Veszprém 2030

Ötödször is MOZGO Veszprémben

· PT19M59S

Összefoglaló

A Veszprém 2030 podcast a Magyar Mozgókép Fesztiválról szól, melyet Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban rendeznek meg június 18-21. között. A fesztivál közel 100 friss alkotást mutat be, köztük nagy- és kisjátékfilmeket, animációkat és dokumentumfilmeket. A…

Röviden

Műsor
Veszprém 2030
Megjelenés
2025. 05. 12.
Hossz
20 perc
Szereplők, említett nevek
Gellért Gábor
Témák
filmfesztivál, magyar filmek, veszprém, mozi
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Veszprém 2030 podcast, városunk útja Európa legélhetőbb települései [Zene] közé.

A Magyar Mozgókép fesztivált június 18a és 21e között rendezik meg Veszprémen, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.

Úgy tűnik, hogy érdemes lesz június 3.

Eltenni néhány nap szabadságot, hiszen ezalatt a néhány nap alatt találkozhatunk 100 friss alkotással, a tavalyi év fontos nagy és kis játékfilmjeivel, a legjobb animációkkal és dokumentumfilmekkel.

Forga Gyulát Veszprém polgármesterét, mint házigazdát kérdeztük, de előtte rábírtuk egy kis játékra.

Magyar film vagy európai film vagy amerikai film?

Ebben a sorrendben nyilván a minőségén is múlik, de én abszolút európai vagyok, és én az Európába a magyar filmet is beleértem.

Most már lett egy művész Mozi Veszprémben, de alapvetően aki független filmeket akar látni, magyar filmeket akar látni, nincs olyan sok lehetősége.

Tehát ez a fesztivál kinyitott egy kaput.

Igen, kinyitott egy kaput, illetve szerintem az is egy óriási előnye a fesztiválnak, hogy a egy kicsit kihozta a moziból a filmet, kihozta a az utcára, hiszen egy városnak vagy egy térségnek lett az ügye maga a filmfesztivál.

És szerintem büszkék, büszkék rá, hogy egy ilyen rendezvényünk van.

És nyilván ebben a régióban, ebben a térségben a fesztivál az, ahogy itt el is hangzott a sajtótájékoztatón, hogy azért ez egy marketing eszköz.

Tehát egy reklámot csinálunk, és azzal tudunk reklámot csinálni, hogy elmegyünk és szájról szájra adjuk tovább egyrészt a fesztivált, másrészt pedig a magyar filmet is ünnepeljük.

Nyilván szerintem a magyar filmesek azért hozzászoktak ahhoz, hogy minden Budapesten történik.

Tehát ez a kimozdulás, ez kicsit frissíti is ezt a szakmát.

Nyilván a szakma részéről is ez egy kísérlet volt.

Ők is a kockázat éppen ez volt, hogy egyébként kicsit el vagyunk kényelmesedve.

Úgy gondoljuk, nagyon sokáig úgy gondoltuk, hogy talán a köztudatban is van egy ilyen, hogy fontos dolgok azok nem a vidéki Magyarországon, hanem a fővárosban történnek.

És tulajdonképpen ez a kockázat is bejött, hiszen azzal, ahogy lejött a Balaton környékére Veszprémbe a fesztivál, közönségnek a rezonálása bizonyította azt, amikor a szakma lejön Budapestről, és itt lehet találkozni.

És szerintem ez a csodája ennek, hogy igenis ezt bizonyítottuk, hogy a vidéki térségekhez is illenek különböző művészeti műfajok.

És igenis Magyarország az nem csak a fővárosról szól, hanem kulturális termékek, kulturális rendezvények, minőségi rendezvények vidéken is.

És nem csak Veszprém az egyetlen ilyen város.

Hál istennek egyre több magyar város van, aki büszkélkedhet azzal, hogy olyan minőségben tudnak nagy rendezvényeket lebonyolítani, amire az egész ország kíváncsi.

Veszprémbe, Füredre, almádiba nagy duzogva le lehet jönni.

Mi nagyon vendégszeretőek vagyunk. szívesen látunk mindenkit, de nekünk ez a hogy mondjam, ez az nekünk ez az életterünk is, tehát hogy nem csak ünnepeink vannak, hanem mi a hétköznapokat is itt éljük meg, és nagyon szeretjük ezeket a hétköznapokat.

Nem tudom, hogy volt-e alkalma végignézni, hogy milyen kínálata lesz a mozgónak, hogyha esetleg bele tudod nézni, lesz olyan, amin biztosan megjelenik?

Valóban nem tudtam, csak csak címszavakba.

Ugye azért az elmúlt évnek a filmtermését a családunk szereti a mozit, tehát mi gyakran gyakran járunk moziba.

Az egy érdekes kísérlet lesz, hogy a Hunyadit megnézni egyfolytában.

Azért arra kíváncsi arra kíváncsi vagyok, mert nyilván a sorozatot végig végig tudtam nézni, de azért ez egy ez egy komoly kísérlet.

Azt biztos, hogy meg a véletlenül írtam egy könyvet, a nagyon jókat hallok róla, sajnos még nem láttam, tehát hogy arra mindenképpen kíváncsi vagyok.

De nem tisztem, hogy befolyásoljam a zsűrit.

Ronwalter Judith producer következik, aki idén először vesz részt a zsűri munkájában.

Hálás dolog-e zsűrit tagnak lenni?

Valószínűleg mindenki másképp éli meg ezt a szerepet, vagy annak a szerepnek a felkérésére, hogyha valakit felkérnek.

Én végtelenül hálás vagyok, hogy eljutottam a szakmai életutamban egy olyan szakaszra, ahol felkértek engem erre a szerepre.

Tehát én ezt én személy szerint ezt megtiszteltetésnek érzem, és így hirtelen vissza is kérdeztem, hogy biztos, hogy rám gondoltatok.

Tehát, hogy tényleg, tényleg ez komoly.

Úgyhogy én nagyon boldog vagyok és nagyon örülök, hogy egy ilyen szerepet betölthetek.

Azt gondolom, hogy én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy tudok kizárólag nézői szemmel nézni egy filmet, és nem szakmai szemmel, de nyilván egy ilyen szerepelvállalásánál az embernek azért szakmai szempontokat figyelembe kell vennie ahhoz, hogy majd milyen gondolatokat fog a zsűritársakkal megosztani. filmszakma az egy nagyon kis szakma, bár hiába dolgozunk több ezren ezen a területen, meg több 100zen, vagy a világban több szren, azért azt gondolom, hogy hogy ez egy ilyen zártabb világ, ahol majdnem, hogy azt mondhatnám, hogy mindenki ismer mindenkit.

Természetesen azért itt ki kell zárni azt, hogy ki kit ismer, vagy ki a preferenciája, vagy vagy hogy ki kit szeret, vagy vagy egyebek, hanem tényleg meg kell próbálni az embernek szakmai szempontok alapján döntéseket hoznia, vagy esetlegesen, ha mondjuk a zsűritársak máshogy látnak bizonyos dolgokat, akkor erről beszélgetni és megvitetni.

Én idén vettem azt észre, hogy hogy hirtelen borzasztóan megugrottak a nézőszámot.

Gondolkodott ezen, hogy ez miért történhetett?

Magam is nagyon sokat járok egyébként moziba, és az embereknek igénye van arra, hogy emberek között legyenek és olyan alkotások készültek tavaly ugye magyar filmként, amik meg tudják a nézőt szólítani, és ez egy csodálatos dolog.

De magam is, aki egyébként minden héten járok minimum egyszer vagy kétszer moziba újra, volt egy covid utáni időszak, amikor nehezen tudtam el rászánni magam, hogy hogy újra elmenjek, de magamon is azt vettem észre, hogy hogy sokkal jobb érzés a filmeket közösségben nézni, és ezt az érzést átélni együtt, hogy közösen nevetünk, vagy ha olyan film van, ahol egy kicsit félelmetesebb jelenetek vannak, akkor azt ezt így megélni a közönséggel együtt.

És azt gondolom, hogy ez egy pozitívabb élmény az ember számára, mint amikor otthon egy tév képernyőjét nézve tud egy filmet megnézni, mondjuk a családjával.

Ez az egyik, ami ami benne van.

A másik valamelyik rendező mondta nekem, hogy hogy ő úgy építi fel a filmjét, hogy hogy annak van egy érzelmi vonulata, és az, hogy valaki egyszer csak úgy dönt, hogy akkor most kimegyek és kiveszek a hűtőből valamit, megállítja a filmet és 10 perc múlva újraindítja, az neki nem jó. egyetértek, de sajnos azt is tudomásul kell venni, hogy a a nézői szokások, illetve a felhasználói szokások a digitalizációval és a streaming szolgáltatók megjelenésével jelentősen megváltozott és felgyorsult és kialakult egy olyan piac, ami viszont tartalmakat arra készít, hogy az emberek otthon nézzék meg, és ő maguk válasszák meg azt, hogy megállítják vagy nem állítják meg.

De szerintem még akkor is, ha megállítják, az egy nagyon jó érzés, hogy megnézik és utána végignézik a filmet, mert utána mindig az a kérdés, tehát ez a mozinál is azért előfordulhat, hogy megvesz a néző egy jegyet egy mozifilmre, és a mozi film vala hananyadik percében esetleg föláll és kimegy.

Csak ott nem biztos, hogy visszamegy, míg otthon azt mondja, hogy jó, akkor most kimegyek a mosdóba, vagy egy kis nasolnivalót hozok, de utána folytatom.

Tehát ott azért nagyobb a valószínűsége annak, hogy az, aki elkezdett nézni egy tartalmat, az végig is fogja nézni.

Mondta, hogy elég sokat jár moziba.

Elképzelhető, hogy tulajdonképpen nem is lesz olyan film, amit most lát először. lesz olyan film, amit most látok először, mert ugye nagyon sok szekció van, tehát animáció például animációt nagyon-nagyon régen néztem moziba, dokumentumfilmeket, például a rövid filmek is az egy olyan kategória, amit egyébként az ember egy moziban nem nagyon ritka, hogy hogy egy rövid film látható mondjuk egy mozi film előtt.

Úgyhogy én nagyon örülök, hogy lehetőségem van megnézni, mert így arra is lehetőségem van, hogy felfedezzek újabb alkotókat, és esetlegesen majd a jövőben együtt dolgozhassam velük.

Csáki Attila fesztiváligazgatóval először a magyar film idei sikereiről beszélgettünk.

Szerinted miért kezdték el nézni ennyire a magyar filmeket?

Ennek van egy exakt magyarázata?

Egyrészt szeretjük a filmeket, szeretjük a magyar filmeket, szeretjük a saját történeteinket mitológiánkat színészeinket és olyan filmet kell készíteni, ami érdekli a nézőket.

Tehát szerintem nem nem az van, hogy most elkezdtük nézni a filmeket, hanem most készültek olyan filmek, amik ekkora nézőszámot megmozgatnak, illetve valószínű eddig is jó, általában jó filmek készülnek, és jók a magyar filmek.

De valószínű ezek a filmek most különösen figyeltek arra, hogy már az előkészítés, amit de ez az én személyes véleményem, hogy hogy azt gondolom, hogy már a producerek, a filmalkotók eleve olyan film gyártásának a szándékával indultak el, hogy hogy érdekelje a nézőket.

Tehát, hogy már úgy rakták össze a történetet, a szereplőket, a kulisszát, aztán olyan volt a kommunikáció, a forgalmazás, szóval, hogy nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy elérjék a nézőket, hiszen nekik készülnek a filmek szerintem, tehát hogy ezt azért ne hagyjuk ki.

Azt azt lehetett tudni, hogy a futni mentem meg a hogyan tudnék élni nélkület mind a kettő menni fog.

Egyszerűen mint tudom, hogyan tudnék élni nélküle.

Slágerekre épül, méghozzá nem akármilyenekre.

Lehetett tudni a gyerekfilmnél lehetett erre számítani, hogy ez ennyire futni fog? mint aki a filmszakmában dolgozik, tudom, hogy hogy nagyon nagy igény van a a közönség részéről is, az ifjúsági filmekre, de a filmalkotók részéről is egy nagyon régi régi szándék mindenkinek, hogy de jó lenne egy jó ifjúsági filmet készíteni, hogy milyen jól, tehát hogy van egy ilyen a film alkotók részéről is régi vágy, szerintem a film támogatók részéről is, hogy készüljenek nagyon jó ifjúsági családi filmek.

Úgyhogy ez egy pont betalált egy ilyen egy ilyen helyzetbe ez a film.

Nagyon örülök, hogy elkészült és és jó lett és és be is bizonyította, hogy érdekli az embereket.

Néztem, hogy milyen premierekkel készül a mozgó, és leginkább dokumentumfilmek jönnek, ami számomra különben egy külön öröm, hogy így jött ki most a dolog, hogy a legnagyobb premierek, mind dokumentumfilmek.

Dokumentumfilmek és televíziós alkotások a premierek. annak, hogy viszonylag kevesebb a premier nyáron, annak egész egyszerűen filmforgalmazási szempontjai vannak.

Tehát filmeket kihozni azt vagy tavasszal érdemes, vagy télen, vagy ősszel.

Nyáron nem hozunk ki filmet, mert nagyon kell, tehát akkor nem nagyon járnak moziba az emberek.

Tehát ez a fesztivál ugye ami nyáron van itt premiert tartani az az a forgalmazó egy picit van egy ellenérzése, hiszen hiszen ősszel tudja majd moziba vinni, vagy már kihozta tavasszal.

Tehát ezért van az, hogy hogy nagyon sok film van a mozgóképfesztiválon, rengeteg sikerfilm van a mozgóképfesztiválon, de premier ugye mint a klasszikus filmesztiválokon emiatt kevés van.

Egy ősz nem érdemes ide bedobni.

Nem érdemes, mert mert akkor már látják, akkor már beszélnek róla, akkor az újságírók kíváncsiak, most nézik meg, most írnak róla, és amikor ősszel meg kijön a moziba, akkor meg esetleg nem érné el azt a hatást, amit amit egyébként egy egy premier, egy első első találkozás indikálna.

Azt látom, hogy ugye mozgónál próbálod azt elérni, hogy hogy az a fajta szakmai megosztottság, ami azért létezik, egy kicsit csökkenjen.

Én hangsúlyozom, hogy hogy a a szakma túl nagy ahhoz, hogy megosztott legyen.

Én is érzékelem a érzékelem a szembenállásokat, de én árnyalnám ezt a képet.

Szerintem nem megosztott, mindig vannak indulatok.

Szerintem egyébként pont a filmszakma, de akármelyik, hogy mondjam, showbiznis szakma, az az nem itt nem lehet megsértődni.

Na, tehát ez ez nem ez a szakma, de a megosztottság az inkább azt gondolom, hogy a szakma nem filmszakmailag megosztott, hanem politikai klímában vagy egy politikai marketingben válik megosztottá, ami pedig nem a filmnek a sajátja.

Na, tehát hogy hogy hogy egy politikai klímába beviszel egy diskurzust, ott könnyű úgy csinálni, mintha megosztott lenne.

De maga a szakma nem tud másképp világoti.

Nem tud egy maszkmester másképp dolgozni, még egy színész sem tud másképp játszani és elvinni egy főszerepet. egy rendező, egy operatőr, tehát az a filmszakma, ahol a nemzetközi és a magyar filmekkel együtt évente 400 milliárd Ftot mozgat meg, ott ott hogy mondjam?

Tehát az egy olyan nagy monumentális ipar, ami ami én azt gondolom, hogy az nem megosztott.

A Hobo filmmel foglalkozó jelenleg, és egy kicsit már mutattok is belőle.

Olvasd be minket, hogy áll ez a forgatás.

Milyen hobóval forgatni? azért együtt mondhatom azt, hogy így együtt nőttünk fel a Hobo zenéjével, nem?

Tehát igen, tehát azért a Hobo Blues band vagy a vadásszat, ezek mind a kamaszkorunkat meghatározták.

És aztán azóta, hogy nőttünk fel, vagy legalábbis én a előadó estjei által Pilinski, József Attila, Viszocki művei is megjelentek, de hogy hogy ő egy nagyon nagy formátumú előadóművész, és ami ami nagyon kivételes, hogy egy egy független független alkotóról beszélünk mindentől és mindenkitől, még majdnem, hogy az időtől is független.

És és ez a hobósága, ez ugye érdekes, a hobó az az a hobóval egy otthontalan embert szoktunk, vagy egy olyan embert a Ginsberget idézném, hogy úton lenni boldogság, megérkezni halál, tehát mindig úton levést, mindig úton levést szimbolizálja.

És szerintem a Hobo ennél ennél egy picit szofisztikáltabb, ennél több.

Tehát ő ő úgy hobó, hogy rengeteg műfajban alkot, rengeteg műfajban otthon van, és ezért ez sehol nincs otthon, mert nem vergyökeret.

És hiába a csinte, amiket említettem,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ötödször is MOZGO Veszprémben”

Miről szól ez az epizód: „Ötödször is MOZGO Veszprémben”?

A Veszprém 2030 podcast a Magyar Mozgókép Fesztiválról szól, melyet Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban rendeznek meg június 18-21. között. A fesztivál közel 100 friss alkotást mutat be, köztük nagy- és kisjátékfilmeket, animációkat és dokumentumfilmeket. A… Az epizód a Veszprém 2030 című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Ötödször is MOZGO Veszprémben”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gellért Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ötödször is MOZGO Veszprémben”?

Fő témái: filmfesztivál, magyar filmek, veszprém, mozi.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ötödször is MOZGO Veszprémben”?

Megjelenés: 2025. 05. 12.. Hossz: 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/veszprem-2030/otodszor-is-mozgo-veszpremben-777800aa

Több epizód a Veszprém 2030-ből

  • Ez egy fontos podcast
  • Élő, fejlődő várost szeretnék!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Porga Gyula polgármesterrel az önkormányzatokat érintő nehéz őszi időszakról, az adóbevételek csökkenéséről és a feladatok változatlanságáról bes…

  • Japán fesztivál a Dubniczay-palotában!

    A Veszprém 2030 podcast epizódban a Kyösö japán fesztivált mutatják be, amely augusztus 29-én lesz a Dubniczay-palotában. A fesztivál célja a közös alkotás és rezonálás japánok és…

  • Újra Filmpiknik Veszprémben

    A Veszprém 2030 podcast epizódban Kolozsi László főszervezővel beszélget a Veszprémben és Balatonfüreden megrendezett Filmpiknikről. A rendezvény az első éveihez hasonlóan „vissza…

  • 30 éves az új Művészetek Háza

    A Veszprém 2030 podcast ezen epizódja az új Művészetek Háza 30. évfordulóját ünnepli. A születésnapi beszélgetésen részt vesz Grászli Bernadett igazgató, Fenyvesi Ferenc alapító i…

  • Az ember, aki megríkatja a topmenedzsereket

    Szekeres Dávid, a korábbi Méz rádió műsorvezetője északifény túravezetőként dolgozik Finnországban. Egy évvel ezelőtti beszélgetésük folytatásaként Dávid mesél új feladatairól: vá…

  • A reformátusok szívélyes vendéglátásra készülnek

    A Veszprém 2030 podcast adása a Dunántúli Református Egyházi Napok fesztiválról szól, melyet Veszprémben rendeznek meg. A beszélgetés Steinbach József református püspökkel zajlik,…

  • A művészet csodás, ha eléri a célját

    A Veszprém 2030 podcast epizódja a Művészetek Háza és a Befogadás Háza együttműködését mutatja be. A Múzeumok éjszakáján megnyílt "A menü: Élet/Recept" kiállításon a Befogadás Ház…

  • Könyv született a bántalmazó kultúráról

    Komáromi Sándor, a Pannon Egyetem mesteroktatója és mentálhigiénés szakember a Veszprém 2030 podcast vendége volt, ahol a közelmúltban megjelent, a bántalmazó kultúráról szóló kön…

  • Jó borok, jó zene, finom borkorcsolyák egy csodálatos téren

    A Veszprém 2030 podcast vendége Zsandár Tamás fesztiváligazgató, aki a Rozé, Rizling, Jazz Fesztiválról mesél. A korábban bor-napokként indult rendezvény mára önálló fesztivállá n…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból