MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával

A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják!

· PT30M23S

Összefoglaló

A beszélgetés a vállalatok fenntarthatósági (ESG) kötelezettségeiről szól, különös tekintettel a CSRD-jelentésekre. Herner Katalin, a Követ Egyesület ügyvezetője szerint a 2050-es karbonsemlegességi célok elérése szkeptikus, mivel nincsenek konkrét tervek a megvalósításukhoz.…

Röviden

Műsor
MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával
Megjelenés
2025. 10. 13.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Herner Katalin, Nyul Zsuzsa
Témák
esg, csrd jelentés, fenntarthatóság, karbonsemlegesség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nagyon egyszerű kitűzni, hogy 2050 karbonsemlegesek leszünk.

Ez a kedvencem. >> Ebben nagyon szkeptikus vagyok.

Igen. >> Ebben nagyon szkeptikus vagyok, bevallom.

Tehát ezt a legkönnyebb így kimondani és és leírni, mert hát ki lesz már itt ugye 2050-ben?

Tehát én azt gondolom, hogy ez anélkül, hogy valaki leírná egy roadmapbe, hogy ehhez akkor mit fogok csinálni 2040-ben 30-ban, és mit fogok csinálni holnap.

Érdekes, hogy te, aki annyira mélyen és komolyan foglalkozol ezzel a témával, mégis ki mered mondani, hogy ennyire szkeptikus vagy.

Ez szerintem egy nagyon bátor dolog, hogy nincs benned ilyen formán álsz, mert bocs, hogyha így visszajelzést adhatok a >> Hát ezt nagyon köszönöm.

Igen, >> én azt gondolom, hogy nekünk civil szervezeteknek ez a dolgunk, tehát hogy mi olyat is kimerünk mondani és kimondhatunk, amit nem mondhat ki egy kormányzati szereplő, amit nem mondhat ki egy akár egy egyetem sem, vagy egy egyetemi platformról, amit nem mondhat ki egy vállalat, vagy amit nem mondhat ki egy tanácsadó feltétlenül.

Tehát azt gondolom, hogy ilyen szempontból mi egy más helyzetben vagyunk.

Mi civil szervezetként, független civil szervezetként ezeket ki merjük mondani, amit egyébként azt gondolom, hogy mindenki gondol. >> Sziasztok, én Zsuzsi vagyok.

Ez pedig a Ma Holnap podcast, amiben környezetvédelemről, társadalmi és vállalatirányítási elvekről, kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.

A mai vendégem Herner Katalin, a Kövestel Egyesület ügyvezetője.

Szia Kati, köszönöm, hogy itt vagy. >> Köszönjük a meghívást és örülök, hogy itt lehetek.

A Követ egyesületet 1995-ben 26 elkötelezett vállalat alapította azzal a céllal, hogy a környezettudatosságot a vállalati működés középpontjába állítsátok.

Ez jóval azelőtt történt, hogy a fenntarthatóság széles körben ismertté és elismertétté vált volna.

Az elmúlt 30 évben gondolom, hogy sok minden változott.

Új szemléletek, rendszerek és kihívások jelentek meg.

Igazán figyelemre méltó, de szerintem sokszor nehéz út állt mögöttetek.

Én a 30 évből 24 évet éltem meg a követ berkeiben, ami megint csak nem kevés.

Hozzáteszem, hogy közben gyerkőceim születtek, úgyhogy nem voltam minden egyes évben aktív.

Én azt gondolom, hogy sokat változott a világ azóta.

Sokat változtak a vállalatok, a vállalatok hozzáállása a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz.

Ami nem változott, igazából mindig alakult és módosult, de igazából ami az eredeti küldetésünk volt, hogy a vállalatokat, a szervezeteket támogassuk, az ma is így van, és azt ma is emellett tesszük le a voksunkat. >> 26 válalattal kezdtétek annak idején, ez ma már jóval több tagot jelent.

Hol tartotok most? >> Hát őszintén megmondom, hogy nem vagyunk ilyen gyűjtögetők, tehát hogy azt gondoljuk, hogy ez csak egy szám.

Jelenleg 70 tagvállalatunk van, tagszervezetünk, akikre egyébként nagyon büszkék vagyunk, mert egytől egyig bármelyiket kiemelnénk, tudnék mondani, olyan projektet, olyan olyan eredményt, amit ők elértek a fenntarthatóság valamely területén.

És bár azt szoktuk mondani, hogy ők nem zöld vagy fenntartható mintavállalatok, de tesznek az ügyért, fontosnak tartják ezt, és ezért valamelyik részterületen vagy akár komplexen megpróbálnak előrelépni, és hozzájuk közelebb a működésükhöz, közelebb vinni a fenntarthatóságot.

Nagyon beleugrottunk a közepébe, de szerintem érdemes érdemes visszamennünk a kezdetekhez.

Te ugye, ahogy említetted, 24 éve vagy már a szervezetnek a részek, és egy fontos alapítótagént gyakorlatilag ismerhetünk téged ebben a szervezetben.

Az, hogy eljutottatok idáig, az nagyon sok mindenben neked is köszönhető szerintem.

Én legalábbis ahogy látom a te munkásságodat az elmúlt 10 évben, amióta mi ismerjük egymást.

Szóval, hogy hogyan indult ez az egész kezdeményezés 95-ben?

Ugye nagyon-nagyon máshol tartott még akkor a világ, nagyon-nagyon máshogy gondolkodtunk egyáltalán a környezetvédelemről.

Az, hogy fenntarthatóság, olyan meg főleg nem volt még a szótárunkban. >> Így van.

Tehát 1995-öt írunk, ugye a a környzetvédelmi alaptörvény, ami ugye még most is ez a körzetvédelmi alaptörvény, az 95 júniusában született meg.

KZS gondozásában volt is egy nagyon szép ünnepség ezzel kapcsolatban júniusban.

Tehát gyakorlatilag éppy megszületik a környezetvédelmi jogszabály.

És hát azért aki ebben a témában van, az tudja, hogy azért a az alapmenedzsment mérföld köve ennek az egész témának, mondjuk az ISO 141-es környezetközponti irányítási rendszerszabvány, ez is még egy évvel előtte vagyunk. 5ben én azt gondolom hog ez tényleg elég innovatívakkor ez az időszak amikor évről évre egyre több civil szervezet szerveződés tehát a fókusz abszolút a környezetvédelmen volt.

Talán amiben mi mások voltunk az a vállalati környezetvédelem.

Tehát, hogy a 26 alapító cég annak idején Dr.

Tóth Gergely alapító vezetésével, és egyébként a nemzetközi INEMnek az égisze alatt, és ha még egy nevet bedobhatok, akkor Dr.

Geor Ginter, aki az inemnek a vezetője és a úgy mondjuk, hogy a követ szellemi atyaként, egy kicsit bálbáskodtak ugye ott az alapításnál, tehát azért nem csak magyar indíttatásból, de én azt gondolom, hogy az a kuriózum ebben, ami talán azóta már több szervezet van, aki ugye vállalatokkal foglalkozik, de talán ez, hogy a vállalati környezetvédelem, a vállalati fenntarthatóság, ebben azért azért én azt gondolom, hogy élenjárók voltunk, és igyekszünk napra készek maradni. ami nem is olyan egyszerű feladat. >> Igen, mert hogy ez a terület nagyon dinamikusan változik, fejlődik az elmúlt időszakban, az elmúlt néhány évben, amióta az ESG ugye így az aktív látóterünkbe került.

Bár most szerintem ez a 2025-ös év egy olyan év, amikor egy kicsit talán háttérbe szorul, ugye az omnibus meg a Stubd Cllák miatt, de nem fog kimenni ez a vállalatoknak a DNS-éből, merthogy egyre inkább foglalkoznunk kell, vele, fel kell zárkoznunk, de ez egy másik téma.

Most ebben nem is mennék bele bővebben.

Abban viszont igen, hogy 1995-ben és az azokban az években, mondjuk így az első 10 évben, mi volt a legfontosabb, amikor ezekkel a vállalatokkal elkezdtetek együtt dolgozni?

Ugye a környezetvédelmi törvény, ahogy mondod, valamit segített ennek a kialakításában, de azt gondolom, hogy azért az alapirányelvek azok mégis csak talán valahonnan külföldről, Németország környékéről érkezhettek meg Magyarországra.

Hogyan lehetett ezt jólni a magyar környezetben? >> Hát ugye azokat az éveket írjuk.

Nyilván itt a 95 utáni első pár év az ugye az alakulás és pici fejlődés és bővülés időszaka volt.

Viszont utána ugye nagyon gyorsan eljöttünk és ugye 10 évben az első 10 éven belül vagyunk, hogy az Európai Uniós csatlakozás ugye 2004-ben és annak a megelőző évei, ami ugye a felzárkózás, az hogy egyáltalán nálunk is beszéljenek ezekről a témákról, amik ott már úgymond evidensek voltak.

Tehát én azt gondolom, hogy ez adott ott még egy nagyon nagy nagyon nagy löketet.

Például volt egy óriási regenprogram, amiben ugye több vidéki iroda is létesült a követő központi budapesti irodáján kívül.

És hát én még akkor egyébként egyetemista voltam Veszprémben, és akkor én is ott találkoztam, és PhD hallgatóként, akkor már a végem, mert PhD hallgatóként ott találkoztam azzal, hogy lehet itt az elméleten túl olyan gyakorlatias környezetvédelmet vállalati környezetvédelmet vinni, ami nem a jogszabályi megfelelést jelenti, vagy nem a csővégi megoldásokat jelentik.

Hát azért az egyetemen őszintén szólva tanultunk környezeti menedzsmentet, de leginkább ugye levegőtisztaságvédelmet, szennyvíz tiszt szennyvíztisztítást, amik nagyon izgalmas, nagyon izgalmas témák, nagyon fontos témák, de ezek, lássuk be, hogy csővégi megoldások, ami sokkal izgalmasabb számomra legalábbis azok a megelőző dolgok.

Tehát ott akkor a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején a megelőző környezetvédelemre való hangsúlyfektetés, ugye a tisztább termelés magyarországi központjával, ami akkor a Corbinuszon volt és Kerekes professzor úr fémjelezte, ővelük dolgoztunk ezen a területen, hogy a vállalatok, a vállalati vezetőkkel megértessük azt, hogy a környezetvédelem az nem egy ilyen luxus cikk.

Ön magam is megéltem, pláne még ugye pályakezdő fiatal nőként, amikor elmentem egy cégvezetőhöz, akkor az volt a legelső, hogy hát így kvázi levizsgáztattak.

Tehát egy komoly vizsgán kellett ott átmennem, és utána akkor vettek komolyan, amikor tényleg tudtam olyan előnyöket mondjuk bemutatni, hogyha környezetvédelemmel foglalkozik egy cég, az milyen konkrét, akár gazdasági, akár versenyképességi előnyöket jelent.

Tehát én azt gondolom, hogy ezek a 90-es évek vége, 2000-es évek elején nagyon izgalmas terület volt ehhez képest.

És akkor ha egy picit tovább megyünk, akkor ugye akkor indultak ezek a CSR projektek, akkor indult a társadalmi felelősségvállalás, amiben az volt az izgalmas, hogy ugye a mostani felülről vagy kívülről jövő nyomás és kötelezettségtől eltekintve, vagy azzal ellentétben ez egy önkéntes vállalása volt a a vállalatoknak. >> Nem is biztos, hogy mindig jól csinálták.

Ezt én most így magunk közt merem ezt mondani, mertogy ugye nagyon sokszor találkoztunk azzal, ami egy-egy vállalat számára egy CSR tevékenység.

Akkor volt csak érdekes és izgalmas, amikor éppen valahogy ezt a kommunikációba be kellett illeszteni, de a az ESG-ben gyakorlatilag ezzel már hát nem nagyon lehet takarózni. egy sokkal autentikusabb környezetbe kell helyezni a CSR kommunikációt is, és megtalálni azokat az ügyeket, szervezeteket, amiket hosszú távon, eredményként tudnak akár felmutatni a vállalatok.

Ebben is egy óriási fejlődés volt az elmúlt időszakban.

És most nem titok, hogy szombatonként én is visszaültem az iskolapadba, mert ennyi idő után is a kötelezettségek miatt ugye éppen és pont a szombati előadáson erről beszélgettünk, hogy hogy azért ez egy izgalmas időszak, és hogy miben másabb most például az ESG, mint a CESR volt mondjuk a 2010-es években.

És valójában például más területekhez tartozott akkor a fenntarthatóság, a CSR, a társadalmi felelősség abszolút betagozódott azokban az években a PR és a kommunikáció alá, amivel nincs is baj, hogyha ugye az eredményeket szeretnénk ugye megmutatni.

Itt ez azért volt, hogy igen félrevitte akár a konkrét cselekvést, akár pedig az eredményeknek az interpretálását a a cégen belül, vagy akár főleg kifelé, hiszen hiszen itt olyan projektek is jöttek, és és igen, azért emlékszünk a klasszik óvodakerítés festés projektekre, amikor ugye a vállalat nem dolgozott magán, >> hanem azt mondta, hogy őneki rendelkezésére áll a büdzséjének egy x%-a évente, amit megfelelő És nagyon jó, hogy hogy ezek voltak, mert ezek kellettek, hogy különböző alapítványoknak nonprofit szervezeteknek támogatásként tudtuk adni, de ma már tudjuk, hogy ez csak egy szelete lehet a teljes fenntarthatósági területnek.

És mi mindig azt kommunikáltuk a vállalatok felé, hogy először házon belül nézzenek körül, először házon belül tegyék meg mindent, amit lehet, és utána persze kifelé is lehet támogatni, lehet segíteni, lehet kölcsönösen winwin szituációkat létrehozni. >> Látjátok azt a fejlődést, és nagyon büszkék vagytok rá, hogy a segítségetekkel valahonnan valahova eljutottatok. >> Hú, hát a 26 vállalatból van is olyan, ami nem létezik, ami megszűnt azóta, vagy Magyarországon már nem létező.

Ezt most azért tudom annyira, mert ugye a rendezvényre felkészültünk van olyan vállalt, aki azóta is tagunk, tehát van olyan, aki alapítótag, és azóta óriási utat járt be, és mindig mi úgy fogjuk fel magunkat, hogy mi egy ilyen támogató közeg vagyunk.

Egyrészt szakmailag, másrészt pedig akár egy egy fórumot tudunk biztosítani a kételyeknek, a azoknak az új dolgoknak, ahol meg kell beszélni valamit.

És ö azt gondolom, hogy ezeknek a szervezeteknek az életében, amikor jött egy-egy olyan időszak, akkor mi itt voltunk és és támogattuk őket.

És ez nem azt jelenti, hogy folyamatosan kapcsolatban voltunk, és folyamatosan ez nagyon intenzív volt, de hogy voltak ilyen ilyen dolgok, amikor valami új ugrást kellett mondjuk megtenni, akkor mi igyekeztünk őket támogatni szakmaisággal, vagy csak egyszerűen olyan javaslatokkal, vagy olyan összeköttetéssel kapcsolattal, hogy akkor erre hol kaphatnak jó választ, hiszen lássuk be, hogy akár csak a jogszabályi környezet mennyit változott az elmúlt 30 évben. >> Igen.

Akkor ez azt jelenti, hogy vagy legalábbis úgy feltételezem, hogy amikor bejött az ESG jelentéskötelezettség satöbbi tevékenységnek a beiktatása különböző vállalatoknak az életében, akkor ott valószínűleg nagy támogatás kellett nekik, hogy hogyan induljunk el, mit csináljunk ezzel, kik legyenek azok a szakemberek, kellenek-e egyáltalán szakemberek.

És szerintem majd erről is érdemes lenne beszélnünk, hogy mi a helyzet a hazai szakemberképzéssel.

De most visszatérve az eredeti kérdésre, szóval, hogy hol éreztétek a legnagyobb kihívást, amikkel hozzátok fordultak a vállalatok? >> Nem is feltétlenül az ESG-vel, ez egy érdekes dolog. 22-ben, 2022-ben még igazából a 2023-as jogszabály kijötte előtt, mi már ennek szenteltük a a konferenciánkat.

Tehát 2022, hát azt hiszem novemberében vagy december elején erről volt a konferenciánk, hogy az ESG majd megmenti-e a világot, vagy sem?

És akkor úgy is nézett ki, az EU nagyon beleáll, a magyar jogszabályok ugye ezt támogatják, és és abszolút előre szaladunk és hát őszintén mi is, mint ahogy szerintem gyakorlatilag mindenki kapkodta a fejét, hogy pontosan ezt hogy is kell a vállalatoknál értelmezni.

Mi itt voltunk egy támogató közekként, de őszintén még mi sem láttuk a szerepünket ebben az egészben, hiszen azért, és ezt nagyon örülök, hogy más is kimondta így, azért a maga a jogszabály, mind az EUs, mind a hazai jogszabály hát, hogy is mondjam csak finoman, azért nem egy nem egy feltétlenül támogató és nem egy inkluzív jogszabályként született meg, hanem nagyon is megvan az, hogy hogy kinek jó ez a jogszabály, és ki az, aki ebből…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják!”

Miről szól ez az epizód: „A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják!”?

A beszélgetés a vállalatok fenntarthatósági (ESG) kötelezettségeiről szól, különös tekintettel a CSRD-jelentésekre. Herner Katalin, a Követ Egyesület ügyvezetője szerint a 2050-es karbonsemlegességi célok elérése szkeptikus, mivel nincsenek konkrét tervek a megvalósításukhoz.… Az epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Herner Katalin, Nyul Zsuzsa.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják!”?

Fő témái: esg, csrd jelentés, fenntarthatóság, karbonsemlegesség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A KKV-k ösztönből tudják az ESG-t: józan észnek hívják!”?

Megjelenés: 2025. 10. 13.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/maholnap-podcast-nyul-zsuzsaval/a-kkv-k-osztonbol-tudjak-az-esg-t-jozan-esznek-hivjak-a042dd82

Több epizód a MAHOLNAP PODCAST - Nyul Zsuzsával-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból