Amikor mozaikszavakkal vesszük rá a cégeket a felelős működésre: CSRD, ESRS, ESG és a többiek
· PT45M6SÖsszefoglaló
Farkas Mária fenntarthatósági és CSRD szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza Köves Alexandrával beszélget arról, hogy a különböző jelentéstételi kötelezettségek változást hoznak-e a világban. Az Európai Unió szabályozása új szintre emeli a cégek átlátható…
Ebben az epizódban
Eddig a nagyvállalatok majdhogynem azt adták el fenntarthatóságnak, amit akartak, vagy nem szégyelltek.
Ugyan a kommunikáció területén már volt eddig is szabályozás arra vonatkozóan, hogy mi számít zöldre festésnek, az Európai Unió – és ezzel összhangban Magyarország is – egy teljesen új szintre emeli azt, hogy egy cégnek hogyan kell átláthatóan beszámolni arról, hogy milyen fenntarthatóságra irányuló törekvései vannak.
Sokszor beszélünk arról, hogy a vállalatok fenntarthatósága esetében a leghatékonyabb eszköz még mindig a szabályozás.
Aki érzékeny a fenntarthatósági témákra, egyre többször hallhatott mostanában olyan mozaikszavakat, amelyek dzsungelében még a szakemberek is nehezen igazodnak el: CSRD (amiben a CSR még véletlenül sem feleltethető meg a már egészen elterjedt corporate social responsibility, azaz a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának); ESRS; ESG és még sok-sok hasonló betűszó.
Ebben a vállalati zöldülést szolgáló rengetegben próbál most eligazodást nyújtani Farkas Mária fenntarthatósági és CSRD szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza, akivel Köves Alexandra beszélget arról, hogy a különböző jelentéstételi kötelezettségek tényleg változást fognak-e hozni a világban.
A társadalmi bizalom – a világban szinte mindenütt, de Magyarországon különösképpen – a legtöbb témában, a legtöbb intézmény felé nagyon alacsony szintet mutat.
Nincs ez másként akkor sem, amikor egy nagyvállalat fenntarthatósági törekvéseiről hallunk, olvasunk, esetleg kutatóként vagy szakpolitikusként szeretnénk kisilabizálni a hosszú és dagályos fenntarthatósági jelentésekből, hogy valójában mit tett az adott cég egy zöldebb működésért.
Az első gondolatunk leginkább az, hogy vélhetően a lehető legkevesebbet.
Ugyanakkor sokszor beszélünk arról is, hogy egy vállalat kizárólag akkor fog előrelépést tenni, ha a fogyasztók vagy a szabályozók kikényszerítik.
Az Európai Unió úgy döntött, hogy olyan egységes jelentéseket fog elvárni a vállalatoktól, amelyek átláthatóvá és számonkérhetővé teszik azt, hogy milyen intézkedéseken keresztül próbálnak megfelelni korunk legjelentősebb kihívásainak.
Ezek a nyilvános jelentések pedig – ha a média és a fogyasztók is úgy akarják – akár elindíthatnak olyan folyamatokat, ahol a cégek már tényleg olyan szempontok mentén is versengenek egymással, amelyek jelentős fordulatot hozhatnak.
Ennek megjelenésére ugyan várnunk kell, de addig is megérthetjük egy kicsit a szabályozás mögött álló logikát, elvárásokat és kicsit keringhetünk a betűszavak között.
Ebben az adásban Köves Alexandra Farkas Mária fenntarthatósági és CSRD szakértővel, a Budapesti Corvinus Egyetem doktoranduszával beszélget azokról a szabályozásokról, amelyek a cégeket a felelősebb működés felé próbálnák terelni.
Említett entitások
Témák
- csrd
- esrs
- esg
- fenntarthatóság
- átláthatóság
Személyek
- Farkas Mária
Szervezetek, cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják! — MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával
A beszélgetés a vállalatok fenntarthatósági (ESG) kötelezettségeiről szól, különös tekintettel a CSRD-jelentésekre. Herner Katalin, a Követ Egyesület ügyvezetője szerint a 2050-es…
- Az ESG tényleg azt jelentené, hogy “egyre sokasodó gondok”? — zCast - a HVG fenntarthatósági podcastja
Kovács Szabolcs és Tomaj Zsófia szakértőkkel az ESG jelentőségét és lehetőségeit tárgyalja Fait Federika a zCast podcastban. A beszélgetésből kiderül, pontosan mit takar az ESG, m…
- Karrier ESG-vel - Interjú Tomaj Zsófiával és Kovács Szabolccsal — Gerilla Karrier Podcast
Tomaj Zsófia, a Vantage Point Kft. ügyvezető igazgatója, és Kovács Szabolcs, a GreenSense Consulting ügyvezetője arról beszélgetnek, hogy milyen szakmai lehetőségek rejlenek a kör…
- ESG és KKV-k: hogyan készülhetünk fel a fenntartható üzleti jövőre? - Beszélgetés Szabó Beatrixszal — CEDukáció podcast, az üzleti hangadóTudás és siker a mikrofon mögött
Szabó Beatrix, az Alteo fenntarthatósági és EBK-m igazgatója a CEDukáció podcastban az ESG-ről, a fenntartható üzleti jövőre való felkészülésről, és a fenntarthatóság KKV-k általi…
- Zöld Jövő, Zöld Profit: mindent az ESG-ről - miért fontos ez a vállalatoknak 2024-ben? — Fel vagy véve! Munkaerőpiaci podcast
Tóth Gabriella ESG tanácsadóval készült interjúban szó esik az ESG fogalmáról, a vállalati fenntarthatóság fontosságáról 2024-ben, és arról, hogyan egyeztethető össze a környezeti…
- A fenntarthatósági jelentések jövője — A pénz beszél
Az epizód a fenntarthatósági jelentések jövőjével foglalkozik. Kitér az önkéntes jelentések értékére, az AI-megoldások beépítésére és a külső szakértők bevonásának fontosságára.
- Túl vékony a jég, hogy a komfortzónánkban maradjunk – mit javasol az EU a klímahelyzetre? — Lételem - A WWF Magyarország zöld podcastja
Mihálovits András beszélget Harmat Ádámmal az Európai Unió Fit for 55 elnevezésű éghajlatvédelmi jogszabálycsomagjáról, annak céljairól és a hazai vonatkozásairól, valamint a klím…
- #60 Valódi kérdések az üzleti világban - vendég: Dr. Bombera Krisztina — MOST Podcast - Bíró Nórával
A MOST Podcast aktuális adásában Dr. Bombera Krisztina televíziós újságíró, műsorvezető és jogász a fenntarthatóság, az érzékenyítés és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásá…