Vakfolt podcast

A vihar kapujában (Rashomon, 1950, Kuroszava Akira) - vendégünk Huber Zoltán

· PT2H56S

Összefoglaló

A Vakfolt podcastben Kuroszava Akira A vihar kapujában (Rashomon) című filmjét elemzik, amely az igazság és az emlékezés természetét vizsgálja. Vendégük Huber Zoltán a Filmvilág podcasttól, akivel a film rendezői fogásait és a karakterek eltérő nézőpontjait vitatják meg.

Röviden

Műsor
Vakfolt podcast
Megjelenés
2024. 09. 18.
Hossz
2 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Huber Zoltán
Témák
igazság, emlékezés, rendezői fogások, karakterek nézőpontjai
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez itt a vakfold podcast amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk az én nevem frivalki majer péter az én nevem huszár andrás [Zene] folytatjuk nemzetközi filmes évadunkat ezúttal elkezdjük a kóaszava blokunkat amelyet már réges régóta hirdetünk vagy beleengedtünk és az első adásunk a vihar kapujában című filmről fog szólni amelyhez vendéget is hívtunk itt ől velünk a filmvilág podcast egyik házigazdája hóbert zoltán szia zoli szasztok köszönöm a meghívást nagyon köszönjük hogy eljöttél és hát amikor beszéltünk erről a filmről meg arról hogy vendégesked nálunk akkor azt mondtad hogy jó sok mindenről lehet ezzel kapcsolatban beszélni amivel nagyon egyetértek azt szerintem leszögezhetjük hogy nagyon nehéz ezzel a filmmel kapcsolatban spoilermentesnek maradni szóval bízunk benne hogy aki ezt hallgatja az látta a rasóont de hát megpróbáltunk egy kis izét nem tudom az elején egy ilyen egy ilyen általánosabb képet adni a filmről meg arról hogy nekünk hogy tetszett vagy nem is tudom mit vártam tőle nem tudom kíváncsi ugye a rasomonnal kapcsolatban az van hogy aki nem látta az is biztos vagyok benne hogy csomó mindent tud róla mert idézik állandóan e ez gyakorlatilag egy köz közszóvá vált vagy köznévvé vált az hogy a rasomon és így így jelzővé vált gyakorlatilag filmes f film más filmekre is a szerkezete miatt úgyhogy aki megnézi az is szerint serintem legalábbis egy bizonyos szinten képben van vagy valam bizonyos szinten elvárásokkal ül be rá úgyhogy attól nem kell nagyon tartanunk hogy hogy hogy nagyon elspoilereznénk a dolgokat szerintem zoli te mikor láttad ezt a filmet elősször nekem is sokáig ilyen vakft volt én egyébként is elég rosszul állok kura szavával nem is tudom hogy miért mert m bármikor megnézem egy filmét akkor lenyűgöz a szerintem szerintem azért áll az ember szarul kuraszavábal mert iszonyat sok filmje van vagy 30 és hogy mindegyik rohadt jó tehát ha megnézel egyet akkor is azt érzed hogy még mindig ott van 29 ugyanolyan zseniális aztán megnézel még hármat és még mindig ugyanúgy érzed és így soha nem fogy el igen igen ez is ez is benne van meg valahogy kura szavából nem szoktak ilyen retrospektív vetítéseket legalábbis nekem nem nem jut most eszembe hogy hogy bármikor mert csomó vakfoltot úgy pótolok hogy hogy val val évforduló van kijön egy díszdoboz nem tudom valami műsorra tűzik valahol és akkor belevágok és akkor rájövök hogy milyen jó kuroszavával kapcsolatban ugye nyilván láttam a a a testőrt mert a ugye a leon neveszelnek miatt meg meg a nagyon szeretem a run című filmét assiszem az a a káosz magyarul ami egy lear király feldolgozás az eg kései meg ugye ő mint tényleg ilyen nagyon sokat hivatkozott rendező tehát hogy nagyon sokan hivatkoznak a munkásságára nem tudom george lucastól quentin tarantinoig de hogy mégis tényleg nagyon sok filmje van és valahogy így az embernek így rá kell venni magát és utána mindig mindig megállapítom hogy mennyire szuper úgyhogy én a rasomont három éve láttam 2021-ben és már nem emlékszem hogy miért szerintem levettem a polcról merthogy én ezt megvettem a criterion collectionnek van egy gyönyörű kiadása ebből én én ugye gyűjtöm a a hogy mondják ezt fizikai médiát tehát még a megfogható kézzel fogható lemezeket és ezt is beszereztem mert egy nagyon szép kiadás és egyszer így valami levettem a polcról és emlékszem hogy annyit írtam csak róla a letterboxra hogy hogy hogy így elállt a lélegzetem tehát hogy mer ez ugyanez az eset volt hogy ugye ez egy nagyon sokat elemzett film nagyon sokat lehet róla tudni főleg hogyha valaki filmmel foglalkozik vagy akár tanult bármiféle filmes kurzuson ezt mindig emlegetik ugye van a rashomon effect ami gyakorlatilag a filmnek a a a szerkezete hogy ugye ilyen megbizhatatlan narrátor ok többen ez gyakorlatilag a mozi vagy a filmnyelv része lett tehát ma ez már nem számít egy ilyen nagy extrának de de még így is hogy hogy tényleg ezt a ezt t én is tudtam hogy miről szól meg tudtam hogy mi meg satöbbi de mégis elvarázsolt ez a ez a film erre emlékszem úgyhogy most újra néztem és megint elvarázsolt tehát hogy nem kopik úgyhogy kíváncsi vagyok hogy ti m mit mondtok róla jó jó andrás először látod ezt a filmet nem én ezt már láttam viszonylag régen nem emlékszem hogy pontosan mikor de szerintem valamikori vagy kamasz koromban vagy így nem sokkal később és hát szerintem nem biztos hogy nem felújított verzióban hanem valamilyen valamilyen nem tudom tévébe leadott vagy dvd-n kivett vagy valami hasonló verzió lehetett valószínűleg tévéből láttam tehát hogy szerintem úgy úgy úgy rendes pompájában most néztem meg először úgyhogy tényleg így vizuálisan tehát ilyen szemeg gyönyörködtető tudjon lenni a maga teljes ilyen felújított élességében tehát az például bennem nem volt meg ilyen élesen hogy ez mennyire mennyire lenyűgözően néz ki viszont az biztos hogy amikor megnéztem annak idején először akkor már akkor tudtam hogy mi ez a rasomon szerkezet tehát hogy az az tényleg annyira egy ilyen ahogy ti is mondtátok így beívódik az embernek a kulturális tudatába általában először más médiumokon keresztül vagy más történeteken keresztül és akkor hallja ezt hogy rashomon effect hogy ugye amikor megnéztem akkor már tudtam hogy na ez az ahonnan jön ez a jön ez a a ez a szerkesztési mód és és tökre tetszett viszont nem volt ilyen kedvenc filmem tehát nekem kuroszavával nagyon hosszú utam volt merthogy egy-két filmjét próbálgattam így fiatalkoromban és így rendre beletörött a vicskám szerintem fura mód így meg kellett érnem rá azért mondom hogy fura mód mert van nagyon-nagyon sok olyan klasszikus amirő úgy nem kellett megér nem vagy ilyen klasszikus rendező akik adott esetben nehezebben befogadhatóak de valahogy kurazavához nem talált meg elég sokáig az utam és csak így az utóbbi nem tudom 5-10 évben kezdtem el nagyon felfedezni és nagyon-nagyon megszeretni szóval az hogy így elsőre nem lettem rajongója az nem a filmnek a a tehát az az nem a film miatt van hanem egyszerűen valahogy nem tudtam rákapcsolódni lehet hogy egyébként azért is mert hogy alapvetően ázsiai filmeket nem nagyon keveset néztem régen legfeljebb azokat a azokat a modern klasszikusokat amik így a ezred forduló körül jöttek be így nyugat-európáb vagy amerikába tehát tudjátok a tigris é sárkány meg a hős szerintem a szigoróan piszkos ügyek szerintem azok voltak nekem az első ilyen ázsiai klasszikusok mondjuk a jackiechen meg a bruce lee filmeket leszámítva és hogy emiatt mivel hogy sokkal kevesebb volt a tapasztalatom mondjuk az ázsiai színjátszás vagy a ennek az egész milliőnek a a filmes milőnek a a a jellegével kapcsolatban ezért ezért is volt ilyen talán áthatolhatatlan eleinte úgyhogy úgyhogy az biztos hogy most már teljesen más szemmel néztem tehát például színész játékot is tök máshogy tudtam értelmezni sokkal sokkal jobban tetszett mint annak idején így továbbra se mondom hogy ez mondjuk a kedvenc kuroszova filmembbe lehet hogy tényleg belejátszik az is hogy ez a ez a topos ezt már annyiszor láttuk hogy hiába hiába itt született meg és hiába itt a legzsenibb de mégis azt é azt érezni egy picit hogy ezt már láttuk sok helyen de de ezzel együtt nagyon-nagyon izgalmas és tökre várom hogy tudjunk róla beszélni viszont ha jól sejem péter akkor neked ez volt az első a viharká hát muszáj hogy így legyen különben nem lehetett volna benevezni a vakfolt podcast műsorába igen én most először néztem meg a rushomont vagyis a vihar kapujábant hát nagyon-nagyon régóta halogattam mondanom sem kell és én nem is tudtam hogy ez egy viszonylag korai kuraszava film ezért nem is tudtam igazán hogy hogy hogyan nem is tudom hangoljan be az elvárásaimat ezzel a filmmel kapcsolatban de az rögtön lenyuggözött hogy már itt is teljes pompájában ranyogott és eszköztárát beveti kurura szava és a a szokásos rendezői módszereit azokat azokat teljes pompájukban látjuk itt is feltűnni m a toshiromi fűén ugyanúgy meg meg nem is tudom a a ugyanúgy elcsodálkoztam hogy már itt mennyire nyeregében van és mennyire uralja a filmvásznat nagyjából nekem ugye ez már nem az első kuraszavám a bukif flyol ahogy itt a vakf podcastban is elég sokat megnéztünk meg magamtól is már többet is láttam nagyából ugyanúgy kezdtem ahogyan zoli tehát nekem is a testőr volt szerintem az első ugyanúgy a leone vonalról és a a a mit is mondjak ezzel kapcsolatban mást igazából nem tudok hozzátenni csak azt hogy hogy azon teljesen meglepődtem hogy az a korábbi kuraszava filmekhez amiket láttam azokhoz képest mennyire visszafogott a léptéke nem olyan mozgalmas nem olyan sűrű a a korosava filmben azért rengeteket tehát egyrészt nagyon cselekménygazdagok a legtöbb esetben másrészt meg tényleg nyüzsögnek sokszor ezek a filmek akár abban az értelemben is hogy a stáb a statiszták mennyisége mekkora és a a rasoman meg nagyon-nagyon vissza ott tehát minimál mennyiségű szereplővel operál azok is alig-alig mozognak az akciójelenetek is a sokkal visszafogottabbak ami biztos persze benne van a költségvetés is meg egyebek is de ez egy ez egy tudatosan egy ilyen visszafogott léptékű történet és hogy ebből is mennyi mindent ki tud hozni ez a fckó mint rendező ez ez lenyűgöző számomra úgyhogy egyre nagyobb képet kapok arról hogy milyen a kuraszóa filmográfia mekkora palettája van ennek a rendezőnek és ez nagy ezt nagyon nagyra értékel nagyon élvezem egyé kén nekem se lesz a kedvenc kuraszavám de hát attól függetlenül ez egy maximális mestermű tehát ez ezt nem tudom vitatni és nem is valom kétségbe röviden ennyi hát kicsit felvezethetjük egyébként a dolgokat azzal hogy hogy hogy készült el ez a film 1950-es és ahogy mondtátok már ez egy ilyen korai filmje neki a rendezőnek és hogy igazából ez hozott neki egy ilyen nemzetközi hírnevet ez rögtön járt is egy nemzetközi filmnek járó oscar díjjal ami akkoriban még nem volt egy ilyen nagyon bevett kategória tehát tulajdonképpen ilyen adhok jelleggel osztották kiz annyira nagyon szólt a rasomon hogy akkor rögtön adtak is neki egy oscát rögtön be is hozták ezt a kategóriát adjanak neki egy oscart ezt le számítva meg azt kell még róla tudni hogy maga a rashoman effekt ugyan a filmhez kapcsolódik mint kifejezés de hát maga a történet ami az alapját képezi az még bő 30 évvel vagy hát körülbelül 30 évvel korábbi egy 1922-es talán novellának vagy kisregénynek a a a a történetét képezi ugyanez a premissza annak a szerzője a mindjárt megtalálom a jzeteimben riunos soke aku tagava üm és és a történetet már akkor feldolgozták több alkalommal különböző médiumban de hát azért mégis csak ez a a rusonon volt a legautentikusabb közülük még abban az értelemben is hogy a történetet vissza hzi a 1zer évvel korábbi japánba a [Zene] igen igazából ezt nem is mondtam így a felvezetésemben hogy én szerintem előbb olvastam ezt a novellát mint ahogy megnéztem ezt a filmet mert megjelent egy ilyen nagyon vékonyka kis magyar keménykötésű kiadásban még régen lett hogy azóta kiadták újra is azt nem tudom de az nekem megvan azt most meg is találtam a polcon úgyhogy újra is olvastam ugye annak a a novellás kötetnek is az a címe hogy a vihar kapujában és van van is egy egy ilyen című tehát egy a rasomon című novella viszont nem az az amit adaptált kuroszava abból a címet és a helyszínt kölcsönözte tehát ugyanúgy a kerettörténetnek a helyszínét tehát ez a ilyen szentélyszerű helyszín ahol játszódik a a film kerettörtént ahova behúzódik a a három ilyen kvázi narrátor vagy a mindenki narrátor de hogy az első három szereplő akit meg is ismerünk az így nagyjából az a annak a novellának a helyszíne de ahog teljesen másról szól az a novella viszont van előtte egy azt hiszem magyar címén a bozót m vagy a bozót mében talán ez volt a a magyar novellának a címe és az viszont az viszont a ugyanez a történet hogy több rövid kis fejezetben ez egy rövid ilyen 20 oldalas novella viszont ugyanúgy fejezetekre van mondva hogy a favágó elbeszélése a a a a a nő elbeszélése tehát hogy ugyanígy különböző szemszögök szerint kicsit minthogyha egy ilyen törvényszéki iratok lennének ahol ők így elmondják a bírónak hogy mi történt ezek a történetek szerepelnek így egymás után és ami nagyon érdekes és amiről majd mindenképp beszélhetünk később hogy a novella az véget ér a filmnek az egy órájánál körülbelül és a filmnek az utolsó fél órája ahol a favágó ismét el visszaveszi a szót és elmeséli hogy szerintte mi történt azt az egy az egyben hiányzik belőle tehát az az kuroszavának és a forgatókönyvírótársának a a az addíciója a hozzátett anyaga volt szóval ez majd nagyon érdekes lesz hogy ők így mit adtak hozzá de egyébként ami korábban van az majdhogynem szinte szóról szóra megegyezik a a novellának a a történetével tehát azt tényleg nagyon-nagyon hűen emelték át a a filmre a másik pedig ami szerintem nagyon érdekes még így a filmnek a keletkezés történetében hogy amennyire tudom így 1950-ben amikor megcsinálta kurosava ezt a filmet akkor ő pont egy kicsit ilyen gazdátlan szamuráj volt így filmesként mert előtte a toh filmstúdióba dolgozott így kábé fixen és aztán onnan azt nem tudom hogy miért de onnan elkerült és egy pár éven keresztül így így más stúdióknál kereste a helyét és aztán később visszament megint a a toho stúdióból tehát hogy ebben az időszakban pont így így egy picit nem találta a helyét és hogy ez a film ráadásul ez így ez így sokszoren értetlenségbe tehát ilyen értetlenül álltak a stúdióvezetők ezelőtt a film előtt hogy na ez micsoda és hogy nem annyira akarták beáéz értelmezni így van tehát hogy ez így tök érdekes hogy ez hozta meg egyrészt számára is a a nyugati elismertséget a hazájában is hát japánban is baromi népszerű film volt miután már kijött és maga az egész japán filmkészítés így vagy a japán film is ennek a a filmnek a sikerének köszönhetően az oszcar jelölésnek meg a velencei fődíjnak köszönhetően lett emiatt kezdetel odafigyelni rá a az európai meg az amerikai közönség meg filmes szakma és hogy közben pedig ez ha nem is azt mondom hogy majdnem hogy nem született meg ez a film de hogy de hogy ellenállásba ütközött pont azért amit mondtál péter hogy így így így értetlenül…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A vihar kapujában (Rashomon, 1950, Kuroszava Akira) - vendégünk Huber Zoltán”

Miről szól ez az epizód: „A vihar kapujában (Rashomon, 1950, Kuroszava Akira) - vendégünk Huber Zoltán”?

A Vakfolt podcastben Kuroszava Akira A vihar kapujában (Rashomon) című filmjét elemzik, amely az igazság és az emlékezés természetét vizsgálja. Vendégük Huber Zoltán a Filmvilág podcasttól, akivel a film rendezői fogásait és a karakterek eltérő nézőpontjait vitatják meg. Az epizód a Vakfolt podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A vihar kapujában (Rashomon, 1950, Kuroszava Akira) - vendégünk Huber Zoltán”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Huber Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A vihar kapujában (Rashomon, 1950, Kuroszava Akira) - vendégünk Huber Zoltán”?

Fő témái: igazság, emlékezés, rendezői fogások, karakterek nézőpontjai.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A vihar kapujában (Rashomon, 1950, Kuroszava Akira) - vendégünk Huber Zoltán”?

Megjelenés: 2024. 09. 18.. Hossz: 2 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vakfolt-podcast/a-vihar-kapujaban-rashomon-1950-kuroszava-akira-vendegunk-huber-zoltan

Több epizód a Vakfolt podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból