Veszprém 2030

Még egy kis Belváros…

· PT28M24S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast vendége Mórocza-Tavas Eszter projektkoordinátor, aki a Veszprémi Polgármesteri Hivatal Stratégiai Irodájában dolgozik. Eszter korábban a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projektben vett részt, és jelenleg a veszprémi belváros jövőjének…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 07. 03.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Mórocza-Tavas Eszter, Gellért Gábor
Témák
veszprém belváros, városfejlesztés, projektkoordináció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [Zene] Még egy kis belváros, ezúttal Móroca Tavases Eszter projektkoordinátorral, aki a veszprémi polgármesteri hivatal stratégiai irodájában tevékenykedik, mint a Nemzetközi projektkoordinációs csoport munkatársa.

Eszter 2019-től 2024 elejéig a Veszprém Balaton Európa kulturális fővárosa projektben dolgozott.

Ő és munkatársai jelenleg a veszprémi belváros jövőjének megtervezésében segétkeznek.

A gyerekeinknek, unokáinknak dolgoznak.

Gondolom akkor 24 eljött, meg kellett találni az új feladatokat.

És ez a fajta kitaláció, amit a város elindított, hogy 2030-ra szeretne egy fenntartható városok közé tartozni, számodra is új feladatokat hozott.

Habár amikor én elkezdtem a nemzetközi projektekkel foglalkozni, akkor azért már láttunk egy csomó külföldi példát, hogy az önkormányzatok külföldön terveznek, hogyan kommunikálnak, hogyan működnek.

És abszolút azt láttuk, hogy minden minden projektben ez a ez az előremutató, és minden város most már ezeket a szempontokat tartja tartja szem előtt.

Úgyhogy azt így tudtuk, hogy előbb-utóbb ebben nekünk is nagyobbat kell előre lépni.

Az önkormányzatak ahhoz, hogy egy, hogy a nemzetközi térbe kilépjen, nagyon meg kell változnia.

Tehát ebből a teljes lokalitásból ki kell nyílnia, és valami egészen mást kell csinálnia.

Ezt te tudod gerjeszteni, vagy hogy lehet idáig eljuttatni tulajdonképpen egy önkormányzatot, hogy egyszer csak tudjon a saját határain kitekinteni.

Hú, hát ez egy hú, ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés.

Igen, azt mindenképpen lehet mondani, hogy ez nem a szokásos önkormányzati működés, a nemzetközi projektekben való részvétel.

És egyébként azt is látjuk Magyarországon, hogy az önkormányzatok még nem olyan nagyon aktívak ebben, amennyire szeretné mondjuk a az Európai Unió, hogy hogy ebben ebben aktívak legyenek.

Tehát ez, hogy nem látják ebben az erőt eléggé.

Ö nem, nem is azt gondolom, hogy nem látják benne az erőt, meg látják benne a lehetőséget, csak hogy is fogalmazzak?

Mindig vannak olyan talán olyan feladatok, amik amik megoldandók, vagy amik jobban jobban elsőbbséget élveznek.

És ezt és ezt nem az önkormányzatoknak a a rovására mondom, hanem mi emberek is olyanok vagyunk, hogy az a szituáció, amit meg kell oldani holnap vagy holnap után, vagy látom, hogy egy hónap múlva, vagy így év múlva aktuális lesz, avval foglalkoznak aktívan.

A nemzetközi projektek viszont nagyon-nagyon a jövőbe mutatnak, hiszen elkezdődik egy folyamat, elindítunk egy együttműködést, egy gondolkodást, egy akármilyen folyamatot elindítunk, és annak a gyümölcse, vagy hogy lesz-e belőle további fejlődés, az a az a jövőnek a kérdése.

És erre erre sajnos sajnos egy kicsit kevesebb idő jut, de ezért tekintjük a mi munkánkat. nagyon-nagyon fontosnak, mert mert kell olyan ember is, aki messzené, kell olyan, aki a jelen világ problémáit oldja meg.

Szóval ez egy nagyon érdekes dolog, de mindenesetre egész biztos vagyok benne, hogy hogy a ti munkátokat valószínűleg sok ember kis gyanakvással nézi, hogy ez micsoda.

Nem pontosan ezért pontosan ezért nem értik, mert a gyakorlati haszna a jelenben az nem biztos, hogy azonnal megmutatkozik.

Tehát nem lehet rögtön egy számot kapni, hogy ez ez ennyit és ennyit hozott, mert majd az is lehet, hogy csak a gyerekeinknek vagy az unokáinknak.

Most ez a téma, amit most veszünk, hogy a belváros majd milyen irányba megy el.

Lehet, hogy annyira a jövő, hogy még talán mi se látjuk annyira.

Csak tudni fogod, hogy öreg néniként majd tipexz nagyon-nagyon sok év múlva.

És akkor azt fogod mondani, hogy hát ennek én ott voltam a amikor ez lett alapozva.

Egy kiindulópontja, ami ha nem lenne, akkor lehet, hogy sose lenne belőle semmit.

De most most eljutottunk addig, azt már tudjuk, hogy a belvárosnak az irányát merrefelé fejlesszük a belvárost.

Ez a ez a projektirány, amit most ki kell találnotok, hogy lehet egy ilyen munkának nekifogni?

Hát ugye mindig a projekt adja a kereteket.

Ebben a projektben minket megkeresett a a külföldi vezetőpartner, akivel már volt egyébként tapasztalatunk, tehát korábban a a kollégák dolgoztak együtt ezzel a szervezettel, és azok a kapcsolatok, amik korábban projektekből kialakulnak, azok a jövőben azért folytatódnak.

Tehát nem mindig új partnereket keresnek, hanem esetleg visszanyúlnak azokhoz a a partnerekhez, akikkel addig sikeres együttműködést tudtak véghez vinni.

És akkor így kerestek meg minket azzal a kéréssel, hogy szeretnénk-e részt venni, és van-e esetleg olyan területe Veszprémnek, ami fejlesztés előtt áll, lehetőleg valamiféle barnamezős beruházás keretében szeretnénk a a jövőben valamit kezdeni.

És akkor ezt a projektet egyébként mi a kolléganőmmel, Ágival úgy kaptuk meg, hogy már kész volt az a koncepció, hogy jó, akkor itt a belvárosról lesz szó, amibe ugye nyilván a gyárkert is beletartozik, de alapvetően annak a belvárosi környezete.

És hát végül is ez egy ez egy döntés volt, hogy hogy ha már egyszer itt vagyunk, hogy ezzel a jövőben valamit kezdeni kell, akkor jó, akkor akkor legyen ennek a a projektnek ez a témája, és így csatlakozzunk hozzáüm ehhez a partnerséghez.

Egy kicsit fordítva volt ez a történet.

Nem a mi célunk volt az, hogy keressünk egy projektet, ahol ezzel mi foglalkozni tudunk, hanem jött ez a lehetőség, hogy na most akkor a város akart ezzel foglalkozni.

Abszolút nyilvánvalóan ez egy ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, csak ehhez jött még az a szerencse, vagy véletlen, hogy hogy pont egy ilyen kéréssel kerestek meg minket.

Tehát úgy jól álltak a a csillagok.

Na most amikor van egy ilyen megkeresés, ebből mi az, amit a város profitálni tud?

Tehát azon kívül, hogy mert gondolom itt nem arról van szó, hogy valaki akkor idejön egy óriási pénzes buksával, és azt mondja, hogy na akkor fejlesszétek a belváros nesztek, hanem azért ez ez másképp működik ez a dolog.

Nem is biztos, hogy elsősorban pénzről szól, hanem egy nemzetközi tapasztalatmegosztásról, vagy nem is tudom.

Tehát ezt talán neked kéne elmondani.

Ezt nagyon jól össze összefoglaltad.

Tehát ezekben az esetekben soha nem beruházásokról beszélünk.

Vagy vannak olyan helyzetek, amikor nagyon pici kis beruházásokat lehet csinálni, de ebben a projektben erről szó sincsen, hanem itt kimondottan a arról a tapasztalatszerzésről meg tanulási folyamatról van szó, ami minket majd hozzá fog segíteni ehhez a ehhez a továbblépéshez.

Ühüm. egyébként a projektben elég sok, úgy hívjuk őket, hogy pilot területek. egyébként az angol szó tükrözi leginkább a természetét ezeknek a területeknek, mert minden partner ugye fölmutat egy ilyen fejlesztés előtt álló területet.

Ezt a partnerség megismeri, és egymásnak akár tanácsokat tudnak adni, hogy ó igen, ha itt ilyen az épület, vagy ilyen a terület, vagy ha itt helyezkedik erre a terület, akkor mi ezekkel ezt és ezt csináltuk.

Tehát ez egy ilyen tudás tapasztalat cserever.

És hogyha most körülnézünk a partnerségben, akkor vannak olyan területek, mint a miénk, hogy esetleg üresebb.

Nyilván itt az SMT székház is hozzátartozik a a történethez, ami ugye egy használaton kívül álló.

De máshol óriási nagy gyárterületek vannak, soksok rengeteg rengeteg építménnyel.

Végül is az a lényege az egész gondolkodásnak, hogy a végére egy közös metódust hozzunk létre, egy módszertant hozzunk létre, egy viszonylag részletes leírást arról, hogy ezeket a területeket milyen elvek mentén célszerű fejleszteni.

És akkor gondolom ebben helyi sajátosságok szerint lehetnek eltérések, abszolút, de van egy ilyen felvezetett alap, ami alapján lehet dolgozni.

És egyébként azért kezdtem el itt a a pilotokról beszélni, most már emlékszem, hogy mit akartam ebből kihozni.

Vannak olyan partnerek, akik ebben a tervezésben már jól előre vannak, és tudják, hogy mit szeretnének.

Nagyon konkrét elképzeléseik vannak, és vannak olyan partnerek, ahol még ugye képlékeny a dolog, hiszen hiszen nekünk azért azért alaposabban át kell gondolnunk, hogy a a belvárosi területeknek a a funkcióian legyenek össze kötve.

Ugye amiről beszélünk, hogy a belváros ugye fölfele terjeszkedik a pláza meg a meg a gyárkert irányába, hogy itt itt ezt mégis hogyan kössük össze, meg milyen funkciókal ruházzuk fel.

Szóval sok helyen ez már egy kész tény, már egy már egy elkészült terv, a mi esetünkben pedig még nem.

Azt látjuk nagyon sok helyen, hogy minden egyes ilyen gondolkodást egy egy nagyon alapos felmérés előzött meg, amibe bevontak nagyon-nagyon sok szereplőt.

Tehát azon túl, hogy bevonták az önkormányzatot, bevonták a helyi vállalkozásokat, a civil szervezeteket, a város fenntartásáért felelős egyéb cégeket, és bevonták a lakosságot.

Ez mindenhol most már megjelenik az összes területen, amiket vizsgáltak.

És akkor nekünk ez így leesett, hogy jó, akkor ez muszáj lesz.

Akor most így bizony, nem is csak azt, hogy muszáj lesz, hanem azt láttuk, hogy ezt milyen szép eredménnyel csinálják, csinálták.

De azért azért azt tegyük hozzá, hogy némely európai országban az emberek sokkal jobban bejáratottak abban, hogy ők hozzászólhatnak.

Szerintem nektek azzal a nehézséggel meg kell küzdeni, hogy itt az emberek még szerintem hitetlenkednek, hogy tényleg ezek komolyan meg akarják kérdezni, nem csak valami kavu ez?

Abszolút ebben, ebben teljesen igazad van.

Tehát mi is azt látjuk, hogy hogy azért ott a közösségi bevonás az már egy másik szinten van.

Tehát máshogy máshogy állnak az emberek ezekhez a folyamatokhoz hozzá.

Az EKF-nél azért itt is elkezdhették megszokni, hogy hogy valóban megkérdezik őket.

Ott is voltak olyan projektek, ahol volt közösségi bevonás.

Találkozhattunk az utcán a kérdezőkkel meg pavilonokba, sátrakba, tehát mindenféle módszerrel próbálták az embereknek a szükségleteit meg a véleményét begyűjteni.

Mi ezt szeretnénk most ezzel folytatni.

Tehát rájöttünk, hogy ez a projekt nekünk ebben óriási segítséget fog nyújtani.

Mi ezzel a városnak adunk egy egy inputot majd.

Nyilván az, hogy most ebből mi lesz, milyen irányba megy tovább, az az a jövő kérdése, de lesznek hozzá információk.

Lesz, hogy fogtatok neki itt olvastam valahol, hogy van akciócsoport, ami mindenki meg úristen, akciócsoport.

Ki van az akciócsoportban, amit összeállítottatok?

Nem szabad az akciócsoport nevétől megijedni.

Ez egy egyébként a ezeknek a projekteknek egy jellegzetessége, az akciócsoportnak a szükségessége.

Tehát ez mindenhol feltétel, hogy akciócsoportnak lennie kell, ami egy jó dolog, mert mert ők a ők a mi partnereink, nem vagyunk egyedül, hanem ez egy szakmai csoport, különböző különböző szakmáknak a képviselői, meg különböző rétegek képviselői.

Itt gondolunk a a civilekre, akik ugye a lakosságot képviselik.

Civilek részéről egy az új telepi baráti kör, illetve a veszprém cserháti társaskör.

Ők azok, akik ezen a területen aktívak.

Ugye az önkormányzatnak a különböző irodáiból olyan szakmai képviselők, akik különböző igen. akik a munkájuk folytán.

Itt van a közüzemi szolgáltató képviselői ugye VKZrt.

Akkor a VBUS vezérigazgatója van még köztünk közösségi közlekedés.

Turisztikai szakemberek vannak még benne, illetve egyetemről szakértők.

Hogy néz ki egy ilyen találkozót?

Igen, a kolléganőmmel, Ágnessel ketten vagyunk a projekt gazdái.

És akkor feldobtok egy témát, ami annak az összejövetelnek a témája.

Igen, egyébként az munkacsoport tavaly októberben alakult meg, tehát akkor tudtunk már olyan információkat nyújtani, akkora voltunk olyan elő haladottsági szinten a projektben, hogy már már érdemes is volt beavatni ezeket a a szereplőket ebbe az egészbe.

Ott nyilván összefoglaltuk, hogy miről is van szó.

Nyilván azért az embereknek eltart egy ideig, amire bele tudnak helyezkedni ezekbe a a szituációkba, meg a saját szerepüket ugye felismerik, hogy hogyan tudnak ők ehhez hozzájárulni, és hát ilyen havi vagy inkább kéthavi rendszerességgel találkozunk, és ekkor elmondjuk, hogy hogy a projektben milyen előrehaladás volt, illetve azt is el megkérdezzük, főleg nyilván ez a legfontosabb része a dolognak, hogy hogyan menjünk tovább, mi legyen a stratégia, mi legyen a következő lépés.

Tehát ezt együtt rakjuk össze.

Például amikor a munkacsoport megalakult, akkor az volt az első kérdésünk a a szereplőkhöz, hogy ők hogyan képzelik, nagyon általános kérdés, hogy ők hogyan képzelik el a belvárosnak a a jövőjét.

Le is fényképeztük, ugye mindig jól dokumentáljuk ezeket az eseményeket, meg rengeteg információt gyűjtöttünk be a a szakértőktől arra vonatkozóan, hogy ő hogy ők mit tartanak prioritásnak ezzel kapcsolatosan.

És akkor a végén a a következtetés egyébként nagy általánosságban az lett, hogyha ezt három mondatba össze kell foglalni, hogy minél nagyobb zöld terület maradjon az épületek fenntartható módon legyenek megépítve, működtetve, hogy a a civillakosság tudja használni, hogy átjárható legyen, hogy a a csapadékvizet gyűjtsük.

Tehát nagyon-nagyon sok olyan olyan jövőbemutató szempontot hoztak fel. amiket szeretnénk, hogyha ha figyelembe vennénk.

Igazság szerint különben ezek mind olyan gondolatok, amik szerintem mindenkinek ott van a fejében, mégis, hogyha hogyha egy döntést kell hozni, akkor ezeket nagyon gyakran elfelejtjük, hanem ellépünk egy olyan irányba, hogy hogy a legegyszerűbben megoldható, mert ezek mind olyan irányelvek, amik általában gondolkodást igényelnek, meg sokszor pénzt is.

De de én azt gondolom egyébként erről, hogy nekünk nem is az a a feladatunk, hogy most nagyon konkrétan megmondjuk, hogy hogy mi mi legyen a következő.

Ez jó igaz, hogy a munkacsoportban mondjuk azt elfelejtettem, bocsánat mondani az előbb, hogy a 20-30 Kft is benne van. hogy az EKF alatt ők ők alakították ezt a a területet ki és a gyárkert részt Igen.

A gyár most konkrétan a gyárkert részre gondolok, illetve azóta is ők ők a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Veszprémi Polgármesteri Hivatal
  • Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Még egy kis Belváros…”

Miről szól ez az epizód: „Még egy kis Belváros…”?

A Veszprém 2030 podcast vendége Mórocza-Tavas Eszter projektkoordinátor, aki a Veszprémi Polgármesteri Hivatal Stratégiai Irodájában dolgozik. Eszter korábban a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projektben vett részt, és jelenleg a veszprémi belváros jövőjének… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Még egy kis Belváros…”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mórocza-Tavas Eszter, Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Még egy kis Belváros…”?

Fő témái: veszprém belváros, városfejlesztés, projektkoordináció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Még egy kis Belváros…”?

Megjelenés: 2025. 07. 03.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/meg-egy-kis-belvaros-0844bccd

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból