Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven

Hol tart a digitális fizetési piac? – Vendégünk Boris Martinovic - 37. adás

· PT1H15M38S

Összefoglaló

A Vedd fel a versenyt! podcast vendége ezúttal Boris Martinovic, a Mastercard Public Policy igazgatója, aki a magyarországi digitális fizetési piac helyzetét elemzi. Szó esik a Digitális Fizetési Indexről, a hazai fizetési infrastruktúráról, az azonnali fizetési rendszerről, a…

Röviden

Műsor
Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven
Megjelenés
2024. 02. 01.
Hossz
1 óra 16 perc
Szereplők, említett nevek
Boris Martinovic
Témák
digitális fizetés, fizetési piac, e-kereskedelem, digitális fizetési index
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Martinovic Boris - Mastercard 2:42 A Digitális Fizetési Index 8:35 A fizetési infrastruktúra Magyarországon 18:24 Fizeté
  2. — Pénzügyi technológiák ismerete Magyarországon 36:30 A készpénz “varázsa” 50:33 A tudás és a használat viszonya a fizetés
  3. — Elektronikus fizetések az e-kereskedelemben 1:09:15 Villámkérdések Már támogathatod a Vedd Fel a Versenyt Podcast készít

Ebben az epizódban

bizonyos társadalmi körök elkezdtek megijedni hogy hú eltűnik a készpénz és akkor van egy ilyen félelem hogy ami nem tudom hogy honnan jön de hogy hú mi lesz ha nem lesz az ami amúgy volt mindig is abszolút nem igaz hogy drága a kártya sőt nagyon sok kutatás van arról hogy igazából a napvégén a kereskedő többet profitál a kártyaelfogadásból mint amekkora költséget ez jelent neki miért mert kártyával klasszikusan többet fizetsz nagyobb a vásárlói kosár mert nincs meg az a korlát hogy mennyi készpénz van a pénztárcádban tát többet vásárolsz í és be tud vonzani olyan fogyasztókat akiknél egyáltalán nincsen készpénz vagy nem akarnak készpénzzel fizetni a legizgalmasabb szerintem infrastrukturális kérdés a közeljövőben az a jegybanki digitális pénz lesz nagyon nehéz elnyerni valakinek a bizalmát és borzasztó könnyű lerombolni utána hogyha az infrastruktúrát nézzük valóban jó helyzetben van magyarország nagyon sok országgal ellentétben itthon a szabályozó előírta minden banknak hogy csatlakozzon az azonnali fizetési [Zene] rendszerhez ez a vedfel a verseny podcast digitális kereskedelemről nem csak webáruházaknak és elkerereskedőknek kövess be minket kedvenc podcast platformodon iratkozz fel youtube csatornánkra és csatlakozz a zár facebook csoportunkhoz a vedd fel a versenyt podcast támogatója a mastercard a gkid a dhl express és a boxi sziasztok ez it ved fel a verseny podcast legújabb része a mikrofon mögött én norbi vagyok mellettem pedig istván műsorvezutatásam sziasztok és itt van velünk a stúdióban ma vendégként martinovic borisz a mastercard public policy igazgatója akinek főfeladatai közé tartozik a pénzügyi tudatosság és a digitalizáció illetve a digitális fizetés előmozdítása illetve támogatási ösztönzése így ennek apropóján boris arra kértük hogy járjuk körbe azt hogy hol tart magyarországon a digitális pénzügyi piac a digitális fizetési technológia milyen érettsége milyen tudat tudatossága milyen használata illetve hát milyen infrastruktúr é adottsága van ennek a területnek az apropót pedig egy frissen megjelent tanulmány rort adta a mastercard digitális fizetési index rortja ami ezeknek a területeknek a használatával illetve ezeknek a területeknek a az eredményeivel foglalkozik szia borisz köszönjük szépen hogy elfogadtad a meghívásunkat sziasztok örülök hogy itt lehetek mát nagyon vártam ezt az adást kicsit beszélsz arról hogy mi ennek az anyagnak a háttere mi alapján épül fel és miket hoztatok ki ebben a mostani felmérésben valóban most már harmadik éve csináljuk a digitális fizetési index riportot ami valóban egy riport egy kutatás arról hogy a digitális fizetési ökoszisztémával mi itthon a helyzet és ez próbál egy holisztikus körképet adni vagy átfogó képet adni a teljes digitális fizetési ökoszisztémáról ami azt jelenti hogy nem csak a kártyával foglalkozunk ami a mi klasszikus üzleti területünk hanem az átutalásokkal meg minden egyéb olyan dologgal ami a digitális fizetések terén fontos és az volt az elgondolás mögötte hogy hozzunk létre egy ilyen kutatást hogy segítsük mindazokat akik ezen a piacon dolgoznak legyenek azok piaci szereplők vagy szabályozó vagy bárki aki itt akar mozogni és meg akarja érteni mert nem igazán vannak ennyire átfogó képek a teljes piaci helyzetről úgyhogy ez igazából egy jó beszélgetési platform egy jó platform arra hogy megvitassuk hogy mit látunk kint a piacon és mit lehet vagy kell akár közösen vagy külön-külön is tennünk azért hogy még jobban fejlődjön a digitális fizetés piaca a teljes iparág magyarországon és úgy épül fel a kutatás hogy három részre bontjuk ezt a összképet az ökoszisztémát infrastruktúra tudás és használat azt gondoltuk hogy ez az a három tényező ami a leginkább befolyásolja hogy hogyan is fejlődik a digitális fizetések tere ökoszisztémája és az elmúlt három évnek a az eredményei tapasztalatai azt mutatja meg hogy jól lőttük be ezt a hármas struktúrát és és valóban egy jó összképet tudunk kapni a piacról mik lettek az eredményei az ideji illetve a tavalyi kutatásnak igen bele is zavarottál hogy idei tavalyi csak a nézőknek vagy hallgatóknak mindig az adott évben amikor publikáljuk az előző évi teljes évi adatokat használjuk úgyhogy valóban a 23-ban publikált index az 22-es adatokat használ és azért a nevében is 22-es dátom szerepel ezért kavadod be ist íg így van így van így van de de jobb ezeket tisztázni de azért ezek friss adatok és az adatok azt mutatják hogy minden területen volt pici fejlődés ami jó ugye sose számítunk arra hogy drámai változás történjen évről évre a a az valami nagyon fura lenne a rendszerben mert azért a a digitális fizetések meg amúgy is a pénzügyek azok hosszútávú történ azért ezek bizalomra épülő tudást igénylő a az ügyfeleknek a bizalmát igénylő dolgok úgyhogy mindig időre van szükség bármilyen változáshoz úgyhogy nincsen drámai változás de pici lépésekben minden területen legyen az infrastruktúra tudás vagy használat haladunk előre én például az apple pay bevezetésen éreztem egy ilyet am hogyak az életem megváltozott azáltal és elhagyhattam a pénztárcámat és vagy a telefonon vagy az orámmal már tudtam fizetni gyakorlatilag a legtöbb helyen ahol ahol jártam ilyenre gondolsz ilyenkor hogy nincs nagy fejlődés ami ilyen percepció vagy abszolút tehát hogyha belegondolsz a a mobil telefonos fizetés mint téma az több mint egy évtizede van kint az asztalon de mire odajutott az iparág hogy ez valóban működik valóban elterjedt és viszonylag széles tömegek használják és tudják is használni el kellett elnie több mint 10 évnek és a háttérben nagyon sok minden zajlik nagyon sok minden történik üzleti beszélgetések tesztek hibák próbák technológiai fejlesztés és ugye amikor ezekkel mind megvagy után jön utána jön az hogy oké kidobom a piacra de ki fogja használni miért fogják használni meg kell szeretni meg kell tanulni meg kell érteni meg kell szokni és bízni kell benne ne ehhez mindig idő kell hát meg hogy milyen hozzáadott értéke valójában egy digitális megoldásnak a hagyományos akár készpénzalapú rendszerekhez képest és szerintem technológiában meg szabályozásban ez hamarabb megvan ez a vélt hozadott érték mint amit egyébként a fogyasztó maga aztán később meg fog tudni tapasztalni és érezni amikkor jövünk egy ötlettel hogy milyen jó lenne bevezetni ezt meg azt és akkor azt kapjuk válaszként hogy jó de a fogyasztók nem igénylik erre én azt mondom hogy de a fogyasztó azt se tudja hogy mit akar amikor annak idején bevezettük több mint 10 éve az érintésmentes fizetést fogyasztónak nem volt róla fogalma hogy létezik olyan érintésmentes fizetés biztos hogy nem volt fogyasztói igény ilyenre mert azt se tudták hogy van de bevezettük mert azt gondoltuk hogy ez tényleg hoz változást a piacon meg az ügyfélélményben és beigazolódott ugye nagyon sokszor a piaci szereplőknek meg néha az államnak szabályozás révén kell driveolnia azokat a változásokat amikről azt gondoljuk hogy tényleg hasznos lehet ugye régen azt gondolom hogy a legtöbb változást az mozgatta hogy mennyire tudjuk az ügyfél kényelmét növelni az üzleti folyamatokat gyorsítani mindent gördülékenyebbé tenni most az elmúlt néhány évben ezek mellé amik továbbra is megvannak egyre jobban bejön a biztonságnak a kérdésse legyen az kiberbiztonság vagy bármilyen egyéb biztonsági aspektus belemve kicsit a részletekbe ugye említetted hogy akkor három pillér infrastruktúra tudás illetve használat beszéljünk akkor az első részről infrastruktúra nekem itt az a az a megélésem kicsit így a az iparákban is mozogva meg nem is hogy azért úgy hírlik azt azt mondja magáró az a magyar piac hogy az infrastruktúrában nem állunk rosszul akár itt a környező országokat tekintve é akár így nyilván az elmúlt évek fejlődését nézve ezt meg tudod erősíteni vagy vagy hogy látjátok belülrő mit hozott ki a riport abszolút meg tudom erősíteni mi is azt gondoljuk így belülről a piacot nézve hogy magyarország egy jó infrastruktúrával rendelkező piac ez korábban is így volt talán köszönhető ez annak is hogy elég jó a mérete és az elhelyezkedése a piacnak ahhoz hogy itt lehessen tesztelgetni új dolgokat nem túl nagy de nem is pici tehát van skála ugyanakkor nincs annyira az előtérben hogyha valami nem működik akkor a nagy probléma legyen az egész érintésmentes sztoriban is ugye öt úttörő volt magyarország részben azért mert egy egy jó adottsággal rendelkező piacnak tűnt ahhoz hogy tesztelni lehessen ilyet és azóta is igaz ez hogy azért nagyon sok mindent próbálunk mi is meg mások is úgy behozni ide hogy hogy elsőként próbálgassuk vagy az elsők között legyünk és hogyha az infrastruktúrát nézzük valóban jó helyzetben van magyarország ugye kártya nem is kérdés évek ó óta valóban nagyon elterjedt fizetési módról van szó de az azonnali fizetések terén is ugye nagyon sok előrelépés történt és ebben is bizonyos szempontból úgy törő magyarország mert nagyon sok országgal ellentétben itthon a szabályozó előírta minden banknak hogy csatlakozzon az azonnali fizetési rendszerhez ilyenkor mindig az a kérdés hogy mennyire elérhető egy hálózat széles körben h akkor fogják az emberek használni hogyha megbíznak abban hogy minden helyzetben minden körülmény között tudják használni és nem kell azon gondolkodni hogy kinél működik kinél nem működik hát ha nem szigetszerű a megoldás hanem univzá í úy ilyen szempontból okos volt az itthon is szabályozom és hogy látod egyébként azt a kérdéskört hogy hogy azért nálunk nem volt meg az a 50 éves múlt amik a mastercardnál ugye globálisan megvan a kártyyaahasználatban azért jóval később csatlakoztunk rá és ebből fakadóan ki tudtunk alakítani egy előnyt is hiszen nem kellett lecserélni 20-30 éves pos terminálokat itt az évek során hanem ugye nagyon sok helyen az utóbbi egy évtizedbe került egyátalán telepítésre a technológia ezáltal már egy érett fejlett technológia van a legtöbb helyen ez ezel részben vitatkoznék mert azért amikor bevezetésre került magyarországon a kártya mint olyan az egy nagyon kezdetleges technológia volt lehet hogy ti is emlékeztek az imprinterekre amikor így kellett ugye lehúzni a kártyát és akkor valamilyen nyoma keletkezett eg egy papíron azért a a kártyának a a régi történetében ami mondjuk még megelőzi a magyarz ági történetét tehát jellemzően amerikában azért minden papíralapon és és call centereken keresztül működött úgyhogy nem nem volt nagyon technológiai fejlett a dolog amikor bevezetésre került magyarországon úgyhogy mi is itthon végigjártuk azért azt a technológiai változásbeli utat mágnescsík cipkártya érintésmentes fizetés most már mobil tárcák most már hordozható eszközök ezeket abszolút végigjártuk akkor csak ez ilyen saját megélési hogy például ez a mágnes csíkos lehúzási fizetési mód ez nálunk mintha nem lett volna akkora népszerűségnek örvendő megoldás mint mondjuk a csipkártya ez nem népszerűség kérdése tehát ezek rendelkezésre álló technológiák voltak az adott időben amikor ez volt a fő technológia itthon akkor még egyszerűen nem volt anny így van így van és lehet hogy te is fiatalabb voltál és lehet nem is volt még bankkártyád vagy elképzelhető elképzelhető tehát akkor az infrastruktúra tekintetében azért van van változás ennekennére is pozitív irányba a tavalyihoz képest abszolút és azt hogyha most kicsit a kártyára koncentrálok itt egyrészt elértünk egy bizonyos érettséget ami alapján azt lehet mondani hogy innen már csak tényleg a az angol kifejezéssel élve long tailt kell megszólítani tehát azokat a tipikusan kicsi vállalkozókat egyéni vállalkozókat akik valamilyen oknál fogva még mindig nem tudnak vagy nem akarnak elektronikus fizetést vagy kártyás fizetést biztosítani a longtaale mindig a legnehezebb sztori ugye itt már nem tudsz nagy tömegeket mozgatni hanem itt nagyon célzottan kell megszólítani egy fodrászt egy gázvezetékszerelőt ngo-t tehát civil szervezeteket mi most azon dolgozunk hogy őket is meg tudjuk szólítani azért ez ma még mindig egy széles tömeg szoktuk mondani hogy most már mindenhol tudsz kártyával fizetni azért nem körüknél körükben azért nem annyira elterjed még talán abszolút és ugye itt tud a technológia segíteni tehát amit most próbálunk bevezetni a telefon terminál amikor a telefonod maga működik terminálként mert letöltesz rá egy applikációt az egy létező technológia kint van már a piacon de még nagyon kezdetleges hugy amiről az elején beszélgettünk kell idő ahhoz hogy az emberek rájöjjenek hogy ez van aztán hogy rájöjjenek hogy hogyan működik aztán hogy rájöjjenek hogy ez jó nekik és a végén megbízzanak benne és azt mondják hogy jó én ezt be merem vállalni és akkor letöltök egy applikációt akár taxisként vagy vagy gázszerelőként és akkor ott a telefon bár előjött ez kérdésör bárki bárki ez egy tök jó technológia pont nekik hát vagy csak az alapítványok tehát hogy hányszor lehets lehetünk olyan szituációban akik mondjuk már elszoktunk a készpénz használattól hogy adnánk valakinek adományt de nincs nálunk készpénz persze és és ahelyett hogy lenne nála mondjuk egy egy olyan telefon softw megoldás nincsen és akkor nem tudsz neki adni nem tudsz neki segít persze ott ott van sok most hogy konkrét nevet mondjak unicefs vagy vagy wwf-es greenpeace-es fiatalok akik mászkálnak az utcán és nem feltétlenül szerencsés hogyha egy hatalmas terminállal mászkál ott az utcán vagy vagy lehet nem akar vagy nem kényelmes de mindenkinél van telefon elő tudod venni tessék működik tehát akkor ha jól értelek akkor már inkább ezekben a longtail meg nincs piac ban próbáltok penetációt növelni az infrastruktúra tekintetében mert a tömegeknél a a nagy point of sale vagy hogy mondjám ezt magyó nagy nagy elfogadóhelyek már mind be vannak vonva a hálózatba í alapvetően igen alapvetően igen ugye ehhez segített a covid sajnos vagy nem sajnos de de ott volt egy digitalizációs ugrás kényszerből segített a szabályozás mert ugye 21 január elseje óta kötelező elvileg az összes online kasszás kereskedőnek biztosítani valamilyen elektronikus viizzet úgyhogy most már a longtail maradt ez egy nehéz de izgalmas feladat más kérdés infrastruktúra fronton mert ugye infrastruktúráról…

Említett entitások

Témák

  • digitális fizetés
  • fizetési piac
  • e-kereskedelem
  • digitális fizetési index

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hol tart a digitális fizetési piac? – Vendégünk Boris Martinovic - 37. adás”

Miről szól ez az epizód: „Hol tart a digitális fizetési piac? – Vendégünk Boris Martinovic - 37. adás”?

A Vedd fel a versenyt! podcast vendége ezúttal Boris Martinovic, a Mastercard Public Policy igazgatója, aki a magyarországi digitális fizetési piac helyzetét elemzi. Szó esik a Digitális Fizetési Indexről, a hazai fizetési infrastruktúráról, az azonnali fizetési rendszerről, a… Az epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 02. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hol tart a digitális fizetési piac? – Vendégünk Boris Martinovic - 37. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Boris Martinovic.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hol tart a digitális fizetési piac? – Vendégünk Boris Martinovic - 37. adás”?

Fő témái: digitális fizetés, fizetési piac, e-kereskedelem, digitális fizetési index.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hol tart a digitális fizetési piac? – Vendégünk Boris Martinovic - 37. adás”?

Megjelenés: 2024. 02. 01.. Hossz: 1 óra 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vedd-fel-a-versenyt-a-no-1-e-kereskedelmi-podcast-magyar-nyelven/hol-tart-a-digitalis-fizetesi-piac-vendegunk-boris-martinovic-37-adas-14416230

Több epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból