Születésnap (Festen, 1998, Thomas Vinterberg)
· PT2H29M40SÖsszefoglaló
A Vakfolt podcast ezen epizódjában Thomas Vinterberg 1998-as, Születésnap (Festen) című filmjét elemzik. Szó esik a Dogme 95 mozgalomról, annak szabályairól és a film jelentőségéről ebben az irányzatban, valamint a film által feldolgozott családi traumákról és azok hatásáról.
Röviden
- Műsor
- Vakfolt podcast
- Megjelenés
- 2025. 06. 25.
- Hossz
- 2 óra 30 perc
- Témák
- dogme 95, festen, thomas vinterberg, family trauma
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Ez itt a Vakfol podcast, amelyben a popkultúra kötelezőit pótoljuk.
Az én nevem Frivalki Mayer Péter.
Az én nevem Huszár András. [Zene] [Taps] Ez pedig egy szokatlan júniusi bejelentkezésünk, hiszen általában nyári szünetre vonulunk most már jó pár éve, de ez most egy kivételes alkalom, hiszen talán hallhatát Ok.
Az előző adásunkban, hogy beiktattunk egy bónusz epizódot ennek az évadnak a végére.
Ez annak köszönhető, hogy nemrégen ment a Cine Korda műsorzat jóvoltából a moziban a születésnap című film, Thomas Winterberg rendezése.
És ez tökéletesen beleillett az évadunk tematikájába, sőt majd hogynem magunktól is betettük volna.
Szóval kapfog kaptunk a lehetőségen.
És mi hogyha már elmentünk megnézni moziban, akkor természetes, hogy adásunk is születik róla.
Még egyszer, tehát ez a CEKorda műsor sorozatnak a része volt.
Ez a magyar hangya, illetve a Cinemani is, meg a Korvin Mozé együttműködéséből létrejött programsorozat.
Érdemes rá figyelnetek, hogyha Budapestok és a korv moziba szerettek járni. időnként elő előkerül egy-egy régebbi film és egy alkalommal szoktak vetíteni különlegességeket.
Tam már voltál ilyen cínekordavetítésen András?
Hát pont a vetítés előtt beszéltük, hogy nekem picit így keveredik néha, hogy mi a színekorda, mi a mi külön csak a színemanisnek ugye a a filmszalagról vetített filmjei.
Szóval hogyha ezeket így együttesen vesszük, akkor akkor voltam már többször is.
De nem mernék megesküdni rá, hogy a színekordán voltam, de szerintem voltam, mert a mert a Corvinban vetítették, ha jól emlékszem, a a Chunking Express is ebben a ezen a sorozaton belül, és azon biztosan voltam, meg meg biztosan volt még, ami most nem fog eszembe jutni.
Úgyhogy ez egy ez egy kiváló kezdeményezés, meg kiváló széria.
Tényleg a Korvin nagy term szerintem az egyik legjobb moziterem így a fővárosban.
Úgyhogy, úgyhogy általában nagyon jó minőségű filmek szoktak menni, mármint, hogy a klasszikusokat nagyon jó minőségben lehet megtekinteni, meg jó közönséggel, úgyhogy tényleg ezek nagyon jó programok.
Nem, én mindig terveztem menni, de aztán sose sose tudtam.
Szóval eddig teljesen kimaradt.
Szerintem egyszer se voltam, vagy lehet, hogy igen, de akkor is elfelejtettem.
De egyébként ment el mondan én volt idén volt például a nagykékségüm Besontól, azt is megnézhettük volna akár az évadban, de valahogy akkor az úgy nem jött ki jól.
De igen, valóban jól emlékezted, a Chun King Express is ennek a szériának a keretében belül volt.
Arról ugye már volt adásunk külön, de mindesetre ezt figyelemmel fogom kisen továbbra is, mert hiszen csomószor adódik úgy, hogy akár adásunk is lehetne arról a filmről, ami megy a színekordában.
Szóval reméljük, hogy nem lesz az egyetlen alkalom, amikor egymásra talál ez a két program.
Ja, mentem volna az a modozókra, ugye áprilisban, csak akkor épp valami más dolgom volt, és azért nem is értem rá, pedig azt is nagyon szívesen újra néztem volna. moziban a bertaalucsi filmet.
Szóval azért igen, szinte kizárólag olyan filmek mennek a cíekordában, amik amelyik érdekelnek és gyakran is van.
És hát a születésnap D címén Festen az az tényleg ilyen, ahogy mondtad kiemelten jól passzolt az idei évadnak a tematikájába, hiszen nem angol nyelvű filmről van szó, egy európai klasszikusról, ráadásul nem csak, hogy egy európai klasszikusról, hanem egy komplett mozgalomnak a az egyik legfontosabb darabjáról, amiről most fogunk az adás során beszélni.
Dogme 95 pontosabban, vagy magyarul szokták dogmánok is mondani, amit egy csapat, hát többnyire dán filmrendező indított el, bár majd beszélünk róla, hogy volt egy-két egyéb nemzetiségű alkotó is, aki csatlakozott ehhez a mozgalomhoz, vagy korai filmekbe filmeket készített így a ebben a mozgalomban, de hogy ez a 90-es években ez így ez így óriási nagy ott szólt, és felkavarta az állóvizet, és és nagyon-nagyon nagy hatása volt.
Érdekes módon amilyen nagy hatása volt, így utólag azért annyira kevés az a film, amit szoktunk emlegetni ebből a ebből a mozgalomból.
Sokkal inkább olyan rendezőkről szoktunk sokat beszélni, akik ehhez a mozgalomhoz csatlakoztak, de egy idő után leváltak a a mozgalomnak az a a szabályairól, és már ettől függetlenül készítettek filmeket.
Az egyik ilyen rendező és talán a leghíresebb az Lars von Trear, a másik pedig Thomas Winterberg, akiről ma fogunk beszélni, és akinek ez a születésnap, ez igazából a a Dogmét elindító film.
Tehát ez volt a legelső film ebben a mozgalomban.
Fogunk beszélni róla, hogy mit jelent ez a dogme, meg hogy ez miről szólt, meg mi volt benne olyan extra.
De először talán azt kérdezném, hogy így Thomas Winterberggel azért szerintem neked is volt már kapcsolatod, te is láttál már tőle filmet, szerintem talán még többet is, mint én.
Úgyhogy kíváncsi vagyok, hogy hogy állsz te Thomas Winterberghez, meg egyáltalán erről a filmről így mit tudtál előzetesen?
Hát nem egy nagy merítés alapján, de talán merem azt mondani, hogy a kedvenc dánom.
Ugye igazság szerint viszonylag kevés a nagy játék filmje igazából, úgyhogy viszonylag könnyű ilyenek ilyen, nem is tudom, könymű kijelentéseket tenni.
De hát a leghíresebb az a vadászat szerintem 2012-ben az már michelsennel készült, de abban is benne van a Thomas Bowarsen, aki ebben a filmben, illetve a pár évvel ezelőtti mind még egy kört mindenkinek, az nálam több szempontból is előkelő helyen szerepelt a az évvégi toplistámban, illetve az Oscar Datos vagy a Vakol Dads játékunkban is.
Ezeket én nagyon-nagyon szeretem ezeket a filmeket, és ezeken keresztül ismertem meg a Winterberget.
Én először a vadászatot láttam, úgyhogy még azért ezen kívül rengeteg filmje vár tőlem bepótlásra, de de most ez a nagyon híres szeretésnap, ez hatalmas pótlás volt tőle, és nagyon örülök, hogy most ezzel így gazdagodik, meg meg teljesül egyre inkább a Winterberg filmográfiám.
Igazából nekem kevesebb, mert én a szerintem a a drukot, tehát a még egy kört mindenkinek a című filmjét láttam talán először.
Nyilván addigra azért már hallottam Thomas Winterbergről, de nekem kimaradt a az általában emlegetett vadászat.
Emlékszem, amikor kijött 2012-ben, akkor az az egy nagyon ilyen felkavaró film volt, meg tényleg tök sokat beszéltek róla, meg így nem csak az ilyen színefilek, hanem azért elég tehát így egy nagy szélesebb nagy közönség is megtalálta magának, vagy hát legalábbis így emlékszem, hogy ott ilyen nagy viták mentek róla, meg ilyen nagy portkavart azért a a közönség soraiban, de valamiért valamiért az nekem akkor kimaradt.
És aztán utólag meg így picit már hallottam olyan véleményeket is róla, ami inkább arról beszél, hogy nagyon manipulatív film, vagy hogy olyan olyan témáját kicsit olyan olyan hogy mondjam, nagyon ög tónusokkal kezeli és így így el el elhajlik abban, hogy hogyan kezeli a témáját.
És akkor nem tudom valahogy ez a fogadtatása, vagy a hosszabb távú fogadtatása a filmnek az úgy kevésbé vonzott hozzán. maga a téma is, hiszen az egy kisgyerek által megvádolt tanárnak a káváriájáról szól.
Ebből a szempontból egyébként sok tekintetben a a remélem legközelebb sikerül meghalnod egy érdekesebb üüm érdekesebb vagy árnyaltabb megközelítése a témának. pedig a tényleg a vadászat az alapja ebben a témában, de egyetértek azzal, hogy azért vannak elég elnagyolt meg nem is tudom, azért dramaturgiailag nem kellő nem is tudom érzékenységgel kezelt része ennek a filmnek.
És a a még egy kört mindenkinek az tetszett.
Nekem nem volt ilyen ilyen meghatározó filmélmény, de hogy de hogy nagyon érdekes volt, nagyon jó alakításokkal, egy tök hatásos befejezéssel, tehát az egy az egy pozitív élmény volt, de tudod nem az a fajta pozitív élmény, amire vagy olyan olyan olyan kirobbanó élmény, amire azt mondom, hogy na most mindent meg akarok nézni ettől a rendezőtől, hanem egy egy jó film volt, de mondjuk nem hajszolt arra, hogy vagy nem ösztökélt arra, hogy akkor elkezdjem bepótolni a Winterbeg filmográfiát. ezel együtt kaptam az alkal megudjéni a születésnapot.
Erről a hallottam sokat bár nem tudtam annyira nagyon sokat róla, csak hogy híres film.
Láttam egy-két képet, képkockát így a így a filmből, ami alapján így nagyjából így elhelyeztem, hogy ez majd egy ilyen valamiféle vendégségnek a története lesz.
És akkor, hogy elkezdődött a film, úgyis így nagyjából azt gondoltam, hogy akkor ezt tudni fogom majd, hogy úgy miről szól, de de hogy mindenképpen nagyon érdekelt, hogy és nem csak a a dogme banan való kiemelt szerepe miatt, hanem úgy úgy egyáltalán nagyon kíváncsi voltam arra, és én nagyon érdekelt, hogy hogy mit fog tudni ez a film.
Ugye benne volt a a tudtam, hogy a főszereplőjeér Zurich Thomsen, akit nagyon kedvelünk és tök jó, hogy megint láthatjuk most egy filmben, nem sokkal az Ádám almái után, tehát hogy tényleg ilyen tök sok olyan plusz elem volt benne, ami miatt így nagyon érdekelt a film.
Ö és egyáltalán nem számítottam rá, hogy annyira fog tetszeni.
Tehát, hogy nekem ez ez ilyen az egyik új kedvenc filmem.
Így így mi mindent minden tekintetben véve szerintem egy szerintem egy egészen egészen fantasztikus és egészen erőteljes film és nagyon-nagyon jó volt, hogy nem tudtam róla szinte semmit.
Tehát, hogy tényleg csak ez a ez az egy-két képkocka, ez az alap elképzelés, hogy majd valami feltételezem, hogy születésnapi vendégségnek a története.
És akkor az elején, a film elején látjuk, hogy különböző egy csadnak különböző tagjai így mennek egy vidéki kúrja felé, ahol majd megünnepelnek egy egy családtagot.
És akkor az alapján már úgy nagyjából elképzeltem, hogy hogy mi a film, és tök jó, hogy nem tudtam ennél többet.
Az azt lesz azzal együtt, hogy azt így tudtam, hogy azért ez egy valószínűleg egy úgy nehezebb film, vagy úgy úgy fajsúlyosabb, drámaib, de nem gondoltam, hogy ennyire fajsúlyos, meg ennyire drámai lesz, és közben meg ennyire vicces is, meg ennyire szürreális, meg ennyire megkapó.
Tehát, hogy tényleg annyi különböző érzelmi réteget meg tudsz szólítani, ami már szinte számomra egy ilyen kötéltánchoz hasonló, és és mintogyha ilyen magától értetődő profizmussal és természetességgel járna végig ezen a kötéltáncon a Thomas Winterbeg, akinek ez a második nagy játékfilmje volt még mindössze.
Hon 26 27 28 éves volt valami ilyesmi.
Tehát, hogy egy nagyon fiatal rendező. néhány rövid film meg egy nagy játékfilm állt így mögötte, és hogy ez meg azt érzem, hogy tényleg ez így felveszi a versenyt bármilyen veteránrendezőnek a a a mesterműveivel.
Szóval szóval ja, nekem nekem ez nagyon-nagyon nagy élmény volt, és nagyon örülök, hogy moziban láttam, mert egész biztos, hogy nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennyire magával tudott ragadni, meg hogy ennyire tényleg beszippantott a filmnek az atmoszférája.
Itthon biztos, hogy így a figyelmemen egy picit jobban el tudott volna kalandozni.
Lehetséges egyébként a dánok közül szerintem egyértelműen Winterberg az, aki legjobban nemzetközi elismertségre meg karrierra is tudod szeretelni.
Most persze Lars von Trenek a nemzetközi ismertségét félretével arra gondolok inkább, hogy hogy kommerciálisabb, kommerzebb rendezőként is egészen tisztességesen teljesített Winterberg már ahhoz képest legalábbis amennyire általában a Skandináviából kiexportált rendezők szoktak teljesíteni.
H valamelyik magyar cikk vagy portrét cikk egy is fogalmazott róla, hogy a leghollywoodiabb dán például az övé a távol világ zajától című film 2015-ből, amiben a Carie Mulligan játszik például.
Ez egy klasszikus amerikai vagy bocs angol regénynek a feldolgozása, egy romantikus ilyen viktoriánusér történet.
Ez ilyen kosztüm és filmek között szerintem egy ilyen elég nem tudom szolid darab, nem kiemelkedően legendás vagy olyasmi, de de teljesen jól sikerült.
Aztán volt egy Colin FTH filmje, a The Command, azt nem tudom magyarul mi volt a címe, de az egy tenger alatt járó incidensről szól, annak a annak a annak a történetéről.
Abban meg aztán ilyenek játszanak még a Colin Fthön kívül, mint a Max Von Seedov vagy a Lea Saidu, szóval ott is ilyen igazi világszárokkal dolgozhatott.
Meg egyébként a csak én érdekességképpen azt is kiemelem, hogy a Metallikának rendezett egy videóklippet. ez egy egyik egyik kedvenc albumomról ráadásul a egy nagyon ilyen háború ellenes dal és akkor tele van csupa lassított felvétellel ahogy a sivatagban az amerikai katonák az összec csapnak vagy hát találkoznak m áldozatként bemutatott hely ott öss ős hogy ott na össvonosokkal szóval így így így tipikus háború ellenes hogy hívják videó és és nagyon érdekes hogy azt a winter megcsináltam semmi Winterberges nincs benne, mert nagyon-nagyon izé hagyományos sok szempontból tábola felvételekkel, de tök jó, hogy itt is így valahogy felfedezte magának a metalika.
Na és akkor ezek mellett meg persze hát amiket emlegettünk a Dán filmjei, azok azok a legkiemelkedőbb valószínűleg vagy a legismertebbek.
De hát van például egy ilyen antivestenia, amit a Lars vonir írt, a Dear Wendy, az is szerintem tök érdekes lehet.
Meg hát még rengeteket forgatott az Ulrich Thomsennel, meg a Paprika Steinnel, akik ebben a filmben is szerepelnek, meg Thomas Bowersen szinte minden filmjében benne van.
Úgyhogy ezeket a színészeket most úgy megkedveltem, hogy nagyon kedvet kaptam ezekhez a filmekhez is.
A mivel kezdjük most a dogmával?
Szerintem igen, szerintem az az legyen a az legyen az első, hogy miről szólt ez a dogma.
Jó, hát ugye a maga a filmünk, a születésnap, bocsánat, a születésnap az ugye 98-as film, de ezt a dogmát ezt ugye Dogme 95 a neve a mozgalomnak.
Ezt kitaláltam mégképpen alapították.
Igen, volt rá egy finom utalás a címében, amiből ki lehetett találni.
Méghozzá azt hiszem, hogy hát igen, a nem csak ők ketten, de mindenképpen Lars von Treer és Thomas Winterberg volt ennek a ennek a tető aláhozója, és aztán csatlakoztak hozzájuk más Dán rendezők.
Nem is tudom, talán talán Párizsban fogalmazták meg egyébként.
Ezt most ezt fejből nem fogom tudni, de talán valamilyen fesztiválon jutott eszőbe,…
Említett entitások
Témák
- dogme 95
- festen
- thomas vinterberg
- family trauma
Szervezetek, cégek
- Dogme 95
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Születésnap (Festen, 1998, Thomas Vinterberg)”
Miről szól ez az epizód: „Születésnap (Festen, 1998, Thomas Vinterberg)”?
A Vakfolt podcast ezen epizódjában Thomas Vinterberg 1998-as, Születésnap (Festen) című filmjét elemzik. Szó esik a Dogme 95 mozgalomról, annak szabályairól és a film jelentőségéről ebben az irányzatban, valamint a film által feldolgozott családi traumákról és azok hatásáról. Az epizód a Vakfolt podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 25..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Születésnap (Festen, 1998, Thomas Vinterberg)”?
Fő témái: dogme 95, festen, thomas vinterberg, family trauma.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Születésnap (Festen, 1998, Thomas Vinterberg)”?
Megjelenés: 2025. 06. 25.. Hossz: 2 óra 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vakfolt-podcast/szuletesnap-festen-1998-thomas-vinterberg
Több epizód a Vakfolt podcast-ből
- Virradat (Sunrise: A Song of Two Humans, 1927, F. W. Murnau)
- Kék Valentin (Blue Valentine, 2010, Derek Cianfrance) - vendégünk Moskát Anita
- Anyádat is! (Y tu mamá también, 2001, Alfonso Cuarón) - vendégünk Onozó Róbert
- A tűzben edzett férfi (Man on Fire, 2004, Tony Scott)
A Vakfolt podcast évadzáró adásában Tony Scott 2004-es akciódrámáját, A tűzben edzett férfi (Man on Fire) című filmet elemzi. A Mexikóvárosban játszódó történet Denzel Washington…
- Utánunk a tűzözön (The Long Kiss Goodnight, 1996, Renny Harlin) - vendégünk Wostry Ferenc
A Vakfolt podcast ebben az epizódban az 1996-os Utánunk a tűzözön című akciófilmet tárgyalja Wostry Ferenccel. Szó esik a film cselekményéről, Shane Black írói stílusáról és Renny…
- Elátkozott város (Pusher, 1996, Nicolas Winding Refn) - vendégünk Varga Ferenc
A Vakfolt podcast ezen epizódjában Varga Ferenccel beszélgetnek Nicolas Winding Refn 1996-os, Elátkozott város (Pusher) című filmjéről. Megvizsgálják a szereplők közötti dinamikát…
- Tenenbaum, a háziátok (The Royal Tenenbaums, 2001, Wes Anderson) - vendégünk Kránicz Bence
A Vakfolt podcast legújabb epizódjában Wes Anderson 2001-es filmjét, a Tenenbaum, a háziátok című alkotást elemzik Kránicz Bence, a 24.hu szerzője vendégszereplésével. A beszélget…
- Különkiadás: 10. születésnapi válogató az elmúlt 10 év legjobb filmjeiből - élő adásfelvétel az Ingában
A Vakfolt podcast 10. születésnapi adásában az elmúlt tíz év legjobb filmjeiből válogatnak. Az élő adásfelvételen négy résztvevő nyolc kategóriában választ filmeket, amelyek későb…
- Az elveszett fiúk (The Lost Boys, 1987, Joel Schumacher)
A Vakfolt podcast Joel Schumacher 1987-es vámpírfilmjét, az Az elveszett fiúkat tárgyalja. Elemezik a film popkulturális hatását, a nyolcvanas évek esszenciáját, a színészgárdát é…
- Vakfolt díjátadó 2026 - Vendégünk CyClo
A Vakfolt podcast Vakfolt díjátadó 2026 epizódjában András, Péter és CyClo a 2026-os Oscar-jelölt filmeket, színészeket és rendezőket elemzik, és kiosztják a Vakfolt saját díjait.…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- ÉRZELMI ÉRTÉK - A ház, amit Gustav épített | Podcast — Mozigrund Podcast
Márk és Oswald a családdal, a művészléttel és az ezekből fakadó traumákkal foglalkoznak, különös tekintettel az "Érzelmi Érték - A ház, amit Gustav épített" című skandináv filmre,…