Vakfolt podcast

Jeanne d'Arc szenvedései (La passion de Jeanne d'Arc, 1928, C. T. Dreyer)

· PT1H33M59S

Összefoglaló

A Vakfolt podcastban Carl Theodor Dreyer 1928-as némafilmjét, a Jeanne d'Arc szenvedéseit vitatják meg. A beszélgetés kitér a film realizmusára, expresszionizmusára, technikai bravúrjaira és érzelmi hatására.

Röviden

Műsor
Vakfolt podcast
Megjelenés
2025. 01. 29.
Hossz
1 óra 34 perc
Témák
dramatic film, silent film, french cinema, german expressionism, historical film
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

ez itt a vakfold podcast amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk az én nevem frivalsk majer péter az én nevem huszár andrás [Zene] folytatjuk azt az évadunkat amelyben mindenféle idegennyelvű filmmel foglalkozunk ezalatt azt értjük hogy se nem angol se nem magyar nyelvű filmek ezek hanem a nemzetközi színpadnak az alkotásai és most egy hosszasabb ázsiai utazás után európából válogatunk filmeket legutóbb már bergmannal foglalkoztunk most viszont egy jóval korábbi művet fogunk feldolgozni 1928-as ha jól emlékszem ez a film andrás kérlek mutasd be nekünk az ez az 1928-as film a francia címén la passion de jean dark angol címén the passion of joan of ark magyar címén azt hiszem talán egyszerűen zandark a címe vagy zandark szenvedései de ezt mindjárt megnézem zsandark szenvedései így van ebből kimarad az hogy azért ez egy kicsit több értelmű ez a cím akár aióra is utalhat ó így van és és utal is mindenképpen ezt majd majd látni fogjuk a beszélgetés során ugye kl theodor dreyer egy dán rendező viszont ez egy francia film majd erről is tudunk beszélni hogy miért miért francia zás alatt készítette el ezt a filmjét és egy némafilmről beszélünk tehát ahogy a klasszikus némafilmekben itt is a szöveges részeket ilyen felvillanó feliratokban olvashatjuk el és a film az jeanar történetének egy szakaszát dolgozza fel ugye jeanar a 15 századi francia történelemnek egy ilyen kiemelkedő figurája kiemelkedő alakja egy hőse és egyben egy tehát nem csak francia nemzeti hős hanem egy egy mártír is aki az angolok elleni háborúban a 100 éves háborúban segítette az uralkodót viszont hát a a az egyház által eretneknek vélt tanai miatt perbe fogták és és mágján elégették kivégezték istenkáromlásért és a film az gyakorlatilag enn nek a pernek a története tehát nem a teljes élet életutat ábrázolja hanem ezt a ezt a főként papok által végzett tárgyalást igen ezt a katolikus klérus hajtotta végre ezt az eljárást és igazából ők meg ha jól tudom akkor anglia páriak voltak vagy legalábbis olyan mé bézásból dolgoztak igen így van volt egy ilyen politikai ata is ennek az egész tárgyalásnak mindenképpen beszélhetünk majd ennek az egész filmnek a történetének a történelmi kontextusáról de szerintem ne azzal kezdjük mer semmiképp sem akkor nem ezzel álltatni a hallgatók figyelmét hanem kezdjük azal hogy hayó tudom akkor neked ez már nem volt újdonság mikor láttad először ezt a filmet és hogy tetszett neked a máris megmondom ezt egy néhány évvel ezelőtt láttam mindjárt megmondom hogy pontosan pontosan mikor de már mielőtt megnéztem volna azelőtt is nagyon-nagyon sokat hallottam róla meg tehát hy ez ez egy ez egy ilyen abszolút a radaromon volt nagyon régóta mint egy klasszikus és és nagyon különlegesnek titulált némafilm és egyébként a témát is nagyon szeretem ezt 2018-ban láttam először szóval a téma is nagyon érdekelt mindig is tehát így gyerekkoromban én ilyen nem tudom nagy nagy ilyen hülyen nagy 100 éves háború fan voltam de hogy az vagy mindig mindig valamiért az úgy az úgy piszkálta a fantáziámat meg biztos olvastam róla ilen kalandregényeket meg meg hasonlókat és az úgy az egy ilyen izgalmas 20 100 éves háború az nagyon hosszú és és akkor arról hogy olvasgattam dolgokat és a jeandarkkal is már így viszonylag fiatalon így találkoztam volt még a 90-es években egy film a lukbonnak a filmje a milla jovoviccsal azt például il nagyon szerettem tehát hogy így a je dark mint mint fogalom meg mint karakter az az az így ismerős volt számomra de ezt a filmet azért ugye sokáig így nem néztem meg és és akkor mondom 2018-ban néztem meg először és most néztem meg az adáskedőért másodszor tehát hogy az volt eddig az egyetlen egyetlen nézés és én én én teljesen padlót fogtam tőle tehát hogy nem nem is tudom hogy milyen elvár sokkal ültem neki kíváncsi voltam nagyon meg érdekelt de hogy hát azért bár mennyire is szeretjük a régi filmeket meg így így a a podcasten belül meg azon kívül is szoktuk éltetni őket meg így igyekszünk mindenkit arra buzdítani hogy így nézzen régi filmeket tökre megéri csomó minden nem poros nagyon eleven élő izgalmasak tudnak lenni de tudod az is sokszor nálunk is előfordul az hogy megnézünk egy ilyen régi klasszikus filmet és azt mondjuk hogy h igen tökre látjuk hogy miért jó tökre látjuk hogy mik azok a akár filmtechnikai dolgok amiket itt mondjuk izé ha nem is először de így az első között használtak az alkotók és úgy tök izgalmas de hogy mondjuk úgy nem nem hat úgy ránk mint egy mint egy eggyel kortársabb film és nekem az volt a nagyon váratlan meg nagyon meglepő ebben a filmben hogy ilyen nagyon brutális érzelmi hatást gyakorolt rám tehát hogy ilyen ilyen nagyon masszívan beszippantott és hogy nem csak távolról kívülről néz és értékeltem a filmtechnikai bravúrjait ennek a filmnek meg azt hogy mennyire szenzációsan használja az eszközeit hanem hanem nagyon nagyon berántott a főszereplőnek az érzelmi drámája az a nagyon nyomasztó közeg amibe amiben ő szenved a film egésze során és így és így a tehát ez a ez a szenvedés történet amit vagy ez a passió amit a film bemutat ezt így abszolút a saját bőrömön érezte és és ilyet azért nem szuper gyakran tapasztalok a a a a régi filmeknél mármint mondjuk régi filmek előtt ilyen 40es évek vagy 50-es évek előtti filmekre gondolok most elsősorban úgyhogy úgyhogy ez nekem ilyen instant top nem tudom top 10-es kedvenc lett és most újra nézve nem már nem volt ez az első prőerejű hatása a filmnek most is nagyon-nagyon tetszett meg most is átéreztem azért elsőre volt ilyen nagyon nagyon tényleg földhöz földhöz döngölő most másodszor inkább így tényleg jobban figyeltem arra hogy hogyan rendez dreyer miket csinál hogyan hogyan teremti meg azt az érzelmitást amit elsőre gyakorolt rám de még mindig azt tartom hogy hogy ez egy ilyen a izé a letterbxra akkor csak annyit írtam hogy így én nem annyira értem hogy ezután a film után miért készített bárki más filmet mert hogy így bizonyos szempontból ez a film kimaxolja a filmkészítést így e 1928-ban úgyhogy ja nekem ilyen óriási nagy kedvencem és nagyon vártam hogy tudjunk róla majd egyszer beszélni az adásban meg nagyon kíváncsi voltam rá hogy vajon neked hogy fog tetszeni ühüm tényleg egy ezt egyébként máshol is láttam visszahangozni ezt a véleményt hogy ez így mindent elért amit a film el tud érni a maga eszközeivel és hát tényleg elképesztő hogy micsoda erre jó ez a film és hogy némafilm és némafilmként a filmkészítésnek az aran korábban vagyis annak nagyjából így a első nagy szakaszában ebben a filmben semmi avittas nincsen tehát hogy a 100 év távlatából is úgy lehet megnézni hogy egy cseppet se érzed azt hogy nem tudom ebben a színészek úgy viselkednének vagy a kamera úgy mozogna vagy olyan lenne a díszlet vagy a smink vagy bármi hogy az már nem is tudom datálja ezt a filmet semmi ilyesmének nyoma nincsen köszönhető ez annak is hogy ez egy nagyon-nagyon szép minőségű kópia amit ez a film igen kapott mert a criterion collectionben helye van ennek a filmnek és ők restaurálták ezt a filmet majd erről biztos fogunk beszélni de tényleg lenyügöző ahogyan ez a film meg van valósítva minden egyes minden szempontból én ezt a voices of flight soundtracket hallgattam meg hozzá arról majd biztos fogunk m beszélni milyen zenék készültek a filmhez de úgy tűnik hogy ez tarató a a kanonikus változataá ennek a filmnek nem tudom de azért sokat hozzátesz a filmélményhez ez a katolikus misékre emlékeztető kórusművel dolgozó soundtrack mindenesetre tényleg x6os errejő elemére jő a a drámájának a filmnek és a főszereplőnek az alakítása pedig pedig szintén olyan hogy szerintem 50 évvel megelőzte a method actinget igen fantasztikus sok szempontból egyébként az hogy tényleg ennyire nem fog rajta az idő nem fog az idő ezen a filmen most pont megütötte a film amit mondtál hogy nincsenek ilyen ilyen elnagyolt sminkek amik mondjuk így a régi némafilmekben azért gyakran előfordulnak amik így picit fokozzák a a színésznek a mimikáját ez abszolút a a dryernek a a a szándékos célkitűzése is volt hogy hogy minél realisztikusabb maradjon a film majd beszélünk a filmnek így a a realizmusáról de de ehhez hozzátart hozzátartozott az hogy hogy ő megtiltott minden sminket ebben a filmben tehát hogy tényleg mindenki [Zene] úgymond natúr módon jelenjen meg a kamera előtt és ez ez szerintem tökre tényleg látszik is hogy hogy ahol össze van maszatolva ott össze van maszatolva a színésznek az arca nincsenek tényleg ilyen mesterségesen rásegítő elemek miközben a film egy csomó mindenben meg nagyon is mesterségesen rásegít a a hatás elérésére szóval szerintem ez egy nagyon izgalmas ilyen kombó a a a filmben hogy hogy egyszerre realisztikus és közben meg nagyon nagyon ilyen expresszionista meg nagyon dolgozik azon hogy a szereplőnek ez a ez a ez az extrém szenvedésekkel teli és konfliktusokkal teli szituációja ez minél hangsúlyosabban tudjon megjelenni így a vászon van a paul schader nevezetű író biztos sokan ismertek hallgatóink közül is martin scorsivel is rengeteget dolgozott meg önálló jogon is rendezett filmeket na neki van egy ilyen híres könyve a transzcendentális stílus filmeben és abban ír a a erről a filmről zandrk szenvedéseiről és a de dryerrel kapcsolatban azt mondja hogy nem ebben a filmben valósítja meg ezt a transzcendentális stílust a leginkább de azért kiemeli hogy a film az így két nagy kortárs filművészeti mozgalom között helyezkedik el németországból ered a kamerspífilm vagyis a kamer drámafilm és az a német expresszionizmus is amiről már elég sokat diskólatunk ebben a podcastban és ez pont jól illusztrálja azt is amit te mondasz hogy a kamerp filmnek tehát a kamer drráma filmnek megvan az a tulajdonsága hogy nagyon naturalista és a szereplők belső életére koncentrál sokszor olyan mint egy mint egy mintha megfagyna az idő és egy pillanatot ragadná ki egy idő pillanatot ragadná ki a filmben és ezzel szemben meg ez a sokkal expresszívebb sokkal elnagyolta felnagyítottabb drámájú expresszionizmus működik a maga sokkal hatásosabb sokkal hatásvadászabb fény álnyjátékaival és érdekes módon ezeket tényleg tudja egységesíteni ebben a filmben valahogyan dreyer beszéljünk akkor egy picit magáról dreyerről meg arról hogy ez a film hogyan hogyan született meg ugye karl theodor dreyer ő 1889-ben született és 1968-ig élt és ő egy hát svéd származású alkotó egy svéd házvezetőnő volt az édesanyja aki így nem sokkal a talán a születésekor de lehet hogy nem sokkal a születése után elhunyt és és örökbe adta dreyert és az illetve e a dreyer család fogadta örökbe és akkor így lett így lett ő ő is dreyer és ő újságíróként dolgozott sokáig mielőtt elkezdett filmeken dolgozni és először filmeken ő is ezeket az ilyen nem felirat mert az az a subtitle de ez az ilyen angolul ez az intersticial tehát ez a jelenetek közti felirat vagy jelenetek közti szöveg ezeknek a szövegeknek a a a megí sával kezdte a a karrierjét és aztán már a 10-es évektől kezdve dolgozott forgatókönyveken meg filmeken de a az 1928-as zandark szenvedései máig a a az első számú mesterműve utána is ugyanúgy alkotott még viszonylag sokat de ilyen eléggé hullámzó egyrészt eléggé hullámzó időszakokban tehát hogy a 30-as években például visszatért a az újságíráshoz akkor utána a 40-es évektől kezdett el megint dolgozni akkor ott voltak megint ilyen kiemelkedő filmjei dolgozott dokumentumfmeken is azt hiszem talán színházban is bár lehet hogy inkább csak színdarabokat dolgozott föl filmekben és még az az 50-es évekre is maradtak ilyen ilyen remek művei van az ordet című filmje amit még szintén nagyon-nagyon nagy bcsben tart így az utókor az az egy 55-ös film és hát a a a haláláig dolgozott a azon hogy készítsen egy jézus filmet és hogy ilyen irgalmatlan mennyiségű kutatómunkát végzett hozzá de soha nem jutott el odáig hogy ténylegesen le is forgassa azt a álomprojektjét de hogy az azért eléggé fontos szerintem így a a zendak szempontjából is ugye ahogy említettük a címben ott van a passió hogy hogy ez ez legalább annyira egy egy mártír és passió történet mintogyha jzusnak az utolsó napjait néznénk végig tehát hogy nagyon-nagyon hasonlóan kezeli ezt a zandark karaktert és az ő dilemmáit és a az ő helyzetét ebben a filmben dryer szóval szerintem abból a sa el nem készült jézus filmből egy nagyon keveset mintogyha láthatnánk ebben a filmben is vagy fordítva ez a film ebből a filmből el tudjuk képzelni hogy milyen lett volna a jézus filmje ja ez igaz ez tök jó hátát az hogy dreyer miért volt ennyire keveset foglalkoztatott rendező azzal kapcsolatban sokat nem találtam eléggé maximalistának tűnt a leírások alapján aki teljes kontrollt igényelt a filmgyártás folyamata felett és azért a különféle finanszírozók európában ráadásul általában ilyen nemzetközi koprodukciók jöttek létre a kortát szóval azoknak a különböző finanszírozónak a beleszólása az neki valószínűleg nem feködött annyira az ő gyártási módszerei azok ráadásul nem is túl olcsók rengeteg a hatalmasra épített díszlet a filmjeiben aztán ugye a vampir című filmje ez a viszonylag híres film még amit tudjanak hogy vanir y és az e a végén na az az az elég nagyot bukott az még egy ilyen viszonylag korai filmje és az nagyon nagy bukás volt és utána sokáig nem is tudott dolgozni amennyire én tudom és aztán ez így meg is tépázta annyira reput ációját hogy hogy egyre nehezebben sikerült finanszírozót találnia ezeket tálltam igazából összesen 14 játékfilm főződik a nevéhez miközben igen-igen hosszú életet élt úgyhogy igen és az utolsó pár év utolsó pár évtizedben azt hiszem hogy csak öt filmje utolsó talán a 40-es50-es években ah tehát hugye a a pályájának a az utolsó szakaszában kifejezetten keveset dolgozott és a úgy visz ehhez képes viszonylag sok külföldi produkciója volt tehát ugye ez is egy francia film de így van készített svéd filmet német filmet norvég filmet tehát hogy valószínűleg tényleg dániában kevésbé kapott lehetőséget még hogyha a többi film azdán nemzetiségű film volt is de de de mindig utánna kellett mennie annak hogy hogy hol hol tudja megfinanszírozni a az adott filmjét és a a zandark is úgy…

Említett entitások

Témák

  • dramatic film
  • silent film
  • french cinema
  • german expressionism
  • historical film

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jeanne d'Arc szenvedései (La passion de Jeanne d'Arc, 1928, C. T. Dreyer)”

Miről szól ez az epizód: „Jeanne d'Arc szenvedései (La passion de Jeanne d'Arc, 1928, C. T. Dreyer)”?

A Vakfolt podcastban Carl Theodor Dreyer 1928-as némafilmjét, a Jeanne d'Arc szenvedéseit vitatják meg. A beszélgetés kitér a film realizmusára, expresszionizmusára, technikai bravúrjaira és érzelmi hatására. Az epizód a Vakfolt podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 01. 29..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jeanne d'Arc szenvedései (La passion de Jeanne d'Arc, 1928, C. T. Dreyer)”?

Fő témái: dramatic film, silent film, french cinema, german expressionism, historical film.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jeanne d'Arc szenvedései (La passion de Jeanne d'Arc, 1928, C. T. Dreyer)”?

Megjelenés: 2025. 01. 29.. Hossz: 1 óra 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vakfolt-podcast/jeanne-d-arc-szenvedesei-la-passion-de-jeanne-d-arc-1928-c-t-dreyer

Több epizód a Vakfolt podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból