Telex After

Ahol kultúrának számoljuk el a disznóvágást, ott baj van

· PT1H12M25S

Összefoglaló

A Telex After Fishing on Orfű fesztiválon tartott kerekasztal-beszélgetésen Nagy Ervin államtitkár, Weyer Balázs (Music Hungary Szövetség elnöke) és Klág Dávid (Telex újságíró) a magyar kultúra, ezen belül a filmipar és a könnyűzene jövőjéről, az állami támogatási rendszerek…

Röviden

Műsor
Telex After
Megjelenés
2026. 07. 02.
Hossz
1 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Ervin, Nagy Ervin, Klág Dávid, Weyer Balázs, Nagy Ervin, Sajó Dávid
Témák
magyar kultúra, filmipar, könnyűzene, állami támogatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

hogy ez az öncenzúra ez, hogy ez így tudott működni, hogy már mondani se kellett.

Nekem úgy emberként, színészként mindig ez volt a hogy már maguktól tudták, hogy akkor nem kapod a a fenyítést és akkor marad a munkahelyed, ha pontosan tudod, hogy a Zariát már nem rakod be.

És és csúnyát mondott a Flor Tomy a hétvégén, és akkor ennek azonnal ilyen leképződése van, és mindenki úgy, hogy meg se kérték már rá.

Tehát a fekete listák azok a lelkekben léteztek. magyar kultúra területén általában iszonyatosan nagyon sok tehetség van, de Magyarországon műkött az utóbbi 15-16 évben egy ilyen felmérhetetlen nagyságú gigantikus aparátus, ami szándékosan elhallgatta például ezeket a sikereket. >> Mikor lesz magyar abba?

Ugye ez a ez a kérdés fölment egyszer és mondtam, hogy az abba nem úgy lett, hogy kiválasztotta a svéd kormány és és kitenyésztette őket. viszont úgy lett, hogy a 60-as évek elején a svéd kormány megcsinálta a legjobb zeneoktatási rendszert a világon, és abból 15 évvel később kinőtt az abba. [zene] Hát nagy szeretettel üdvözlök itt mindenkit.

Sokan vagytok [zene] a Telex Saoftternek az idei utolsó orfői beszélgetésén, aminek a témája ugye általában az lesz, hogy mi lesz a magyar kultúrával a Tisza idején.

Erről az elég tág témáról fogunk beszélgetni itt a mellettem ülő vendégekkel, Veer Balázsról, a Musichangeri zeneipari szövetség elnökével és a hangvető programgatójával [torokköszörülés] Klák Dávid kollégámmal, TEX újságírójával és Nagy Ervény kultúráért felelős államtitkárral.

Helló! >> Látom, le is költ már a cipő. >> Helló! >> Helló! >> Ezt beszéltük meg.

Ez a dresszkód. >> Ja, úristen, akkor már haragudjatok. [nevetés] >> Ti megbeszéltétek. >> Addig, addig a Balázsnak felteszem az első kérdést.

Kábé egy óránk lesz beszélgetni, és nem lehet egy óra alatt 16 évet és egy teljes kultúrip átbeszélni, de azért a Balázs, mint a music hungary szövetség elnöke és a zeneipárban régóta otthon mozgó ember, így arra lennék kíváncsi, hogy te hogy láttad az elmúlt 16 év kultúrpolitikáját, ami a könyzenére vonatkozott.

Mi volt szerinted a legégetőbb probléma, ami nem változott, és mi az, ami esetleg pozitív és át lehet menteni az új rendszerbe?

Nem a covid alatt [zihálás] az iparágnak nyújtott segítség.

Öébként én mondjuk a a sok a létrehozását övező konfliktus mellett vagy ellenére én a a zeneházát egyébként azt egy pozitív dolognak tartom.

Ami lett belőle, ahogy működik, amit nyújt, az az oké.

A talán feletteti majd idővel, ahogy létrejött.

Teg személy szerint mi volt az a probléma, amit nem sikerült megoldani ennyi idő alatt se, és és esetleg a elsők között kell vele foglalkozni, hogyha esetleg eljut a kormány, hogy a könyvzenei részszel is foglalkozzon, vagy a általában zenei résszel? >> Hát ak konkrétumokat akarunk mondani, akkor ugye nyilván van egy pár abszolút, hogy mondjam, abszolút kormányhatáskörbe tartozó.

Ugye ami amióta csak van küzdünk azért, hogy legyen valamilyen kedvezményes álfakulcsa a legalább az élő zenére de lehetőleg többféle kulturális termékre, mert ez egy egyértelmű versenyhátrány nemzetközi összehasonlításban, turnéztatásban satöbbi.

Tehát emiatt maradt ki Magyarország egy csomó turnéútvonalból és egy csomó más hátránya is van.

Ez ugye nem régi probléma volt.

Közben keletkezett ugye a Kata megszüntetés, ami ugye az összes ilyenfajta, hogy mondjam, atipikus foglalkoztatási formákra, szezonális foglalkoztatási formákra épülő iparákban, mint akár a zene, a film, a kultúra nagy része, mert hát most akár csak gondoljunk benne, a fesztivál szezonban mennyivel több embert foglalkoztat például a zeneipar, mint azon kívül.

Ugye ezeket nem lehet a a létező kulturális a létező foglalkoztatási formákkal lefni.

Amióta nincs, azóta meg meg megint megy a részben.

Van akinél a küzködés, van akinél a trükközés. ö valahogy valahogy túlélni ezt az időszakot, amíg nem lesz megint valami a Katához hasonló, amineknél szerintem a nemcsak a az olcsósága, hanem az egyszerűsége egy nagyon fontos szempont.

És akkor vannak azok a nagyobb területek, amiket nem lehet így egy tolvonással megváltoztatni.

Szerintem talán legegyszerűbb, hogyha azt mondom, hogy én azt szeretném, hogy egy kicsit gondoljon az állam a zenére máshogy is, mint ahogy eddig.

Tehát ne úgy, mint egy valami, amivel le lehet kötni a fiatalokat, vagy mint a szórakoztatóipar egyrészére, hanem gondoljunk rá úgy, mint egyrészt, mint művészetre, másrészt mint egy egy gazdasági ágazatra is.

És gondoljunk rá úgy, mint mint egy nagyon fontos a mentális egészséget, az oktatást, a kognit kognitív épségünket karbantartó eszközre.

Erre ez ez és ez már nem csak érzés, hát ez egy csomó csomó kutatás, bizonyíték van rá, hogy hogyan segít nem tudom idős korban a a demencia vagy a az Alzheimer ellen, gyerekkorban a kognitív fejlesztést a és egyébként a mentáligében is.

Nem tudom, hogy én a arra következtettem mondjuk a a mi volt a neve ennek, amikor beiktattak titeket a parlamentben, Ervin, volt ez a az egész napos esemény a Kossut Lajos téren.

Igen. >> És annak nagyon örültem, hogy ott gyakorlatilag az összes érzelmes pillanat az mindig zene volt. >> Igen. >> Akár nem tudom, hogy ösztönösen alakult-e ez így, de hogy >> én nemzeti boldogságfaktornak neveztem. >> Igen, mert hogy ebből lehetett érezni, hát hány hányan morzsoltak el egy köncseppet, mikor a Sükdi cigány gyerekek tamburáztak, emeljétek föl a kezeteket légyszi.

Vagy amikor Ja, igen, én nem is egyet.

Ö vagy amikor >> én mindig elmzsolok, bármikor látom visszajön az interneten. >> Igen.

És ugye lehetett is látni a tévében több talán téged is, vagy több frakciótársadak. >> Sokat beszélsz róla, most is elkezdek sírni.

S >> na és hogy és hogy ezt akarom mondani, hogy szerintem a legfontosabb az lenne, hogy úgy közelítse meg a az állam a zenét, hogy a zene az, ami erre képes, ami ezt képes tenni velünk.

Merthogy ennek van tudományos magyarázata.

Egy ilyen pillanat oxitocin termel az agyunkban.

Az oxitocin az csökkenti a szorongást, növeli az összetartozás érzést, és önmagában lehet, hogy akkor csak egy pillanatra egy boldogabb közösséget teremt, de azt a pillanatot azt ki lehet tolni és a mindennapok részévé lehet tenni.

És a zene az ez az állam szempontjából szerintem elsősorban.

De hát ez a ez zeneoktatást, közösségi élményeket nincs a kultúrának nagyon olyan területe, ahol annyi ember együtt szinkronban élvezné azt a azt a kulturális produktumot, mint a zene, mert ugye ott gyűlnek össze egy térben a legtöbben.

Tehát, hogy így gondoljunk erre, hogy ez az egyik egyik eszköze az egészségünknek és a boldogságunknak, és hát a kettő meg ugye össze is függ.

Majd ezeket fogjuk majd kicsit részletesebben is vizsgálni.

Hogy hasonló módon kérlek így mondd el, hogy szerinted mi volt az elmúlt 16 évnek a a pozitív része esetleg a filmgyártásban, a filmiparba?

És mi az, ami semmiképpen sem az?

Itt nyilván azért a majd a államtitkár úr is mondhatná már egy pár szót a érint igen mint érintett személy.

Elősz a a Dávid, aki egyébként ugye követi ezt a témát évek óta ott voltál ez a film formos beszélgetésén is, amin ugye az Carol is ott volt, szóval kíváncsi lenk, hogy szerinted volt-e pozitív része egyáltalán. >> Csak megjegzem, hogy szerintem zenéről is mondhason pár szót majd az ét képzőművészet szobrászat >> énekelhet is nyugodtan.

De tényleg ezért vagyok nehéz helyzetben, mertogy egy olyan ember mellett kell ezt elmondanom, aki aktív részese volt hosszúhosszú évekig, nem tudom a 2000-től 2002-től kezdve, sőt talán a 90-es évek végétől kezdve a magyar filmgyártásnak.

Tehát valószínűleg, hogy a belső műk működését tán csak producerek ismerhetik jobban, de abban sem vagyok teljesen biztos.

Ög a film működésben, vagy a filmipar működésében mindig az az érdekes, hogy van ez a azt hiszem a rendszerhiba című dokumentumfilm, ami nagyon jól demonstrálja, hogy hogy a ilyen különböző korszakokra lehet osztani azt, hogy hogyan működött a filmfinanszírozás itthon, és hogy egyik rosszabb, mint a másik.

Tehát, hogy olyan, mint egy ilyen egy ilyen folyamat, ami mindig utólag értjük meg, hogy hogy tehát mindig mindig amikor benne van az ember, azt gondolja, hogy hát ez így nem egy ideális működés, mert aztán amikor jön kijön a következő, akkor rájössz, hogy hát az még egy kicsit ideálisabb volt.

És igazából most sikerült kifejleszteni, vagyis hát nem kifejleszteni, de hát a kormányváltás pillanatáig ugye létezett egy ilyen borzasztó ilyen nem is tudom, egy ilyen me godzillája a magyar film finanszírozásnak, ahol teljesen politikai személyes indíttatásból támogatnak filmeket. amire egyébként korábban is volt példa, tehát hogy a a hogy úgy úgy hoznak döntéseket, hogy tehát mint az államtitkár úr is biztos tudről mesélni, hogy hogy személyes érintettség szerint vagy személyes preferenciák szerint, de mindeközben, miközben nagyon sok rossz dolog történt rengeteg szuperfilm készült, rengeteg elismert film készült, készültek, tehát volt volt egy aranykor, amikor hát ha lehet aranykornak nevezni, amikor Oszkár díjakat nyert a magyar film.

Tehát ezek olyan objektív mércék, amik szerint szerintem a magyar filmgyártást lehet sikeresnek nevezni, vagy én azt gondolom a a és egyébként teljesen bizar módon erről később is beszéltünk.

Most pedig egy újabb furcsa csúcsponthoz ért, hogy hogy 100zezrek mennek magyar filmekre moziban vagy moziban megnézni őket, ugye hogyan tudnék élni nélküle.

Tök mindegy, hogy mit gondolunk a minőségéről. 1 millió ember megnézte, sőt ha még határon túli, akkor összeszámoljuk 1 milliónál és több.

Tehát ez ezek ilyen iszonyatos számok, és főleg most, hogy a covid után egyébként 30%-kal csökkent a mozibaj járók száma, ez ez elképesztő eredmény a magyar filmtől.

Ugye kifejlődött egy gyakorlatilag egy zeró filmtból létező filmkészítés itthon, ami művészetileg külföldön és nézőszámok szempontjából is sikeres.

Az persze teljesen más kérdés, akik ezeket készítik, azok belerokkannak, mert hogy ezt ezt nem lehet csinálni.

Tehát a pozitívat, negatívat nem tudok mondani, egy ilyen furcsa hullámvasút attól függ, hogy honnan nézzük, hogy fentről le vagy leről fel. >> Az államtitkár úr most, hogy elhelyezkedett a pozíciójába, és kezdi felvenni a a fonalat a a munkával kapcsolatban, van olyan nyilván most a teljes kultúripar tényleg nehéz kibeszélni, de hogy amikor elvállalta ezt a pozíciót, volt-e olyan téma, amiben biztos volt, hogy elsőként kell foglalkozni és rendbe tenni az előző rendszernek köszönhetően?

Mi mi mik voltak azok ön [horkantás] számára, amik amik így feltűnően sürgősek voltak, és mondjuk az első között kell velük foglalkozni a tárcának? >> Hú!

Ebben ilyen prioritást nehéz tenni, de hát ugye ami az én szakmámban közel érintve voltam, ugye, az leginkább a színház, zenés műfajok is, de hát azért azt nem mondanám, hogy azért, mert egyszer életemben operába énekeltem, közöm lenne hozzá.

És hát a film legközelebbről, amivel kapcsolatosan azért ez egy protest hangulat is volt, hogy az emberek jártak független filmet nézni.

Pont néztem, hogy tényleg olyan magyar kultúra, le van murváz nézd meg mennyi helyen nő ki a fű.

Nem nagyon lehet eltüntetni a természetet.

Tehát hogy amikor tehát tényleg a tehetség utat tör magának és de hát nem egy normális állapot.

Tehát azt gondoltam, hogy állandóan ingyen és bérmentve és majd egy légyszi légyszire nem lehet filmeket csinálni.

Lehet csodálatos fiatal művészek tették le a névjegyüket, vagy idősebbek.

Mond Rej Gábor megcsinálta szerintem szinte minden idők legjobban értelmezett történelmi kitekintéssel bíró nagy a nemzeti ellentéteinket magyarázó filmét a és ugye ez is lett a címe, hogy a magyarázat mindenre.

Szóval, hogy fantasztikus teljesítmények születtek, de mégis [torokköszörülés] az a politikavezéreltség és az aljas szándékból előre eltervezett propaganda filmezés, az tényleg 50-es éveket idézte.

Én azt gondoltam, hogy én nem vagyok hajlandó Antal József utolsó útjára elkísértem, és abba az országba, ahol ő volt a miniszterelnök, először szabadon megválasztva, én pedig 50 évesen itt állok, az nem létezik, hogy én ehhez nem teszem hozzá a magamét, és a függetlenségér és a demokráciáért, a kultúrában nem teszek meg minden lépést.

A film nagyon gyorsan összeszervezte magát, a filmreform az bámulatosan gyorsan föl fölvették a fonalat, hogy rendeződni kell, és nem egyenként leülni mindenkivel.

És talán ott tudtunk a leggyorsabban olyan mondásokkal rendelkezni, és a mai napig talán a filmesek része áll a legpozitívabban, és hamarosan ki fogjuk írni egyébként az NF-nek a pályázatát.

Hamar vissza tudjuk hívni ugye az igazgatótanácsot, ki fogunk jelölni újakat.

Lesz átmeneti DB lesz át átmeneti igazgatótanács és egy új NFi pályázat. ö ki fog jönni.

És azok a filmek, amik elhallgattattak ideológiai alapon, több mint valószínű, hogy meg fognak valósulni. talán a kereteket is megfogj a pénzügyi kereteket is meg tudjuk hozzáteremteni.

Szerintem a film filmezésben lesz az először, hogy fellélegezhetnek az alkotók és azt érzik, hogy az állam a sokszínűséget és a hogy úgy mondom diverzitást helyezi előtérbe és a tehetség utat tör magának és ezt az állam támogatja.

Nincs politikai fölülről eldöntöm, hogy milyen migrációellenes politikát kell mondjuk szerintem egy sorozatnak támogatnia.

Szóval ezt a lekísérést, ezt az alábaválást ezt ezt befejezi a magyar filmkultúra és minden olyan ember, aki ebbe érintett volt, annak megköszönjük.

Én azt gondolom, hogy aki csak kicsit volt ott meg kicsit bolongatott, persze vannak olyan emberek, akik a lebonyolításban vettek részt.

Tehát mondjuk szerint nem gondolom, hogy egy középvezető [torokköszörülés] egy pénzügyi osztályon ezért hibás.

Tehát azt nem szabad elkövetni szerintem, hogy politikai bosszú hadjárat van, de azok, akik az ideológiai mentén politikai ejtőernyősként lettek odadobva és végrehajtónak, azok azok nagyon gyorsan remélem, hogy maguktól az idők…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ahol kultúrának számoljuk el a disznóvágást, ott baj van”

Miről szól ez az epizód: „Ahol kultúrának számoljuk el a disznóvágást, ott baj van”?

A Telex After Fishing on Orfű fesztiválon tartott kerekasztal-beszélgetésen Nagy Ervin államtitkár, Weyer Balázs (Music Hungary Szövetség elnöke) és Klág Dávid (Telex újságíró) a magyar kultúra, ezen belül a filmipar és a könnyűzene jövőjéről, az állami támogatási rendszerek… Az epizód a Telex After című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ahol kultúrának számoljuk el a disznóvágást, ott baj van”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Ervin, Nagy Ervin, Klág Dávid, Weyer Balázs, Nagy Ervin, Sajó Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ahol kultúrának számoljuk el a disznóvágást, ott baj van”?

Fő témái: magyar kultúra, filmipar, könnyűzene, állami támogatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ahol kultúrának számoljuk el a disznóvágást, ott baj van”?

Megjelenés: 2026. 07. 02.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-after/ahol-kulturanak-szamoljuk-el-a-disznovagast-ott-baj-van-c5f0122b

Több epizód a Telex After-ből