Vakfolt podcast

A gonosz érintése (Touch of Evil, 1958, Orson Welles)

· PT1H40M4S

Összefoglaló

A Vakfolt podcast a "A gonosz érintése" című film noir thrillerről beszél, melyet Orson Welles rendezett és amiben ő is játszik. A főszerepben Charlton Heston és Janet Leigh látható.

Röviden

Műsor
Vakfolt podcast
Megjelenés
2023. 11. 29.
Hossz
1 óra 40 perc
Szereplők, említett nevek
Janet Leigh, Orson Welles
Témák
film noir, thriller
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez itt a vfold podcast amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk az én nevem frivalski magyár péter az én nevem huszár [Zene] [Zene] andrás [Taps] [Zene] ezzel az adással pedig befejezzük ezt a mondva csinált filmnoar blokkot amelyben nem tulajdonképpen nem a legfontosabb filmnoarrokat meg nem a leg nem tudom nagyobb sorok könnek számító film noarrokat dolgozzuk fel csak három olyan film noát amelyek régóta a watch listünkön vannak régóta a bakancslistánkon vannak és hát ennek az egyik oka ennek a mai adásunk témának az egyik oka hogy hogy bakancslistás film az hogy orson wells rendezte aki hát a az aranypolgár miatt is ikonikus legendás megkerülhetetlen kulcsfontosságú rendezője hollywoodnak és hát ideje volt megismerkednünk egy későbbi késői művével el amely a filmnáron belül egy hogy is mondjam meghatározó jelentőségű utolsó felvonásnak számít üüm és vzben is megmutatja hogy hogy zannertől korszaktól mindentől függetlenül a a bármilyen kortársát képes az föld alá rendezni a maga módszereivel jó de nem kell egyébként a többi noá rendezőtől se elvitetni a tehetségét hiszen elképesztő erős volt a felhozatal de a wells az a egy önálló kategória volt hiszen múlt epizódumban két héttel ezelőtt is beszéltünk róla hogy tulajdonképpen a az óő a szerzői filmes fogalom egik első zászlóvivője vagy talán a fogalom tulajdonképpen ém megteremtője mert végül is felő összefüggésbe hozható az hogy ez a fogalom létrejön a későbbiekben mert mert őróla is tehát amikor otő elmélet megszetk akkor ő ő ő is egy hivatkozási alap ebben az egész hogy hívjákban kontextusban igen igen és hát ezen a filmen is látszik ez abszolút igen szóval a filmünk címe a gonosz érintése touch of evil üüm 1958-ból így van van igen és ez valóban így gyakorlatilag a a a lezáró felvonása a nagy filmnoá a klasszikus filmnoá korszaknak ami hát túlnyomórészt mondjuk a 40-es évekre tehető 40-es és az 50-es évekre de azért már ugye korábban is voltak volt volt néhány rá pé volt volt rá példa igazából az 1940-es évek elejétől számítva lehet egyre népszerűbb ez a műfaj hollywoodban és az 50-es évek végéig azért tényleg a ha nem is a legnépszerűbb műfaj volt mert azért vannak voltak ennél nézőbarátabb nagyobbnagyobb közönséget bevonzani képes zsáerek is a hollywood arankorába de azért ezzel együtt is egy nagyon meghatározó műfajnak számított és nagyon közkedvelt műfajnak és rengeteg sztárt kitermelt rengeteg rendezőt a és aztán ugye a olyan vizuális megoldásokról nem beszélve vagy akár történetbeli vagy történetvezetési narratív trópokról amik aztán nagyon sokáig éltek még csak hát igazából ami már ezt az ezt a klasszikus érát követi azt már mondjuk inkább neonoárnak szokást nevezni tehát tényleg ez a touch of evil ez egy ilyen ez egy ilyen egy ilyen méltó méltó lezárása ennek a nagy klasszikus korszaknak így van így van már a műfaj maga is így a utolsó már a már az iránta való érdeklődés is utolsókat rúgja igazából ezen a ponton ühüm itt benne van az is hogy az hogy a az igények is megváltoznak itt azt olvastam ezzel kapcsolatban hogy így a a a noáz ogy a világháború idején tört fel ahogy azt te is mondod és egyszerűen az a generáció már kinőtt már fel már megelégedett és most már a háború alatt fiatal vagy az akkor akkor akkor nagyon fiatal generáció kezden mozibba járni és ők már sokkal pozitívabb dolgokra vágynak nem a noomárnak a borulátó világképére így van így van pontosan és aztán utána későbbi 60-as évekbeli háborúk mondjuk a koreai háború vagy akár vietná az már teljesen más műfajokat az már inkább a paranoia filmeket paranoia thrillereket szüli majd a a 70-es évek új hollywoodjában ühüm de egyébként a kettő között majd még esetleg az adás végén érdemes csak így pár szót említeni így a az európai filmre tett hatásáról is akár akár a touch of evilnek de szerintem arra ráérünk majd az adás végén kitérni egy kicsit j jó rendben jó rendben és akkor még egy pici kontextus orson wells oldaláról is jó üm hogy azért beszéljünk arról mindenképpen hogy bár tényleg az arany poolgárral meg a csodálatos emberszonokkal egy ilyen legendás rendezőről beszél élünk biztos hogy egyéb filmét is fel lehetne itt sorolni még de azért mégis csak azt hiszem hogy egy viszonylag rövid kell viszonylag kicsi filmográfiával büszkélkedhető aminek az okairól eddig nem annyira beszéltünk bár már rzon verzről érintőlegesen volt alkalmunk beszélni korábban is üüm ha rendezőként még nem is igen h az oka pedig az hogy ő egy nagyon nehéz esetnek számított és hát már ez amiatt is van hogy a ő a szerzői filmes hogy hívják hog tábort erősítés azért ez az megközelítés akkoriban hollywoodban még nem annyira nem tudom keres nem nem nem annyira talált népszerű fogatatásra azalatt azt írtem hogy a stúdiók nem kultiválták azt hogyha valaki nagyon önálló akart lenni hanem nem passzol bele abba a rendszerbe abba a gépezetbe ami ami ami működtette ezt az ezt a szórakoztató ipart így igaz hát azért ez egy jóval jóval ilyen ö stúdióorientáltabb világ volt ahol nagyjából tényleg kilóra készültek a filmek tehát adott mennyiségű filmnárnak adott mennyiségű musicalnek nem tudom miknek még el kellett készülniük amikre voltak megfelelő rátelmet rendezők és nagy részük ezeknek tényleg nagyon-nagyon jó zsáneralkkotás és van egy kis részük amik meg maradandó korszakalkotó ühüm nem jól vagy nem rosszul gedő klasszikus és akkor közöttük elhelyezkedik orson wells akit meg nem lehet beskatulyázni sehova igen és ezt már az aranypolgárról is ugye deklarált ezt kábbé 25 évesen csinált és azóta is tartott nála ez a rebellis attitűd hogy ő aztán mindent úgy csinál ahogyan senki más és emiatt nehezen is talált aztán finanszírozóra hosszú-hosszú évekig még a kettővelz ezelőtti adásunkban tehát egy hónappal ezelőtt amikor beszéltünk a az ozon wes főszereplésével [Zene] készült harmadik ember igen harmadik emberről ott is említettem hogy hát igazából neki így a színészkedés az egy ilyen másodlagos dolog volt ami arra szolgált hogy hogy pénzt találjon a saját rendezéseire tehát már annyira nem kapott stúdió finanszírozást hogy hogy saját tőkéből kellett neki összeharácsolni a pénzt a munkáira és akkor sokszor igen igen rossz filmekben láthattuk őt meg ugye későbből is tudjuk tehát még idősebb korából is tudjuk hogy már mindent elvállalt reklámokat volt olyan hogy egy filmnek a trailerét mondta fel őm tehát ilyen trailer hang volt de úgy kérpzelel az hogy íy mondta hogy én orzon ves vagyok és ezt a filmet ajánlom most önöknek tehát annyira ikonikus és megjegyezető volt a hangja hogy már a már így bemutatkozva is el tudot adni egy filmet akár ugye ez annak közíető hogy ő még rá rádióban kezdte tehát igaz hogy sok-sok évtizeddel korábban de neki volt egy ilyen kialakult reputációja meg az ő hangja az egy ismert hang volt az emberek számára na mindegy szóval a a az ő karriérjét meghatározta ez a ez a ez a ez a kényszerű pálya hogy hogy ahhoz hogy filmet csinálhasson ezért ahhoz minden mást is el kellett vállalni és hát képzeld el nem tudom látad-e de szinte majdnem pontosan 10 éven keresztül nem is rendezett hollywoodi filmet ezelőtt így van igen igen ugye a a háború után volt volt két jelentősebb filmje a the lady from shanghai és a és a macbet adaptációjaüm és az már az is egy ilyen nagyon szuper független film tulajdonképpen egy kisebb stúdiónakl készült a macbet is olyan stúdiónál ami nem is foglalkozott shakespeare adaptációkkal hanem ilyen sokkal bfilmesebb talán westernek el nem emlékszem már de hogy nagyon ez egy ilyen próbálkozás volt a részükről hogy hogy hogy hogy egy magasabb posart megcélozzanak a a mag el igen igen a lady from shanghai az pedig ma már egy klasszikus noirnak számít de de akkoriban nem igazán találta meg a nézőközönségét és akkor és akkor ez ezeket a ezeket az általában ilyen túlburjánzó tehát ilyen költségvetésben túlburjánzó nehezen kézben tartható és aztán nem maradéktalanosztatlan sikert arató próbálkozásait követően igazából európában töltötte a következő ilyen majdnem 10 évet tehát hogy pont a a touch of evil volt a visszatérés hollywoodba igen és már tényleg annyira sokszor megégedte magát tát még még az a kis stúdió is amelyik a megvetett finanszírozta az is kivette a kezéből a kontrolt és végül az utolsó a végső vágás az nem az övé lett és egy évig el is tették azt a filmet fiókba tehát így nagyon mostohán bántak azzal a produkciójával is és egyébként meg azt mondja maga is orzon verzis hogy talán ha összesen három olyan filmje van az egész sőt talán kettő olyan filmje van a karrierjében aminek a vég ő vágása az az övé üüm annyira sok mindent kiráncigáltak a kezéből a stúdiók szóval így érkezik vissza hollywoodba erre a filmre amit aminek a az hogy pontosan hogyan lehet ő a rendezője azt azt nem lehet egészen pontosan tudni mert ahány ember részt vett ebben az egészben annyi annyi különböző változata van a sztorinak igen igen azt majd mindjárt el is magyarázzuk hogy mit értek ezalatt csak a lényeg hogy tudta jól már magáról hogy ez a reputáció és ezért ezt a filmet már úgy csinálta meg hogy na most akkor benne maradunk a költségvetésben na most akkor így nem lesz izé kifogása a stúdiónak és nagyon próbált megfelelni a a azeknek a kereteknek korlátoknak amiket a stúdió rászabott igen igen ugye ez a film egy egy adaptáció regényadaptáció withmasson nevű számomra nem különösebben ismert szerzőnek a badge of evil című igen egyébként álnév és az két szerző álneve de ez részet kérdés ez nem fontos azt a azt a könyvet adaptálta és hát aztán aztán onnantól kezdve hogy ő ő ő bekerült a a produkcióba onnantól kezdve jelentősen át is írta a könyvet hát majd erről is fogunk beszélni hogy milyen eléggé markáns változtatásokat eszközölt már akkor amikor már így félig le volt castingolva a [Zene] film és hát igen nagyon nagyon igyekezett tényleg így nagyon költségvetésen belül maradni és és és gyakorlatilag ilyen nagyon nagyon zökk nőmentesen zajlott a a forgatás annak ellenére hogy hogy elég sok külső helyszínen forgattak tehát hogy viszonylag kevés volt a a klasszikus ilyen stúdión belüli forgatás tehát hogy akár akár lehetett volna egy egy nagyon problémás forgatás is viszont ebben az esetben nem a probl a nem a forgatás hanem az utómunka volt nagyon problémás amiről mindenk szerintem most még így az adás elején érdemes beszélnünk mertogy a stúdió a universal studdio az kivette a a a kezéből a a vágásnak a jogát vagyis hát miután elkészítette a saját verzióját a filmből fogták magukat és újravágták a filmet sőt leforgattak olyan j plusz jeleneteket is amik eredetileg nem tartoztak hozzá a filmhez hogy így még még egyértelműbbé tegyék a cselekményt és gyakorlatilag egy ilyen hát szűk 90 perces verziót mutattak be akkor a mozikba ami hát árt köszönő vissza se volt a azzal a filmmel amit vs le akart forgatni vagy azzal a változattal amit ő szánt a a a közönségnek és hát ezt onnan lehet tudni hogy ő egy ő egy ilyen 58 oldalas memót írt ezt követően mármint wells amiben nagyon részletesen leírta az ő vízióját a filmmel kapcsolatban az ellenvetéseit ezzel az újravágott verzióval szemben és gyakorlatilag elhatárolódott a filmtől és ez fen is maradt ez a ez a ez a memó tehát hogy ez innen innen lehet tudni hogy hogy mi volt az ő ő alapkoncepciója és később ennek a memónak a [Zene] a ennek a memónak az alapján [Zene] jóval később 1998-ban vá8ban így van walter merch aki ugye az egyik leghíresebb leg legnagyobb vágó többek között a az apokalipszis mostnak és a keresztapa trilógiának a vágója is róla már beszéltünk jó párszor üüm a a vakfoldban szóval ő újra vágta a filmet ez alapján a memo alapján és igazából ez a reconstructed ez az újra alkotott verzió az ami most már a legtöbb helyen elérhető tehát hogy mi is ezt láttuk ez egy 11 talán egy perces majdnem 120 perces verzió van még egy ilyen tehát 19778-ban még napvilágot látott egy egy másik hosszabb verzió tehát val le van elvileg még egy harmadik változat is a filmből de ez a ez a 111 perces változat az amiyen gyakorlatilag véglegesnek tekinthető vagy ami olyannak tekinthető ami a leg legközelebb áll elvileg a az orzonws eredeti eredeti célkitűzéseihez igen bár azt érdemes még ehhez hozzátenni hogy az 58 oldalas memo ebben ő természetesen hivatkozott arra a rengeteg nyersanyagra amit leforgatott de ezek merchagnek már nem álltak a rendelkezésükre ühüm volt a a az a mozi verzió ami ami ami akkor elérhető volt meg volt egy azt megelőző nem tudom milyen változat ami csak így meg amit így megtaláltak de nem volt az se teljes értékű és akkor ezekből sikerült így újra építeni a filmet szóval amit amire hivatkozott wells hogy hogy milyen jeleneteket kér vissza a filmbe nem mindent tudtak helyreállítani próbálták a lehető leg jobban az ő víziójához igazítani meg a szándékának megfelelően vagy a amit el akart ér azt megvalósítani más eszközökkel tehát nem teljesértékű rekonstrukcióról beszélün hát ez egy ilyen megközelítőleges hogy körülbelül ezt kell elképzelni így van így van így van és akkor a filmnek a főszereplőiről is pár mondat és akkor ezzel rögtön össze is foglalatjuk azt is hogyan hogy hogy is került a képbe orson ws meg hogyan készült el ez a film mertogyor akkorának jelentős sztárjai vannak a főszerepekben is így van a vargas nevezetű mexikói drognyomozót jól mondom hát ilyen fő valamilyen hát special prosecut valamilyen ügyész de igen ez ez inkább nem az a fajta ilyen tárgyalótermű ügyész hanem igen aki így és aki egy ilyen annál eggyel aktívabb [Zene] résztvevője így a így a bűnözés elleni harcnak talán ja szóval őt a mexikói charton hon így van így van így van szerencsénk ilyen ilyen szempontból sok szempontból nagyon jó tesz a filmnek az hogy feketefehér szerintem abból a szempontból különösen jó tesz hogy így így jó jótékonyan hát ha nem is edi de de de csorbítja a a az arcbőrkrém a arcbőr sötétítő krémnek a hatását így igaz nagyon durva hogy így látható még a feketefehér filmen is hogy brown faceben van teljes mértékben igen cyon heston ki teljesen izé tenyeres tapos amerikai szíés abszolút abszolút tehát róla senki nem hinné el soha hogy ő mexikói lenne meg se próbálja…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Vakfolt podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A gonosz érintése (Touch of Evil, 1958, Orson Welles)”

Miről szól ez az epizód: „A gonosz érintése (Touch of Evil, 1958, Orson Welles)”?

A Vakfolt podcast a "A gonosz érintése" című film noir thrillerről beszél, melyet Orson Welles rendezett és amiben ő is játszik. A főszerepben Charlton Heston és Janet Leigh látható. Az epizód a Vakfolt podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 11. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A gonosz érintése (Touch of Evil, 1958, Orson Welles)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Janet Leigh, Orson Welles.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A gonosz érintése (Touch of Evil, 1958, Orson Welles)”?

Fő témái: film noir, thriller.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A gonosz érintése (Touch of Evil, 1958, Orson Welles)”?

Megjelenés: 2023. 11. 29.. Hossz: 1 óra 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vakfolt-podcast/a-gonosz-erintese-touch-of-evil-1958-orson-welles

Több epizód a Vakfolt podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

  • Alien (1979) - Filmklasszikusok — PuliCast

    A PuliCast ezen különkiadása az 1979-es Alien című filmklasszikusról szól. Tomi és Gore, a Puliwood szerkesztői fejtik ki gondolataikat a filmről.