Saras Tócsákban Ugrálni

#084 Saras tócsákban ugrálni / Kiss László csillagász

· PT53M11S

Összefoglaló

A "Saras tócsákban ugrálni" podcast #084. adásában Szobácsi Gergő vendége Kiss László csillagász, aki a 2050-re várható földönkívüli életre vonatkozó elméletéről beszél. Kiemeli a Jupiter Europán található jég alatti óceánt, mint lehetséges helyszínt az élet számára…

Röviden

Műsor
Saras Tócsákban Ugrálni
Megjelenés
2026. 04. 26.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Szobácsi Gergő
Témák
csillagászat, földönkívüli élet, europa hold
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Kedves hallgató, most egy kedves reklám következik. >> Az első közös pillanatok a kisbabáddal varázslatosak és felejthetetlenek.

Fedezd fel a DB bónuszt egyedi kuponokkal, hasznos tippekkel és tartalmakkal, [zene] hogy teljes legyen számodra ez az időszak.

Aktiváld a DMB bónuszt a DMban, és élvezd az előnyöket.

DM. [zene] Itt vagyok önmagam, itt vásárolok. >> Vége a reklámnak.

Jön a műsor. >> Most lett olyan szerencsés a csillagállás, hogy 84. alkalommal is kézen fogva ugorhatunk egy saras tócsába Eduval.

Edu vagyok a kedvenc bolygóba Merkur vagy ezt elmélem, miért neked megyek a kedvenc?

Nekem a föld egyelőre van kis László csillag. >> [zene] >> Saras tótságban urrálni Szobácsi Gergővel és Tóta Dubal. >> Sziasztok.

És neked melyik a kedvenc blyor? >> Hát mit tudom én. 51 kankri e na ez mond valamit neked. 55 kan. >> Tudom hol van.

Amikor elhagyod egy kicsit visszább kell jönni.

A rágc csillagképbe egyébként. >> Hány fényévre van tőlünk? >> Meg nem mondom, csak egy cikkbeam társ most akkor ez hülyeség volt.

Valjában nyilván a föld a kedvenc bolygóm, hiszen itt élünk, ezt kell megőriznünk a gyermekeinknek, utódainknak és a jövőnek, hogy aztán innen kilessve az ég felé továbbra is képesek legyünk úgymond kifürkészni az égboltitkait. >> Olvastam egy zseniális cikket tőled. >> Ó, köszön. >> Karácsonykor el is hoztam.

Nagyon-nagyon tetszik. szinte minden mondatot tudnék idézni.

Az a cikked lényege, hogy 2050-re szerinted el fog dőlni, hogy van-e a földönkívüli élet? >> Hát ez egy nem túl nagy kockázatos előrejelzés, hiszen 25 évre van a jövőben, úgyhogy majd ki kéri ezt számon 25 év. [nevetés] >> De egyébként nagyon ezt a téziseredet nagyon szépen bizonyítod.

Engem meggyőztél. >> Így igyekeztem azért összeszedni a tudományos érveket hozzá.

A a a legfontosabb, ami nekem a legmeggyőzőbb volt, hogy azt állítod ebben a cikkben, hogy a Jupiter holdja az Európa >> Igen. >> Ott van egy jégfelszín, amit hogyha meg tudunk kicsit bütykölni meg fúrni, ott esélyes ott.

Hát ugye erre szoktam azt mondani, hogy a Jupiternek az Európa holdja az egy olyan égi test, amire hogyha valaki így a fejemnek szegezne egy fegyvert, hogy kedves László, most azonnal mondj egy égitestet, ahol szerinted akár most is lehet élet aktivitás, és különben meghúzom a ravaszt, akkor egyértelműen azonnal a Jupiternek az Európa holdját mondom.

Ezt azért állítom, mert akkora, mint a mi holdunk, 3400 km átmérő, tehát egy viszonylag kisebb égitest. kívülről egy színtiszta jégburok fedi, ahol kráteret nem nagyon látunk, tehát fiatal a felszín.

Repedéseket annál inkább, mint a befagyott és aztán repedező Balatonnak a felszínén.

És az ember kiszámolja, akkor a jég alatt ott van egy olyan 100 km mély folyékony víztömeg.

Ezt hogy honnan tudjuk, az egy másik történets szál lesz, ha rákérdeztek.

Szóval a lényeg az, hogy van ott egy 100 km mély folyékony víztömeg.

Három, háromszor annyi víz, mint a világócáma van itt a földön.

És a hőmérséklet, nyomás és fényviszonyok nagyjából olyanok ott, mint a Csendes óceán fenekén.

És akkor itt szoktam azt a hülye viccet elsítni, hogy sok fenéken jártam már, a Csendes occeán fenekén még nem.

De azért olvasmány élményeimből tudom, hogy ott azért vannak életformák, egész komplikált életformák is.

Ezeket mi extremofil életformáknak hívjuk.

Egészen mikroszkópikusak is vannak.

A Marianna árok alja az nem egy halott hely, amikor lemegy a a mélytengeri az van az a hal, az ördögal, amely világban >> van ott minden minden mint a bcsuba.

Tehát igazából a körülmények [horkantás] nem rosszabbak az Európa hold jee alatt, mint a Csendes óceán fenekén.

És akkor itt lehet föltenni azt a kérdést, hogy vajon a fizika, kémia mellett a biológia törvényei is ugyanúgy uralkodnak-e minőt?

Mert ha igen, akkor abból következhet az, hogy az élet mindenütt kialakul, ahhoz számára a feltétlenek adottak.

Szóval igazából ez egy érdekes kérdés.

És én azt gondolom, hogy sok minden probléma van a világunkban, sok minden probléma van itt kint a Naprendszerben.

És, de az biztos, hogy a Jupiternek az Európa holdját meg kéne fúrni.

Ugye 24 októberben indult el a Európa Clipper nevű 5 milliárd dollárba kerülő bolygókutató hát bolygó volt kutató szonda.

Ez 2030-ban fog odaérni, tehát ide olyan jó négy év múlva 51 néhány szó meg fogja közelíteni az Európát, föl fogja térképezni a felszínét, megpróbálja megállapítani, hogy hol a legvékonyabb a jég, és majd megy utána egy másik a Európa lander, az szerintem 35-nél előbb nem fog odaérni.

Az viszont ahol a legékonyabbra van előrejelezve a jégréteg, oda leszáll és lefúr, és akkor megnézi, hogy na most zsizsegnek ott benne a nyüvek abba a jég alatti vízbe, >> vagy se, vagy se.

Szóval ez egy ez egy nagyon érdekes kérdés lesz.

De igen, csak mindig, amikor földönkívüli életről beszélünk, akkor azt képzeljük el, hogy vad króbacél épületekben antigravitációs kis járművekkel közlekedő szürke ilyen nagyszerű.

Ez lehet, hogy lehet, hogy vannak ilyenek, csak azok nagyon messze vannak.

Ugye azt kell megérteni, hogy a csillagok világa az őrületesen messze van tőlünk.

Ugye a Jupiterhez oda lehet érni öt-h év alatt.

A legközelebbi csillaghoz a mai űrtechnikával mondjuk olyan 80000 év az utazás.

Tehát csak hogy a nagyságrendeket érezzük.

Tehát nagyon nagyon messze van még a legközelebbi csillag is.

Tehát ami nekünk reális megvizsgálni az akár itt a helyszínen a naprendszerben, akár csillagászati táv távérzékeléssel távcsövekkel James Webbbel, meg még a még nagyobb vackokkal, majd a következő évtizedekben a közeli csillagok körül keringő bolygókat.

De ott már azért mindig ott van az, hogy mi a igazából a múltat kutatjuk.

Tehát, hogyha találunk 100 fényévre valamit, az egy 100 éves múlt.

Ha találunk 1000 fényévre valamit, az egy 1000 éves múlt.

Na most képzeld el, hogy én megnézem, mit tudom én, Mátyás király világát egy távcsővel.

Tehát igazából csak a biológiai aktivitásnak van esélye a kimutatásra.

Tehát az, hogy ez a légkör, amit itt most beszívunk, ez [zihálás] ugye oxigén, nitrogén, széndioxid, van benne egy kis metán, van benne mindenféle hülye gáz. ezeknek az arányát, ezek ennek a gázkeveréknek az összetételét itt a földön mondjuk az élet alakította ki.

Tehát igazából, ha egy ilyet látunk máshol, az egy erős indikáció lehet arra, hogy ott is esetleg olyanfajta biológiai aktivitás van, mint itt a földön, de az még nem az a antigravitációs kapszulával röpködő kék, zöldszemű, nem tudom milyen fura figura, azok egy egész más kimutatást igényelnek, amire ez jelenleg még nincs techniká. >> Mekkora ez a buborék most jelenleg, ameddig ellátunk a Földről?

Hát attól függ, hogy mivel nézed, én azt gondolom, hogy ami igazán reális és tényleg részletesen megvizsgálta, az a legközelebbi 200 fényév, tehát a mondjuk így 1800-as évek évtizedéből származó fénysugarak, csak más csillagokról.

Ugye amerikaiaknak van egy űrtávcsövük, úgy hívják, hogy tessz.

Hát ez egy betűszó természetesen, mint minden hülyesége az betűszó.

És ennek a főcélja az, hogy a 200 fényévnél közelebbi összes csillagot megvizsgáljon. 18 óta csinálja már nyolc éve, hogy vannak-e körülötte olyan bolygók, amelyek a csillagok előtt elhaladva kitakarják a csillagnak egy pici fényrészét, és akkor azt lehet detektálni.

Ugye ezek azok az egzobolygó, amik a legszexibbek, tehát exzaszoláris bolygó, amelyek más csillagok körül keringenek.

Na most már elég sokszor fölmérte az eget, és már egész komplett a minta.

Úgyhogy ott ez a ez a 200 fényéven belüliég az egy ilyen az egy ilyen szám.

Mondhatom azt is, hogy 100 fény éven belül.

Nyilván találtunk már bolygórendszereket akár 1000 fényévre is tőlünk, de azokkal nagyon sok mindent gyakorlatból nem nagyon tudunk mit csinálni, mert messze vannak halvány a csillaguk.

Szóval igazából a közeli néhány tucat fényév azt gondolom a legérdekesebb. >> Ha jól tudom, akkor összefoglalni. 2040-re, amikor mi ilyen 60 körül leszünk Gergővel, >> már a hírekben azt fogjuk olvasni, hogy az Európa bolygót már fúrják. >> Hát bízunk benne.

Én ebben bízok. >> Ma mar esély.

És o jönnek majd a hírek, hogy gyakorlatilag találtak >> valami >> ilyen halat.

És akkor gyakorlatilag vissza tudunk menni a ar, mert hogy mi is, a földi létés az óceán mélyéről alakult, ha jól tudom.

Egyrészt és és igazából azt kell érteni, tehát tehát valójában a világképünknek van két szélsőséges állapota.

A két szélsőséges állapot a világép a következik.

Az egyik a mi földünk az egyetlen élőhely az univerzumba, és teljesen egyedül vagyunk a világegyetemben.

A másik pedig az a kép, amikor zsizseg az élettől az univerzum.

Csak azért nem tudunk róluk, mert messze vannak, mert a csillagok alapvetően messze vannak.

Tők ez egy két szélsőséges kép.

Jelenleg nem tudunk választani a kettő közül.

Lehet itt okoskodni, hogy 100 milliárd galaxisba, mindegyikbe 100 milliárd csillag.

Mindegyik csillagről három bolygó.

Azt ha fölszorozzuk, akkor 10 a 22-enig jutunk el, hogy ennyiféle bolygó is lehet akár.

De mit tudunk ma az élet kialakulási valószínűségéről?

És akkor itt a jön a tézisem, a a depis tézisem, hogy semmit nem tudjuk, hogy mi az esélye igazából.

Itt az, hogy a földön itt létezünk, és ezt annyiszor elmondtam, már tudom a kommentelők majd fogják, na a kislászó megint elmondja unalmas gondolatmenetét a kialakulási valószínűségéhez.

Ez a helyzet lehet, hogy 0,200 és 2 az esélye annak, hogy az élettelenből élőre válik az anyag.

Ez egy nem triviális átmenet. élettelenemből élőt kapni, hogy lehet mindenféle fizikai megfontolásokból becsülni egy esélyt, és nagyon picike szám jön ki, és lehet, hogy még egyszer 0,200 és akkor hiába van 10 a 22-én bolygó, és akkor 220-át kinyírunk, még mindig marad 178-0, hogy találjunk még egy élő helyet.

Hát nekem ez a cikkben a legmegdöbbentőbb, hogy én én abban nőttem fel, hogy ez az alap akcióma, hogy hogy mi az ijesztőbb, hogy van földönkívüli lét, vagy az ijesztőbb-e, hogy csak vegyünk az egész világetemben.

És még a fiam is mondta, hogy hát ez elképzelhetednek tartja 10 évesen.

És erre mondtam azt, hogy a cikkedben azt írod, hogy mivel nem tudjuk a valószínűségét annak, >> tehát tehát a becsületes, tehát a becsületes válasz arra, hogy van-e élet máshol, az az, hogy nem tudjuk.

Én értem, hogy mindenki szeretni.

Amikor szoktam ilyen előadásokat tartani, járom az országot, és akkor szoktam ilyen online kérdéseket föltenni, és akkor okos telefonokon választják ki a kérdéseket, és akor, hogy ön szerint van-e életföldön kívül jellemzen 70-80%- a közönségemek?

És akkor van egy negyedik válasz is, ami az én válaszom, azt nem szoktam kitenni.

Ühüm. >> De a válasz akkor is az, hogy mindaddig, amíg nincs legalább egy második égest, ahol látunk biológiai aktivitást, addig valójában nem tudjuk az életkialakulási valószínűségét. nyugodtan lehet 0,202 és akkor minket Isten ide rakott vagy bármilyen fölső blény, vagy bár valahogy a véletlen, a kozmikus véletlen.

De ha kijön az, hogy megvizsgálunk mondjuk két égitestet is normálisan megvizsgálunk 1000 égitestet részletesen, és az 1000ből találunk kettőt, akkor legalább 2000 az életkialakulási valószínűség, és hazredet fölszorzod a 10 a 22-én bolygóval, akkor kapsz 10 a 19-én élő bolygót, és akkor tényleg zsizseg az élettől.

Ha már van kettő detektálás, akkor a csillagászok azok rémes népek.

Kettőre már olyan statisztikákat lehet ráilleszteni, ilyen p statisztikákat fölhasználó valószínűség, sűrűség függvényeket lehet kiszámolgatni, de az kellene legalább még egy.

Nekem van egy nagy ufó hívő haverom, aki mindig küldözgeti nekem ezeket a videókat, hogy hogy hol volt, hol láttak ufót, hol.

Ami egyébként nagyon érdekes, hogy ugye már mindenki telefonjában ott van a 48 megapixeles kamera, de a ufó felvételek az mindig egy ilyen nyolc nyites izé pixeles szar. >> És mondtam neki, hogy jössz hozzánk, és hogy ezt állítod, hogy ugye 50 év múlva ezt már bizton fogjuk tudni.

Azt mond mi az, hogy 50 év múlva?

Persze van egyébként egy amerikai ufós szervezet, hogyha az ember rágoglizik erre, hogy UFO sting UFO Sitings World Map, akkor királyzolja az elmúlt 60 év összes ufó észlelését egy helyszín, ahonnan jelentetek ufót, egy ilyen világító pixel.

Tökéletesen kirajzolódik az USA határa, tökéletéletesen kirajzolódik az Egyesült Államokon belül a lakosság népsűrűségének a térképe.

Tehát a Amerika, ez egy amerikai sztori az UFO.

Aztán még kirajzolódnak a az angol nyelven beszélő országnak a határai.

Kanada az már sokkal ritkásabb.

Az Egyesült Királyság, ugye Anglia is nagyon szépen látszik, Ausztráliában is vannak ilyen, de a világ nagy részén kevésbé.

Tehát tehát eleve ez a ez az ufózás, tehát föl lehet tenni a kérdést, hogy jön egy értelmes civilizáció és idejön hozzánk és és mit tudom én átlépi ezt a 80000 éves földi technikával 80000 éves utazási korlátot, és akkor itt ijesztget minket ilyen fénypont az égbe.

Ennek mi értelme van? >> Hát meg az, hogy mindig búzamezőre szállnak le ennek.

Tehát ott egy a a Lidl parkoló, >> nem?

Vagy a Kossuttér, nem vagy a fehéráz. >> Jó, de a Lidl parkolóból nem tudj leszállni.

Ott nem engedik, hogyha nem vásárolik.

De akkor sú téren viszont le tudn szállni, azért elég nagy nem.

Hát ugye az az ami azt amit az ufózással kapcsolat szoktam amikor nagyon röviden kösszefoglalni, hogy én nekem az ufózás az egy olyan hitpótlék, mint az asztrológia.

Tehát a a modern tudomány által az emberek világából mondjuk így trónfosztásra ítélt, vagy látszólag trónfosztásra ítélt vallások helyére betürkednek különböző egyéb spirituális megfontolások.

És nekem az asztrológia, az inféle ezotérikus dolgok, ezek a ufózás és olyan hitpótlék, ami a klasszikus vallások helyét tölti be, mert itt a egy tézisem következik.

Az emberi lélek igényli a spiritualizmust. >> Ühüm. >> Én is igénylem a spiritualizmust.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#084 Saras tócsákban ugrálni / Kiss László csillagász”

Miről szól ez az epizód: „#084 Saras tócsákban ugrálni / Kiss László csillagász”?

A "Saras tócsákban ugrálni" podcast #084. adásában Szobácsi Gergő vendége Kiss László csillagász, aki a 2050-re várható földönkívüli életre vonatkozó elméletéről beszél. Kiemeli a Jupiter Europán található jég alatti óceánt, mint lehetséges helyszínt az élet számára… Az epizód a Saras Tócsákban Ugrálni című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#084 Saras tócsákban ugrálni / Kiss László csillagász”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szobácsi Gergő.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#084 Saras tócsákban ugrálni / Kiss László csillagász”?

Fő témái: csillagászat, földönkívüli élet, europa hold.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#084 Saras tócsákban ugrálni / Kiss László csillagász”?

Megjelenés: 2026. 04. 26.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/saras-tocsakban-ugralni/084-saras-tocsakban-ugralni-kiss-laszlo-csillagasz

Több epizód a Saras Tócsákban Ugrálni-ből