Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven

Mekkorát fejlődött az elmúlt 10 évben a magyar e-kereskedelem? - 43. adás - Vedd fel a versenyt Podcast

· PT1H20M21S

Összefoglaló

Az évadnyitó adásban a magyar e-kereskedelem elmúlt tíz évét (2014-2024) vizsgálják meg, kiemelve a hazai webáruházak, a kiszolgáló ökoszisztéma és a vásárlók fejlődését. Szó esik az utánvét szerepéről, a magyar piac sikereiről, aktuális kérdésekről és az ügyfélélmény…

Röviden

Műsor
Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven
Megjelenés
2024. 07. 18.
Hossz
1 óra 20 perc
Témák
e-kereskedelem, webáruházak, kiszolgáló ökoszisztéma, vásárlók fejlődése, utánvét, ügyfélélmény
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Változások az elmúlt tíz évben 15:11 - Az utánvét szerepe 22:34 - Sikerek a magyar piacon 26:21 - Aktuális kérdések a ma
  2. — Jóslatok a következő tíz évre Support the show Zárt Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/veddfelaversenyt F

Ebben az epizódban

amikor külföldi piacokat nézünk vagy külföldi cégvezetőkkel beszélünk akkor mindig meglepődnek hogy a magyar piac bizonyos szegmensekben mennyire fejlett árban nem tudok versenyezni a kínai kereskedőkkel vagy a külföldi nagy óriásokkal akkor versenyezzünk szolgáltatásban is hogy az utánvét mint olyan az lehet-e egyfajta előny lehet biztos vagyok benne hogy van olyan célcsoport akinek ez számít de mondom még egyszer szerintem ez az idő rövidülésével tehát a kézbesítés és a rendelés között eltelt idő rövidülésével drasztikus csökken ez az előny a magyar elkereskedemi piac az kiépítette a bizalmat nyilván ezt lehet fejleszteni sokféleképpen de ez már nem kérdést ha megnézzük a könnyező országokat akkor még a cseheknél sincs lakosságarány annyibb áruház mint nálunk ami nagyon fontos a temu kapcsán hogy rengeteg olyan alaptézist meg tudott változtatni a temó amit azt hittük a piacon hogy hát így nem lehet így nem lehet terjeszkedni í nem lehet gondolkozni nem lehet ilyen olcsón termékeket árulni nem lehet bejönni utánvét nélkül és lem lehet lehet ilyen növekedni felértékelődik minden olyan tudás ami az árazáson a kínálaton túlmutatóan differenciálja a webáruházakat és szerintem ezen az analógián kell tovább indulni hogyha a jövőt akarunk valahogy jósolni vagy simogatni hogy hogy mik lehetnek azok a szolgáltatások vagy értékeletők amik felértékelődnek ez a ved fel a verseny podcast digitális kereskedelemről nem csak webáruházaknak és elkerereskedőknek kövessd be minket kedvenc podcast platformodon iratkoz fel youtube csatornánkra és csatlakozz a zárt facebook [Zene] csoportunkhoz sziasztok az itt a vedfel verseny podcast legújabb része mellettem szokásos műsorvezetőadársom norbi én pedig istván vagyok sziasztok és hogy miről is fogunk ma beszélni idén nagyon búsak a kilátások minden konferencián minden rendezvényen arról szól minden hogy mi milyen rossz az elkereskedelemben a gazdasági helyzet a kínai óriások bejönnek és arra gondoltunk hogy kicsit beszéljünk arról hogy honnan hova jutottunk el az elmúlt 10 év alatt ugye a digitális kereskedelmi körképet és elődjét mert több mint 10 éve csináljátok ott vannak a számok és pontosan látni azt hogy mekkora fejdés volt az ékereskedelemben akár a webáruházak számába logisztikai megoldásokba fizetési lehetőségekbe de akár a vásárok számába is úgyhogy kicsit legyünk pozitívabbak ebben az adásban igen ez lenne a felütés átbeszéljük azt hogy honnan hova jukottunk ki 2014 egyes számokat fogunk átbeszélni ugyanis abban az évben csináltuk az első gkid-s e kereskedelmi infografikánkat az volt az első olyan termékünk ami kiment a sajtóba és az elkereskedőtnek akkoriban osztogattuk igen szóval a mai adásunnak az lenne a célja hogy kicsit összegezzük azt hogy az elkereskedelem mit ért el az elmúlt 10 évben 2014 és 2024 között milyen számok milyen trendek jellemezték a magyarországi jkereskedelmet és nem titkoltal az célunk ezzel hogy kicsit talán kontextusba helyezve pozitívabban mutassuk be azt amiben most van a piac mert ahogy te is fogalmaztál az elmúlt hónapok hetek sőt talán most már beszélhtünk arról is hogy fél év arról szólt 2024-ben hogy mennyire negatív mennyire rossz helyzetben van ez az ez a piac ez a kereskedelem szeretnénk ezt kicsit árgyalni és egy kicsit talán kicsit talán utat is mutatni vagy vagy legalábbis körbejárni azt hogy mi lehet a jövő mit hozhat a piac számára illetve mi lehet az a az a kiút amiben az elkereskedők is meg tudják találni a saját számításaikat ez azért is fontos mert amikor külföldi piacokat nézünk vagy külföldi cégvezetőkkel beszélünk akkor mindig meglepődnek hogy a magyar piac bizonyos szegmensekben mennyire fejlett akár a szállítási idők tekintetében a csomagautomaták számában és elterjedtségében tehát hogy akár egy nyugaturópai piacot abszolút le tudunk körözni és ezt igen is szerintem hogy büszkék kell hogy erre legyünk és ezáltal sokkal jobb pozícióból tudunk ulni most például egy temu ellen mint akár mondjuk 10 évvel ezelőtt lett volna ez a helyzet akkor nézzük is kezdjük azzal hogy 10 évvel ezelőtt hol tartott a a a magyar elkesem hol tartott a piac ugye ehz van infografikánk ezt a youtube verzióban most arra szerintem lát láthatják a nézők egyébként a podcast verzióban meg ott lesz az adás alatt a linkje az infografikának és akkor kezdük a legfontosabb bal sarokban lévő infóval ez a vásárlók számára van köző adat volt 2 millió online vásárlója volt magyarországnak 2014-ben 2 millió aktív vásárlóról beszélünk tehát ez ebben az esetben azt jelenti hogy legalább évente egyszer valamit vásároltak és ez mindig egy görgetett mutató tehát 2014 vonatkozásában ez 2013ra vonatkozó adat volt 2013-ban legalább egy alkalommal valamit vásárolt a neten ez a 2 millió fő volt mindössze hogy rögtön akkor kontextusba is helyezzük ez a szám 10 év alatt gyakorlatilag duplájára nőtt és 2014-hez képest 24-re elérte a 4 millió főt ez a szám nemek arányát tekintve pedig 50-50% volt már akkor is ebben most sincs elmozdulás ebben inkább az elkeskrem első pár évében volt egy nagyobb fordulópont amikor is a férfiak által dominált ugye digitális early adapterekből álló vásárló réteget szépen elkezdte a a női célcsoport feltölteni és aztán beállt ez az 50-50%-os vásárlási arány az elosztása hogy mennyire budapest vagy budavesti agglomeráció központú volt nagyon hasonló volt akkoriban is mint most egy kicsit erősödött az elmúlt 10 évben a fővárosnak a részaránya a most ott tartunk hogy 30% feletti 35% körül van az online vásárlók aránya a budapesten élő online vásárlok aránya ez 2014-ben 27% volt volt ez a szám tehát ebben is van azért elmozdulás egyre többen vannak a a vásárlokon belül a fővárosban de akkor is és most is igaz az hogy a többség értelemszerűen nem fővárosi vidéki innentől kezdve pedig igazán nagy különbségek tudnak kialakulni akár az anyagi helyzet a szabadol elkölthető jövedelem illetve a vásárlási preferenciák kapcsán is amire érdemes figyelni kereskedőként és vannak tipikusan olyan elkereskedők akik egyébként inkább fővárosi célcsoportot vagy agglomerációban élő célcsoportot k szólítanak meg ugye emlékezhetnek a hallgatók nézők hogy a kiflis beszélgetésünkben is ez egy fontos pont volt hogy egy kiflis értékajánlat nyilván nem az ország egészére érvényes hanem inkább egy szűkebb földrajzi régióra ahol viszont a vásárlórra is ugye magasabb tehát ezt is figyelembe kell venni a döntéskor 2014-ben az akkori adatbázisaink meg rendelkezésre álló források alapján közel 4000 web áruházat azonosítottunk ugye olyan weboldalt amin keresztül kiskerereskedelmi transzakciókat lehet megvalósítani és ebből a 4000-ből körülbelül 1200 volt az aki akkor úgy fogalmaztunk hogy marketing szempontból aktív ez gyakorlatilag annyit jelentett hogy módosította az árazását és a kínálatát legalább havi rendszerességgel tehát mondjuk aktívan rész része részt vett árösszehasonlításban volt a google kampányai már akkor is tehát hogy egy egy jelenlétet feltételezett a digitális térben nem csak egy statikus web oldalt ez volt akkor 1200 és az hogy ugye ennek mi a mostani párja így 10 év után ez ugye erre pontudod a legjobban hogy rengetegféle szám kering a a neten 300 40000 50000 60000 70000 mindent is látunk ugye a gkid saját adatbázisában ez a szám körülbelül 50000 ha jól tudom de ezt lehet hogy te jobban meg tud mondani pontosan mennyi ugye módszertani kérdések olyan 38 és 48000 között igent m 550 t teljest teljest de hogy ebből mennyi az aktív az mindig egy teljesen más kérdés ugye erre mondjuk most az hogy nagyjából 18000 körül van az aktív szám ami akkor 1200 volt bár hozzá kell tennem hogy valósínűleg ezt a számot most a magyar posta sokkal pontosabban tudja min mi az idén év elején bevezetett kötelező regisztráció illetve száződés kötés miatt az úgynevezett webshop törvény miatt de erre még talán kicsit később kitérünk majd a webshop szám mellett ami még fontos adat ezen a grafikán az a kosárérték ez akkor 8300 ft volt ez a kosárérték ez több mint kétszeresére nőtt szintén 10 év alatt és volt még két blokk az egyik a fizetési megoldásokkal foglalkozott a másik pedig a kínálati oldal kapcsán azzal hogy milyen logisztikai szolgáltatásokat lehetett akkor igénybe venni és miket kínáltak a kereskedők először kezdve a fizetési megoldásokkal a legszemb tűnőbb az a az talán hogy az online fizetéseknek az aránya a teljes tranzakción belül 9% volt mindössze tehát hogy gyakorlatilag 10% alatt volt a a rendeléseken belüli ezáltal a a az elektronikus előrefizetéses tranzakció tehát ami bankkártya vagy átutalás például így van tehát nem ez kifejezetten csak a bankkártya ebben nincs benne az átutalás ah az átutalás az egy újabb 2% és akkor az infagrafikán még két adat ami még vagy két témakör van amit kiemelnék az egyik az a fizetési megoldásokkal kapcsolatos a másik pedig a a kínált logisztikai vagy kézbesítési megoldásokkal foglalkozik beszéljünk elősször a fizetési megoldásokról ugye ebben a tekintetben fontos ismérve az is hogy hány webshopnál elérhető egy adotfizetési megoldás meg az is hogy milyen aránnyal vesz részt a akár a webáruházon belül a trzakciókból akár pedig nyilván az egész piacot nézve ami 10 év távlatában talán a legnagyobb differencia az az hogy akkoriban még tehát 2014-et írunk sokkalsokkal dominánsabb volt a kész pénz aránya a tranzakciókon belül és nagyon alacsony volt a bankkártyás fizetés tehát az online fizetésnek a részaránya tranzakciókon belül ez akkor 9% volt ez az arány mostanra pedig már 36%-ot is meghaladja szépen lassan tehát óriásit tudott nőni az a az arány a tranzakciókon belül ahol előre fizet a vásárló és szerintem ebben a kulcs ezen van nem is azon feltétlen hogy ez egy bankkártyás tranzakció a napvégén vagy mondjuk egy folyószámla alapú hanem azon hogy a rendelésért mennyire van bennünk meg a nyitottság hogy előrefizessünk ez akkoriban szinte tehát ez egy bizalmi kérdés volt akkoriban szer szerintem akkoriban ez egy bizalmi kérdés volt persze technológiai adottságok már akkor is rendelkezésre álltak ez inkább egy bizalmi kérdés volt illetve egy edukációs kérdés szerintem a kettő összefügg valamennyire egymással nyilván hogyha alacsonan bizalmaközt edukálással lehet javítani ez a 9% mostanra pedig már olyan magas mértéket töltött ez a 35 6% hogy ez azért a kereskedők számára is egy jó hír nyilván nagyon fontos hogy az utámv továbbra is jelen van a rendszerben körülbelül 60%-a a tranzakcióknak még mindig utánvétes akkor ez 75% felett volt de ez a 60% már csak félig kézpénzes a másik fele már elektronikus tranzakció azután vétes tranzakciókon belül is ugye ez egy érdekes terület mert egyrészt a nyugat-európai piac on kevésbé jellemzi az utáv-t másrészt pedig mindig amikor egy nagy külföldi szereplő ha bejön a hazai piacunkra akkor viszont nem kinálnak utánvétet tehát hogy ez egy nagyon érdekes kérdés hogy vajon ez egy olyan gondolat amiben benne ragadtunk mi mondjuk magyar elkereskedők hogy ezt muszáj kínálnunk vagy pedig ez tényleg egy egy létező vásárlói preferencia az utánvét hát arra nagyon sok vita van a az elkereskedelmi piacon belül hogy vajon a a tyúk vagy a tojás igen tehát hogy hogy azért használjuk mert lehetőség volt rá használni és ebből most ugye ez egy egyirányú úsza nehéz kijönni belőle vagy vagy azért használjuk mert igazából tényleg szüksége van a vásárlóknak arra hogy előre ne kelljen lekötniük a pénzüket a nemzetközi példák a temu megjelenése ha csak maradunk az aktuális példáknál mutatja azt hogy valószínűleg az utóbbi nem igaz tehát az hogy szükségük van rá az ha létezik is mint szempont nem kizárólagos szempont felül tudja hog írni azt hogy egyébként milyen áron milyen szolgáltatási színvonallal milyen gyorsan tudunk hozzájitni a termékhez tehát marad a kényelmi funkció a kényelmi funkció pedig addig igazán releváns amíg nem tudod azt hogy az adott rendelés az adott termék mikor fog megjönni hogyha benne van a bizonytalanság hogy na vajon ez most akkor egy nap lesz vagy 11 nap lesz ez a kézbesítés van-e készet egyáltalán a záró vagy majd akkor fogják elkezdeni a beszerzést amikor én megrendelem akkor ezt ez a kényelmi szempont egyben egy biztonsági vagy vagy rizikócsökkentési szempont is viszont ha eljutunk egy olyan irányba ahol már transzparens a készletináció 99%-ban akkor fogom megkapni amikor egyébként azt ígérés kereskedő akár már másnapra fixen akkor ennek a ennek a szempontja elég erőteljesen elkezd sorvadni hiszen ott akkor már arra ez a kényelmi kérdés arra arra zsugloddik le hogy akkor most kifizetem így délután 3: óra 4 óra magasságában vagy holnap reggel amikor már az autó motába lesz és ott meg már azért nem annyira egyértelmű hogy miért érnén nekem meg azt a fizetést halogatni pláne akkor hogyha egyébként még egy utánvétdíjjal is terheli a rendszer igen meg a kereskedők számára ez abszolút nem előnyös tehát hogy ez komoly cashfow problémkat tud okozni hogyha egy-két héttel később jutnak hozzá mondjuk a pénzükhöz mint amikor megrendelték ez egy minél nagyobb a kereskedő annál nagyobb kintlevőséget tud folyamatosan okozni mit jósolsz 10 év múlva lesz még utánvét vagy mekkora lesz az aránya érdemes ebben a tekintetben is nézni azt hogy nyugoton mi történik ugye hogyha nyugatabbra tekintünk akkor talán a legnyugatibb olyan ország ahol van utánvét az a csiac ott most szinten ilyen nagyon magas 70%-os rról indulva most ilyen 30% körül tartanak 30-35% körül tartanak de ők is egyfajta virtuális falba ütköztek tehát nincs már ennél lejjebb náluk se én se hiszek abban hogy nálunk ez egy nulla lehet itt az a kérdés hogy ezt hogyan lehet még lejjebb tolni és még inkább hogyan lehet elektronikus tranzakciók irányábó forgatni ugye az előbb mondtam hogy 550% kb az elektronikusan fizetett utánvét vs a készpénzben fizetett ha ez át tudna billenni egy akár egy ilyen 70 30 80 20 90 10 arányban már az is egy sokkal nagyobb kényelmet adna a kereskedőnek gyorsabban és olcsóbban jutna hozzá az utmvt összegéhez hogyha ez nyilván meg még az arányát tekintve is csökkenne tehát az utánvé 60%-ról lemenne akár 30%-ra az már látványos lenne de én nem hiszek…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mekkorát fejlődött az elmúlt 10 évben a magyar e-kereskedelem? - 43. adás - Vedd fel a versenyt Podcast”

Miről szól ez az epizód: „Mekkorát fejlődött az elmúlt 10 évben a magyar e-kereskedelem? - 43. adás - Vedd fel a versenyt Podcast”?

Az évadnyitó adásban a magyar e-kereskedelem elmúlt tíz évét (2014-2024) vizsgálják meg, kiemelve a hazai webáruházak, a kiszolgáló ökoszisztéma és a vásárlók fejlődését. Szó esik az utánvét szerepéről, a magyar piac sikereiről, aktuális kérdésekről és az ügyfélélmény… Az epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 07. 18..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mekkorát fejlődött az elmúlt 10 évben a magyar e-kereskedelem? - 43. adás - Vedd fel a versenyt Podcast”?

Fő témái: e-kereskedelem, webáruházak, kiszolgáló ökoszisztéma, vásárlók fejlődése, utánvét, ügyfélélmény.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mekkorát fejlődött az elmúlt 10 évben a magyar e-kereskedelem? - 43. adás - Vedd fel a versenyt Podcast”?

Megjelenés: 2024. 07. 18.. Hossz: 1 óra 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/vedd-fel-a-versenyt-a-no-1-e-kereskedelmi-podcast-magyar-nyelven/mekkorat-fejlodott-az-elmult-10-evben-a-magyar-e-kereskedelem-43-adas-vedd-fel-a-15431811

Több epizód a Vedd fel a versenyt! A No.1 e-kereskedelmi podcast magyar nyelven-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból