Vakfolt podcast

Éjféli cowboy (Midnight Cowboy, 1969, John Schlesinger) - vendégünk Vermes Dorka

· PT1H25M19S

Összefoglaló

A Vakfolt podcast Vermes Dorka rendezővel boncolgatja John Schlesinger 1969-es, Éjféli cowboy című filmjét. Az epizód kitér a film fogadtatására, Dustin Hoffman és Jon Voight karrierjére, a regény és a forgatókönyv tabutémáira, az X-besorolásra, és a rendezői fogásokra. Szó esik…

Röviden

Műsor
Vakfolt podcast
Megjelenés
2024. 02. 21.
Hossz
1 óra 25 perc
Szereplők, említett nevek
Vermes Dorka, John Schlesinger, Dustin Hoffman, Jon Voight
Témák
midnight cowboy, 1969 film, director
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez itt a vakfold podcast amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk az én nevem frivalk maer péter az én nevem huszár [Zene] [Zene] andrás [Zene] [Taps] [Zene] folytatódik a nagy vakfoltokat pótoló évadunk és eljutottunk egy igazi új hollywoodi klasszikusig ez pedig az éjféli cowboy eredeti címén a midn cowboy és vendéget is hívtunk az adáshoz itt ől velünk vermes dorka szia dorka sziasztok veres dorka rendező akinek most az rni című filmje látható a mozikban ez az első egész esti is filmed igaz igen megnéztem és nagyon-nagyon izgatott vagyok miatta úgyhogy majd mindenképpen fogunk arról is beszélni de most a a elsősorban az éféli kabbogy ami miatt hozzánk jöttél ez ez ezt már régóta kinéztük andrással magunknak hogy ránk fél a pótlás mert tényleg egy egy igazi alapiről van szó kábé ez így a szerintem olyan négy olyan film van amit így szokás megnevezni az új hollywood vagy a hollywood renessáának az előfutárának ez az egyik közülük jó választás és hát szerintem elkezdjük azzal hogy akkor ki mikor látta először ezt a filmet illetve milyen elvárasokkal ült be rá és hogy tetszett ja én először láttam tehát nekem ez ez abszolút vogfolton volt és egyébként tehát így mind a ketten nagyon szeretjük ezt a ezt a korszakát hollywoodnak ezt az ilyen rebellis új hollywoodi korszakot és és nyilván mindig ott volt előttem hogy ezt a filmet is jó lenne végre megnézni amit tudtam róla az igazából nagyjából az az alappremisszája meg az alapsztorija tehát az hogy van itt két k két férfi főszereplő akik közül legalább valamelyikük azt nem tudtom pontosan hogy melyikük de hogy vanelyikük cboy vanakük ilyen prostituáltként próbálja keresni a kenyerét new yorkban és így nagyjából ennyit tudtam róra előzetesen de körülbelül az a kép ami az én fejemben volt erről a filmről az az igazolódott be tehát egy ilyen nagyon szennyes nagyon szurtos ilyen ilyen koszos ö realisztikus new york kép ami élt a fejemben részben persze a korszakbeli más filmek mint mondjuk a taxisofőr kapcsán is az az tökre visszaköszönt itt nálam és ja nagyon nagyon izgalmas volt az hogy mennyire ilyen nem is tudom tüskés ez a film tehát hogy a szereplői is meg maga az a világ amit ábrázol az az egy hát nem tudom feel bed hangulatú vagy hát egy egy ilyen egy ilyen vannak vannak ilyen nagyon [Zene] nem tudom megható meg nagyon ilyen érzelmes részei is de hogy vannak nagyon kemény és nagyon tényleg így a fejünket belenyomják a valóságba jellegű részei és és ez az egy veleg ez ez így el előzetesen ez az ami nagyon nagyon tetszett benne dorkaatá m én láttam már korábban ezt a filmet de nem annyira régen szerintem az utóbbi egy-két évben valamikor és nem tudom hogy mi miatt néztem meg az biztos hogy a a proton cinemának az irodájában van egy midnight cowboy plakát és lehet hogy amikor oda be tehát hogy hogy hogy így sokat láttam így valamikor így beégett meg szerintem iszonyú jó a címe szóval így hogy tudtam hogy nem vadnyugat amit nem szeretek meg engem nem érdekel hanem hanem egy városi setting így így már nagyon már ez is nagyon érdekelt és azt hiszem hogy talán én is csak annyit tudtam róla max hogy egy férfi prostituáltról szól és én nagyon szeretem az ilyen nem is tudom ellentmondásos ilyen settingeket szóval nekem ez már így bőven elég volt én én előre bocsánatot kérek gelencsér gábortól aki mind az sf-n mind az eltn nagyon sokat tanított de nem az ő hibája de én nem tudom ezeket a új hollywoodi meg ezeket de ő mindent megtett hogy én ezeket így tudjam és nagyon tisztelem és szeretem a gábort de hogy nem fogok tudni filmtudósként hozzászólni így ezekhez a témához jó akkor én is bocsánatot kedk ezóta ö tő mert én elhoztam magammal a könyvét de nem volt időm elolvasni sajnos kicsit zürös volt ez a hét úgyhogy szóval nem tudtam hogy ez új hollywood és ilyesmi de de ez nem az ő hibája ja hát erről egy pár szót beszél ja én is elmondom hogy amikor láamn is most letttam először az adás kervért a filmet szóval ahogy ezt már mondtam ez egy ilyen régi régi pótlandó volt de hát pont amiatt kellett ezt most már megnézni mert szerintem ez volt az utolsó talán nem nem az utolsó de az egyik utolsó film ami így filmjelezi ezt az hollywoodi renesszánzot és és még nem láttam de hát igazából miket szokás ide sorolni szerintem amit a podcastban is megnéztünk az például a a warren baty meg a a akinek a föszereplésével készült a a bonnie és cide bon é cide igen az az biztos hogy egy ilyen korai fecske dez igazá az easy rider is ide tartozik illetve hát a a diploma előtt ami szintén dustin hoffman fölszerepllésével készült na az most még egy portlandu van rá esély hogy még idén megnézzük de ez nem nem teljesen biztos szóval lehet hogy idén meglesz ez a ez a kö hát azért még csak februárban csak belefél ha tudnád hány évre előre megvan a mert és hát igen nagyjából ilyen elvárásokkal is ültem be rá hogy most akkor meg fogom látni hogy milyen amikor valaki íy berúgja az ajtót hollywoodra és ezt ezt teljesen meg is valósította ez a film számomra szóval le voltam teljesen nyügözbe tőle nekem engem így megcsapott hogy te mondtad hogy feel bad film és biztos csak azért mert hogy a mi filmünkben is nem tudom tehát sok a valóság vagy nem tudom hogy mondjam de hogy én az tehát hogy hogy én ezt se éreztem ezt ami nik cowboyt egyáltalán filbednek mert én eléggé szeretem a valóságot meg a mundan valóságot és szerintem ennek is nagyon sok színe van egyébként ebbe a filmben is és nekem ez kifejezetten jól esett és én én hogy mondjam ilyen feelbednek vagy ilyen rossz értelemben nehéznek így egyáltalán nem éreztem hanem nekem ilyen nagyon üdítően reális volt így így a a nem tudom az igazi hétköznapi élet örömeivel tragédiájával és ilyen szóval nem tudom vagy nekem ez a kényelmes én én ezt szeretem úgyhogy én ilyen végtelen depressziót nem éreztem mert hogy egyébként nekem nem is egyértelműen szomorú a vége mármt hogy mondtátok hogy szabad spoilerezni szóval hogy az hogy meghal a dustin hoffman az nagyon szomorú de szerintem a mi főhősünk az a john white és hogy én azt gondolom hogy az ő számára meg inkább fejlődéssel végződikm a és nem nem azért jöttem ide hogy self promotáljam az árnyit csak én én így így látom a mi filmünknek így a a végét is hogy hogy tehát nyilván nem egy hollywoodi vég aminek nem tudom hogy az életben minek van olyan de hogy hogy hogy nem tudom szerintem ez reális és nekem nyilván azért választottam a saját filmemnél is ezt mert nekem ez esik jól és nekem ilyen értelemben itt is tökre jól esett és nem éreztem azt hogy szörnyű hangulatba állok föl ezú án a film után együt értek ja egyébként tehát ilyen még depressziós élményem nekem se volt voltak olyan elemei a filmnek főleg egyébként mondjuk így a a a díszletek vagy hát nem is nem is díszletek mert gondolom valós helyszíneken forgattak a utcaképeket egyértelműen de valószínűleg így a a legfőbb helyszín az mondjuk a a dusy hofman karakterének a lakása ami egy ilyen nagyon nagyon lepusztul tehát egy ilyen használaton kívüli ilyen lakásfoglalóként elfoglalt illegálisan elfoglalt kis lakásban tengeti az életét és hogy és hogy ott ott éreztem annak a klausztrofóbiáját leginkább meg meg hát annak a annak a nehézségét hogy hogyan próbálnak egyről a kettőre jutni és inkább nem egyről a kettőre jutnek hanem egyről a félre meg a negyedre tehát hogy mindig egy picit hát mindig picit hátrébb kerülnek mint amennyire szeretnének jutni de egyébként az az a tökre egyetértek hogy sz nagyon szépen balanszolja ki azt a film hogy legyenek ilyen ilyen nem tudom üdítő vagy ilyen ilyen [Zene] non egyszerű szóal ilyen pozitív ellenpólusai vagy hogy ez a kettő ez így egyszerre legyen meg hogy a nehézségek is de ugyanakkor legyek legyenek azok kis szép pillanatok amiket így meg tudnak maguknak valósítani főleg egyébként a john white karakterének így a világlátásának köszönhetően hogy van benne egy ilyen egy ilyen abszolút optimizmus és és maga a karakternek a természete is olyan hogy valahogy nem nem hagy minket így belesüppedni a hát igen meg szerintem hogyha ha egyszerűen nem mozgott volna ennyire jól ebbe a szürke zónába ami oké nem egy ilyen hollywoodi nem tudom setting de de ide ez illet és hogyha szerintem nem ennyire reálisan és jól mozog ebbe akkor egyszerűen nagyon lebukós és hamis lett volna az a jelenet amikor ülnek a végén a buszon mert egyébként rengeteg sok filmnek ez egy ilyen narratívája hogy mondja az egyik karakter hogy ezt szeretnié azt szeretnié amazzt szeretnié és akkor elviszik és nem tudom tehát hogy még ez is meg az is hogy hogy akkor meghalt közben miközben nem tudom én és akkor a másiknak katarzist kéne éreznie és ez szerintem elég sok helyzetben így nem működik csak nagyon hangos a zene alatta de de hogy itt én így azt éreztem hogy mivel olyan jól mozog ebbe a mundén szürke zónába ezért én egy percig nem éreztem hamisnak azt hogy hogy ők ide mennek az se hogy hogy tehát hogy nekem így nagyon működött érzelmileg így a végén én azt éreztem hogy elértünk ide és szerintem ez egy tökre nagy teljesítmény rendezőileg hm ez az új hollywood egy picit egyébként e ezt így meg is előlegezi vagy meg is alapozza hogy ez a film miért egy ilyen középben játszót hat szerintem tehát egy pár mapban beszéltünk arról hogy mit jelent ez az egész hlywoody renessance mert már milliószor beszéltünk róla különböző adásokban de akkor itt is említsük meg hogy a gyakorlatilag az évadban is idáig is főleg klasszikus hollywoodi filmeket néztünk szóval tök jól ellenpontozza azt hogy eddig miket láttunk nem arról van szó hogy régen nem készültek mondjuk ilyen andrás szavaival élve feel bad filmet mert például mi is megnéztük a charles latontó a nagyon-nagyon nyomasztó hogy hívják ott vadász ézak a igen igen azt és és azért a film noá maga is egy baromi nomasztó műfaj ezekről azért el kell mondani hogy a klasszikus hollywoodra ha jellemző is a nyomasztás akkor ez egy nagyon műfaji elemelkedett valóságban történik a a egyéként meg a legtöbb hollywoodi klasszikus film amikről íy amikrőy amik automatikusan zőbe jutnak azok például a történelmi eposok vagy a scobol cerik vagy a musicalek azok egyáltalán nem ilyen valóságban játszódnak és ha a new yorkot egy egy klasszikus hollywoodi filmet próbálom azosítani akkor általában az úgy néz ki hogy matroózok patraaszálnak és darra fakadnak és az hogy new yorkban az hogy ez a film new york ebben a filmben new york így jelenik meg az egy ez egy egészen forradalmi újdonság ha nem is olyan régre visszagondolunk akkor nemrég néztük meg a minden tváró című filmet ahol van talán egy olyan jelenet ami a az utcán játszódik ahol emberek sétálnak és itígy szemben a a kamera így kocsizik előttük és vetítve van a háttér mögéjük tehát a régi klasszikus hollywoodban így nézett ki egy kültéri felvétel hogy így még arra se ügyeltek hogy az emberek akik oda vannak vetítve ugyanazzal a sebességgel közlekedjenek mint a színészek itt meg valóban ott vannak new yorkban élesben a valódi helyszínen forgatnak sokszor nem is tudnak róla a járók elők hogy körülöttük filmeznek ez is egy újdonság itt de az allobtive az nem 50-es évek valami ez meg 69 nem igen igazából tizenvahány per t hogy azér technikailag már nem ugyanott tartottak igen technikailag is de a a a klasszikus hollywoodró amúgy is jellemző hogy hogy komplett városnegyedeket felépítenek díszletek között és csak ott forgatnak ilyen izolált körülmények között nincs egy deka valóságos helyszín tö tök izgalmas hogy így tanítottam délelőtt és mondta az egyik tanítványom tök mindegy a fast and furiousről volt szó és ő nagyon szereti és megmutatta nekem ami számomra egy megdöbbentő volt hogy a fast and furiousnek a külső helyszínei azok valóságos utcán vannak elhelyezve és nem épített díszletek tehát az a nem tudom autószerelőműhely sőt a a a vin dieselnek a a háza az egy embernek a háza és az a bolt ahol ők nem tudom ott seftelnek az is így van szóval hogy ez számomra megdöbbentő volt de én nem nézek vagy nem ismerek annyira sok hollywoodi filmet de hogy ez se stúdió volt hanem még 2000-ben ez ott van los angelesb az utcán igen szóval hogy így közben meg mégse tehát hogy néha kimennek na mindegy bocsás csak ilyen délelőtti szóval ez ezz egyik ilyen nagy újdonsága hogy sok sokkal jobban kimerészkedik az utcára meg a valós világba forgatni is a a halllywoodi renessá alkotó renesszá alkotója igen meg hát hogy azt a valósságot mutatják meg amiben egyébként élnek azok a nézők akik beülnek és í és hát a filmcímen az hogy m night cowboy a cowboy az egy klasszikus ős az old hollywoodból és itt meg ezt is totálisan dekonstruálja a texasi fiatal macsó aki valójában nem is cowboy csak egy stud ahogy magáról mondja nem is macsó nem is macsó azt is már azt is lerántja magáról ezt a ezt a ezt a mázat is hogy igazából annyira nem jön be a csajoknak szinte senki nem bukik az ő há nem hanem hogy azért ilyen tökre naív meg csomóan kihasználják meg ezér egy nagyon egyszerű figura szóval hogy így így íigen de amúgy nagyon-nagyon próbál mindenkire nyomulni tehát már a buszon is a fiatalok a idősek bárkivel izé megpróbál úgy flörtölni de senki nem beszíál hát igen hiszen ugye kimondja hogy neki az a célja hogy ő férfi prostituált legyen tehát hogy szerintem ezért próbálja tehát hogy ez egy deklará céja a nulladik percétől így a filmnek igen t a legjobban a a vagy ez volt az egyik kedvenc elemem a filmben hogy nagyonnagyon hamar és a john white alakításában is hogy nagyon hamar lerántja saját magáról meg a karakteréről a leplet hogy az a karakter amit fölvesz magára joe buck ez a ez a texasi john wayne paul newman által ichletett karakter aki aki akivel ő elindul a nagyvilágba vagy hát new yorkba hogy valójában ilyen ilyen folyamatosan ilyen nagyon kényszeredett nehezen kommunikál ál próbál nyitni így emberek felé de nem megy leönti magát ketchappal tehát hogy egy csomó olyan olyan kis apró mozzanat van benne hogy ő így feszeng a saját bőrében feszeng abban hogy hogy így hogyan hogyan interaktál emberekkel hogyan vesz részt a világban és erre még pluszban ráveszi magának ezt a karaktert és abból a karakterből nyel egy csomó önbizalmat…

Említett entitások

Témák

  • midnight cowboy
  • 1969 film
  • director

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Vakfolt podcast

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Éjféli cowboy (Midnight Cowboy, 1969, John Schlesinger) - vendégünk Vermes Dorka”

Miről szól ez az epizód: „Éjféli cowboy (Midnight Cowboy, 1969, John Schlesinger) - vendégünk Vermes Dorka”?

A Vakfolt podcast Vermes Dorka rendezővel boncolgatja John Schlesinger 1969-es, Éjféli cowboy című filmjét. Az epizód kitér a film fogadtatására, Dustin Hoffman és Jon Voight karrierjére, a regény és a forgatókönyv tabutémáira, az X-besorolásra, és a rendezői fogásokra. Szó esik… Az epizód a Vakfolt podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Éjféli cowboy (Midnight Cowboy, 1969, John Schlesinger) - vendégünk Vermes Dorka”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vermes Dorka, John Schlesinger, Dustin Hoffman, Jon Voight.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Éjféli cowboy (Midnight Cowboy, 1969, John Schlesinger) - vendégünk Vermes Dorka”?

Fő témái: midnight cowboy, 1969 film, director.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Éjféli cowboy (Midnight Cowboy, 1969, John Schlesinger) - vendégünk Vermes Dorka”?

Megjelenés: 2024. 02. 21.. Hossz: 1 óra 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vakfolt-podcast/ejfeli-cowboy-midnight-cowboy-1969-john-schlesinger-vendegunk-vermes-dorka

Több epizód a Vakfolt podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból