Trader Rock - Forex Podcast

🟢Forex Podcast || RR meghatározás és új crypto korszak? || S02 E27

· PT38M47S

Összefoglaló

A Trader Rock Podcast S02 E27 adásában a risk reward (RR) meghatározásával és az új kriptokorszakcal foglalkoznak. Bár a műsorban Kata és István nevű házigazdák beszélgetnek, a beszélgetés elsősorban a risk reward arányokkal kapcsolatos kérdések megválaszolására összpontosít.…

Röviden

Műsor
Trader Rock - Forex Podcast
Megjelenés
2025. 07. 11.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Kata
Témák
forex, kriptokorszak, risk reward, trading
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Tradereknek nem csak tőzsdéről. [Zene] Húzd magad Breakvenbe és tarts velünk. >> Tarts velünk. [Taps] >> Sziasztok, ismét Trader Podcast és a mai nap számos témából érkeztünk itt nektek. lesz itt szó a Viserról, Revolutról lesz szó kérdésekre való válaszokról, főképp a risk rewardról, emellett még a kriptókról is, a mszabályozásról.

Tehát ebbe egy kicsit belemegyünk, elmondjuk, hogy nekünk milyen tapasztalatunk van vele, véleményünk van vele, úgyhogy tartsatok velünk.

És természetesen itt van még velem Kata.

Melyikkel kezdjünk, István? >> Hát figyelj, kezdjünk a Risk Rewarddal.

Válaszoljuk meg a kérdést, de aztán reméljük, hogy még tovább hallgattok minket és a többit is meg fogjátok hallgatni, illetve válaszoljatok majd rá.

Ja, és hát tudod, ilyenkor be szokták mondani, hogy osszátok meg, meg lájkoljatok satöbbi, úgyhogy ezzel most itt meg is volt. >> Oké, rendben. kaptunk egy kérdést arról, hogy amikor RR arányokról beszélünk, akkor a teljes tehát a full TP-s poikról beszélünk kvázi, hogy gyakran látni azt, hogy a mentorok azért egyébként részzárásokat szoktak csinálni és akkor tulajdonképpen amikor kiírják, hogy full TP, azért az tőkére vetétve nem akkora TP-t jelent, hanem csak ugye egy elolvasztottat is.

Ráadásul ezt a szoftverek, tehát a naplózó szoftverek, vagy azt hiszem a az ilyen FTMon meg egyéb propím céges szoftverek is úgy kezelik a részzárásokat, mintogyha ha teljes értékű tradeek lettek volna, és akkor így a találati arány az viszonylag magas.

Ez volt a kérdésnek az első fele.

Én emlékszem rá talán podcastban mondtam is, hogy én régen túl sok részzárást csináltam, és amikor kezdtem, ez inkább szorongás alapú volt, és annak volt köszönhető, hogy örültem, hogyha a trade profitban van, és nem akartam visszaadni belőle.

És ez nekem elég kemény hibám volt, hogy elolvasztottam a a tréeket.

Én azóta alapvetően leszoktam a részzárásról, de van hozzá rutinom, tehát a kettő együtt érvényes.

Tehát nekem egy van egy megszokásom is ezzel kapcsolatban, és vannak helyzetek, amikor ez indokolt, és vannak trédek, vagy helyzetek, amikor nem szoktam részzárást csinálni.

Hogyha egy jó beszállóm van, és egy hosszabban tudok követni egy tréet, vagy múltkorában például kipróbáltam azt, hogy hétfőtől tartottam, azt hiszem csütörtökig, csütörtöktől talán meg péntekig.

Ez amikor ilyen furra kiírtam, hogy milyen bitankis RR arány, ott valóban voltak részzárások.

Az egyiknél az elején utána hagytam végig.

Részzárást én általában technikai alapon szoktam csinálni akkor, hogyha van egy jó beszállóm és közel van ahhoz a csapdahelyzethez, ahonnét még visszavárom azt, hogy visszajön és esetleg egy mitigációnál akár breakbe kivehetne, ott szoktam csinálni részzárást, akkor utána már a következő pusnál már nem.

Másik két ok van, amikor viszont nem dolgozom már részzárással.

Az egyik az, ami pár embernek ismerős, hogy kvázi az utolsó pust elcsípem, de mivel már úgy gondolom, hogy ez az utolsó lesz, és fordulást várok, akkor ahol én azt várom, ott leárom teljesen.

Vagy ugye megszokott tény, és a te publikus csoportodban volt nemrégiben erről egy kis csitcset az egyik tanítvánnyal, hogy van úgy, hogy én lemaradok kezdőlépésről és akkor egy reakciónál úgymond keresek egy kanócot, ami relatív risky trade, de ott olyankor be szoktam szállni.

Na most ezt akkor szoktam lezárni, hogy ugye az első likviditási pontnál, mivel túl közel van kvázi a likviditási ponthoz, ott benne van az ár természetes mozgásában, hogy visszajöhet egy pullback és kivehet.

Ilyenkor pont ki szoktam zárni, de ezek is ilyen 15-ös 17-es tradeek tudnak lenni, tehát én kifejezetten szeretem ezt.

Kvázi előnyt kovácsolok abból, hogy hülye voltam és lemaradtam az elejéről.

Ha prop céget vagy egyebet, tehát ilyen szoftvert használtok naplózáshoz, én ugyan nem ismerem mindegyiket, de azt tudom, hogy a trade zella az ugye ugyanúgy dolgozik, mint a legtöbb, tehát hogy a részzárást észlel, akkor azt úgy kezeli, mintha teljes értékű trade lenne.

De viszont, hogyha veszed rá a fáradtságot, és nem akarod becsapni saját magadat, meg tudod azt csinálni, hogy a nap végén összekattintatod, hogy az egy trade volt, és akkor viszont az RR és a találati arányaszerint fogja módosítani.

Ö gondolom ehhez is hozzá tudsz majd szólni István, de majd nagyjából arra gondoltam, hogy majd olyzzal mehetnénk tovább, hogy az, hogy milyen hozamkockázattal és milyen RR aránnyal dolgozunk, az egy értelmezési keret, jó egymással való egyeztetés egy-két dologra, de egyébként olyan túl nagy jelentősége úgy nincsen.

Átadom a szót, hogy mit gondolsz erről.

Hát a nagyját már elmondtad egyébként.

Szóval én is így gondolom, hogy egyébként a részzárás az megint egy stílus, hogy ki az akinek beválik, ki az akinek több rézárás kell.

Egyébként ugye a szignálszolgáltatók szeretik ezt nagyon nehez nagyon, hogy TP 1 2 3 4 5 6 8 és akkor valahol csak tegyél el belőle.

Egyébként én is használok részárást.

Az első tradnél nem szoktam használni.

Ott azt fullosan zárom, amikor úgy gondolom, hogy ott lenne az első olyan helyszín, hogy na ott egy nagyobb reakció jöhet, vagy akár egy fordulás is.

És függetlenül attól, hogy még látnák látnék esetleg benne többet is.

Erre tök jó példa a keddi nap, ahol 6 eg nem tudom már hány RRben zártam a pozíciót teljesen, tehát nem is volt benne rézárás.

Egy ad egy jó kis boostot a számlának, így mentálisan is azért ugye könnyebb a hét hátralévő szét csinálni. illetve nyilván ehhez fontos az, hogy az első trade az profitos legyen.

És elment 16 RR, tehát hogy mégis hatnál zártam általában.

Ilyenkor ugye szokták kérdezni, h de hogy nem zavar, hogy akkor most 16 RRT is össze lehetett volna?

Hát most van egy statisztikám, tudom, a lényeg, hogy legyen a hónap végén pénz a számlámon, mármint amit kiutalok, ugye.

Szóval, hogy most függetlenül az, hogy mennyi, tehát hogy nem az a lényeg, hogy most RRereket méricskéjünk, hanem az, hogy pénz legyen belőle.

A másik, hogy valóban egyébként amit mond az, hogyha például túl, vagy amit amit így megemlítettél részben, hogy ha túl nagyot zárnék belőle például, akkor ugye eljutok oda, hogy a végén már nem nagyon van lehetőség a a arra, hogy egy megérje úgymond kitartani egy nagyobb RR-ért.

Maximum az Instagramon tök jól néz ki.

Lehet vele fancy fényképeket meg meg lájkokat gyűjteni, meg a fene tudja, de nem ez a cél szerintem egy kereskedőnek, hogy nem ezt kellene inkább így így így fogalmazok, hogy nem ez kellene, hogy legyen a célja, hanem az, hogy a végén neki azt számláján, pénz legyen, és azt úgymond abból tudjon ugye megélni, nem csak az, hogy visszaszedi a veszteséget.

Szóval én úgy gondolom, hogy ez, hogy ki mennyit akar részézárni, ha akar, ez megint egy stílus egy stratégiától, ugye technikai részeiről, illetve hát attól is függ, hogy neki mennyire fontos az, hogy stabilan, tehát mennyire tudja azt mentálisan kezelni, hogy stabil bevétele legyen.

Gondolok itt erre arra, hogy például ha ő elteszi egy nagyobb részét, van egy mentor, akiről hallottam, hogy ő például 0,7 RR-nél szokott részt zárni, ami még kevesebb mint egy RR.

Tehát ebből a szempontból azért úgy gondolom, hogy nála azért ha van egy vesztesége, akkor azt baromira nehezen lehet visszahozni. még lehet, hogy egy tradeből sem feltétlenül fogja tudni visszahozni, de en az az ilyeneket érdemes átgondolni, hogy van-e értelme például a nagyon gyors részzárásnak, vagy esetleg a túlzott kiengedésének, hogy 10-20 RRig, vagy maradsz az úgymond statisztikailag visszaigazolható stabil RRKnél, ami lehet, hogy neked 3R, 5R, 10R, kinek mennyi, vagy kettő például.

Úgyhogy én ebből a szempontból szoktam rézálni egy alkalommal, de az első trademnél soha, hanem csak az azokat követő tradeeknél, hogy az idő, amit addig eltöltök, az ne legyen úgymond veszteség, hiszen időt tettem bele, elemeztem, menedzseltem satöbbi.

Lehet, hogy elmegy vele a fél napom, és utána Breakven lesz a maradék, de addig is az idő, amit én ott vele eltöltöttem, az legyen kifizetve, ezért egy rézárást ilyenkor mindig el szoktam tenni.

Tök jó példákat mondtál, és egyébként, mint mentális megközelítés is szeretem azt a fajta gondolkodást, amit szoktál csinálni, hogy az első tradeet úgymond teljes egészében elteszed.

Én azt ugye úgy szoktam hívni, hogy ki van fizetve pár tradenek a stopja, de ez ugye lehetővé teszi, hogy adott esetben egy kevésbé konfirmált de megérzésből, vagy legalábbis tapasztalati alapú megérzésből jó tradere is esetleg voksoljál, és ezzel növeld a a ha főleg, hogyha bejön, tehát hogyha ezzel növeld azt, hogy belépsz, amikor ugye, hogyha esetleg még nincs elrakva a az előző tradeből, és ez lenne az első Ő tréded, akkor lehet, hogy a szabályaid szerint azt kéne mondani, hogy ez még risk és ide nem lépek be.

A másik az, hogy azt szoktam mondani, hogy általában nem hozom kockázatra és err arányra szoktak fizetni a boltban.

Tehát ez egy olyan környezetben érdekes, amikor mondjuk fejlesztéssel vagy javítással szeretnénk foglalkozni, mert maga az RR és a hozámkockázati arány például egy agresszív menedzselési technikánál nem beszédes.

Mit értek? agresszív menedzselési technikánál például teszem azt, hogy ha van profitom, akkor a profitomból visszakockáztatok a következő tradeben.

És mondjuk teszem azt, hogy úgy néz ki a dolog, hogy mondjuk van egy egy Res kockázatom, hogyha ebből megnyerek mondjuk négyet vagy ötöt, akkor a következő lépcsőben mondjuk két R-t kockáztatok.

És hogyha ezt is megnyertem, akkor mondjuk négy R-t kockáztatok.

Nem szeretném ezt a végtelenségig vinni, mert egyrészt ezt mentálisan meg sokszor számlatőkátben ezt nem lehet folytatni.

De a lényeg a lényeg, hogyha például egy ilyen dologban gondolkodnál, akkor ugye a kvázi a két Res kockázat a következő trédben csak magára a trédre vetítve az 1R.

Tehát megint nem mond semmit az, hogy most hány errel dolgoztam, hiszen a visszakockáztatásból egy agresszív menedzseléssel jobban tudom növelni a tőkét, mint maga az erre anyány.

Tulajdonképpen a finomításoknál, amikor fejleszteni kell, amikor javítani kell a kereskedésedet, ott megint egyényfüggő, hogy mit tudunk vele csinálni.

Mondok példákat, hogy van olyan, aki nagyon jól eltalálja a tréeket, de viszonylag mondjuk kicsi az RR aránya, szeretne több jobb hozam elérni, de mondjuk maga a stopkezelésre mentális alapú mondjuk olyan alap, tehát fél a kistoppolódástól és nagyobb stoppot tart.

Ha meg tudjuk vele mind mentálisan, mind technikailag beszélni, hogy ez a stopp ez túl bő ahhoz képest, hogy ő milyen jól kereskedik, akkor hogyha adott esetben ezzen módosít, szűkíti, mondom megfelelő keretek között a stoppot, akkor növelni tudja az RR arányát.

Most csak a példa kedvéért, hogyha eddig mondjuk öt pipes stoppal dolgozott és három pipre leviszi, akkor azért majdnem hogy másfélszeresével tud javulni az RR aránya.

Például valaki meg túl szűk stoppokat tart, eltalálja a piacot, de túl szűkre veszi a a stoppot, kistoppolódik és úgy megy el a trade, de viszont kvázi ebből rendszer van, akkor érdemes azt mérlegelni, hogy nagyobb stoptávolságot tartson, amivel ugyanerr arányát rontja.

Megint nem erre adják a Tescóban a tejet, hanem a bevételre. viszont ö mivel alapvetően benne tartja magát a trédekben, így viszont egy rosszabb rir aránnyal jobb hozamkockázati arányt tud elérni.

Tehát ezek a keretek, ez inkább arra való, hogyha fejlődni kell, mint arra, hogy most ezekkel, hogy hypoljunk.

És innétől kezdve ugye egyértelmű, hogy személyfüggő, hogy ki mivel dolgozik.

És én azt mondom, hogy nem csak személyfüggő, hanem akár piac vagy számla, vagy éppen menedzselési élethelyzet függő.

Én ahhoz szoktam hasonlítani, mint az autóvezetést, hogy egy nappali fényben, autópályán, jó időben, kicsi forgalomba tudod nekinyomni, mint süket a csengőt.

Ellenben ha most esett le az eső, a hó köd van, akkor hiába van kiírva az autópályára, hogy 130 a megengedett sebesség, valószínűleg nem indokolt, hogy azzal nyomt.

Tehát én azt mondom, hogy sok az, hogy hogyan kezeljük hozzamkockázatba, RRbe ezeket a dolgokat, ez hát nem is a hozzamkockázatba, de inkább RRbe, én azt gondolom, hogy helyzetfüggő inkább.

Ésván ted a szó. >> Így gondolom én is, hogy azért az embernek hiába van meg az, hogy most fixen 5R vagy fixen 6R, ugye ez is a kérdésnek egy része, hogy most akkor mekkora az az RR mennyiség, amivel érdemes dolgozni.

Tehát az, hogy egy az, hogy fix, az szerintem soha nem lesz megfelelő, hiszen ez ezt nem lehet előre meghatározni.

Ehhez tudnunk kell azt, hogy nyilván van egy spekuláció, tehát mi is spekulálunk, hogy meddig mehet el.

Van egy elképzelés, hogy mennyi az az RR mennyiség, de ez, hogyha például nincsen benne az 5R, akkor tégf lehet, hogy nem kötött be.

De honnan tudod, hogy nincsen benne az 5R?

Tehát lehet, hogy elmegy neked 15 RR is.

Kedden volt egy pozícióm, 6R-nél volt ugye a a zárás és 16 RRT ment végül.

Tehát, hogy egyébként nem is számítottam volna, hogy 16 RRig elmegy, hanem még egy olyan hét 7, fél, amit láttam benne maximum, és mégis továbbment.

Tehát, hogy attól, hogy van egy elképzelésünk, nem tudhatjuk azt, hogy amikor az el is indul és úgymond a elkezd megtörténni és jó irányba halad és profitod van, nem tudhatod azt, hogy hogyan fog reagálni a piac rá abban az adott pillanatban. esetleg közel a a TP-dhez, vagy három RR-nél tartasz, de öt RRG várod, nem tudod ott, hogy esetleg elkezd egy range-et csinálni, abból most valóban ki fog-e törni, és akkor neked TP lesz, vagy visszahúzzák az egészet, kiszed Breakvenbe, vagy netán viszi leop lossba.

Tehát, hogy ezt nem tudhatjuk így előre, hanem mindig az aktuális helyzetben kell úgymond újra kreálnunk ezeket a helyzeteket, szituációkat, hogy fölismerjük, hogy ott a piac mégis mit akar, és akkor tudjuk eldönteni, hogy oké, akkor valószínűleg nekem három RR-nél itt már el kéne tegyem, mert nyilván ez megint egyébként technikafüggő, hogy most ki ez, aki nem biztos, hogy egy mozgóátlagok…

Említett entitások

Témák

  • forex
  • kriptokorszak
  • risk reward
  • trading

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „🟢Forex Podcast || RR meghatározás és új crypto korszak? || S02 E27”

Miről szól ez az epizód: „🟢Forex Podcast || RR meghatározás és új crypto korszak? || S02 E27”?

A Trader Rock Podcast S02 E27 adásában a risk reward (RR) meghatározásával és az új kriptokorszakcal foglalkoznak. Bár a műsorban Kata és István nevű házigazdák beszélgetnek, a beszélgetés elsősorban a risk reward arányokkal kapcsolatos kérdések megválaszolására összpontosít.… Az epizód a Trader Rock - Forex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „🟢Forex Podcast || RR meghatározás és új crypto korszak? || S02 E27”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balogh Kata.

Milyen témákat érint ez az epizód: „🟢Forex Podcast || RR meghatározás és új crypto korszak? || S02 E27”?

Fő témái: forex, kriptokorszak, risk reward, trading.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „🟢Forex Podcast || RR meghatározás és új crypto korszak? || S02 E27”?

Megjelenés: 2025. 07. 11.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/trader-rock-forex-podcast/forex-podcast-rr-meghatarozas-es-uj-crypto-korszak-s02-e27

Több epizód a Trader Rock - Forex Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból