XXI. Század Intézet

Mindig Péntek Podcast: Munka és alázat

· PT23M24S

Összefoglaló

Békés Márton, Halkó Petra és Biró András elemzik a június 9-i magyar és európai választások utáni helyzetet, kitérve a magyarországi pártrendszer változásaira és az EU-s szuverenista pártok erősödésére.

Ebben az epizódban

Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás végeredményeit értékeli Békés Márton, a XXI.

Század Intézet igazgatója, hazai tekintetben Halkó Petra vezető elemzővel, európai viszonylatban pedig Biró András kutatóval.

Az első rész a kontextus fölvázolásával kezdődik: Magyarországon a kettős választásra az ötödik Orbán-ciklus félidejében került sor, enyhe dekonjunktúrában, inkább negatív várakozások idején, a háború eszkalációjakor.

Ehhez képest a kormánypártok soha nem látott mennyiségű, több mint kétmillió szavazatot szereztek EP-listájukon, ami 200 ezerrel több, mint az eddigi legjobb, öt évvel ezelőtti eredményük.

Négy megyei jogú várost, képviselőtestülettel együtt, elnyertek, és mind a 19 vármegyei közgyűlésben többségük van (Pestben relatív, a többi 18-ban abszolút).

Ugyanakkor az EP-eredmény aránya a 2004-es, eddigi legrosszabbhoz képest is 3 százalékponttal alacsonyabb, a kormánypártok támogatása minden településtípusban – különösen a megyei jogú városokban és a 20 ezer fő alatti településen – visszaesett, és bár megnyerték a budapesti I. kerületet, de elvesztették a tizenkettediket, három város – köztük Győr és Szolnok – pedig elveszett, igaz közgyűlési többségüket megtartották.

Eközben át kell alakítani a belpolitikai stratégiát, mivel a pártrendszer is megváltozott: az elsőszámú kihívó a Tisza Párt, amely kiszorította a Momentumot, és harmadolta a baloldali blokkot.

A második részben kiderül, hogy az európai uniós választások utáni helyzet világos: ha nem is eget rengető, de elmozdulás tapasztalható a szuverenista és/vagy háborúellenes – többségükben jobboldali – pártok irányába.

Az AfD az öt évvel ezelőttihez képet 5 százalékponttal nőtt, most 16 százalékot szerzett s ezzel a második erő lett, a Nemzeti Tömörülés majdnem a szavazatok harmadát megszerezte, így Macron föl is oszlatta a nemzetgyűlést, a belga kormányfő lemondott, a Flamand Blokk 14 százalékon van és az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt a szavazatok több mint negyedét megszerezte.

Ezek után zajlik a kalkuláció a strasbourgi Európai Parlament jelenlegi frakcióinak eredményei közül is: nőtt az Európai Néppárt és a két frakcióhoz tartozó szuverenisták, csökkent a szocdem pártcsalád, még jobban a liberálisok.

De maradnak-e vajon ezek a frakciók a most kezdődő ötéves ciklusban is – ez lesz a fő kérdés.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Több epizód a XXI. Század Intézet-ből