Szélsőközép

Galaxisok: A teljesség felé; Felkelek... - Slágerek a prózavers határvidékéről | Arany-köpés

· PT56M51S

Összefoglaló

Az Arany-köpés epizódjában generációs szorongásokról, a líranyelv alakulástörténetéről, fáradt fiatalokról és dalszövegekről esik szó. Két Galaxisok szöveg mélyfúrását végzik el: A teljesség felé és Felkelek, elmegyek boltba.

Fejezetek

  1. — Bevezető 01:07 Líratörténeti inga depoetizált és stilizálz regiszter között 14:21 Szabó Benedek a Teljesség felé slágere
  2. — A Teljesség felé 18:52 A cím és Weöres Sándor 20:01 Szabó Benedek a tangóharmonikáról 23:28 A Teljesség felé aranyköpése
  3. — Szabó Benedek, arról miért nem játsszák ezt a dalt 32:32 Az Arany-köpés arról, hogy miért kéne mégis játsszaniuk 36:54 F
  4. — Felkelek, lemegyek boltba aranyköpése 43:50 A teljes szám áttekintése 47:25 Befejezés A teljesség felé “esküszöm, hogy n

Ebben az epizódban

Az Arany-köpés negyedik epizódjában többek között generációs szorongásokról, a líranyelv alakulástörténetéről, fáradt fiatalokról és a dalszövegek „kép-igényéről” beszélgetünk, miközben mélyfúrást végzünk két Galaxisok szövegben.

A teljesség felé: https://www.youtube.com/watch?v=W1ZJr-ZEqPc Felkelek, elmegyek boltba: https://www.youtube.com/watch?v=9CPghO8ZRoY Időbélyegek: 00:00 Bevezető 01:07 Líratörténeti inga depoetizált és stilizálz regiszter között 14:21 Szabó Benedek a Teljesség felé slágerességéről 15:38 A slágeresség és a nyelvezet 18:12 A Teljesség felé 18:52 A cím és Weöres Sándor 20:01 Szabó Benedek a tangóharmonikáról 23:28 A Teljesség felé aranyköpése 26:16 A teljes szám áttekintése 30:35 Szabó Benedek, arról miért nem játsszák ezt a dalt 32:32 Az Arany-köpés arról, hogy miért kéne mégis játsszaniuk 36:54 Felkelek, lemegyek boltba 39:22 Felkelek, lemegyek boltba aranyköpése 43:50 A teljes szám áttekintése 47:25 Befejezés A teljesség felé “esküszöm, hogy nem fogok hányni” - mondtam a taxisnak az Astorián, aztán persze, hogy széthánytam mindent, és pénzem se volt egyáltalán de ez nem csak az én hibám, nem lehet mindig mindent az én nyakamba varrni csak egy elrontott éjszaka vége és úgyse fogok rá emlékezni, úgyhogy szétvertem az öklöm egy trafóház ajtaján és felszálltam a buszra, ami hazavitt hozzád egymillió-hétszázezer ember figyeli minden egyes lépésemet, mégis ez az egyetlen város, ahol viszonylag szabad lehetek, mert itt csak kor maradok egyedül, ha tényleg egyedül akarok lenni de próbálj meg olyan helyen élni, ahol csütörtök este nincs semmi akármilyen meglepő, mégiscsak ezek a legszebb éveink felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint farmerdzsekiben járok és próbálok leszokni mindenről a falnak támaszkodva szívom az utolsó slukkot az utolsó cigimből, mielőtt elnyomnám a csikket, mint a kisebbrendűségit fiatal vagyok és fáradt, de legalább értem, hogy miért vagyok még itt akármilyen meglepő, mégiscsak ezek a legszebb éveink felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, felkelünk megint annyira utálom, amikor felteszem valamire az életem, aztán jön valaki és megcsinálja sokkal jobban, csak úgy mellékesen Felkelek, elmegyek boltba felkelek, elmegyek boltba borostás vagyok és sápadt valaki utánam kiabál: “bazdmeg a kurva anyádat” de olyan szépek a fák tavasszal az Andrássy úton és megpróbálok nem gondolni rá, hogy szűkebbek lettek az utcák ritkábbnak tűnik a levegő, és nem ezek lesznek a legszebb éveink a fejemben gyönyörű dallamok, amiket nem tudok elénekelni és mostanában egyre többször nem is jut eszembe semmi a Nyár utca húsz előtt állva a taximra várok és megpróbálok nem gondolni rá, hogy szürkébbek lettek a háza

Említett entitások

Témák

  • generational anxieties
  • development of poetic language
  • tired young people
  • song lyrics

Hallgasd meg

Több epizód a Szélsőközép-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból