Mindig péntek: Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben
· PT18M15SÖsszefoglaló
Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója elemzi a jelenlegi világrendet, amely az egypólusú és a multipoláris rend között helyezkedik el. A beszélgetésben szó esik Kínáról, Oroszországról és az Egyesült Államokról, valamint a nagyhatalmak közötti ellentétekről és…
Ebben az epizódban
Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben.
Békés Márton, az Intézet igazgatója a jelenlegi, átmeneti világrend szerkezetéről, szereplőiről és történelmi analógiáiról beszél.
A világtörténelem jelenlegi szakaszában mögöttünk hagytuk már 1) az egypólusú berendezkedést, amely jól-rosszul, hol sikeresebben, hol kevésbé, de 1991 és 2025 között működött, és a liberális demokrácia dominanciája, valamint az amerikai típusú globalizáció hegemóniája jellemezte; viszont 2) a multipoláris nemzetközi rend még nem jött létre, amelyhez majd a több civilizáció által meghatározott nagyterek egyensúlya fog tartozni.
A nagyhatalmakon alapuló – mai, átmeneti – világrend három erős szereplővel rendelkezik.
Két nagyhatalom kiléte régebb óta világos: ezek egyike Kína, mint a világ második legnagyobb gazdaságát képviselő globális szereplő, a másik Oroszország, mint a világ legnagyobb területű szárazföldi állama.
Időben – és nem katonailag vagy gazdaságilag – a harmadik a Trump megválasztása utáni Amerikai Egyesült Államok, amely letett a korábbiakra jellemző globális törekvéseiről és belekezdett az előbbiekkel hol versengő, hol velük együttműködő külügyi lépéseibe.
Ehhez az kellett, hogy szakítson az unipoláris kísérlet évtizedeire jellemző demokrácia-exporttal, a liberális demokrácia erőltetésével meg a globalizmussal, s visszatérjen az amerikai hagyományoknak megfelelő realista-pragmatikus vonalra.
Az unipoláris kísérlet és a többpólusú világrend közötti átmeneti korszak, vagyis a nagyhatalmak rendszere a következőkkel jellemezhető: 1) a vezető nagyhatalmak között fennálló ellentéteknek a politikai és katonai konfliktusok szintjéről a gazdasági szinte való visszaszorítása, és szövetségeseik rábírása ugyanerre, 2) a nemzetközi rendszer közvetlen háborús feszültségeinek csökkentése, a globális instabilitás tényezőinek visszaszorítása, amely mindannyiuk közös érdeke, 3) befolyási övezetek kialakítása, ahol az egyes nagyhatalmak külső befolyás nélkül tevékenykedhetnek, 4) mindez a nemzetközi fórumok kihagyásával, közvetlen diplomáciai kontaktussal valósul meg.
A Mindig péntek legújabb felvétele Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
Említett entitások
Témák
Személyek
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a XXI. Század Intézet-ből
- Április 12-én Magyarország sorsot választ magának | Mindig péntek
A leírás az április 12-i választás jelentőségét elemzi Magyarország, a Kárpát-medence és Európa szempontjából, kiemelve a Fidesz–KDNP kormányzását és az ellenzék helyzetét, valami…
- Európa jövője patrióta | Mindig péntek
Halkó Petra és Biró András a Mindig péntek podcastban Európa jövőjéről, a patrióta pártok előretöréséről, az Európai Unió megújulásáról és a 2030-as politikai térképről beszélgetn…
- Biztos ez volt a terv Iránnal? | Mindig péntek
Az epizód az egy hónapja tartó iráni háborúról, annak nemzetközi hatásairól és a patthelyzetről szól. Kiemeli Donald Trump elszámításait az Irán elleni agresszióval, valamint a vi…
- Lehet-e nemzeti és szuverén kormánya az országnak? | MOZGÁSBAN
G. Fodor Gábor és Bóka János miniszter az áprilisi magyar választásokról, Brüsszel magyarországi választásokra gyakorolt hatásáról, Ukrajna támogatásáról és az iráni konfliktus en…
- Az év legfontosabb európai választása lesz a magyar | Mindig péntek
Magyarország sorsdöntő választásokra készül április 12-én, miközben az ukrán olajblokád, a közel-keleti válság és az európai energiakrízis is befolyásolja a helyzetet. Az adásban…
- Jön a Békemenet, fokozódik a tét | Mindig péntek
Halkó Petra és Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzői a Békemenet jelentőségét és a közelgő választásokra való hatását vitatják meg.
- Közel-keleti háború, globális következmények | Mindig péntek
Ez az epizód a Közel-Keleten zajló háborúról és annak globális kihatásairól szól, különös tekintettel az energiaárakra és az amerikai külpolitikára. A beszélgetés érinti a koronav…
- Külföldi beavatkozás a magyar választásokba | Mindig péntek
Halkó Petra és Biró András a brüsszeli beavatkozásról és a Tisza Párt feltételezett külföldi kapcsolatairól beszélnek a magyar választások kontextusában. Vizsgálják Európa jövőjét…
- Mérlegen az elmúlt másfél évtized | Mozgásban
G. Fodor Gábor, Halkó Petra és Fekete Rajmund az elmúlt másfél évtized magyarországi eredményeit és a függetlenség korszakának jelentőségét vitatják meg, kitérve a következő válas…
- Magyar Péter a németek embere | Mindig péntek
Az epizód vizsgálja Németország történelmi törekvéseit a kontinentális hegemóniára, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Szó esik Friedrich Merz háborús kijelentései…