Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven

Gyorskereskedelem, platformmodell és KKV-digitalizáció – vendégünk Hartyányi Orsolya - 66. adás

· PT1H12M22S

Összefoglaló

A Vedd fel a versenyt! podcast 66. adásában Hartyányi Orsolya, a Wolt ügyvezető igazgatója volt a vendég. A beszélgetés középpontjában a gyorskereskedelem, a platformmodell és a KKV-k digitalizációja állt. Kiderült, hogyan kapcsol össze egy platform vásárlókat, éttermeket és…

Röviden

Műsor
Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven
Megjelenés
2026. 06. 17.
Hossz
1 óra 12 perc
Szereplők, említett nevek
Hartyányi Orsolya
Témák
gyorskereskedelem, platformmodell, kkv-digitalizáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Azt látjuk különösen a vidéki városokban, hogy több mint 30%-uk mondja azt, hogy egyébként nekik a volt az első lépés abban, hogy a digitális térbe belépjenek.

Élethelyzetek vannak, és én például a különböző bevásárlási típusaimat azt különböző szolgáltatóknál ejtem meg, mert nem nagyon van olyan szolgáltató, aki az én minden igényemre egyébként kielégítené az a vásárlásaimat. 4 millió online vásárlóból nagyjából 700000-en vásárolnak jelen pillanatban is friss élelmiszert.

Ugye van ez a nagy szentháromság, hogy árválaszték és szolgáltatás.

És azt gondolom, hogy ahhoz, hogy egy magyar webshop versenyképes legyen, rendkívül fontos, hogy a szolgáltatás láb jól működjön, mert azért árban vannak olyan külföldi webshopok, amelyekkel nehéz versenyezni.

Amikor a gyors kereskedelemről beszélünk, akkor azért általában arra gondolunk, hogy gyors kiszállítás történik, de hát azért az is rendkívül fontos, hogy gyorsan is megtaláljam, amit keresek. >> Ez itt a Vedd fel a versenyt!

A PVC Magyarország digitális gazdasággal és kereskedelemmel foglalkozó podcast sorozata.

Napra kész adatok, esettanulmányok, nemzetközi trendek és exkluzí interjúk első készből a PVC digitális szakértőitől mellébeszélés nélkül.

A mikrofon mögött a mai adás házigazdái Kbert István és Serjés Kopándi Ildikó.

Tarts velünk és vedd fel a versenyt te is. >> Sziasztok!

Ez itt a Vedd fel a versenyt legújabb adásra.

A stúdióban ismét Istvánnal ülök >> és vendéget hoztunk nektek, Hartyány Jolsoyát, a volt ügyvezető igazgatóját.

Köszönjük, hogy eljöttél, Orsi. >> Sziasztok!

Nagyon örülök, hogy itt vagy, és itt vadász előtt már beszélgettünk, és azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok olyan terület van, amiről amiről érdemes és érdekes beszélni.

Én egy kicsit messziről indítanák, és azt kérdezném, hogy mi is az a volt, ti hogyan definiáljátok saját magatokat, és hogyha azt mondjuk, hogy ügyfélek, ügyfélbázis, akkor ki a voltnak az ügyfele?

Szóval volt alapvetően egy gyors kereskedelmi platform, vagy hívhatjuk egy online piactérnek is, és itt három szereplőt kötünk össze, a vásárlót, a boltokat vagy az ételmeket és a futárokat.

Szerintem tök fontos itt az elején tisztázni, hogy a volt nem egy webshop, tehát mi nem tulajdonoljuk a termékeket, hanem tényleg lehetőséget adunk arra, hogy egymásra találjon ez a három szereplő.

Nyilván a vásárlónál vagy a megrendelőnél ott jelentkezik egy azonnali igény, mert mondjuk éhes, vagy a lehető leggyorsabban szeretne valamilyen termékhez hozzájutni.

Az eladónál, a boltnál vagy az étteremnél ott van az igény, hogy szeretne valamit eladni, és hát a futároknál pedig ott van az igény, hogy ők szeretnének dolgozni minél flexibilisebb módon. éppen lehet, hogy van, nem tudom, két órája, amikor tudna biciklizni a városban, és akkor ezt arra használja ki, hogy kivigyen címeket, és ezzel természetesen pénzt keressen.

Szóval azt gondolom, ez egy nagyon fontos különbség, hogy a platform az tényleg egy összekötő, közvetítő szerepet lát el itt a három szereplő között, és nem arról van szó, hogy amiket a volton meg lehet venni, azokat mi bárhol raktározzuk, és akkor onnan visszük ki, hanem tényleg lehetőséget adunk ennek a három szereplőnek, hogy találkozzon. >> És mi ennek az evolúciója?

Honnan indultatok? és merrefele tartotok.

Tehát gondolom volt egy alap, egy bázis, amire aztán épül a többi, hogy hogy honnan, hova és most hol tartotok ebben a folyamatban? >> Hát ugye a melegételházhoz szállításból indult az egész.

Volt egyébként 2018 óta van Magyarországon, szóval ezért még mindig egy relatíve friss cég.

Mindössze hét-nyolc éves nyolc évesek leszünk idén.

És hát igen, innenyúltam elegétel házhasszállításból.

A covid abszolút katalizátorként szolgált.

Ugye szerintem a legtöbben akkor ismerték meg a voltot.

Bár egyébként már előtte is működött, szóval azért így a kékhátizsákos futárok már előtte is, legalábbis Budapesten azért részei voltak a városképnek, de hát akkor még abszolút startup volt.

És akkor a covid volt az az időszak, amikor egyrészt a nagy nemzetközi gyorsétemláncok csatlakoztak.

Plusz gyakorlatilag hát abban az időszakban kábé minden étterem, amelyik úgy döntött, hogy nem zár be véglegesen a covid alatt.

És ez igen sokáig tényleg melegételházszállításról szólt.

És akkor 2021-ben nyitottuk meg először a saját dark storyjainkat élelmiszerházhoz szállítás kaprén, ugye ezek a voltmárketek.

És láttuk, hogy igenis van arra is kereslet, hogy élelmiszert azonnali házhoz szállítással rendeljenek az emberek.

És utána elkezdtek hozzánk csatlakozni ö különböző más élelmiszerláncok, kereskedők, és az elmúlt két-három évben pedig már egyre inkább azt látjuk, hogy olyan kereskedők is, amelyik nem is élelmiszert árulnak, hanem valamilyen nonfood kategóriában vannak, legyen az baba-mama, kisállat, elektronikai eszközök, és és ezáltal ma már tényleg ott vagyunk, és és erre én rendkívül büszke vagyok, és azt gondolom, fantasztikus munkát végzett a csapat, hogy most már közel 2 millió rendelést viszünk ki egy hónapban, Ai azért azt gondolom, hogy egy 9,s fél milliós országban, azért ez egy ez egy ez egy szép szám.

És most már több mint minden negyedik rendelés valamilyen retail termék, ami egyrészt azt jelenti, hogy 70x%, még mindig pizza, hamburger, girosz és a hasonlók, de hát azért ez egy azt gondolom szép szám, hogy ott 600000 olyan rendelést kiviszünk, ami ami valamilyen rítértermék.

Persze ömel élelmiszer, de azért az elmúlt egy évben már nagyon szépen jön fel az elektronika ö kisállatkertészkedés.

Szóval minden, ami gyakorlatilag elfér egy egy fut hátizsákjában. >> Mindig a lokáció nagy kérdése az ilyen kíkom üzleti modellnek.

Először Budapesten indultatok, most hány városban vagytok Magyarországon? >> Most közel 300 városban vagyunk. >> 300? >> Igen, igen, igen.

Ami azt jelenti, hogy a magyar lakosság körülbelül feléhez jutunk el.

Ugye ilyenkor mindig szeretem elmondani azt a példát, hogy ugye a voltnak az anyacége a Dordes, az Egyesült Államok legnagyobb házhoz szállító cége, és az ő lefedettségük több mint 95%-os, ami nagyobb, mint az amerikai postáé.

Tehát van olyan amerikai, nem tudom, állampolgár, aki mondjuk a hamburgerák meg tudja rendelni, de a levélért viszont el kell mennie.

Szóval ez egy jó példa, hogy egyébként a lefedettség hova hova tud elérni. azért mi még itt nem tartunk, de azért ez a 300 város és és közel ez a 4-5 milliós lefedettség, azért ez is egy jó arány.

És hát nyilván a célunk az, hogy minél tovább tudjunk nőni.

De itt tartunk most 2026. >> Mondtad a meleg ételt, hogy azzal indultatok, és most van vagytok 300 településen Magyarországon.

A vidéki településeknél is hasonlóan megvan ez, hogy üzletekből is rendelnek, vagy ott inkább az a jellemző, hogy csak a meleg ételt rendelik? >> Abszolút megvan. és teljesen azt látjuk, hogy egyébként lakosság arányosan nincsen fundamentális különbség Budapest és a többi város között.

Sőt egyébként azt tök izgalmas volt látni, hogy az ilyen tipikusan fiatalosabb városokban, ugye az egyetemi városok például Győr Szeged vagy vagy Debrecen, ott még gyorsabb is volt a felévülés, mint például Budapesten.

Tehát mikor ott nyitott a Voltmarket, akkor ott teljesen egyértelmű volt, hogy a kollégiumban a chipset meg a kólát, azt a voltmárketből fogják megrendelni.

És egyébként a chipszola azért is egy fontos fontos kombó, mert mert az egész retail vagy az élelmiszerrendelés elindulásának van egy ilyen nagyon nagyon tipikus íve.

Szóval például két-három évvel ezelőtt még azt láttuk, hogy azok a vásárlók is, akik lehet, hogy heti kétszer háromszor rendelnek hamburgert, giroszt, pizzát, tehát azt gondoljuk, hogy digitálisan abszolút ott vannak és értik, hogy hogy működik ez az egész. még őket se lehetett rávenni arra, hogy hogy igenis élelmiszert is házhoz rendeljenek.

És azt gondolom, hogy ez azért van, mert az élelmiszer házhoz rendelés az az egy ilyen nagyon bizalmi kérdés.

Szóval tényleg itt azért nem tudom évszázadokon, évezredeken keresztül azért úgy vásároltunk, hogy hogy igenis megnézem, hogy az az alma milyen.

És az, hogy én csak látok egy képet egy piros almáról, és akkor én elhigyem, hogy az az alma majd tényleg olyan piros lesz, tényleg olyan ropogós lesz, így nem lesz egy kukac a másik oldalában meg hasonlók.

Azt láttuk, hogy azért ezt nehéz áttörni, ezt a gátat.

Viszont mikor sikerül áttörni és jól sikerül az első vásárlás, ez rendkívül fontos, utána már gyors a konverzió.

És csak a chips kólát azért mondtam, mert tényleg ilyen, tehát az első ritél vásárlás az kettő ilyen tipikus út van.

Az egyik a chips kóla, tehát ahol igazából viszonylag alacsony a kockázat, mert ott max az lehet, hogy meleg a kóla, de úgy nagyjából az reálisan jól fog sikerülni.

És a másik pedig a friss termékek. valamikor nem tudom éppen a friss péksütemény vagy a friss gyümölcs, amit ilyen két-három naponta veszünk.

Viszont azt látjuk, hogyha ez tényleg jól sikerül, akkor utána már egyre több mindent tesznek az emberek a kosárba.

Tehát például egy átlagos voltos élelmiszer csomagban.

Egyébként most már ilyen 13-17 közötti termék van, ami már azt jelenti, hogy ez már nem csak az, hogy úristen, bolonyai spagettit főzök és nincs itthon sajt, hanem most már ez egy sokkal tudatosabb vásárlás.

És én azt gondolom, hogy arra is egyre inkább eljönnek az emberek, hogy hogy azért a boltban ezért legtöbbször ugyanazokat a dolgokat vesszük, mert hogy van egy ilyen bázis, nem?

Ami legyen otthon a hűtőben. >> Bevásárlólista.

És persze ez tök más majd mikor most jön a húsvét, te nem ugyanaz. >> Más a más az élethelyzet szerintem.

És és ez teljesen előtte, amit mondtál abban az evolúció, hogy én ezt kicsit úgy látom, hogy hogy vannak a fiatalok, akik akik belépnek az online kereskedelembe, ők mit vesznek?

Netflix előfizetést, meg internetet, meg meg digitális termékeket, moziyet, és aztán utána talán következhet az, hogy akkor elkezd friss tehát meleg ételt rendelni.

Utána jön az a cipszes kólástörténet, és utána jön az, ami szerintem még akkor Istvánnál nem biztos, hogy eljött, hogy akkor elkezdesz már a heti bevásárlásra tervezettel rendelni, mert már van család, már van gyerek, már van. >> Igen.

Mindig legyen otthon az a tej, legyen otthon az a nem tudom, az a reggeli zőppehely meg hasonló.

Szóval, hogy van egy ilyen bázis, amit azért legalábbis, ha már tudjuk, hogy kell tej, akkor már tudjuk, hogy oké, mi ezt a fajta tejet szoktuk venni. >> És az a nehézsége ennek, hogy van egy ilyen természetes evolúciós folyamat, csak ugye ez egy lassú, tehát itt azért akik belépnek így vagy ebbe az idő ebbe a sávba, az egy viszonylag lassan, rám stabilan bővülő bázis.

Tehát valahogy át kellene ebből a 4,4 millió online vásárlóból, nagyjából 700 ezen vásárolnak jelen pillanatban is friss élelmiszert.

Tehát, hogy ott van egy hatalmas gép a kettő között drogériában én 1 millió 1 millió1 körül.

Tehát az a nagyon nagy feladat szerintem, és ez a legnagyobb kihívása, amit mi látunk kifejezetten ennek a piacnak, hogy azt, aki egyébként boltban vásárol, hogy őt hogyan terelje át a vásárlásait az online térbe, hiszen az FMCG online-ban mindössze 2% 2-2-3% körül van, és ott egy hatalmas átterelési potenciál lenne. meg, hogy nagy bevásárlásban gondolkozol, mint mondjuk család, vagy mint háztartás, vagy pedig inkább többször oldod meg, és kevesebb ideig tartasz, mint raktáron, hűtőben, szekrényben egy adott terméket.

Én inkább erre álltam át, hogy például abszolút nem nagy bevásárolásokat teszek, mert nincsen cselda, akire mondjuk vásárolni kellene.

Ugyanakkor azon elgondolkozom, hogy most, hogyha mondjuk este sport után hazafele megyek, akkor most rendeljek valami készételt, vagy akkor ne egy Isten élelmiszert, és akkor abból, amit csinálok, gyümölcsöt, zöldséget, bármis.

Nekem meg a gyerek feltépi a hűtőt, és ott mindig benne kell lennie azoknak a dolgoknak, amiknek benne kell lennie, mert ha nincs benne, akkor akkor >> és ilyenkor hiába van meg a nagy bevásárlás, héten belül ciklusokban poltolnod kell, amikor éppen valami jobban fogy, és akkor meg tök jó ez az ilyen eset kisebb bevásárlás, mond 10000 Ft-os kosárértékkel, vagy 12000 ftos kosárértékkel, de ha már kosárérték, ezt tudatosan állítjátok be ilyenkor az inverszállításnak az összeghatárát, mondjuk a volt marketnél, hogy így ezt próbáljátok felfele toolni a kosértéket és a darab számát a rendelések nek >> hát nyilván a a minimum kosárérték az nagyban tudja vezetni azt, hogy mennyi lesz az összköltés, de abszolút lehet minimum kosárték alatt is rendelni és egyébként viszonylag kicsi is az az összeg, amivel ilyenkor úgymond ki kell pótolnia.

Szóval nem kell felmenned a teljesen a a minimum kosárértékig azért, hogy az alatta lévőeket megtaláld.

De én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy a minimum kosárértéket elérjük, az a legfontosabb. és a voltmärket egy dolog, de hát azért itt számos más szereplő is van, aki rajtunk keresztül szállít kélelmiszert, hogy legyen elég szortiment.

Tehát lehet, hogy én csak egy és tényleg csak azért indítom el a bevásárlásomat, mert hiányzik a sajt a blonyai spagettihez, de hogyha egyébként az az üzlet olyan, hogy ott meg tudom venni mondjuk a tartóstejet is, amire lehet, hogy most pont nincsen szükségem, de ha már bevásárolok, akkor beteszem mellé, hogy megint a minimum kosárérték.

Tehát a minimum kosárérték igazából akkor fogja meg az embert, egyrészt ha nagyon magas, tehát ilyen 10000 Ft fölötti, azért nálunk közel sincs erről szó.

Vagy mondjuk azt mondom, hogyha ilyen átlagkosár fölötti a minimum kosár oda akarnád belőni, akkor az az nyilván nem tud működni.

Vagy akkor, hogyha egyébként nincs elég szortiment, amivel ki tudod azt pótolni, akkor problémás a minimum kosárérték.

De azért ö én azt gondolom, hogy azok a minimumok, amivel mi működünk, az az nincs nincs ennek közelében.

És mi nyilván azt isoljuk, hogy hányan vásárolnak minimum kosárjáték alatt, vagy hányan vannak, akik akkor esnek ki a funnelből, amikor azt látják, hogy van egy minimum kosár, és ez egyébként tényleg tényleg…

Említett entitások

Témák

  • gyorskereskedelem
  • platformmodell
  • kkv-digitalizáció

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Gyorskereskedelem, platformmodell és KKV-digitalizáció – vendégünk Hartyányi Orsolya - 66. adás”

Miről szól ez az epizód: „Gyorskereskedelem, platformmodell és KKV-digitalizáció – vendégünk Hartyányi Orsolya - 66. adás”?

A Vedd fel a versenyt! podcast 66. adásában Hartyányi Orsolya, a Wolt ügyvezető igazgatója volt a vendég. A beszélgetés középpontjában a gyorskereskedelem, a platformmodell és a KKV-k digitalizációja állt. Kiderült, hogyan kapcsol össze egy platform vásárlókat, éttermeket és… Az epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Gyorskereskedelem, platformmodell és KKV-digitalizáció – vendégünk Hartyányi Orsolya - 66. adás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hartyányi Orsolya.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Gyorskereskedelem, platformmodell és KKV-digitalizáció – vendégünk Hartyányi Orsolya - 66. adás”?

Fő témái: gyorskereskedelem, platformmodell, kkv-digitalizáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Gyorskereskedelem, platformmodell és KKV-digitalizáció – vendégünk Hartyányi Orsolya - 66. adás”?

Megjelenés: 2026. 06. 17.. Hossz: 1 óra 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vedd-fel-a-versenyt-a-no-1-e-kereskedelmi-podcast-magyar-nyelven/gyorskereskedelem-platformmodell-es-kkv-digitalizacio-vendegunk-hartyanyi-orsoly-19359995

Több epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven-ből