Díjnyertes veszprémi film

Összefoglaló

A Szeretfilm stúdió "Föld és Vas" című filmjét bemutatja Buvári Tamás rendező. Az alkotás díjat nyert a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon, melynek operatőrei Kovács Claudia, Lovasi Zoltán és Tóth Zsolt voltak. A rendező három készülő filmtervet ismertet: egy erdélyi…

Röviden

Műsor

Veszprém 2030

Megjelenés

2026. 05. 26.

Hossz

24 perc

Szereplők, említett nevek

Buvári Tamás, Kovács Claudia, Tóth Zsolt, Gellért Gábor, Lovasi Zoltán

Témák

filmrendezés, dokumentumfilm, veszprém

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [zene] Egy jó hírrel kezdem.

A szeretim stúdió új egész estés alkotása részt vett a Szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál verseny programjában, ahol a Föld és Vas elnyerte a Magyar Filmoperatőrök egyesületének díját.

A három történetet feldolgozó alkotást három operatőr jegyzi: Kovács Klaudia, Lovasi Zoltán és Tót Zsolt.

Búvári Tamással, a film rendezőjével arról kezdtünk el beszélgetni, hogyan születnek meg a filmtervek. >> Próbálom a legaktuálisabbat hozni, mert akkor az még lehet, hogy tetten érhető, mert most van pont születőben az egyik, mert három filmterv van különböző stádiumban, de a legfrissebb.

Már forgattam Erdélyben a Havasokban egy rövid filmet Kolozsváron a gyalui havasokban, illetve forgattam a Bözöd újfalui elárasztott falunál is, aminek egy templom állt ki akkor még a templomtorony a az elárasztott faluból, azt azóta renoválták és újraáll a templom.

Úgyhogy nekem ez az elárasztás, falu elárasztás, ez ilyen mindig egy ilyen izém volt, egy ilyen beakadásom, hogy erről kéne egy komolyabb filmet.

Most mikor tavaly kint voltam Erdélyben, nagyon elhatároztam, hogy ott van tényleg a gyalói havasokban az a hatalmas belisító, és hogy oda egy ilyen krimin trailert csinálni kell, >> és minden hulla az a tóba lesz. >> Hát az volt az alapötlet.

Üüm, >> az volt az alapötlet. >> Adja magát, kevesebbet kell ásni.

Aztán azóta ez egy kicsit megváltozott, mert rájöttem, hogy lehet, hogy érdekesebb kicsit magyar viszonylatbaan ezt áthelyezni ipari környezetbe, illetve egy ilyen ipari környezetszennyezési katasztrófával összefüggést behozni, ami nem feltétlen a Gödhlette, mert nem olyan típusú környezetszennyezés, de de így a vízzel kapcsolatos. >> Úgyhogy most ezen ügyködök.

Ez van a legkiforratlanabb formában.

Bár most már ennek is van egy szép treatmentje, egy nem is nem is olyan rövid, egy ilyen erős 10oldalas treatmentje. >> Aha. >> Akkor van egy magyar finn misztikus thriller, amit amit már mi beadtunk az NFhez a tél folyamánb persze visszadobták.

Ott viszont voltunk kint tavaly Finnországban, és találtunk egy filmproducert, aki beszállna ebbe és ott bepályázna.

Hát nyilván ott is be kell pályázni. >> Persze neki nagyon tetszik a terv.

Evvel tervezem leginkább bepályázni, hogyha feláll az új NFI vagy az új rendszer.

Mit tudom, remélhetőleg ő őszre mondjuk, bár lehet, hogy ez még korai lesz, de azért nagyon mindenki nagyon reméli, hogy mi hamarabb.

És hát van a 54-es pajtás sérta hajó tragédiája, ami felborult a Balatonfüretnél.

Hát annak meg túl vagyunk egy évekkel ezelőtt már egy fejlesztésen még azt az NFI támogatta csoda módon egy forgatókönyvfejlesztést, de persze aztán elakadt és a gyártásra már nem adtak pénzt.

Úgyhogy az így ké van egy gyönyörűen szép forgatókönyv arról, és én arra gondolok, hogy azt is be fogom pályázni.

Azóta is azt gondolom, hogy nem nem milliárdok ellenek hozzá, hanem csak idézőjelben egy ilyen alapjátékfilmes, ilyen 4-500 most ott tart egy ilyen alapjátékfilmes költségvetés ilyen 4-500 milliónál.

Nyilván lehet, én is annyiból csinálok, de hogy amiket a központ állami támogatás szokott adni, az körülbelül az egy ilyen az alap, annál már csak drágábban tudnak >> filmet csinálni, főleg azok a fiúk, akik eddig csináltak ők csak milliárdokból. >> Hát ő ők nem tudnak 200 milliót. >> Ne nem ő nem.

Ő nekik 5 milliárd kell meg két milliárd meg 3 milliárd meg ilyen. [torokköszörülés] >> De gondolom a szeretfilm az nem ilyen nem ilyen összegekből belőzik.

A szeretfilmnek még nem sikerült gyártási támogatást nyernie.

A szeretfilm más módon készítette el a filmjeit.

Gondolom elég spórolósan. >> Hát elég spórolósan. >> Kicsit beszéljünk arról a filmről, ami épp most milyen milyen díjat is nyertél bele? >> Hát Szegeden a Zsigmond Wilmos 10.

Zsigmond Wilmos nemzetközi filmfesztiválon, ami egy operatőri fesztivál.

Itt volt egy nemzetközi mezőny, és azon kívül volt egy 10 darab magyar játékfilmes mezőny [horkantás] magyar operatőrök hete, és annak nyertük a a díját tulajdonképpen.

Nagy megtiszteltetés és nagyon örültünk.

Ebbenek a filmnek az az is az érdekessége, vagy legalábbis talán, hogy hogy a három fejezetből áll, és én úgy képzeltem, hogy mind a hármat egy másik operatőr fényképezte, úgyhogy hárman kapták a díjat.

És hát még ma azt is meg kell említenem, hogy a még egy negyedik operatörőr győri márkal kezdődött ez a projektm >> és az első egy-két napot még ő fényképezte, de aztán elszólították más feladatok, úgyhogy aztán úgy átadta. >> Aha.

Akkor ez azt jelenti, hogy mit tudom én, négy hónapot egyik operatőrnek a vittrényében van, és utána át kell adni. >> Hát nem tudom, mindig kíváncsian várom, nem tudom, mert nem voltam ott az átadáson.

A a harmadik fejezet operatőre a Tót Zsolt, akivel a legtöbbet dolgoztam eddigi életemben.

Ő ő utazott le és vette át egy nem tudom, hogy beszélik meg, hogy hát lehet, hogy úgy lesz, hogy négy hár négy hónapot.

Ráadásul egy kardos Sándor >> nagyon által nagyon szeretett és tisztelt.

Eldorád meg nem is tudom mit mondjak még.

Elég az Eldorá hídember meg még mondhatnék mást is. >> Kis Valentino operatőrel.

Ő neki egy fotográfiája díj valami.

Úgyhogy majd azt akkor ide adogathatják. >> Nem mindenesetre a produkció örült. >> Hát a produkció nagyon örült.

Igen. >> Ez abból a szempontból egy nagyon izgalmas kitaláció ez a forgatókönyv, hogy a magyarság vergődés lehet, hogy nem csak a magyarságról szól, de a magyarságról mindenképpen, hogy magyarság hogyan vetődik. szertezen Európában és vissza.

Az első fejezet az a magyarországi németség kitelepítése a második világháború után.

A második az erdélyben élő magyarság betelepülése, ha sikerül.

És ami nagy meglepetés szerintem a harmadik, amit nem biztos, hogy sokan ehhez a vergődéshez vesznek, amikor mikor jött az Európai Unió, illetve a 2010 utáni évek, >> illetve manapság, a 20-as évek, >> a 20-as évek az akkori magyarság kitelepülése Európába, >> amit sokan szerintem nem vesznek hozzá.

Az egész országok kárvallottja ennek.

Most nem az elviccelni, hogy nem találsz egy vízvezetékszerelőt meg egy villanyszerelőt, de hát de orvos sem meg pedagógus.

Na, szóval, hogy ez sajnos elég nagy baj, >> azt gondolom. >> És itt ráadásul nem kimondottan a nyugdíjas korosztály ment ki. >> Hát ráadásul, >> hanem a lehetőaktívabb.

Az új kormány mond mondja azt, vagy mondogatja, hogy hogy nagyon jó lenne, ha visszajönnének, meg hogy majd megpróbálnak ezt azt tenni az érdekükben, hogy minél többen visszajönnek.

Hát majd meglátjuk, hogy hogy sikerül. >> Hát igazság szerint szerintem akinek így már ott van egy kialakult élete, nehezen fog visszaj. >> Nehéz, nehéz dió.

Ezek biztos, hogy el fog mindenki gondolkodni rajta, mert azért csak a haza az az jó dolog.

Még hogyha ez erre is vonatkozik erre a filmre, amit kérdezte, hogy hogyan jön.

Hát hát ez erősen érintettség. egyébként ha már így Veszprémnél tartunk, akkor az igazság az, hogy ezt a projektet egy vagy egy más egy projekt formájában az EKF 2023-ra találtam ki, mert azt gondoltam, hogy hogy egy színházi előadás lenne a német kitelepítés rész, egy fotó fotó kiállítás lenne a az erdély >> az erdélyi rész, és egy táncelőadás lenne pedig a manapság Ausztriába táncosnőnek kimenő történet.

Ez volt a terv, és akkor az volt Living Homeland, ez volt a munka címe.

Volt egy olyan egy ilyen tandem program, aminek a keretébe kijutottunk külföldre.

Ez még a 23 előtt volt, szerintem 21-ben. >> Ühüm. >> Ott kerestünk, Horvátországban is voltunk, meg Litvániában, meg Hollandiában.

Ez egy [torokköszörülés] kifejezetten Európa kultú főváros projekt volt, hogy tandem, tehát hogy igyekeztek két vagy három résztvevőt különböző városokból összehozni, hogy egy projektet megvalósítsanak.

De végül is aztán én nem pályáztam a az EKF-hez, mert nem értettem, hogy hogy mennek ott a döntések.

Nem lehetett tudni, hogy hogy ki a zsűri.

Én legalábbis nem tudtam, nem is tudtam kideríteni, úgyhogy ezt nem tartottam transzparánsnak, úgyhogy nem pályáztam evvel a projekttel. viszont közben úgy úgy alakult az élet, hogy akkor úgy úgy éreztem, hogy van olyan erős jó ötlet, hogy ezt akkor filmben meg lehet csinálni. >> És akkor így így így született meg.

De az alapötlet, hogy ebben a három korban és mind a három ezt a a haza elhagyását, külföldre menést, kitelepülést ezt vizsgálja, és ezt a mindegyiknek van egy főszereplője, aminek akinek a szemszögéből vagy akit követve figyeljük, hogy ez hogy éli meg, meg milyen nehézségek.

Miért [horkantás] jutott az összetbe? >> Hát azért, mert mind a három sztoriban érintett vagyok, úgy érzem.

Ugye én Bándon élek, svábfalu, aki a amelyik nagyon is érintett volt a kitelepítésben.

A 700 lelkes faluból 100 főt telepítettek ki, de a szomszédos Herendről is sokat.

Az én családom, az a anyai anyai családom, a Márl család az megúszta, mert volt 41-ben, nem akarom bonyolítani, 41-ben egy népszámlálás, ahol vallhattad magad anyanyelvinek vagy nemzetiségének, és ők úgy vallották magyarnak, ők megúzták ezt a kitelepítést, de de hát sok sztorit ismerem. ismerek.

Aha. >> Onnan is jött ez a tanítónő motívum.

A középső az teljes a vagy a nagyon nagyrészt a a feleségem szüleimnek a története.

Feleségem Kolozsváron született és 83-ban jöttek át.

Valóban a az apósom fotográfus volt és fotoriporter és és sokkal rosszabb körülmények közé kerültek így, hogy átjöttek.

És ezt ugye én még ezt én én én erősen megéltem, majd ha nem mondhatnám a mai napig.

Látom, hogy hogy ezt olyan nehezen tudták feldolgozni.

Úgyhogy ezt nagyon megérintett engem.

És a hát a nyilván a manapság kúföldre menni, onnan is és ott munkát vállalni, onnan is sok történetet meg ismerősöm van, aki kiment.

Nem tagadom, hogy mi is gondolkodtunk rajta, de aztán nem úgy alakult, mert mert kitartott a feleségem, aki táncművész és táncpedagógus itt Veszprémben a Kékmadár táncműhelynek a vezetője.

Ő kitartott és műhelyt ezt fejlesztette tovább.

Biztos felelősséget is érzett a sok diák iránt, aki akik tényleg most már lassan 10 éve járnak hozzá.

Van, vagy van olyan diák, aki 10 éve gondoltod, hogy két éves korától, most meg már ilyen 17-18 évesek.

Tehát >> de volt erről diskurzus köztetek, hogy vagy talán lépni kéne? >> Hát volt erről diskurzus.

Nyilván nem politikai, nem csak politikai okok.

Tehát, hogy itt ez ennál összetettebb, tehát nem fognám én arra, hogy nem voltunk mi a nagy ellenzékiek, mert mindenki kussolt, mert aki valamit egyáltalán akart csinálni, annak az kussolt.

Főleg gondoltad egy ilyen kitett.

Hát én úgy vettem, >> nem mindig kusoltam, [torokköszörülés] megmondom őszintén, de aztán egy idő után már belefáradtam, >> és úgy ottam, hogy inkább koncentrálok a szakmai részre, a film filmekre, és már nem bírom ezt a >> Az a baj, hogy főleg amit te csinálsz, ott még az se elég, hogy pussolsz. >> Hát ez az, >> merthogy kicsi a piac. voltak olyan támogatóink az elmúlt sok évben, akik ö akik bár elfoglaltak valamilyen a politikában vagy a gazdasági életben jelentősebb szerepet, de mégsem aszerint támogattak minket, hogy vagy azt méregették, hogy én én nekem milyen politikai nézőpontom van álláspontom, hanem a meg a projekteket nézték és azt érték játék. >> Amúgy ez az szeretfilm, amit kitaláltál, vagy kitaláltatok, nem tudom, hogy egyedül találtat-e ki.

Azért ez elég unikális ebben a filmes világban. >> Én is úgy tudom, én egy a Debrecen, de bár ez meg nem is Debrecen, hanem ott mellette él a srác, aki már a többedik független játékfilmet hozza össze.

Komédiákra vagy ilyen romantikusabb dolgokra specializálódott.

Őt tudom meg ismerem, de az, hogy megyeszékhelyen vagy vidéki nagyvárosban létezzen filmes alkotóműhely, azt valóban nem annyira tudom.

Hát ugye beszéltünk nem csak a a Veszprémről vagy a szeretfilmről, hanem az utóbbi években, pont emt, mert nagyon szűk volt a támogatottak köre, nagyon elterjedt a fü úgy hívjuk így függ független, vagy a állami támogatástól független filmkészítés. >> Há, hogy nem volt más választás.

Én nem is tudom, de tényleg már ilyen szerintem hát most htelen nem tudom, de 15-20 játékfilm biztos készült így az utóbbi években. >> Mondhatnám büszkén, hogy szerintem az egyik első én én voltam, mert ugye nekünk már 17-ben jött ki az első filmünk, a szeretföld, aztán 20-ban a Magdolnak.

De mindegy, nem is az a lényeg, hanem az, hogy ez csak úgy tudott megvalósulni, hogy a szakma átérezve ezt a helyzetet, a sok kolléga, ugye az operatőrök, segédoperatok, fő cospolerek, fővilágosítók világosítók mikrofonosok, egyéb kreatív kollégák hajlandóak voltak nagyon kevés pénzért, vagy fél fél pénzért, ki mennyit tudott ajánlani, eljönni dolgozni, miközben szerencsére nyilván dolgoztak ők esetleg a nagyobb költségt és magyar filmet, de főleg a külföldi bérmunkánkban hajlandók voltak eljönni.

Azért nyilván ők is felismerték, hogy ez így nagyon nem igazságos, hogy hogy fenn maradjanak ezek a fenn tudjanak [horkantás] maradni ezek főleg ezek a szerzői filmek, meg azok a rendezők mégis tudjanak valahogy dolgozni, ahogy nem akik nem jutottak lehetőséget.

Úgyhogy ez ingzállás >> kollégáknak meg a szakmának nagy elismerés és nagy hála, hogy ez megvalósult.

És természetesen a színészekről is kell beszélni ugyanilyen szempontból.

Hát a színészek is azok ők ők közül meg tényleg sokszor ingyen vagy tényleg képletes pénzért pont ezekből az okokból eljöttek és a legnagyobb nevek is. >> Mondjuk arra nagyon ügysz, hogy hogy környékbeli színészeket nagyon sokat használsz.

Hát azt kell mondanom, hogy lehetne több is, meg hogy így fogyott meg így a filmekkel így fogyott, vagy úgymond megköszető. >> Ugye alapvetően nagyon nehéz színészekkel egyeztetni színház miatt.

Azok a színészek, akik nem szabadúszók, hanem a társulati tagok, a színház rendelkezésére kell, hogy álljanak.

Nehezen engedik őket el, nehezen tudsz tervezni, mert hát ugye egy forgatást azt hát ezt nem két hétre előre nem tudod…

Említett entitások

Témák

• filmrendezés
• dokumentumfilm
• veszprém

Személyek

• Buvári Tamás
• Kovács Claudia
• Tóth Zsolt
• Gellért Gábor
• Lovasi Zoltán

Szervezetek, cégek

• Szeretfilm stúdió

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Díjnyertes veszprémi film”

Több epizód a Veszprém 2030-ből

• Ez egy fontos podcast 2026-10-09
• Élő, fejlődő várost szeretnék! 2026-09-21

  A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

• Japán fesztivál a Dubniczay-palotában! 2026-08-20

  A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

• Újra Filmpiknik Veszprémben 2026-07-30

  A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

• 30 éves az új Művészetek Háza 2026-07-21

  A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

• Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket 2026-07-02

  Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

• A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek 2026-06-24

  A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

• A művészet csodás, ha eléri a célját 2026-06-22

  A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

• Könyv született a bántalmazó kultúráról 2026-06-11

  Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

• Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren 2026-06-02

  A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…