Veszprém 2030

MADARAK, HÖLGYEK, TÁJAK, CIVILEK

· PT23M22S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast folytatja Veszprém civil szervezeteinek bemutatását. Ez a rész a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Veszprémi csoportjával, a Veszprémi Nők Kerekasztalával (VENŐKE), valamint a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület és az Egri József Lakótelepi…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 06. 26.
Hossz
23 perc
Szereplők, említett nevek
Gellért Gábor
Témák
civil szervezetek, veszprém, természetvédelem, egyesületek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [Zene] Folytatjuk Veszprém civil szervezeteinek bemutatását.

Elkezdjük a madártani és természetvédelmi egyesület veszprémi csoportjával.

Majd folytatjuk a veszprémi nők kerekasztalával, a venőkével.

Végül elbeszélgetünk a Tájakkorok, Múzeumok Egyesület és az Egri József lakótelepi Baráti Kör elnökével.

Érdemes végighallgatni a podcastot, ugyanis minden hangja arról árulkodik, hogy közösségben élni fontos és emberi dolog.

Drusback Kildika vagyok, a Magyar Madtani és Természetelmi Egyesület Veszprém megyei helyi csoportjának elnöke.

Egy kicsit mutassa be nekem a csoportot, mivel foglalkoznak? madarakkal leginkább meg környezeti neveléssel természet ismeretek ismereti foglalkozásokat tartunk illetve ismeretterjesztéssel foglalkozunk leginkább illetve élő helykezelések tehát aktív természetvédelemmel is foglalkozik a helyi csoportunk is a Madn egyesület keretein belül tehát ami ami az egyesületnek a a az összes célkitűzése, abban igyekszünk mindrészt venni.

Mi az, ami tulajdonképpen egy ilyen csoportba viszi az embert?

Mert a madarakat mindenki szereti, de mégse mennek el, és nem ezzel töltik az idejüket.

Hát az elég hiba, ha nem ezzel töltik az idejüket az emberek.

A természetszeretet szerintem az, ami ami leginkább hozza az embereket, illetve, hogy szeretnének a természetről meg a madarakról többet tudni, meg aktívan természetet járni és a a természettel, madarakkal foglalkozni.

Milyen programokon vehetnek részt, akik tagjai az egyesületnek?

Nemcsak tagoknak, hanem bárkinek, aki érdeklődik.

Ők is részt vehetnek a nyilvános programjainkon.

Most hétfőn kezdődik a Madni Egyesületnek egy országos programja, a Fehér gólyák fiók gyűrűzése, és az hétfőn kezdődik itt nálunk is a megyében.

Ezen túl vannak aktív természetvédelmi programjaink, élőhelykezelések, vannak nyilvános bemutatógyűrűzéseink. [Zene] részt veszünk rendezvényeken szerte a megyében.

Vannak kollégák, akik madar túrákat vezetnek, amiken szintén részt lehet venni, sokféle dologban lehet segíteni.

Gondolom ezek ilyen korai időpontban zajló túrák, nem?

Hát nappal, napközben is van egy csomó, hát most is itt is a parkban is szól egy csomó madár, amire nekünk már rááll a fülünk, és pont az előbb beszélgettük, hogy hallottunk egy egy nem annyira ismerős hangot, hogy az mi volt.

Aztán rájöttünk, hogy az egy csúszka volt.

Itt van egy csomó abból is az Erzsébet ligetben.

Napközbeni túrákat is vezetnek kollégák, vannak reggeliek is, de a gyűrűzések azok általában inkább kora dél előtt vagy este felé vannak, amikor aktívabbak a madarak.

Ahhoz mennyit kell ebbe az egyesületbe járni, hogy valaki egy gyűrűzést megcsinálhasson?

Hát az nem azon múlik, hogy mennyit jár az egyesületbe, merthogy a gyűrűzőknek vizsgát kell tenni, gyűrűző vizsgát, ami azt hiszem, hogy a az agrárminisztérium szervez, tehát az nem is az egyesület keretein belül megy.

Én nem vagyok gyűrűző, meg ez engem nem is annyira érdekel, de van itt olyan kolléga, aki gyűrűző, ezt el tudja mondani, de igazából a gyűrűzésen részt venni látogatóként, laikusként, szerintem az is egy nagyon nagy élmény.

Milyen madarak vannak itt most a környéken?

Hát azt mondtam, az előbb hallottunk csúszkát, akkor tengeliceket is hallani, rigót, fekete rigót, erdei pintyet.

Széncinege, kék cinege is talán, barátposzáta.

Nagyjából ezek szerintem örvös galambig.

De a madarak egyre jobban bejönnek a városba, vagy ezt csak én gondolom?

Erre nem én vagyok a megfelelő ember, hanem a kolléganő, aki ezt a részét tudja, de van egy csomó faj, ami ami urbanizálódott.

Bocsánat, egyet hadd tegyek hozzá, hogy van van a Maden egyesületnek egy szuper madaras applikációja, madárfelismerő meg madarakról szóló, amit ingyenesen le lehet tölteni a az egyesületnek a honlapjáról.

Ez a Magyar Madártani és Természetegyelmegy egyesületme.hu nevű honlapja, és ott meg lehet találni ezt is.

Ádámné Bukorbogláka vagyok, a Magyar Modern és Természetvédelmi Egyesület önkéntese.

Igen, nekem van gyűrűzővizsgám 2017 óta.

Ha valaki gyűrűzni akar, mennyi ideig kell tanfolyamra járni, hogy ezt megtehesse?

Nagyon komoly szabályoknak kell megfelelni.

Tanfolyamon nem kell részt venni, habár rendeznek az egyesület keretein belül felkészítő tanfolyamokat, ami kötele háromféle gyűrűző vizsga van. van énekes madarakra, vízimadarakra és ragadozómadarakra.

Legalább kettő olyan gyűrző ajánlását kell hozni, akiknek legalább öt éve már megvan a győrzőengedélyük.

Tehát ez bizonyítja azt, hogy neked már van terepi tapasztalatod, tudod, hogy hogyan kell fölállítani a fogóeszközöket, hogyan kell a madarakat kezelni.

Ezután egy írásbeli vizsgát kell tenned a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Énekes madaraknál olyan körülbelül 210 fajt kell megkülönböztetned.

És az írásbeli vizsga után jön egy szóbeli vizsga, ahol madár preparátumokon kell bemutatnod azt, hogy te magabiztosan fölismered nem csak a madárfajt, hanem meg tudod mondani az ivarát és a korát is az adott példánynak.

Most rengeteg embernek elvetted a kedvét, hogy madárgyűrűző legyen.

Iszonyú melónak tűnik ez. nagyon komoly elkötelezettséget kíván, de ez nem is gond, hiszen védett állatokat fogunk be, és nagyon fontos az, hogy ezzel véletlenül se történjen visszaélés, tényleg a madarak érdekeit és tepsti épségét szem előtt tartva történjenek ezek a befogások, és valóban a kutatómunkát és a természetvédelmet szolgálja.

Hogy áll most a természetvédelem ügye?

Tehát mi történik most a madarakkal?

Legalább stagnál a helyzetük, vagy egyre nagyobb a romlás?

Szerencsére a Magyar Madert egyesület önkéntesei évtizedek óta, 1990 óta végeznek több olyan rendszeres monitoringot is, ami alapján számos hazai vadárfajnak elég jól tudjuk követni az állományváltozását.

Sajnos a hosszútávú vonulók, mint például a Molnárcske és a Füstifecske is nem állnak jól.

Eléggé csökken sajnos a létszámuk.

Ez a globális trendeknek is köszönhető, például a szahara szélesedése.

Azonban itthon is a fészkelőhelyükön is rossz romlik az állapotuk. például a fecskefészkek leverése miatt, valamint a szúnyogirtók használata következtében, hiszen ez a fecskék azok szúnyogokat, repülő rovarokat esznek, és drasztikusan csökken a táplékváltozásuk.

Azonban az számos erdei fajnak azért stagnál a helyzete, mint például az ismert színtszínegének meg erdei pintnek szerencsére az erdélyhöz kötött fajoknak és a helyben maradó fajoknak úgy stabilnak tűnik az állománya egyelőre.

Egyre több izgalmas madárral lehet találkozni az embernek saját kertjében.

Ez azt jelenti, hogy egyre több madár beköltözik a városba.

Kevesen tudják, de Veszpében a Pondana Egyetemen működik egy kutatócsoport, akik pont a szénszínegéken keresztül kutatják azt, hogy hogyan hat az urbanizáció a városiátosodás a madarakra.

És habár sokaknak úgy tűnhet, hogy egyre több fajjal találkoznak, ez részben igaz is, egyre több faj adaptálódik a városokhoz.

Úgy látjuk, hogy a lakosság meg a városgondozás részéről is azért egyre jobban megjelenik és a gyakorlatbőltetődik ez az igény, hogy zöldek legyenek a városok.

Azonban fontos észbe tölteni, hogy a madarak azok mindig is itt voltak ezeken a területeken, csak mi építjük be házakkal az ő addig természetes területeiket.

Azért itt a város környékén is láthatjuk például az állatkert, mert hogy ott a mezőre építik az újabb és újabb lakóházakat, de a környékbeli kistelepülések is egyre jobban növekednek.

A madarak azok eddig is ott voltak, csak mi költözünk be tulajdonképpen az ő élhelyükre.

Ez olyasmi, mint mikor azt mondják az emberek, hogy jön a vadisznó a házukhoz, nem kell az erdőbe költözni, és akkor nem jön.

Mi az, ami, amit most a madártani egyesület a legfontosabbnak tart? a környezeti nevelést, azt, hogy az emberek minél jobban tájékozott legyenek azzal kapcsolatban, hogy ezzel miért kell vigyázni az értékek a természetértékekre, és hogy mi is mennyire függünk a természetiértékektől, valamint az élőhelyvédelem és élőhely kezelést tartjuk kiemelten fontosnak, ugyanis sajnos nagyon csökken az élőhely, külön számos emberi tevékenység hatására csökkennek az élőhelyek.

Itt most lehet nem csak az urbanizációra kell gondolni, hanem például mezőgazdasági tevékenységre is, ami tulajdonképpen ha végignézünk egy búzatáblát, az egy sivatag biodiverzitás szempontjából, valamint az, hogy az ipari parkok is egyre jobban terjeszkednek, és sokszor azért a a védett területek határait beszélgetőben, ha fogalmazhatok így.

Egy fontos dolgot még hadd mondjunk, vagy vagy a Bogi vagy én, hogy mi mind önkéntesek vagyunk.

Tehát az egyesületnek több 1000, de szerintem inkább több 10000 önkéntese van.

És szinte minden munkát az önkéntesek végeznek, és nem keresnek még egy fél milliócskát se.

Van egy önkéntesünk, aki azt szokta mondani, hogy nekünk a Madtnin Egyesületben a munkánk az a költséges másodállásunk.

Én vagyok a veszprémi nők kerekasztala elnöke, új elnöke.

Azt mondta nekem itt az előbb, hogy 30 éve megvan ez az egyesület.

Valóban 30 évesek vagyunk az idén, és a jubileumot már megünnepeltük, de még ősszel is lesznek majd olyan rendezvénysorozatok, amiben majd megemlékezünk erről.

Egy kicsit az alap tevékenységét a Venőkének be kéne mutatni.

A női érdekvédelem, ami fontos nekünk, és a női értékek óvása, átadása a fiatalabb generációnak.

És itt jön az alapítóelnökünk egyébként, Huszár Józsefné, Marton Júlia. 30 éve alapítottam az egyesületet.

Mit csinált eleinte ez az egyesület?

Most írunk, írok egy könyvet ez erről a témáról, és a 30 év tematikája benne van.

Az alapot az adta, hogy 1994-ben az Egyesült Államokban vettem részt egy tanulmányúton az amerikai Szavazónők Ligája meghívására. egy hat hetes nagyon magas színvonalú tanulmányút volt.

Az volt a címe, hogy a demokrácia nő.

És miután onnét megjöttem, akkor úgy gondoltam, hogy Veszprémbe kell lennie egy nőszervezetnek.

Hát gondolom a először is megyek az önkormányzathoz, megkérdezem, hogy lehetséges-e ez, és használhatjuk-e a veszprémi nevet.

És azt mondták nekem, hogy Veszprémben minden lehetséges.

Ez úgy is tűnt akkor és a ott ott utána megszervezi az ember, elhatározza, hogy milyen céllal.

És azért adtam ezt a kis brosúrát, amit ajándékba teljesen le van rögzítve, hogy és nagyon széles körű, alapjába véve a nők érdekeinek és az értékeinek a védelme, növelése satöbbi satöbbi.

Elsősorban a nő közéletiségének az elősegítése.

Úgyhogy ez olyan téma, ami most is aktuális.

Szerintem minél több nő kerülne bele az államigazgatásba, annál annál jobb lenne.

Tehát ezért írtam ezt a könyvet, ami a hiányzóva, abból is tudunk adni, ami tulajdonképpen ezt a témát taglalja nagyon bőven.

Miért kell több nőnek lenni a közéletbe?

Hát elsősorban ugye a kompromisszumkészség.

Azt megírta már Pitagor az, hogy a nőknek kell az istenekkel tartania kapcsolatot, mert a nők érzékenyebbek, fogékonyabbak máslátásmódúak.

Másrészt pedig most elmondhatjuk azt is, hogy a nők képzettebbek, ugyanis a felsőfokú végzettségek közül már jóval meghaladt a a nők létszáma, és óriási potenciál veszik kárba, hogyha ez nincs kihasználva.

Vannak sikerei eb ebben a munkában, amit önök elkezdtek 30 évvel ezelőtt?

Ö hát sikereink vannak olyan értelemben, hogy ö a hangukat hangunkat tudjuk hallatni, de meg kell mondani őszintén, hogy kezdbe még a 2000-es években aktívabban tudtunk részt venni a közéletben, tehát a a nők felkészítése a választásokra.

Erről szól ez a hiányzoléva című könyvem.

Azután ugye a férfinő identitás probléma, ami egy nagyon éles, erről szól a hiányzol Ádám című könyvem.

És tehát ezeknek sikere van a könyvek ezért példány, ami mai világban már azért az már nem olyan kevés.

És a könyveinket, ezt a hiányzó Évát most például újra akarják kinyomatni.

Hát át kell persze dolgozni, ak aktualizálni, de sikereink vannak, mert minden egyes összejövetelünk, főleg az a fő hát területünk, hogy a női helytállás napját mi találtuk ki, és ünnepeljük meg, és ez bement a város tudatába, és úgy megkapó, amikor valamelyik elhalt, eltávozott tá társunk sírjennel elhangzik, hogy megkapta ezt a kitüntetést.

Akkor derül ki, hogy mennyire veszik még az egyesületet komolyan, hogyha a döntéshozatalnál kikérik a véleményét.

Tehát korábban úgy volt, hogy az országgyűlési képviselő megküldte a civil szervezetnek, nem nekünk, hanem minden civil szervezetnek a törvénytervezetet.

És akkor véleményt nyilváníthatunk.

Hát ugye, hogy ennek milyen hatása volt.

Hát volt, amikor elvittük a a nők szava véleményét egy kétnapos konferencia után a parlamentbe.

Azután levelet írtunk az összes képviselőnek.

Az más dolog, hogy csak egy válasz volt.

Hát úgyhogy ez hogy sikera, azt hiszem, hogy az siker a mai világban, hogy létezünk.

Tehát, hogy még megvagyunk, ez ez még siker.

Hát most is ugye állandóan én már 70 éves koromban letettem alantot.

Ennek már ugye a soon 20 éve lesz és és két éve.

Hát a 70 év koromban most 87 vagyunk úgyhogy de a fiatalitás ott kudarcaink vannak.

Úgyhogy most nagyon örülök, hogy az új elnökünk tettre készen, de rengeteg feladat van, de meg kell mondani azt, hogy annyira változott a közeg, a civil világ közege, hogy hát ha fenn akar maradni egy társaság és a népszerűségét és a pártolóit meg akarja tartani, akkor könnyedébb vizekre kell evezni.

Tehát az, hogy a választásokon mondjuk mi támogattuk a nő jelölteket, függetlenül persze pártoktól, mert politikamentes az egyesület természetesen, de régebben erre igény volt.

Tehát csináltunk nyílt beszélgetéseket, meg egyebeket, meg hát ez a könyv tanosítja, hogy csináltunk ilyeneket.

Hát inkább azt lehet mondani, hogy inkább hanyatlás van, ugye ez nehéz, akár bevalljuk, akár nem.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „MADARAK, HÖLGYEK, TÁJAK, CIVILEK”

Miről szól ez az epizód: „MADARAK, HÖLGYEK, TÁJAK, CIVILEK”?

A Veszprém 2030 podcast folytatja Veszprém civil szervezeteinek bemutatását. Ez a rész a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Veszprémi csoportjával, a Veszprémi Nők Kerekasztalával (VENŐKE), valamint a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület és az Egri József Lakótelepi… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „MADARAK, HÖLGYEK, TÁJAK, CIVILEK”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „MADARAK, HÖLGYEK, TÁJAK, CIVILEK”?

Fő témái: civil szervezetek, veszprém, természetvédelem, egyesületek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „MADARAK, HÖLGYEK, TÁJAK, CIVILEK”?

Megjelenés: 2025. 06. 26.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/madarak-holgyek-tajak-civilek-4b180abb

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból