Telex After

Pálfi György: El kell takarítani azt, ami most van, és akkor egy ideális filmes rendszer is felállhat

· PT1H55S

Összefoglaló

Pálfi György filmrendező és Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró a Telex After vendégei, ahol a közös filmjükről, a "A Tyúk" cím filmről beszélgetnek. Elmesélik, miért lett egy tyúk a film főszereplője, hogyan állt össze az európai koprodukció, és miért utasította el a Magyar…

Röviden

Műsor
Telex After
Megjelenés
2026. 04. 02.
Hossz
1 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Pálfi György, Káel Csaba, Sajó Dávid
Témák
filmkészítés, koprodukció, a tyúk
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Így áll össze egy európai kóprodukció, hogy mindig először a saját nemzete támogatja a rendezőt, és utána megy körbe a világba, hogy pénzt kérjen.

Ebben az esetben ez fordítva volt.

Már összeszedtük a a költségvetésnek a 80%-át, de az 52 napra kiszámolt forgatásunkra közölte a producer, hogy 35 napnyi pénzünk van.

Ezért úgy gondoltuk, hogy végső kétsébeésünkbe a magyar filmintézethez fordulunk.

Na végül persze megjött az elutasító üzenet, amiben a egy kicsit karikírozva, de tulajdonképpen jelentésében azt írták, hogy egy barumfi udvarba játszódó filmre legyen bőven elég annyi, amennyit összekapargattunk külföldről.

Szente Katisa vagyok, ez pedig a Telex After, a mai vendégeim pedig Pálfi György filmrendező, forgatókönyvíró, aki olyan filmeket rendezett, mint a Hukle és a Taxidermia, valamint állandó alkotótársa és felesége, Rutkai Zsófia forgatókönyvíró és dramaturg, akiknek közös filmjük A Tyúk, április 2-ától látható a mozikban.

Köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívásunkat. >> Szia!

Köszönjük, hogy itt láttünk. >> Tegyük fel, hogy valakinek áprilisban csak egy darab moziyre van pénze.

Hogy hogyan érvelnétek a tyúk mellett, hogy miért azt nézne meg?

És ne mondjuk a Magyar Péterről szóló tavaszi szél című dokumentumfilmet, vagy akár az itdem maga otthon című filmet, vagy április má-án jön még például a Super Marionak a folytatása.

Miért a tyúkra vegyenek jegyet áprilisban az emberek?

Mert jó. >> Miért ne? >> Miért ne?

Meg hát a az említett filmek azok már mind meg lehetett nézni márciusban, tehát nem az áprilisi büdzsét terheli.

A meg nem vagyunk átfedésben a Super Mario filmmel, tehát hogy van 14 évesnél fiatalabb gyermek, akkor oda kell menni.

Ha nincs, akkor viszont a tyúkot kell megnézni. >> És miért izgalmas ez a film? >> Hű, hát én csak remélem, hogy izgalmas.

Végül is >> hat évet dolgoztunk rajta, hogy hogy megpróbáljuk kihozni a legtöbbet és a legjobbat ebből a témából. >> A remélem sikerült.

Amiben amire én tudok támaszkodni, az a nézői visszajelzések és abból most már elég sok van.

És úgy tűnik, hogy a nézők java részének ez a film működik, és és és örülnek neki.

Tehát, hogy így az is igaz, hogy csak azok jönnek oda, akiknek tetszett.

Ugye az ember nem vállal konfliktust nézőként, hogy odamenjen, és azt mondja, hogy nagyon rossz volt a filmed.

De most már vannak ilyen nagyon jó applikációk, ahova bárki anonim is fölírhatja a véleményét egy filmről, és ott is elég jóak a visszajelzések.

Úgyhogy azért, hogyha valaki akar látni egy ilyen különleges perspektívából, egy tyúk perspektívából filmet emberekről, akkor akkor most van itt a lehetőség.

Igen, én is azt mondanám, hogyha sosem voltál még tyúk, akkor ezt ezt így érdemes egyszer kipróbálni így minden minden nehézség nélkül vagy hátránya nélkül. >> És miért tyk lett a film fűszereplője? >> Gyuri ötlete volt ez.

Az én is nagyon meglepődtem, mikor először mondtad, igen hogy >> egy csúk lesz. jónak tűnt.

Nem hát ennél ez sokkal, hogy ez ugye, hogy honnan jön egy ötlet, vagy miért jön egy ötlet, azt nagyon nehéz megmondani.

Én a film befejezése után mondta nekem a családból valaki, hogy de hiszen neked voltak tyúkjaid, és én akkor jutott eszembe, hogy tényleg nekem voltak ilyen 10-12 éves lehettem, amikor amikor nagyon vágytam ilyen kis húsvéti pici csibékre, de szüleim nem vettek, úgyhogy titokba visszalopoztam három héttel később a lehelpiacra, és ott vettem két tyúkot. addigra ilyen rustyas szörnyetegek voltak, mert se nem voltak gyönyörű szép picik, se nem voltak kifejlett gyönyörűek, hanem ilyen kis szörgyetegek voltak.

Én nagyon büszke voltam rájuk, és akkor hazavittem a második emeleti lakásba, és akkor a szomszédok engedték, hogy hogy ott a padlástérben felneveljem őket legalább egy pár hónapig. >> És mit szóltak a szüleid? >> Ők nagyon meglepődtek, de hát ha már ott volt két tyúk, akkor akkor akkor elmentünk neki kételt venni.

Megpróbáltuk megtanulni, hogy ezt hogy lehet csinálni.

Azért benne volt, hogy ez nagyon gyorsan meg kell oldani ezt a problémát.

Mire apám talált egy vidéki házat, ahova le tudta passzolni, akkor azt rögtön le is passzolta.

De nekem az a lényeg, hogy hogy már van valamilyen gyerekkori kötődésem, de erre például nem emlékeztem tudatosan, amikor elkezdtem, hanem valószínűleg én valami nagyon radikálisan más perspektívát ö kerestem. valamit, ami ahol nem a a az ember van a középpontban, hanem valahonnan máshonnan lehet ránézni a a az emberre.

És végülis minden, amit csinálok, az valahogy kiderül, hogy így a groteshez van közel, vagy én azt érzem valahogy, vagy minden azzá sikerül, és azt érzem, hogy hogy hogy itt ebben a a én is ilyen alkat vagyok, meg valószínűleg az a levegő meg az a közeg, amiben létezem, az is a az is a a grotesk felé hajasz.

Tehát nevettünk, de azért fáj.

És annak például az az alapvetése Örkény István leírása szerint, hogy állj terpeszbe, hajolj le, és nézd meg fejjel lefelé a a világot.

Tehát egy nagyon erős perspektíva váltás, és ezek nem tudatos döntések, de azt gondoltam, hogy akkor nézzük meg, hogy mit lehet kezdeni azzal a legkisebb egységgel, ahonnan még jó rálátni a a az emberre.

És akkor az ember haszonálatai közül a legutolsó a sorban a a csirke, még a disznónak is adnak nevet.

De egy egy csirkének már nagyon ritkán, tehát azért az egy extrém eset. >> De itt ugye van neve a csirkének, vagy hát ti elneveztétek? >> Persze, mert ezek azért színész. >> Hát mondjuk el, hogy Anett a a neve a csirkek.

Igen, mert ugye nyolc tyúkkal dolgoztatok.

De azt hiszem, hogy ez is azért szükségszerűen lettek elnevezve ezek a tyúkok, tehát hogy hogy mivel mindegyiknek más képessége volt, és és másban volt jó, és más típusú jelenetekre használtuk őket, ezért ezért szükségszerűen meg kellett őket nevezni, hogy éppen ki az, aki tudja azt, hogy gyorsan fut mondjuk, vagy vagy jól tud így koppintani a csőrével, vagy ki az, aki nyugodtan ül akkor is, hogyha nem tudom, petárdákat robbangatnak körülötte.

Tehát, hogy így >> nem, de a lényege annak, ahogyan a csirkékkel dolgoztunk, vagy a Halász Árpád állatkoordinátor és csapata dolgozott, az pont az, hogy egy ilyen biztonságos közeget teremtenek ezeknek az állatoknak, és nagyon barátia a légkör.

Tehát ezek az állatok mindig csak jót kapnak az embertől.

Jó szót, simogatást, nagyon jó ételt, és közben meg vizsgálják, hogy mire alkalmas, mit tud, és próbálják nem idomítani az állatot, hanem együttműködésre bírni.

És amikor már ilyen viszonyban vagy egy élőlénnyel, akkor adsz neki nevet.

Én csak azt sajnáltam, hogy azt hittem, hogy én lehetek a keresztapjuk, de mire megérkeztek a tyúkok a forgatásra, addigra már el voltak nevezve. egyébként az állatrénk neveit kapták, tehát minden állattrén örökbe fogadott, vagy így megkeresztelte az egyik csirkét, de én olyan neveket akartam nekik adni, hogy Scarlett meg Merlin, meg én én már úgy akartam velük dolgozni mint >> Ja igen, mert említetted is, hogy jobb dolga volt a tyúknak, mint Scarlet Johansonnak akár egy filmforgatás.

Tehát tényleg olyan luxus körülmények között laktak.

Ö egy stábtagnak nem volt olyan jó élete, mint a mint a tyúkoknak.

Nem volt igazából semmi dolguk.

Néha azért így kellett egy-két dolgot csinálni, de annak a végén is kaptak jutalmat, úgyhogy szerintem ők élvezték.

És ezért cserébe minden veszélytől megpróbálják megóvni őket az árpék, és és ezek a csúkok biztos, hogy nem levesként végzik.

Engem megdöbbentett egyébként a a film nézése közben, hogy milyen ilyen kecses bőrlesk mozgása tud lenni egy tyúknak, és mennyit tett hozzá akár így a a szerelmi szálhoz a a filmben, amit most sem akarom lelőni ezt a poént, de nagyon érdekes volt.

Mi volt a legnehezebb a a tyúkokkal való munkafolyamat során?

Nekem kell erre válaszolnom, hogy a a tulajdonképpen egyébként semmi, azt kell mondjam.

Tehát, hogy >> mivel lehet őket motiválni? >> Étellel.

Tehát ők azt egyszerűen a ha futnak a róka elől is, és meglátnak egy magot, még akkor is fölcsipegetik.

Tehát a tyúk az nagyon hatékonyan táplálkozik.

Ö, ezért szerintem velük így így így így nem volt gond, mert nagyon-nagyon könnyű őket motiválni.

Amit a a az állattrénerek csináltak velük, az az, hogy a az ételnek nem csak az ízét és a látványára szoktatták őket rá, hanem beletöltötték félig egy ilyen edénybe, és a maguknak a hangjára is reagáltatták.

Tehát ahogy a tyuk meghallotta, hogy úgy zörög az a mag, ahogy ő hozzászokott, akkor oda is ment, vagy arra a arrafelé ment.

Úgyhogy voltak ezek a kis trükkök, de étellel mindenre rá lehetett venni őket.

A nehézség inkább mindig a környezetben volt, hogy a épp ezért nekik egy nagyon tiszta környezet kellett, mert hogyha éppen játszott a a művésznő és meglátott valamit a földön, akkor kiesett a szerepéből, és az étel mindig fontosabb volt.

Tehát nagyon-nagyon le kellett tisztítani a a környezetet, hogy ne állandóan csipegessen. >> Hát igen, bocsán Görögországban a macskák, tehát hogy hogy egyszerűen nem tudott távol tartani a macskákat sehonnan. volt, volt, hogy négy-öt ember volt arra, hogy hogy próbálja figyelni, hogy valami kóbormacska ne járjon arra, mert mert ha megijedt, akkor megint csak kiesett a szerepből.

Tehát >> igen, ha macskát látod, akkor megint csak kiesett a szerepből. >> És Zsófi, hogy kell elképzelni az írói folyamatot a a tyúknál?

Gyuri mondta neked, hogy hogy ez így a az alapvászt, hogy egy tyúk megszökik a csirkekeltető üzemből, és akkor te ezután foglalkoztál vele, vagy hogy kell elképzelni az irői folyamatot?

Ebben az esetben még később csatlakoztam én be, mert mert a Gyuri hát nem is tudom már hányan volt még a covid előttm >> elment Mexikóba egy pár hónapra és akkor ott kezdte el írni ezt a tyúkos történetet és és úgy is volt, hogy ott fogjuk megcsinálni egy darabig úgy volt.

És én akkor csatlakoztam bele, amikor amikor ott nem lehetett megcsinálni, és egyszer csak a producer a covid alatt felhívta a Gyurit, hogy oké, Mexikóban nem lehet, de mi lenne, ha megcsinálnánk Görögországban, és akkor persze görög történetre kellett írni, vagy húzni az egészet, és akkor onnan kezdve kezdtem én dolgot. >> Igen.

Ugye a filmben van egy súlyos emberi történet a a menekültekről.

Említettétek, hogy amint kiderült, hogy Görögországban fogtok forogni, akkor elkezdtétek keresni, hogy mi a görög társadalomnak a legégetőbb problémája, és így lyukadtatok ki az illegális bevándorlásál.

Hogy zajlott ennek a folyamata, hogy hogyan jutottatok el oda, hogy szeretnétek egy emberi történetet is beemelni a a cselekménybe? >> Hát ez mindenképpen már az elején >> ez az alapvető szerkesztett volt.

Tehát azt tudtuk, hogy ez a filmről fog szólni.

Én azt szoktam mondani, hogy az emberek járnak moziban, nem a tyúkok.

Tehát engem is itt azért az emberek érdekeltek, meg az embereknek a a viszonyai ebben az esetben akár a tyúkkal is, vagy a környezetükkel.

A és akkor tudtuk, hát a a én mindig akkor kezdek el írni, amikor valahogy egy ilyen struktúra összeáll a fejembe, vagy a fejünkbe, amikor valahogy megegyezünk valamiben, hogy ez ez mikor lehetne jó.

Az egyik az, hogy a legkisebb egység, ugye ez a tyuk és valami hatalmas, az ember által sem megoldható, vagy még nem találtál megoldást.

Egy egy akkora társadalmi probléma, ami az emberen is túlnő.

És akkor az milyen jó, ez a kicsi meg a nagynak a a találkozása.

A másik pedig az volt, hogy mivel kettő szálon fut a cselekmény, azért milyen jó, hogyha a tyúknak van egy ilyen vicces börlexbehajló romantikus szerelmi sikertörténet, egy ilyen igazi hollywoodi felívelő történet happy enddel a végén, de közben meg van egy emberi történet, főleg azért, mert Görögországban is voltunk.

Ennek van pedig egy ilyen nagyon sötét, egyre súlyosabb morális válsággal megterhelt tulajdonképpen sorstragédiába tartó íve.

És ugye ez a kettő szerkezet, ez középen fog találkozni valahol a filmnek a felénél, vagy a kétharmadánál, de mindenképpen ezt a két szálat építjük, és akkor ez így egy milyen jó struktúra, és akkor kezdtük el ezt az egészet igazából fejleszteni. >> A statiszták ugye tényleg bajba jutott emberek, menekültek voltak, akik Szíriából érkeztek, hogyha jól emlékszem.

Ö milyen volt velük a munka úgy, hogy ők se angolul, sem pedig görögül nem tudtak kommunikálni? >> Volt velünk egy ember, aki beszélt az ő nyelvükön és beszélt angolul, és beszélt görögül, >> és akkor tulajdonképpen tolmácson keresztül tudtunk beszélgetni. ők valóban azok a menekültek, akik ott egy menekült táborban tulajdonképpen ilyen várnak a papírjaikra, de azért szabadon elhagyhatják ezt a tábort és szabadon visszamehetnek.

Tehát ezeket a státuszú emberekkel tudtunk forgatni.

Tulajdonképpen ez egy ilyen kapva kaptak az alkalmon, hogy hogy dolgozhassanak és ezért pénzt kapjanak.

De egyébként a legtöbbjük tudott angolul, tehát hogy nem nem tudtak kevésbé angolul, mint a görögök, vagy >> Igen.

Azok azokkal azokkal lehetett valamennyire kommunikálni, és akkor ők elmondták a többieknek.

Tehát azért ez itt amúgy is ez a forgatás ilyen mindenkinek félangolul, kézzel lábbal ment, >> meg csirken nyelven.

Szóval, hogy így, >> hogyha jól tudom, a terv mellé először Muhi András producerált.

Hogy lett ebből végül egy német görög magyar koprodukció? >> Hm.

Ennek is hosszú a története, de megpróbálom röviden elmondani.

Tehát a Mexikóban én megírtam a forgatókönyvet, és utána elkezdtem vele házalni.

Elmentem Berlinbe a berlini filmfesztiválra, és ott próbáltam producerekkel találkozni, hogy hátha valakinek fölkelti a az érdeklődését.

És hazafelé a a reptéren találkoztam a Muhi Andrással, aki aki szintén tárgyalt a Berlin ellen, és kérdezte, hogy hát téged milyen szélsodort erre?

És hát mondtam, hogy eladok épp egy ötletet, vagy így próbálok producert találni, és megkérdezt, hogy ő is elolvashatja-e?

És azt mondtam, persze, hát producert keresek, szóval, hogy miért is ne?

És akkor már másnap visszahívod, hogy ez szerinte ez egy nagyon, neki nagyon tetszik ez az ötlet, nagyon jó. spiccolnék hozzá, hogyha együtt próbálnánk ezek után producert keresni,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pálfi György: El kell takarítani azt, ami most van, és akkor egy ideális filmes rendszer is felállhat”

Miről szól ez az epizód: „Pálfi György: El kell takarítani azt, ami most van, és akkor egy ideális filmes rendszer is felállhat”?

Pálfi György filmrendező és Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró a Telex After vendégei, ahol a közös filmjükről, a "A Tyúk" cím filmről beszélgetnek. Elmesélik, miért lett egy tyúk a film főszereplője, hogyan állt össze az európai koprodukció, és miért utasította el a Magyar… Az epizód a Telex After című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Pálfi György: El kell takarítani azt, ami most van, és akkor egy ideális filmes rendszer is felállhat”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pálfi György, Káel Csaba, Sajó Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pálfi György: El kell takarítani azt, ami most van, és akkor egy ideális filmes rendszer is felállhat”?

Fő témái: filmkészítés, koprodukció, a tyúk.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pálfi György: El kell takarítani azt, ami most van, és akkor egy ideális filmes rendszer is felállhat”?

Megjelenés: 2026. 04. 02.. Hossz: 1 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-after/palfi-gyorgy-el-kell-takaritani-azt-ami-most-van-es-akkor-egy-idealis-filmes-ren

Több epizód a Telex After-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból