Veszprém 2030

A CSOMAGOLÁSMENTES BOLT A BABLAKBA KÖLTÖZIK

· PT24M16S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast e heti adása a Bablak vegán étterem költözéséről és fejlesztéseiről szól. Az étterem, amely az EKF Utcakép program részeként nyílt, hamar népszerűvé vált finom ételei és megfizethető árai miatt. A nagyobb helyre költözés során a csomagolásmentes bolt is…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 09. 21.
Hossz
24 perc
Szereplők, említett nevek
Gellért Gábor
Témák
csomagolásmentes bolt, vegán étterem, veszprém
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [Zene] A csomagolásmentes bolt a bablakba költözik, a bablak meg elköltözik a terem mellé az is elköltözik.

Az ablak, a Bablak nevű vegán étterem az LKF utcakép programjának elemeként nyitotta meg kapuit. hamar népszerűvé vált, mert finomat ad, tisztességes áron.

Ráadásul nem kell kérdezni, lehet tudni, hogy mi kerül a tányérokra.

Most nagyobb helyre költöznek, befogadják a csomagolásmentes boltot, a szomszédjukba pedig a terem költözik, amely a kultúrát szállítja az odaérkező vendégeknek.

A helyszín a veszprémiek számára ismerős.

A kapuvári ház 140 lépésre a jelenleibb ablaktól.

A fiz testvérek pontosan tudják, hogy 140 lépés, mert lemérték.

Ott volt a belgasöröző, később a Mítosz nevű zenéshely.

Fizul Tamás bankárból vedlett át bablakossá.

Testvére Csilla a segítő hivatásból változott süteménysütő asszonysággá megváltoztatták az életüket. >> Valamennyire érett már ez a változás azért régóta.

Ugye már pont hat éve volt, hogy én szakácsként végeztem a a munkám mellett.

Én azt megcsináltam, készültem valamennyire, hogy hogy efelé fogok így el. >> Előtteán bankos voltál? >> Én közgazdász vagyok, igam kockázatellemzőként meg ilyen mindenféle vezetőként dolgoztam én kisebb bankokban.

És akkor közben én ezt így tudatosan így nézegettem és akkor elvégeztem a szokástfolyamatot, aztán később borász meg szőlészborász is lettem.

Tehát így valahogy ez az élelmiszer vendéglátás ez így így jött magától.

Aztán utána jött ez a lehetőség, hogy megcsináljuk ezt az ablakot, ami nekem is fontos volt, mert igazándiból ilyen hely nem volt itt a környéken.

És én itt dolgoztam a mostani helytől 50 mre igazándiból folyamatosan, és nem volt, ahol enni tudtam volna napközben, és innét jött az ötlet, hogy lehet, hogy valami ilyesmit kéne csinálni, merthogy hogy ilyen nincsen. >> Forbiduszal végez.

Na hát akkor még békájánek hívták. >> Hát akkor még közgazdaságtudomány egyetem volt.

Az gigas szívás, tehát azt végigcsinálni az az nem. >> Hát én gazdaságpolitikát végülis gazdaságpolitika szakon végeztem a Bot Péter Ákossal meg a még ezzel a generáció.

Ő volt a tanszékvezető akkori és egyébként nagyon jó iskola volt az így sok mindent lehetett ott tanulni meg utána elmentem dolgozni csak aztán egy idő után azt gondoltam hogy amit csinálok az annyira nem érdekfeszítő bele lehet unni >> beleuntál a a közgazdaság >> hát ebbe amit csináltam igazándiból ez ez tehát ez ez azért a a azért egy teljesen más volt ez a banki banki lét volt abban olyan amit így nem untam de aztán a vége fele meggondolkodtam rajta hogy azért valami Maj mást is kéne csinálni így. >> És akkor jött szakács, borász.

És gondolkodtál, hogy szakács vagy borász? >> Igazából a kettő azért az sok helyen kapcsolódik egymáshoz. >> Amikor az ember egy ilyet vált, akkor suttba dobja a diplomáját, vagy vagy ide van visszaút? >> Hát nem biztos, hogy sútba dobja.

Egyébként így én nekem ez egy ilyen kísérlet is ez a ablak, hogy lehet-e máshogy működtetni egy ilyen gazdasági egységet.

Most ez nyilván ez egy nagyon picike valami, ez egy KF Kft-ként működünk, de de hogy hogy most én például érzem ezeknek a korlátait, hogy ezt ilyen Kft-ként egy ilyen helyet, ami ami egy bizonyos dologról szól, ezt nem biztos, hogy lehet csinálni.

Tehát a navellenülknak is mondtam, hogy lehet, hogy ezt így beszüntetjük és alapítványi formában fogjuk ezt tovább csinálni, és akkor nem lesz pénztárgép, nem kell ellenőrizni meg semmi, mert hogy igazándiból amit csinálunk, ez kicsit ilyen a határán van ennek a a profit meg a nem profit orientált valaminek.

Hát amit az ember így biztosan tudhat erről, hogy ebből azért kacsalából forgó házat nem fogtok építeni. >> Hát nem nem fogunk, és nem is ez a cél, mert szerintem azt, tehát azt teljesen máshogy kéne csinálni, hogy egy olyan legyen.

Van egy-két olyan példa szerintem így Nyugat-Európában, főleg, ahol ez a vegán étter meg így egy- kettő van, amelyik ilyen mlen csillag, és akkor nyilván az egy másik másik dolog, de szerintem ez nekem meg akik itt dolgoznak, nem feltétlenül erről szól, hogy hogy itt nem tudom Ferrarikkal járjunk két év múlva, hanem inkább inkább a és és pont ez ez a valamilyen formában a visszatérés ehhez a közgazdasági dologhoz, hogy ez hogy azok, amiket ott mondjuk én tanultam, azok biztos, hogy így vannak. nak-e, mert azért itt sok sok minden változott azóta most én 90-es 2000-es évek óta a világban is.

És egyébként ez egy kicsit meg azt mutatja, hogy lehet, hogy erre is van igény.

És ezek a kis dolgok, amik így ugye megfoghatók, nem feltétlenül csak így étteremben, nagyon sok mindenben.

Azt lehet, hogy afelé kéne azért valamennyire elmozdulni, mert így én azt gondolom, hogy egy kicsit ilyen fenntarthatóbbá tenni a a világot. egy vegán étterem ebbe a folyamatos növekedés őrületbe. >> Hát igen, a növekedés csak ugye a növekedésűrület is.

Én én egyébként én sokat tanultam is ilen externáliákról, egyebekről.

Én azt látom most, hogy ez a a növekedés, a nagyon nagy dolgok, azoknak olyan nagy externális költségei vannak, amit nem fizetnek meg ezek a gazdasági szereplők amit a társadalomra hárítanak, hogy igazából így növekednek, de de hogy hogy azért, mert pénzügyi szemléletben csak valamit néznek, de azokat, amiket ez okoznak, akár a dolgozóknak az egészségügyi problémákat, egyebeket, azt meg a társadalom fizeti meg.

Tehát gyakorlatilag így támogatjuk az ő működésüket, és közben meg így lerontanak egy népcsoportot, vagy vagy egész nagy tömegeknek így a a kondícióját, a szellemi, fizikai kondícióját meg leépítik.

Most gondolok itt ezekre a nagyon nagy gyárokról, hogy szalag mellett állnak.

Tehát az az egy teljesen másfajta élet, aminek vannak olyan hatásai, káros hatásai, amit ezek a amik ebbe a ebbe nem férnek bele.

Tehát ők ezt nem fizetik meg, hogy tönkretesznek embereket, tönkretesznek környezetet.

Azt ugye majd a társadalom valamikor meg fogja fizetni, és ez így ebben biztosak is lehet. >> Hát nyilván nyilván meg kell fizetni majd valakinek, mert hogyha nem lesz elég víz, akkor majd az állam majd azt előteremti, csak ugye azt meg az anokból fogja megteremteni, és azt nekünk kell előzni.

Tehát, hogy ezek ott nem jelennek meg, és azért néznek ki ezek, én azt gondolom, a számok nagyon jól néha, mert mert hogy ezek nem nincsenek benne.

Hogyha ezek a költségek ott ben lennének, akkor lehet, hogy azt mutatná, hogy ez nem éri meg ezt mondjuk csinálni bizonyos tevékenységeket.

Én azt gondolom, hogy itt egy kicsit ezt így jobban lehet >> Ez nagyon érdekes, amit mondasz.

Az leírható pár mondatba vagy elmondható leginkább, hogy mi az ablak filozófiája.

Hát amikor én csináltam a balakot, én úgy voltam vele, hogy csinálunk egy olyan helyet, am mintogyha így így hozzám jönnének így, és akkor mindig ha bejössz, akkor így kapsz enni, inni, és akkor így el tudsz így tölteni időt.

Hogyha reggel jössz, akkor kapsz valami reggelit.

Ha délután, akkor meg ami maradt, azt azt odaadjuk.

És akkor itt lehet így ücsörögni, aki aki akar így dolgozik, aki akar az csak így ül, olvas.

És akkor igazándól ez olyan, mintogyha az ottoni konyhába fogadnánk a a vendégeket, vagy az ismerősöket, inkább az ismerősöket. >> Üzenetileg ez értelmezhetetlen ez a koncepció. >> Hát igen, de valami ilyesmire viszont sok embernek van talán igénye. >> Hogyha valakinek ajánlom ablakot, ah szoktam mondani, hogy hogy abban különbözik egy vegán étter a többi vegán étteremtől, hogy hogy itt értem, hogy mit adnak elém.

Tehát, hogy így >> hát igen, most igazándiból ez is benne van, hogy és pont amire amiről beszéltünk az előbb, hogy ezt így is lehet csinálni kicsit úgy mintogyha otthon így kevés alapanyagból egyszerű módszerekkel, egyszerű eszközökkel megcsinálni, és akkor ilyen értelmezhető ételt, friss ételt adni a az embereknek, ami ami egy nagyon fontos tényező, hogy hogy ha lehet mindenki egyen frisset minden minden nap, és ne a feldolgozottakat, hanem a minél kevésbé feldolgozott ételekhez jussanak hozzá.

És akkor ez egyszerűen erről erről szól ez a történet. >> Egyszerűbb alapanyagot beszerezni, mert az a baj, hogy nyilvánvalóan ti próbáltok mindenféle tiszta jó minőség alan. >> Hát az azt igazából arról én így lemondtam, hogy hogy csak azt használjunk, mert szerintem az így nem nem nagyon működik.

Tehát nem az van inkább bennem, hogy amit amit használunk, azt úgy csináljuk meg, hogy az az jó legyen.

Az alapanyagbeszerzés azért itt szerintem nagyon nehéz.

És akkor nekünk azért egyensúlyozni kell akközött, hogy mondjuk megfizethető ételt teszünk a az itt dolgozó, meglévő veszprémi, veszprém környéki embereknek, vagy pedig elmegyünk olyan irányba, hogy csak a bió, csak az ilyen nagyon tiszta dolgok.

Viszont azt nem biztos, hogy egyébként be tudjuk szerezni, másrészt meg nem biztos, hogy azt meg tudják fizetni.

Hát igen, az a baj, hogy hogy nagyon nehéz, meg nehéz is a környéken egyébként beszerezni, mertogy én is így gondolkodtam otthon, most csináltam egy ilyen kis fóliasátratot, hogy ezt hogyan lehetne így valahogy ezt így össze összerakni, hogy így a a az alapanyagbeszés, csak igazándól olyan sok fajta alapanyagot használunk, hogy azt egy helyen megtermelni az szinte lehetetlen.

Nem, meg meg egy nagy gazdaság se, mert ugye sajnos arra állt rá mindenki, hogy egy vagy két fajta kultúrát csinál, ugye ahhoz a gépeket megveszi, és akkor az az gazdaságos így a mai viszonyok között, hogyha ezt így csinálja.

Ugye az, hogy hogy ez a kerti kiskerti műves, hogy van neki 10-15 fajta kultúra, az az nem biztos, hogy működik. meg olyan nagy tömegbe meg nem tudják szerintem nagyon előállítani, ami nekünk mondjuk amire nekünk szükségünk lenne.

Tehát >> kellett azért ebben így kompromisszumokat tenni.

Azért nem mondtam le erről, mert az új helyen ott lesz majd egy ilyen kis bolt is, és lehet, hogy egy ilyen kis piacot is elkezdünk kocsálni.

Tehát ez azért nem lenne egy rossz rossz dolog, hogyha valahogy ezt így >> így legalább részben lehetne csinálni, csak egyelőre erre nem. >> Hát egy úton próbálsz.

Hogy hogy hogy nem nem az volt, hogy onnét indulunk, hanem majd jussunk el inkább, vagy egyre inkább menjünk ahhoz közelebb, mert mert akkor a célt sose értük volna, vagy hát belátható időnbül nem értük volna el, hogy legyen egy ilyen helyünk. >> Mond te nem szoktál kabúzni. >> Mindenki általában valakivel beszélek és azt mondom, hogy alapanyag.

Oh, hát a legtisztább a legjobb helyre. >> Nem, szerintem egyébként nem lehet.

Én beszéltem, voltak itt olyanok, akik azt mondták, hogy csináljunk és csatlakozzunk hozzák, mert csinálunk egy olyat, hogy már a a vetőmagot is csak ilyen tiszta forrás, ilyen biinamikus termésből is mondtam nekik, hogy én biztos vagyok benne, hogy ezt nem lehet megcsinálni.

Szerintem egyébként nagyon kevés ilyen hely van, ami bio meg biodinamikus alapanyagokból dolgozik csak és kizárólag, meg ugye nem ilyen széles palettával, mert azt lehet, hogy meg lehetne csinálni, hogyha van egy étunk, amin három fajta étel van, és azt mondjuk valahonnét beszerezzük, akkor olyan ételeket hozunk, amit mondjuk itt ugye azért itt nyugat Magyarországon vannak bio gazdaságok, amik Ausztriában meg a nyugati piacra termelnek.

Tehát lehet, hogy onnét tudnánk hozni mondjuk répát, krumplit, meg valamit olyan tömegbe, és akkor azt mondnánk, hogy akkor krumplifőzelék van a menünk, meg sültrépa, meg nem tudom, burgonyagomboc, és akkor viszont akkor ez a három lenne mondjuk egy vagy egy vagy két hónapig, mert akkor meg utána kellene más, amit meg fölrakunk.

Tehát a azt azt lehet, hogy meg lehet csinálni, mert egy-két ilyen étterem van, ilyen minősített étterem, aki csak az egy más dolog.

Tehát mi nem azt akartuk nem azt akartuk csinálni. >> Meg nyilván akkor az lenne, hogy bejön valaki és oda lenne írva a krumplifőzelékhez, hogy x000 Ft és akil, mert mert az az így ígyó >> hát meg ugye ugyanaz lenne mondjuk egy hónapig, és aki itt ebédel az lehet, hogy a második héten azonnal nem tudtok adni valami mást. >> Igen, igen, igen.

Ez a krumpli főzelék most egy kicsit elég. >> Igen, igen.

Hogy hogy hogy ez is benne volt, hogy mi ugye nem alakart étteremként működünk, hanem menü van.

Tehát minden nap gyakorlatilag más az, ami ami nálunk elérhető, aminek megvan az előnye is, meg nyilván a hátránya is, hogy >> egyébként erről beszéljünk is egy kicsit.

Tehát úgy van nálatok a menü, amit én láttam, mindig mondom, hogy én mit láttam, hogy te meg elmondod, hogy van, hogy van egy-két leves.

Ezek általában nincs túlbonyolítva ez a leves.

Ó két leves szokott lenni >> két leves.

És akkor a főitelek azok én úgy láttam, hogy azok főzelék és zöldségfasít, tehát ilyen mondom olyan ételek, ami ránézek és tudom mi az.

Hát igen, most néha így elkalandozunk a kiírásra, de egyébként meg tudjuk mondani, hogy miből van, >> vagy elkalandozó, >> látod, hogy így most néha így nem nem tudom, néha így eszembe jutt, hogy így most csináljunk ilyet, és akkor így kiírjuk, csak ugye a táblára írjuk ki mi a menüt, és akkor aki kiírja, azt mondja, hogy ennyit nem tudok ki nem fér ki. >> Ja, értem.

Tehát amikor így, hogy ilyennel, olyannal meg ilyen ilyen fantázia neveket adunk, azt csak nagyon ritkán >> Igen, igen, igen. >> Mert úgyis mindenki megkérdezi, hogy ez micsoda?

És akkor akkor egyszerű, mert hogyha az van kiírva, akkor nem kell olyan sokat kérdezni. >> Meg ráadásul szerintem az emberek szeretnek olyat enni, amit ismernek, főleg, hogyha csak bemennek egy menüre. >> Hát igen, mondjuk akik jönnek, azok azért már így megbíznak bennünk.

Tehát nyilván azért így a két-két és fél éves múlt miatt azért van valamiféle bizalom már.

Tehát hogyha mün csinálunk valami új dolgot, azért azt is már hajlandó kipróbálni.

Nyitottabbak azért arra is, hogyha hogyha ilyen fölfordulunk.

De hát nyilván most mi mi nekünk azért az a célunk, hogy minden nap, aki akar, az tudjon ilyet enni.

Tehát így így ennél nem akarunk sokkal többet.

Ezenkívül még vannak sütemények.

Az saját kreálmányuk a testvéred. >> Igen, az az…

Említett entitások

Témák

  • csomagolásmentes bolt
  • vegán étterem
  • veszprém

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Bablak
  • EKF Utcakép program

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A CSOMAGOLÁSMENTES BOLT A BABLAKBA KÖLTÖZIK”

Miről szól ez az epizód: „A CSOMAGOLÁSMENTES BOLT A BABLAKBA KÖLTÖZIK”?

A Veszprém 2030 podcast e heti adása a Bablak vegán étterem költözéséről és fejlesztéseiről szól. Az étterem, amely az EKF Utcakép program részeként nyílt, hamar népszerűvé vált finom ételei és megfizethető árai miatt. A nagyobb helyre költözés során a csomagolásmentes bolt is… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A CSOMAGOLÁSMENTES BOLT A BABLAKBA KÖLTÖZIK”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A CSOMAGOLÁSMENTES BOLT A BABLAKBA KÖLTÖZIK”?

Fő témái: csomagolásmentes bolt, vegán étterem, veszprém.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A CSOMAGOLÁSMENTES BOLT A BABLAKBA KÖLTÖZIK”?

Megjelenés: 2025. 09. 21.. Hossz: 24 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/a-csomagolasmentes-bolt-a-bablakba-koltozik-499b1897

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból