gerendai Károly visszatért a Sziget élére, hogy stabilizálja Európa egyik legismertebb fesztiválját. Az új adásban a Sziget pénzügyi helyzetéről, politikai vitákról, állami szerep…
- Váratlan helyről jöhet megoldás a magyar vízhiányra: itt a forradalmi javaslat
Az Alapvetés podcast eheti adásában Mádlné Szőnyi Judit, egyetemi tanár, MTA doktora, ELTE rektorhelyettese beszélt a magyarországi vízhiány lehetséges megoldásairól. A forradalmi…
- Csak a Nyugat ábrándja, hogy Ukrajna fordított az erőviszonyokon? Komoly diadalt ünnepel Moszkva
A Portfolio "Global Insight" podcastjének ezen epizódjában Demkó Attila, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója a kelet-ukrajnai háború legfrissebb fejleményeit vitatja…
- Melyik városrész lesz a következő évek nyertese Budapest ingatlanpiacán?
A Portfolio Business Podcast vendége Rózsahegyi Zsanett, a Southblaze Kft. stratégiai igazgatója és a Láng Negyed projektigazgatója. Az adásban a budapesti ingatlanpiac jövőbeni n…
- AI, rugalmasság, vezetői kultúra: új korszakban a szolgáltatóközpontok
A Portfolio podcastjában a Syngenta budapesti szolgáltatóközpontjának vezetőjét, Illés Gábort kérdezték a munkaerőpiac átalakulásáról. Szó esett a digitalizáció, a mesterséges int…
- 35 éves a magyar Suzuki: Esztergomból a világpiacra
Idén 35 éves a Magyar Suzuki Zrt., amelynek esztergomi gyára az 1990-es rendszerváltás utáni személyautó-gyártás egyik meghatározó fejezete. Krisztián Róberttel, a Magyar Suzuki v…
- A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket
A Portfolio Alapvetés podcast e heti adásában Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő társalapítójával beszélgetnek a bivalytartás mezőgazdasági és ökológiai jelentőségéről. Megvizsgál…
- A tőzsde kedvencét shortoltuk: ez most nagyon bejött!
Áron és Viktor a Portfolio podcastsorozatának legújabb adásában a tőkepiacok aktuális kérdéseit vitatják meg. Az adásban szó esik a Birkenstock tőzsdei stratégiájáról, Ibiza gazda…
- Eltűnhet a földgáz a cégek életéből? A számlák mögött már látszik a piac átalakulása
Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Fodor Imre, az MVM üzleti kereskedelmi igazgatóságának kereskedelmi igazgatója volt a vendég. A beszélgetés a vállalati gázszámlák összete…
- Agrárkonteók és a valóság: Tényleg a jégkármérséklő szárítja ki az Alföldet?
Az Agrárszektor "Alapvetés" podcastjének e heti adásában az agráriumot és az időjárást érintő összeesküvés-elméleteket (konteókat) veszik górcső alá. Vendégek Csonka Tamás (Hungar…