Veszprém 2030

Európa Sportrégiója vagyunk

· PT15M17S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast epizódigit az Európa Sportrégiója címet elnyerő Veszprémről és a Balaton-régióról szól. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója a Kihívás Napjáról és a jövőbeli tervekről beszél. A cél, hogy a lakosság aktívabb életmódot folytasson, a…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2026. 03. 30.
Hossz
15 perc
Szereplők, említett nevek
Markovits Alíz, Gellért Gábor
Témák
veszprém, balaton-régió, európa sportrégiója, kihívás napja, aktív életmód
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé.

Ebben az évben ugyanis Veszprém városa és a Balaton régió közösen nyerte el ezt a rangos európai címet.

A célok egyszerűek, mégis hihetetlenül bonyolultak. ugyanis valahogy el kéne érnünk, hogy az itt élők az egészségük érdekében minden nap mozogjanak, tegyenek önmagukért és a családjukért, a közösségükért.

Az első komoly rendezvényről, a kihívás napjáról és a jövő terveiről Markovic Alice, a Veszprém Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Nagy izgalommal készültünk rá, és azt gondolom, hogy várakozáson felül sikerült.

Nyilván nem tudtuk elérni azt, hogy megdöntsük a rekordokat, viszont azt gondolom, hogy mindenképpen így kimozdítottuk a határainkat.

Tehát olyan közösségi élményben volt részünk, ami csak ritkán adódik.

Az, hogy 12 órán keresztül váltófutásban kicsik, nagyok, idősek, gyerekek tényleg olyan örömmel és átéléssel futották, hogy az egyszerűen felemelő volt, illetve hát az >> kics mozgáskultúrákat lehetett látni. >> Így van, így van.

Tényleg a kiskedvencekkel, anyukák babakocsival, még mankóval is vagy Jelmezben, különböző csoportok.

És itt nem csak sportolókra gondolok, hanem hanem az átlag emberekre, akik a közösségi élményt átélése érdekében jöttek, hogy úgy együtt teljesítsük.

Nagyon-nagyon jó érzés volt, és öröm volt látni, hogy a gyerekek mennyire élvezték hátul a különböző sporttematikai játékokat, hogy a legyőzték a bajnokokat, illetve hát az óváros téren is ugye többször nekifutottunk a magas térdemelésnek, a helyben futásnak vagy az egy lábon ugrálásnak, azok is nagyon-nagyon jól sikerültek.

Úgyhogy azt gondolom, hogy hogy nincs bennünk ilyen érzet.

Hát meg szerintem ezeket már lassan el kéne felejteni.

Tehát ahogy a sportlégió felépült, ami a cél, nem arról van szó, hogy milyen mit kéne megdönteni, meg milyen hatalmas sikereket kéne igazából mindenkinek egy picit a saját magához képest kellene elmozdulni így a sportot vagy a mozgást, inkább ezt mondom, a mozgást az életének a részévé tenni, és és ezáltal így azt gondolom, hogy közösségeink erősödhetnek, önmagunk céljait jobban, tehát az önbizalmunk erősödhet, úgyhogy nemá utolsóban az egészségünk, amiről ez az egész szólna. >> Így van. >> Ez egy borzalmasan nehéz cél, amit kitűzött a sportrégió.

Az embereknek sok mindent lehet adni, sok mindennel lehet érményeket okozni, de kimozdítani őket ezből a ebből a tunyaságból, amit az ember különben meg is tud mindig magyarázni.

Tehát nekem van legalább 15 olyan érvem, amit fel tudok sorolni, hogy miért nem sportolok.

Tehát hogyha ebben bármit el tudna érni a város, az az egyszerűen minősíthetetlenül sok lenne. >> Hát mindenféleképpen teszünk rá egy próbálkozást, és talán az, hogy most a legkülönbözőbb sportípusokat mozgásformákat kipróbálhatják ennek a programévnek a keretében az itt élők és akár az idelátogatók is. talán ez így felkelti az érdeklődést egyes mozgásformák iránt, vagy olyan sportok iránt, ami eddig talán eszünkbe sem jutott.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ez egy nagy tényleg nagyon-nagyon jó lehetőség az is, hogy egy nagyon ambiciózus célkitűzés.

Bármely lépést, bármennyi lépést teszünk ezen az úton, az az mind megéri.

Szerintem >> azt gondolom, hogy most már a pályázatok szinte mind befolytak.

Nem hiszem, hogy most már pályázni lehet.

Tehát így nem is lehet ezt másképp csinálni.

Mennyire sikerült már kiértékelni a beérkező pályázatokat? >> Folyamatosan zajlik a kiértékelés.

Hála Isten, nagyon-nagyon sok pályázat érkezett, tehát az azt jelenti, hogy nagy az érdeklődést, nagy a tenniakarás akár a sportszervezetek, illetve a közösségek részéről is.

Mindenki szeretne részt venni, és a jobbnál jobb programokat megvalósítani. >> Nem tudom, van erre egy körülbelül visszám, hogy mennyi pályázat futhatott be.

Ugye a különböző témakörökben négy tematika van.

Ugye van a a járásközpontoknak, ott befolyt az összes pályázatot.

Minden járásközpont egy darab pályázatot tudott benyújtani és ott egy egy olyan nagyobb egy vagy kettő olyan nagyobb szabású eseménynek a megvalósítására ad lehetőséget, ami csak azért történhet velünk, mert mi Európa sport régiója vagyunk.

Tehát tényleg így a a nagyobb létszámú és közösségi élmény érdekében a vitálpontok is szinte mind bejöttek, az pedig a kistelepülésen élőknek az egész éven áttartó mozgáshoz való hozzáférését segíti.

Ott már el is indult a megvalósítás számos településen, és a nagyon jók a visszajelzések mondják a a szervezők, hogy nem is gondolták, hogy erre ekkora igény van. ezt a típusú pályázati struktúrát, ezt a kettőt ugye a Kulturális fővárosból hoztuk, és és ott is nagyon sikeres volt ez ugye a pajtaprogramhoz hasonló ez a vitály vitálpont, hogy ott is a helyieket közösségbe formálni és most ez alkalommal ugye a a sport a mozgás eszközeivel örülünk neki, hogy ekkora az érdeklődés a település szinten is.

És azt >> lehet mondani erre egy-két példát, hogy ezek a vitápontok például miket tesznek?

Például van olyan lehetőség, hogyha a településnek van egy olyan klubterme szobája, amit mondjuk sportszobává szeretne alakítani, akkor annak a felszerelését oda szervezhet különböző mozgásformákhoz, edzőket, de lehet szervezni Nordic walkingos túrát, biciklitúrát, akár mondjuk szakrális értelembe vett, ugye a a kalváriákra, hogyha fölmennek ilyen zarándok utakat is, bármit.

Tehát, hogy az a lényeg, hogy a közösséget megmozdítsák és a jógától kezdve a a tényleg a spinningen át mindenféle sportformával próbálkoznak a települések.

És azt gondolom egyébként, hogy egy év az nagyon jó időtartam arra, hogy ez egy megszokássá váljon, hogy egy igényé igény alakuljon ki a településekbe.

És hogyha ezt az évet arra használják, hogy tényleg beépítsék így a mindennapjaikba, hogy a település programnaptárjának egy szerves részévé váljon, akkor ez utána is utána is már a közösség adott esetben fel fogja fenn fogja ezt tartani.

Tehát, hogy ez hosszú távon ez a cél vele.

És és tényleg nagyon jó látni, hogy ez ennyire betalál és ennyire szeretik és komolyan veszik a települések és hogy a településen élők pedig örülnek a lehetőségnek, és nagyobb a részvétel, mint amire számítottak. >> Tehát ez úgy van, hogy hogyha mondjuk ilyen tornagépeket akarnak vásárolni, azt is lehet ebből vagy ebből?

Ö hát kisebb kisebb valumenűeket, amiket nyilván a sportprogramjának a a szolgálatába állít.

Itt most gondolok oda, hogy olyasmire, hogy esetleg egy pingpongasztalt, ha szeretne be, vagy Nordic Walking botokat, amivel mondjuk a túrát tudják szervezni, de akár labdákat, vagy kosárpalánkot, vagy bármit, amire a településnek szüksége van, és ami úgy látják, hogy hogy abban a mozgásformában mondjuk nagy az érdeklődés, és akkor már csak ez az eszköz hiányzott hozzá, vagy azt tervezik, hogy most bevezetik, és akkor jógaszőnyegeket, vagy adott esetben egy szobába mondjuk egyik falat tükörrel borítani, hogy ugye egy mozgásformánál lássák, hogy jól csinálják.

Tehát, hogy ugye ez ezt szokták ilyesmit, tehát hogy vagy vagy akár azt a puhas szőnyeget, amin tornázni lehet akár a a gyerekeknek, úgyhogy tényleg nagyon színes a skál, hogy hogy miket terveznek a a települések, és nagyon örülünk neki, hogy hogy ilyen szívesen használják ezeket a ezeket a lehetőségeket.

Szóval ezek nem ilyen hajeldobós dolgok, óriási vasakból álló gépek, hanem ilyen egyszerű tömegsport eszközök.

Tehát ugye az, ahogy a minél szélesebb rétegek tudják használni, és a talán az a legfontosabb üzenet, hogy a a kicsi is számít, az is számít, ha gyalog megyünk a munkahelyre, ahelyett, hogy mondjuk autóba ülnénk.

Például van egy nagyon kedves kezdeményezés Olaszfaluban, hogy úgy növelik a mozgásperceket is, hogy minden nap valaki más felnőtt vagy felnőttek kísérik, szedik össze az összes gyereket a faluban és kísérik el az iskolába, hogy gyalog menjenek.

És ez is egy ez is egy olyan kezdeményezés, hogy akkor hogy akkor sétáljunk együtt és akkor gyalogolunk.

Ez is közösségi élmény, tehát hogy nem kell hatalmas dolgokra gondolni, hanem azt, hogy induljunk el abba az irányba, hogy mozogjunk rendszeresen, az a sétától kezdve tényleg bármi lehet.

És és hát fontos, hogy megtegyük ezeket a az első lépéseket, hogy aztán beépüljön a mindennapjainkban. >> Az első két pályázati formán voltunk túl, amikor közbevágtam. >> Igen.

És akkor a a a még kettőről beszélünk. van az inklúziós pályázati forma.

Ez azt a célt szolgálja, hogy a ha valamiféle egészségügyi kihívással küzdőket is olyan mozgásformákat kínáljunk, amelyeket együtt tudnak végezni épp vagy adott esetben kevésbé kihívásokkal küzdő társaikkal és >> kerekes székesek mindenféle >> akár kerekes székesek, de itt nem csak erre kell gondolni, hanem például arra, hogy a szívbetegek nem feltétlen tudnak ugyanúgy, vagy a a magas mérnyomással küzdőknek másfajta mozgásforma kell, hogy legyenek ebben A ebben a pályázati típusban elindul egy inklúziós sportoktatói képzés a Panonegyetem és a testnevelési egyetemnek az együttműködésében, ahol hát közel 30-40 edzőt fogunk képezni régió szerte, aki képes lesz arra, hogy segítse ezeket a mozogni vágyó embereket abban, hogy a az egészségügyi állapotuknak megfelelően be tudjanak integrálódni a különböző edzőt termbe, hogy legyen valaki, aki megmondja, hogy ha te neked a szívbetegséged van, akkor te ezt meg ezt meg ezt csinálhatod, ezt így csináld, így sétáljál, tehát hogy egy kicsit tanácsot adjanak abba, hogy hogy lehet, és és nyomonkövessék, tehát hogy hogy erre lehessen támaszkodni.

Tehát ez tényleg ilyen nagyon egyszerű dologra, nem csak a kerekesztékesekre, de nyilván nagyon bonyolul dolog és mentális betegek.

Nyilván az is, tehát programnak nem cél az a célja, csak hogy aki integrálható azokat csodáni ez se akar, de amit lehet, azt Igen, igen, mert azt gondolom egyébként, hogy hogy talán célzottan azok az ilyen típusú problémákkal küzdőkre nagyobb a fókusz, viszont senki nem figyel a a magas vérnyomással, vagy mert ugye kívülről ott nem látszik semmiféle egészségügyi esetbe. >> Igen. viszont azért a mindennapi mozgásnál azért ez így kihívás lehet, úgyhogy azt gondolom, hogy ez ez egy hiánypótló tevékenység lesz. >> Abszolút.

Ráadásul nép betegség, tehát ez nem is kérdés. >> Így van.

Vagy adott esetben akár a daganatos betegségekkel küzdők, vagy bárki, aki akinek szintén ugyanolyan fontos lehet a mozgás, csak fontos tudni, hogy azt hogyan tudja jól végezni. >> Negyedik. >> Igen.

És a negyedik pedig az aktív közösségek.

Talán itt a a legnagyobb a verseny és a legnagyobb a túljelentkezés.

Ott itt körülbelül ötször annyi pályázat jött be, mint amennyi majd támogatható lesz sajnos, de vagy nem sajnos, mert ebből kifolag tényleg nagyon-nagyon jó jó programok, jó pályázatok jöttek be.

Itt folyamatosan folyik a bírálat.

A legkülönbözőbb mozgásformák a curlingtől kezdve a boxonát, a vitorlázás, a szápozás, a szörfőzés, a petang, gyakorlatilag minden megtalálható a pályázatok között.

Úgyhogy azt hiszem, hogy egy nagyon színes évnek nézünk elébe. >> És itt mi mit miről szólnak a pályázatok?

Tehát versenyek szervezése vagy >> alapvetően nem verseny a cél, hanem az örömmel végzett mozgás, tehát hogy inkább inkább igen programok, inkább ilyen sportág népszerűsítőnek gondolnám.

Például a a vitorlázás az magasabb költségekkel jár, és hogy ha mondjuk vannak olyan akár társadalmi rétegek, akiknek alapvetően nem a gyerekeknek akár nem adódik az, hogy kipróbálhassák a vitorlázást, akkor ennek a program a keretében akár az lehetőség nyílik rá. >> Üüm.

És hát ráadásul itt a régióban azért a vitorlázásnak vannak hagyományai tehát >> Igen.

És nagyon sok programban bevonnak influenzereket, sportolókat.

Például most a hétvégén lesz ugye ez a a boxos esemény, ahol Háori Luca is és Modár is a az edzők között lesz.

Tehát ö az, hogy együtt lehet edzeni, kipróbálni a boxot ö ilyen nagy teljesítményeket elért sportolókkal már az önmagában motiváló lehet. >> Mi az, ami?

Gondolom lesznek ilyen nagyobb rendezvények, amit viszont szokás szerint is szerveztek.

Mire számíthatunk itt az évben?

A következő nagy esemény az a mozgás éjszakája lesz az a már a tavalyi évben is, úgyhogy ott reméljük, hogy még többen megmozdulnak, mint hogy ez tavaly is nagyon-nagyon jó hangulatú lesz.

A >> eről lehet valamit tudni, hogy körülbelül ez még nagyon az elején van a szervezése. >> Igazából a a hagyományos mozgásformák azok mindenképpen megjelennek.

Az biztos, hogy egy inklúziós, amit tavaly elindítottunk, egy egy inklúziós sétát, tehát hogy egy lassabb tempójú, bárki által teljesíthető séát, és ezt már tavaly úgy indítottuk el, hogy ez hagyományteremtő legyen.

Ennek az inklúziós lábnak a tovább bővítése az mindenféleképpen cél, illetve szeptemberben ugye az európai sporthét arra is kiemelten tervezünk.

Egész évben sportolhatunk, aztán akár egész életünkben is.

Az egészségünkért, az életünk jobb minőségéért.

Markovic a Liszt és Gellér Gábort hallottátok.

Ez volt a Veszprém 2030 podcast.

Említett entitások

Témák

  • veszprém
  • balaton-régió
  • európa sportrégiója
  • kihívás napja
  • aktív életmód

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Veszprém-Balaton 2023 Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Európa Sportrégiója vagyunk”

Miről szól ez az epizód: „Európa Sportrégiója vagyunk”?

A Veszprém 2030 podcast epizódigit az Európa Sportrégiója címet elnyerő Veszprémről és a Balaton-régióról szól. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója a Kihívás Napjáról és a jövőbeli tervekről beszél. A cél, hogy a lakosság aktívabb életmódot folytasson, a… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Európa Sportrégiója vagyunk”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Markovits Alíz, Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Európa Sportrégiója vagyunk”?

Fő témái: veszprém, balaton-régió, európa sportrégiója, kihívás napja, aktív életmód.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Európa Sportrégiója vagyunk”?

Megjelenés: 2026. 03. 30.. Hossz: 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/europa-sportregioja-vagyunk-5e1daefa

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból