Veszprém 2030

OLYAN HELYET AKARTUNK, AHOL MI IS JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!

· PT25M1S

Összefoglaló

Mészáros Zoli 25 éve működteti az Oliva éttermet Veszprémben. Az étterem alapítása és a vendéglátásban rejlő kihívások, valamint a marketingstratégiák is szóba kerülnek az évforduló kapcsán. Az étterem akciókkal, nosztalgiával és tematikus vacsorákkal készül az ünneplésre. A…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 10. 17.
Hossz
25 perc
Szereplők, említett nevek
Gellért Gábor
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései közé. [Zene] Októberben betölti 25. életévét az Oliva.

Mészáros Zoli étterme ősszenőtt a várossal.

Az étterem akciókkal, nosztalgiával és tematikus vacsorákkal készül az évfordulóra.

Az nagyon bennem van, hogy amikor nyitottuk az éttermet egyébként október 27-én, ez egy pénteki nap volt délután 5-kor.

Mi voltunk szerintem az első étterem, aki olyan akkor még új marketing módszereket használt, mint például City Light plakátok.

Hát mindenki csak nézett, hogy egy étterem City Light plakáton hirdeti, hogy megnyílik.

Az egyik nagy nyomda, hát mondhatom a nevét, mert Szentendrei Zoli volt, aki ugye a a prospektus nyomdának a tulajdonosa most már kiköltöztek oda a Füredi útra.

Zoli mondta, hogy nagy dolog megnyitni egy ilyen éttermet, de igazából az a nagy dolog, hogyha három vagy öt vagy 10 év múlva is még talpon van.

Az éttermeknek egy hatalmas része, olyan vállalkozás, ami most nem tudom százalékban, de más vállalkozásoknál nagyobb arányban csuk be egy-három éven belül. >> Sőt, most már a mai időkben olyan is előfordul, egy pár hónapon belül becsuk >> hát tudnánk a régióban olyan értelmet mondani, ami megnyílt nem tudom, nyár elején és és augusztusban bezárt, és többet nem nyílik meg.

Persze, tehát a az állandóság vagy a 25 év azért az egy negyed évszázad, azt én is azért egy komoly időnek tartom.

Noha egyébként azt lakonikusan én is konstatálom, hogy mennyivel voltam fiatalabb 25 évvel ezelőtt.

És nem is a tekintetben, mert azért elég gyorsan elment ez a 25 év sajnos, de hogy hát azért most 58 éves vagyok, mondjuk azt kis hazugsággal, és azért 25 évvel ezelőtt azért azért még egy fiatal embernek számítottam, és ilyen tekintetben az agilitás meg az a fajta ilyen megváltoztatjuk a világot, és mindenen átmegyünk, átúszunk, átgázolunk, azért ez csillapodott bennem, az kétségtelen tény.

Oliva volt az első olyan vállalkozás, amiből kiléptünk a média világából.

Ugye én én 92-ben kezdtem el rádiózni, és 92-től 2005-ig tartott az én rádiós pályafutásom, de ebből azért a 98-tól, mert az Olivát igazából magát az épületet 96-ban vásároltam meg, a romjait, a szószoros értelemben vett romjait.

Ugye ez a pusztai vendéglő volt, ami egy jó nevű vendéglő volt a rendszerváltása előtt, és emlékeztem rá gimnazista koromból, tehát a a itt a kertjében üldögéltünk, és láttuk, hogy a Szoboszlisyi bácsitól kezdve Horvát Balázsik sok ikonikus veszményfigura itt sörözgetett, borozgatott, eszegte a cipóban sült sülköt, ami egy ilyen mi is aztán az első étlapon rajta tartottuk. 98-ban kezdődött az építkezés maga előtte.

A tervezés is egy másfél évig ment.

Tehát igazából azért 90-sek második felében én már fordul, vagy mi már fordultunk rá arra, hogy hogy a média világán kívül is keressük a a befektetést.

Meg én meg én mindig akartam vendéglőt.

Tehát én ugye azt szoktam mondani, hogy amikor kint voltam 899-90-ben Amerikába, kemp Amerikával, akkor én éttermekbe dolgoztam még a szabadidőmben is.

Tehát nem csak az, hogy a gyerektáborokban a konyhán dolgoztam Velse meg Trinidad főszakácsok mellett, hanem hanem a abban a egy vagy két nap szabadidőmben is egy ilyen seafoodtemben voltam egy francia pasi mellett, és úgyhogy nagyon bennem volt az.

Én ezt kerestem, hogy hogy éttermet vendéglátást kéne csinálni.

Hát nem tudom így 25 évben retrospektíven megmondani, hogy nem volt egy hülye döntés.

De hát ez volt, ezt dobta a gép, úgyhogy ezt csináltuk és csináljuk.

És azért most nem számoltam össze, hogy Veszprémben hány étterem van, ami 25 éve is volt, de azért én szerintem 10-nél kevesebb.

Amikor az ember konkrétan elkezd egy étteremben dolgozni, hamar megérti azt, hogy oké, van ennek egy romantikája, de ez kegyetlenmeló.

Tehát az biztos, hogy volt bennem egy ilyen naivitás.

Tehát jobb egyébként bizonyos ételemben nem tudni olyan részletesen egy szakmáról, amikor meghozod a döntést, hogy abba befektesz, mert lehet, hogyha tudtam volna mindent, amit később megtudtam, meg ma tudok, akkor az életben nem kezdem el.

De ezt egyébként elmondhatom a rádiózásra is, meg szinte mindenre, mert igazából mindegyikben alapvetően egy érzelmi döntés miatt mentem bele, meg engem érdekelt az a világ, érdekelt a média, amikor médiával foglalkoztam, érdekelt a gasztronómia, érdekelt a a vendéglátás.

Tehát ugye a mai napig is én szeretek főzni és szoktam nagy vacsorákat adni a barátaim nagy örömére. 25 év alatt őrületes, hogy mit változott a vendéglátás, a vendégek, a fogyasztási szokások, csak az italsortimentek, de hát ezek rövidebb perspektívát, rövidebb időt tartom, három évből is rettenetesen megváltoznak. >> Régebben ez nem így volt.

Nem volt ennyire gyors a változás.

Nem, nem, nem felgyorsult a világ, és és ebben a felgyorsult és változékonyabb világban az éttermi világ is egy a korábbi évtized év századokhoz képest sokkal nagyobb amplitúdóval és forgási sebességgel változó világ lett.

És közben önleti vállalkozás meg sokkal nehezebb lett.

Tehát most nem akarok itt sírni, mert ez nem illik egy ilyen 25 éves ünnepi valamihez, de mint üzleti vállalkozás, összehasítom a 25 évvel ezelőtti gazdasági, eredményességi képességéhez, akkor az egy sokkal komolyabb valami volt, mint most. >> Egy kicsit menjünk vissza arra az időszakra, amikor nyitottál.

Nem is azt mondom, hogy most mindent mesélj el abból, hanem egy kicsit így a hangulatát annak az időszaknak meg annak a stábnak, akivel elindurultál, arról mesélj egy kicsit. >> Ugye az az vezetett engem személyesen vagy bennünket, hogy akartunk egy olyan helyet csinálni, ahol magunk is jól érezzük magunkat.

És egy kicsit tehát abban az időszakban azért a 90-es években vidéken a vendéglátás azért nagyon egyszerűsített vendéglátás volt kis túlzással. hagyományos, kockás abroszos vendéglők voltak.

Bepanírozzák az égalját is kis túlzással.

Talán a Villa Medicsi volt az egyetlen olyan.

Tehát a Medicsi előttünk nyílt, ami egy nyugatiasabb típusú éttermi vendéglátásnak volt a zászlósója.

És hát a mai napig is az, de azt azért mondhatom, hogy ezen a Veszmény piacon a az olíva megnyitása, ami sok ami ugye az interior dizáignra a egy olyan étlapra, ami a 2000-ben újszerűnnek volt mondható itt vidéken, hogy egy hatalmas berobbanó sikertörténet volt minden aggodalmunkkal meg félelnünkkel együtt egyébként, mert pont azért 27-én délután 5 órakor az áldogáltunk az akkori üzlettársammal az ajtóban, és nem akartak jönni. a vendégek és egy pillanatra átfutott a fejemen vagy a fejünk, hogy lehet, hogy ez az egész csak mi gondoltuk, hogy ez egy jó ötlet és egés ezeket a kutyát nem fog érdekelni.

Az első nem is tudom hány évben, ha pénteken, szombaton nem foglaltál asztalt, el kellett, hogy küldjünk.

Tehát azért nagyon füstölt az Oliva, nagyon berobbant, és nagyon sok mindent húztunk magunk után.

Tehát én most nem hiszem, hogy ezt vitatnák, hogy nem tudom, a Kiétteremtől kezdve nagyon sokat.

Tehát vannak olyan étem, amik azt hitték, hogy azért működik ez, mert olyan ilyen felrakotta és ilyen foltozott fal van, és akkor az egész étteremet átdizignolták ők is arra.

Pedig hát egy teljesen más típusú étterem volt.

Szóval az első fecske az mindig csát.

Most mi voltunk az első étterem, aki élő rendes élő zzenét csinált étteremben.

A patriota lokál Murak csinált már, de az egy klub volt, nem szabadtéri helység.

Hát ma már gyakorlatilag mi nem csináljuk, mert már annyi helyen van élő zene, hogy meg lehet tőle kukulni gyakorlatilag.

Szóval rengeteget változott ez a ez az egész világ.

És azért az is a helyzet, hogy olyan mértékben nőtt fel a piac, tehát ma már azért az átlagosnál jobban főzni nagyon sok helyen megtanultak.

Tehát a verseny ilyen tekintetben is nagyobb, hogy azért ugye a a szakmacsúcsán lévő misteny csillagos helyek az az egy teljesen másik világ, abba nem is megyek bele, de sokkal kiegyenítettebb a dolog.

Tehát amikor az olíva berobbant, akkor messz azért az a színvonal, amit akkor az olíva jelentett 25 évvel ezelőtt, az a környező gasztron színvonal, ahol ide átjártak Füredről, Tihanyból, az Észak-Balatonról Siófokról Fehérvárról, Győrből a vendégeink.

A csapodi Balázs meséli nekem a nagy csapodi Balázs a kis dücsökbe.

Hugy ők bizony átjártak az olívába ide, mert mert akkor mert mert mert olyan port vert fel.

Ma már erre nincs szükség, mert csak a balatoni részen van, csopakon van, meg tehát ezeken a területeken rettenetesen felfejlődt a gasztronómia. >> Át lehetett látni, hogy ki kezdett eljárni ide.

Tehát ez a középosztály járt akkor az Oliviába.

Ugye egyrészt a pusztainak volt egy nagyon jó neve, és a pusztai nagyon sokaknak kötődött valamilyen élménye.

Rengeteg vendégünk volt az elején, és tényleg egy öt-h évig fent hagytuk pusztai csülökként ezt a cipóban sült káposztaágyon lévő csülköt tormával lilahagymával.

Hát ugye összesütsz a a cipóban, kicsi cipóban, mert jöttek vissza.

Itt volt a eljegyzésük, az esküvőjük, a nem tudom, a lakodalmuk idejártak a Nyitrai Bandi bácsi meg a Gömbös Karcsi bácsi.

A Nyitrai Bandi bácsi volt az én gitártanárom.

Egy legendás bőgős volt, a Nyitrai kvartet, Nyitrai trió.

Tehát bizonyos értelemben a pusztai házaspár úgy üzemeltette ezt, ahogy én is gondoltam és csináltam.

Tehát ő ő ő tovább lépett attól, hogy egy pusztán csak egy olyan hely ez, ahol lehet jót enni meg inni, hanem irodalmi esteket tartottak, koncerteket tartottak, élő jazz volt a 80-as években itt.

Érdekes egyébként, hogy a Gömbös Karcsi bácsi aztán talán a Gömbös kvart tett el az első pár évben, ők voltak a residence zenekar a kertbe.

Minden nyáron, nem emlékszem, hogy hány napon ők játszottak itt, és ez ingyen volt.

Nem volt sem felár, sem jegybevétel.

Ezt a akkori vacsorabevételből finanszíroztuk, hogy adjunk egy ilyen pluszt a vendégeknek. >> Ki volt az első séetek? >> A nyitósép az a Horvát Gabi volt a Pubi, aki most az Allegro, hát most már azt mondom, hogy Allegro lánc, Allegro Group bizony. >> Nakak a vezető séfje, a publ ugye a Szalcinger Jancsi, aki meg az Allegrónak a tulajdonosa az Allegr hálózatnak.

Nekem ő óvodai, bölcsödei, óvodai, általános és gimnáziumi pajtásom, és azóta is nagyon jó barátságban vagyunk.

Ugye hát az Allegrót egyébként én voltam a névadója, meg hát ugye mi nyitottuk, mint Oliva az Allegrót 2001-ben vagy kettőben a Tescóban.

És a Jancsi lett ott, aki itt volt a a nyitó üzletvezető.

Szancier Jancs, itt volt nálunk üzletvezető, mert ő ugye a két tanelvűben volt Tesanár, mert a Jani az a TF-et végezte el, én Pécset végeztem, Tesi Föci. együtt kosaraztunk, meg hát a Jani az egy szuper tehetség volt.

Ő aztán nem tudom, magasat ugrott, röplabdázott, ő mindent csinált, ami éppen eszébe jutott, és mindenhol ilyen top szinten volt.

És ő a szabad idejében, hát már akkor is az volt a helyzet, hogy az elég mostab fizetéseket adott a az oktatás ügy.

És ő gyakorlatilag a Dimitrisnél almádiban egész nyáron, vagy félnyáról meg a fejes völgyben hétvégenként csálingelkedett pincérkedettüm >> és ott ismerkedett meg azokkal a srácokkal, a Sormösi Erikkkel, az Ávor Zsuzsival, akik aztán idejöttek, amikor mi nyitottunk.

Így indult, és utána jött a Tornyos Balázs. >> Ja.

És akkor a hát ők ők a a Jancsi, tehát a Szalcinger Jani, meg a Pub egyébként is jó barátok voltak.

És a Pubig nagyon sok ő kint dolgozott Ausztriában 10 évet szerintem, és ő mindig gondolta, hogy hazajönne és mindig és elkezdtünk beszélgetni mi erről a tehát ő miután megvettem az éttermeknek romjait, pusztai romjait, akkor elkezdtünk erről beszélgetni hármasban, hogy akkor kéne ezt csinálni, akkor te leszel a sév, akkor Jani viszi az éttermet és akkor étlap, és akkor ez így indult.

És akkor a Balázs volt, most nem emlékszem, hogy hány évig volt a Horvát Gabia pub, de szerintem egy három-négy évig biztos.

És akkor utána jött utána jött a Balázs, aki azért akiről a a tornyos Balázs, ugye aki most már tornyos barbecű néven freelanckedik itt és szabadúszó sékedik, de hát a Balázsról azért lehet mondani, hogy a leghosszabb ideig ő volt.

Tehát ebből 25 évből 15 évig, ami messze több mint napele, a Balázs volt a séfje az Olivának. a kafiacába dolgoztam, és ott már három éve eltelt ott és akkor már egy éve nyitva volt talán az Oliva, és nagyon tetszett, amit csinálnak és jóban is voltam a konyhafőnökhelyettessel, és ő kérdezte meg, hogy nincs-e kedvem odamenni.

Hát mondom, de végigjártam a a ranglétrát, de elég gyorsan. >> Szerintem nagyon fiatal lehettél. >> Fú, én nagyon.

És az elején voltak is, voltak is nem kicsi hibáim, tehát én azért ott ott ott lettem konyhafőnök igazából.

Annak ellenére előtte vezettem konyhákat, de de itt itt azért nagyon komoly kihívás volt ez az egész, mert azt hittem, hogy sokszor azt hittem, hogy jól csinálom, és akkor rám koppintottak, hogy figyelj itt rohadtul nem jó.

Ezt valahogy máshogy kéne csinálni.

De tehát nem a munkába a munkába beletettem, amit tényleg szakmailag lehet.

Itt a a maga a pozíció az, hogy hogy embereket irányítani és szervezni.

Szerintem el gyorsan belejöttem talán másfél év alatt. rá egy évre szerintem el is ismerték ezt.

A Zolinak nagyon nehéz megfelelni, tehát nehezen mondja azt, hogy hogy ez most Igen, ez köszi. >> Hát igen, igen, de igazából a Zoliban az a jó, hogy ő ő meg is mondja, meg meg is dicsér.

Nehéz neki megfelelni azért elég elég komoly elvárásai vannak, de nem volt könnyű.

Nekem nagyon tetszett a hely, és azért is maradtam ott, mert tehát ott lehetőség volt állandóan a tanulásra.

Tehát engem az Zoli nagyon sokat támogatott abban, hogy külföldre járjak tanulni, vagy elmenjek egy-két főző tanfolyamra.

Tehát én folyamatosan képeztem magam, és ez valamiért ott tartott, hogy mindig meg tudtam újulni magam is, és az étterem is. >> Hol voltál külföldön?

Hú, aztem háromszor voltam Olaszországban Rietibe egy traktóriába, ott két háromszor két hetet.

Akkor voltam Provanc egy ilyen autentikus francia étterembe.

Ausztriába jártam ki hétvégenként egy Michlen csillagos meg…

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Oliva

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „OLYAN HELYET AKARTUNK, AHOL MI IS JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!”

Miről szól ez az epizód: „OLYAN HELYET AKARTUNK, AHOL MI IS JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!”?

Mészáros Zoli 25 éve működteti az Oliva éttermet Veszprémben. Az étterem alapítása és a vendéglátásban rejlő kihívások, valamint a marketingstratégiák is szóba kerülnek az évforduló kapcsán. Az étterem akciókkal, nosztalgiával és tematikus vacsorákkal készül az ünneplésre. A… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „OLYAN HELYET AKARTUNK, AHOL MI IS JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gellért Gábor.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „OLYAN HELYET AKARTUNK, AHOL MI IS JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!”?

Megjelenés: 2025. 10. 17.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/olyan-helyet-akartunk-ahol-mi-is-jol-erezzuk-magunkat-5b2e1033

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból