Veszprém 2030

Az én belvárosom 2.

· PT20M43S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja a város jövőbeli belvárosának koncepcióját járja körül Sótonyi Mónika, Muraközy Péter és Varga Tamás alpolgármesterekkel. A beszélgetés kitér a belváros kiterjedésére, az emberközpontú városfejlesztésre és a közszolgáltatások elérhetőségére.…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 06. 12.
Hossz
21 perc
Szereplők, említett nevek
Muraközy Péter, Gellért Gábor
Témák
városfejlesztés, belváros, veszprém
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [Zene] Veszprém tiszteletre méltó célt tűzött ki maga elé, hiszen 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé kíván kerülni.

Márpedig egy élhető városnak jól kitalált belvárosra van szüksége.

Most Sótonyi Mónika, Murakozi Péter és Varga Tamás mindhárman alpolgármesterek mondják el, hogyan látják a jövő veszprémi belvárosát.

A téma különösen időszerű, hiszen a gyárkert és környéke, amely szintén a belváros része, a leromlott állapotú ipartelepek revitalizációjával foglalkozó Interreg Dunarégió Nona programnak is egyik fő tématerülete.

A program kapcsán hamarosan közvéleménykutatás indul a városban.

Ahányan vagyunk, annyi véleményt tudunk ezzel kapcsolatban megfogalmazni.

Lehet, hogy van akinél lekorlátozódik, ez csak a Kossut utcára, vagy akár a buszpályaudvartól az Óvárosérig.

Lehet, hogy valakinek ez a ez a körgyűrű elér egészen az egyetemig.

És egyébként nekem is a belváros egyrészt egyrészt a történelmi belvárost értem ezalatt, ugye az óvárosér, illetve a a vár, de a de ennél nekem nagyobb a ennek a körnek a sugara.

Én a én a buszpályaudvar jelenlegi gyárkert területétől egészen ugye Erzsébet liget, színházakvonala, múzeum vonala, illetve az egyetemig tartó terület számomra a belváros.

Szerintem ez nagyon fontos, hogy ez emberközpontú tudjon lenni a mindennapokban.

És az emberközpontosságot azalatt értem, hogy a közszolgáltatások elérhető távolságban legyenek. a a köztémények elérhető távolságban legyenek, merthogy 24 órából áll egy nap.

Szerintem az óriási segítség tud lenni a mindennapokban, hogyha az ügyes bajos dolgainkat kvázi karmnyújtáson belül el tudjuk intézni. sok vitát lehet lefolytatni és lehet pro és kontra is megítélni azt, hogy ez mennyire volt jó, vagy mennyire volt nem jó az, hogy ennyire belenyúltunk és megváltoztattuk, mert szerintem megváltoztatott a Veszménybel város kicsit a elmúlt elmúlt öt évben.

Hát ugye nyilván a régen azért ott az óváros tér az nagyon-nagyon ugye régen mi gyerekkorunkban meg még mi időnkben mindig az volt a panasz meg az izé az óvárosér miel halott nincsen semmi akkor kicsit ezt elkezdtük nyilván elkezdtük ezen gondolkozni hogy hogyan lehetne ezt másként akkor volt a volt ez az utcaképmenedsmentes programja aznek am elkezdtünk benyúlni ebbe a ebbe a belváros környéki üres üzletekkel való élettavaly megtöltéséből ami sokak szerint piacromboló is lehet vagy nem feltétlenül volt jó gondolkodás sokak szerint, és én is ide tartozom.

El sem tudom képzelni, hogy milyen volt addig, amíg ezek a helyek nem voltak.

De ugye a kérdés nem erre változott, hanem arra, hogy a belváros milyen.

Hát most nyilván emiatt aztán két pólusú lett, hogy nyilván lakos tuca és van a van a van a ez az új nem tudom várostér szabadságtér várfelevezető szakasz.

Ez most egy tök új sztori szerintem.

Nálam a belváros az a gyárkertnél ér most véget. eddig nem így volt, tehát hogy szerintem ez az elmúlt években egy kicsit változott rá, legalábbis az én számszögemből, de ahogy ezt a a gyárkertnek a területe elkezdett hasznosulni 2023-ban, szerintem ezzel egy kicsit kijjebb toltuk a belvárosnak a a a fogalmát.

Tehát nálam valahol ott ér véget a a gyárkert.

Nagyon régóta téma, és akkor nagyon sokat beszéltek, nagyon sokat beszéltünk mi is, meg már az elődök is arról, hogy a Kossut utcának a a milyen funkciója van most jelen pillanatban a a belváros életében, vagy az árus összességére nézve, hogy mennyire jó az, hogy milyen üzletek vannak, milyen szolgáltatások elérhetőek.

Ezt sajnos, ahogy mindig elmondták az elődök is, és én is csak ezt tudom hangoztatni, hogy ebben relatíve sajnos kevés beleszólása van az önkormányzatnak, mivel nincsenek önkormányzati tulajdonok a Kossut utcán, tehát minden üzlet magánkézben van.

Így itt azt az önkormányzat azt nem tudja megszabni, hogy kinek adják ki az üzleteket, milyen funkciót alakítanak ki.

Tényleg semmilyen módon nem lehet ebbe szabályzókkal belá szólni. piaci folyamatokat ilyen tekintetben szerintem nem nagyon lehet.

Most olyan olyanba bele tudunk szólni, hogy hogy nézen ki ez üzletkirakata, vagy hogyan milyen hirdetőtáblákat rakjanak ki.

Meg természetesen gyártást és ipari termelést nem lehet berakni a Kossut utcára, mivel nem egy olyan övezet.

De azon túl egyébként, hogy egy magántulajdonban épp milyen üzletet alakítanak ki, vagy milyen szolgáltatást, azt abba vajmi kevés beleszólása van az önkormányzatnak.

És hogy látjátok, hogy hogy merrefelé halad most a Kossut utca?

Valahogy azt látom, hogy a a Kossut utca nem találta meg az elmúlt időszakban ezt a szerepét, és még most sem találja a szerepét.

Vannak, vannak új üzletek, amik nyílnak, amik bezárnak, új éttermek, új szolgáltatások, de hogy valahogy ez jelen pillanatban egy ilyen stagnálás szerintem, aminek nagyon örülök viszont, hogy kialakult egy ilyen új belvárosi rész gyakorlatilag a szabadságtértől az óvárosérig, ami szerintem átvette ezt a szolgáltatási szerepet a Kosut utcától, és ez ez nekem nagyon tetszik.

Veszprém nagyon nehéz kiseles kelendben foglalkozni, mert gyakorlatilag mindenki elmegy Budapestre, Bécsbe, Győrbe vásárolni, venni egy farmát.

És akkor még nem beszéltem az online, tehát amíg nem volt még ez a izé online vásárolom meg a konverzemet, addig is az volt, hogy mindenki Budapestre ment a karácsony nagy bevásárlást megcsinálni meg a meg Győrbe.

Tehát, hogy szerintem túl jó helyen vagyunk ahhoz, hogy túl közel vagyunk mindenhez ez kis kereskedemet én biztos, hogy nem mernék Veszprémben csinálni, hiszen hiszen ki az szolgáltatni lehet a szolgáltatás azok meg kevésbé népszerűek.

Ha megnézed, akkor látszből van egy csomó a belvárosban, mert az egy szolgáltatás.

Azt ez is egy állandó vita, hogy voltam én is kávézós vállalkozós tulajdonos, amikor vasárnap zárva voltunk a belváros közepén, ami kívülről nézve egy tök nonszens, hogy vasárnap délután egy kávézó záró van.

Azért voltunk zárva, mert ember nincsen vasárb délután a veszélybeásban.

Miért nincsen belőle a vás vasárnap?

És akkor ezt lehet boncogatni szerintem ez nem nagyon sok minden szociológiai kérdés, nagyon sok mindenki szerint ez tragédia.

Én azt gondolom, hogy a veszprémiek vasárb után vagy a Balatonparton, vagy a Bakonyban vannak, mert miért ne lennénk ott, hiszen jó helyen vagyunk.

Veszpről mindig az volt, hogy lementünk fagyizni Füredre, vagy lementünk fagyizni almádiva.

Tehát, hogy én ezt nem érzem tragédiának, de ha idejön valaki Győrből, akkor az néz ránk hülyén, hogy hát üres elválassatok.

És akkor most ez egy ilyen ezzel lehet vitutkozni, hogy ez gáz vagy nem gáz.

Azért nagyon sokszor szoktam erről magánemberként is, merni van, aki szerint ez orjá ciki.

Szerintem meg ez egy helyzet, ami ilyen.

Tehát, hogy most tényleg szerintem a Vasárfánka Vasárnap vértől fel nem merőbb eszmébe, hogy akkor menjünk be sértáni a belvárosba, hanem mi menjünk le almáiba.

És akkor ezáltal ugye nyak viszont idejön turistának, az meg azt talál egy halott Kosutcát, elmegy a várba.

Nyilván emiatt, hogy elmegy a várba, emiatt azért enzen az utcán lévő üzletek azért mégis csak amikor ugyan, mint a függe, tehát amik itt a szabadság, ezek viszont akkor már valamilyen szinten azt kiszolgálják.

Ez még inkább nyitja ezt az ollót, hogy a Kosca halott, ez az utca ez mondjuk úgyhogy lélegzik.

De szerintem sok ez biztos, hogy ez egy szakma, hogy ezt hogy ezt valaki megkutassa.

Én én okot meg izét, okozatot azt tudok által véltett sokat sorolni, de hogy ebben igazam van-e, azt nem tudom. hogy azok az új elemek, amik megjelentek a az EKF-nek köszönhetően, szerintem azokat kell segítenünk, hogy megmaradjanak.

Természetesen az nem mehet a régi régebb óta jelenlévőknek a a kárára, hiszen szerintem az nagyon jó volt az LKF-ben, hogy nem csak új éttermek meg kocsmák nyitására kaptak pénzt a vállalkozók, hanem már régebben, régóta működő üzletek is kaptak teraszfelújításra támogatást és ilyen formában.

Tehát, hogy valahol szerintem ennek a balanszát kell megtalálni.

Szerintem amiben egyébként dolgunk van, az, hogy én úgy látom, hogy ahogy egyre több ember elkezd megjelenni itt a szabadságtéren, az óvároséren, vagy mondhatjuk gyakorlatilag a papírkutyától kezdve ugye egészen idáig bentig, mondjuk a Piko Sushi étteremig, hogy azt látom, hogy a közlekedés az kezd egy kicsit káosz lenni, tehát kezd egy kicsit tarthatatlanná válni, főleg a hétvégén.

És szerintem ebben van az önkormányzatnak most jelen pillanatban egy nagyobb feladata, hogy itt egy kicsit megpróbáljunk rendet tartani.

Én a gépkocsik számával vagyok úgy, hogy a a belváros számomra vannak csodálatos példák az országunkon belül is, hogy ebből adódóan én a én a a gyalogos forgalomra nagyobb hangsúlyt fektetnék, és vannak olyan részei az én belvárosomnak, értem.

Ezalatt mondjuk az óvárosere, szabadságtér, Rákóci tér vonulata, a amit amit én egy kifejezetten sétáló övezetként tudnék elképzelni.

Tehát hogyha én megindulok a buszpályaudvar felől, végigjövök a Kossut utcán, akkor akkor én biztonsággal tudjak átkelni a szabadságtér, óváér, és aztán a a sétámat fejezzem ben fent a várban vagy a bazilikában.

Igen, de ez egy nagyon veszélyes döntés, merthogy a nem tudom, hogy az autós közösségnél van-e keményebb közösség, de ők nagyon szeretik kérvényesíteni a gondolatukat, és mindenki szeretne a saját háza előtt állni.

Hát ezt tapasztaljuk a mindennap, de ez nem csak a belvárosra jellemzi, ez egy lakótelepi környezetben is ugyanúgy megvan a mindennapokban.

De de klasszikus értelemben véve a belváros az nálam ezt is tartalmazza, hogy legyen egy olyan sétáló övezet, ahol ami egyébként a szolgáltatások tekintetében is kínál nekem gazdagságot és minőséget.

Az épített környezet is olyan, amit meg tudok csodálni, de ha el tudjak fogyasztani egy finom kávét akár, vagy el tudjak fogyasztani egy egy finom ebédet, kézen fogva biztonsággal tudjak sétálni a kisgyerekemmel.

Ezen most még egy nagy gondolkodás zajlik.

Itt még nincsen kialakult koncepció.

Egyelőre én most jelen pillanatban ott vagyok, hogy a problémát szerintem észleltük.

És aki szerintem ha bárki megpróbál, főleg a nyári időszakban szombaton vagy vasárnap autóval bejönni a a erre a területre, akkor közlekedési dugóba kerül.

Gyakorlatilag mind a két oldalról be van állva ez a pici rész.

Valahol ebben az irányban kell elmennünk, hogy megpróbálni itt egy kicsit megpróbálni itt egy kicsit kulturáltabb közlekedési módszert módszereket vagy közlekedési morált kialakítani.

Úgyhogy erre próbálunk kidolgozni azokat a folyamatokat, meg próbálunk gondolkodni egyáltalán, hogy itt mit lehetne csinálni.

Remélem, szerintem egy-két éven belül, hogyha úgy alakul, akkor akár egy ilyen drasztikusabb váltást is el tudok képzelni ezen a területen.

Esetleg egy ilyen hétvégi lezárás is elképzelhető a jövőben.

Nehéz, azért nehéz ez az ügy, mert azért nem csak szolgáltatások vannak, hanem lakók is vannak ezen a területen.

Az érsegséget is a vár várba is ezen a ezen az úton lehet feljutni.

Tehát elég sok szereplő van ebben a ebben a folyamatban.

És szerintem most nekünk a következő lépésünk az lesz, hogy az összes olyan szereplőt megkeressük, aki ezen a területen van jelen, hogy ők milyen megoldást látnának jónak ennek a helyzetnek a feloldására.

A gyárk tulajdonképpen először csak egy évre nyerte el a saját formáját, és utána abban gondolkodott a város, hogy ott valahogy más történik.

Ezt felülírta a gyárert óriási sikere, és akkor a város ezen változtatott. ez a fajta változtatás nagyon sokáig elvihető szerinted, vagy pedig azért ennek is van egy bizonyos határa?

Egyrészt én annak nagyon örülök, hogy a a kezdeti gondolatot, hogy egy évre nyitjuk meg, felülírták az igények, mert hogy nagyon úgy tűnik, hogy valóban van arra igény a az itt élők részéről is, illetve turisztikai szempontból is lehet ezt mondani, hogy hogy mi egy olyan kulturális központot tudtunk ott egy szabadtéri helyszín megvalósítani, ahol leginkább ugye nyilván a nyári időszak érintett itt benne, hogy hétről hétről hétre kiváló és neves előadók koncertjein tudunk tudunk mi kikapcsolódni, feltöltődni.

Én személy szerint akár el tudom ezt képzelni hosszú távon is, de funkcióját tekintve sokkal több potenciál van, én azt gondolom ebben a helyszínben.

És ez nem azt jelenti, hogy egyébként a a közösségi és szabadtéri szórakozásnak ne lehessen azon a területen a jövőben is lehetőséget biztosítani.

Csak lehet, hogy egy kicsit korlátoltabb négyzetméterben kell gondolkodni, de hogy más funkciókat zöld övezetet én el tudnék odaképzelni egy közparkot például, vagy a szolgáltatások száma, növelése tekintetében, akár kinyújtva ezt a területet egészen a a pláza vonaláig, bevásárlóközpont tekintetében, vagy irodaházak tekintetében is nagyon magas igény mutatkozik.

Ez mindig így évről évre felmerül.

Nyilván lakások is akár megépíthetők lennének ez a területen, csak én attól félnék, hogy hogy ez egyfajta zsúfoltságot is eredményezne.

És ez nem biztos, hogy hogy szerethető volna, hogyha ennyi mindenben gondolkodunk, amit erre erre a területre szeretnénk megálmodni.

Úgyhogy ebben kompromisszumra kell majd jutni.

De én azt gondolom, hogy nagyon fontos a a veszprémiek véleménye ebben, és azt is gondolom, hogy hogy elsősorban ott abban a lokációban élő emberek véleménye számomra egyébként markánsabb véleményt fogalmaz meg.

De mindenesetre most egy kicsit azt érzed, hogy a kevesebb itt több lenne?

Személy szerint én ebben hiszek.

A belváros rész a bevárásban van, de azért nem úgy használjuk, mint egy belvárosi.

Én ezt kevésbé érzem így még annak.

Nyilván a a gyárkertet, nem a gyárkertnek a programhelyszínét, hanem a gyárkertet mint objektumot, azt nyilá hosszú távon meg ha majd ott elindulnak a fejlesztések, meg majd szépen gondolkodunk, akkor nyilván lehetne egy nagyban a belvárás részének tekinteni, hogyha ott bármilyen fejlesztések, amikre vannak nyilván törekvések beszélgetésekkel indul, akkor igen.

Most még szerintem csak annyi, hogy igazából a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az én belvárosom 2.”

Miről szól ez az epizód: „Az én belvárosom 2.”?

A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja a város jövőbeli belvárosának koncepcióját járja körül Sótonyi Mónika, Muraközy Péter és Varga Tamás alpolgármesterekkel. A beszélgetés kitér a belváros kiterjedésére, az emberközpontú városfejlesztésre és a közszolgáltatások elérhetőségére.… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Az én belvárosom 2.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Muraközy Péter, Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Az én belvárosom 2.”?

Fő témái: városfejlesztés, belváros, veszprém.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Az én belvárosom 2.”?

Megjelenés: 2025. 06. 12.. Hossz: 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/az-en-belvarosom-2-33e801b4

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból